Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-01 / 9. szám

Huszonkettedik évíoiyam Budapest, 1933 március i, 9. szám Előfizetési ár: Egész évre ..............24 pengő Fé lévre....................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-át 60 Telefon: 137-15.• Postacsekk: 410.424 Borvendég alpolgármester nyilatkozik a transzfer-tárgyalásokról, a HÉV átvételéről, a labán újjáépítéséről, a villamos tarifareformjáról és a bánhidai ceníráléról Döntő stádiumba jutottak az összes nagy problémák A bűnös város ! Legalább tíz esztendeig tartott a vita, hogy bűnös város-e ez a Budapest és ha- igen, mennyiben te'rheli az ódium azért, ami 1918-ban és 1919-ben történt? Ebben a vitában majd a történelem mondja ki az ítéletet, mi pedig, a ma Budapestjének polgárai, amikor a mai Budapestről kényszerítenek bennünket vitába, elmegyünk egészen addig, hogy akár koncedáljuk is a forradalmi Budapest bűnös­ségét, Ismételjük, ezt a kérdést majd a történelem dönti el; de egész mellel állunk védelmében a mai Budapest igazságának, amely nem más, mint az, hogy az egykori „bűnös város“ ma országmentő munkát végez és olyan feladatokat vállal, amelyek méltóak egy ország világvárosi rangra emelkedett fővárosához. Akik ma egy kicsit körül­nézhetnek a külföldön, bizonyosan és ellentmondást nem türőon megállapíthat-jak, hogy Budapest messze fölötte áll minden más metropolis, világváros anyagi helyzetének. A magyar főváros gondosan, okosan gazdálkodott: európai hírnévre tett szert takarékosságával. Budapest ma annyit cselekszik az ország érdekében, olyan mérhetetlen áldozatokat hoz, — anyagiakat és erköl­csieket egyaránt, — a forradalmosító nyomor és nélkülözés elhárítása érdekében, hogy mindezért az egész mai magyar generáció háláját érdemli ki. Ez az oka annak, hogy minden alkalommal, amikor akár kis tűszúrásokkal, akár objektiv kritikával, akár igazságtalan vádakkal, netán rágalmakkal illetik ezt a várost, a budapesti polgárság- méltóságos nyu­galommal fogad minden bánt alma t és a jól teljesített munka felsőséges érzésével tér napirendre fölötte. A héten ismét támadás hangzott el a fővárossal szemben a parla­mentben, de ez a támadás, amely teljes erővel vette védel­mébe a mezőgazdaság érdekeit, ha nem is volt igazságos a fővárossal szemben, de nem volt sértő szándékú sem. A kri­tikára Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke olyan nyugodt és méltóságos választ adott, amilyen lelki nyugalommal és benső megelégedettséggel érzi a fővá­ros polgársága, hogy minden vonalon tökéletesen teljesítette kötelességét. Ebből a válaszból mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy a nagyváros és a falu, Budapest és a vidék között semmi néven nevezendő ellentét nincsen és ha vannak, akik ilyet emlegetnek, az tiszta ráfogás, hajánál fogva előrán- cigált vádaskodás, örülünk neki, hogy Kozma Jenő szavain át meghallotta az ország, hogy mit jelent az, hogy ma Budapest az egyetlen fix pont az országban, amelyet a gaz­dasági válság nem emelt ki sarkaiból. Az a gondosság és lelkiismeretesség, az a kötelességtudás és áldozatkészség, amellyel a főváros polgársága a maga háztartását meg­mentette, nemcsak példaadói az egész ország minden közülete számára, de egyszersmind biztosítéka annak is, hogy van Magyarországon egy kommunitás, Budapest székesfőváros, amely a maga gazdasági sértetlenségében tökéletes erővel tud szembeszállni minden fölforgató kísérlettel. Nem lehet közömbös a magyar vidék, a magyar falu számára, hogy Budapest kormányzását olyan férfiak tartják kezükben, akik nemcsak a főváros pénzügyeit tartják rendben, de a főváros lakossága zsebéből az ország javára is olyan áldo­zatokat hoznak, amelyek a vidék nyugalma szempontjából egyáltalán nem lehetnek közömbösek. Csak egyetlen példát hozunk fel és nem soroljuk fel azt, amit ma már mindenki tud, hogy kulturális és közegészségügyi kérdésekben milyen áldozatokra képes a főváros a magyar vidékért; de elmond­juk, hogy a múlt esztendőben Budapest lakossága huszon­hatmillió inségudót szedett he, amelyhői a maga nyomo­rultjai, a maga i/nségesei számára mindössze csak hétmilliót vett igénybe. A töhhi Uzenkilencmillió a vidék, a falu nincstelenjeinek nyomorát enyhítette. Ilyen áldozatok után Budapestet szemrehányás semmiért sem érheti. Köszönetét se várunk érte, mert hazafias köte­lességünket teljesítjük, amikor nemcsak a magunk szegé­nyeit, de az országéit is pártfogoljuk; szeretnénk azonban végre elérni, hogy erről az áldozatokban határt nem ismerő budapesti polgárságról végre-valahára igazságos ítélet alakuljon ki. Különösen fontosnak tartjuk ezt ezekben a hetekben, amikor'a kormányzat kényszerűségből, de ismét rendkívüli terhekkel rakta tele ennek az amúgyis roskadozó polgárságnak vállát. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az új terhekkel szemben Budapest polgárságában pillanat­nyilag nincsen keserű hangulat. Igenis, valamennyiünket fájdalmasan érint, hogy az új terhek legnagyobb részét miránk rótták. De megbékélünk ezzel is, csak ezekben a keserű órákban, az új áldozatokkal való megbarátkozás nehéz napjaiban ne bántsanak bennünket és engedjék meg, hogy az a polgárság nyugodtan, invektivák nélkül teljesít­hesse kötelességét és bebizonyíthassa, hogy ennek a bűnös városnak kebelében a leghazafiasabb szív dobog. A nagyfontosságú problémáik egész sorozata közele­dik a döntés felé a városházán. A költségvetés jóváha­gyása után teljes erővel megkezdődik a nagy tervek végrehajtása, amelyek túlnyomórészt gazdasági természe­tűek és ezért a polgármester Borvendég Ferenc alpol­gármestert bízta meg a különböző kérdéseik végleges le­bonyolításával. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy a felmerült ügyekről pontos tájékoztatással tudjon szolgálni és ezért Borvendég Ferenc alpolgármesterhez fordult, aki mindenekelőtt a külföldi hitelezőkkel meg­indult tárgyalásokról nyilatkozott. — A külföldi hitelezőkkel folyó tárgya­lások még nem nyertek befejezést, — mon­dotta — és ezért Lame/,Uß Károly dr. pénz­ügyi tanácsnok Szemethy Károly tiszti fő­ügyésszel Berlinbe utazóit: a végleges megállapodás előkészítésére. Ma már köztudomású, hogy a hitelezők ki­fejezték a hajlandóságukat olyan megoldás létesítésére, hogy a transzfermoratórium kö­vetkeztében a Nemzeti Banknál elfekvő követe­lésük egy részét a fővárosi nagyüzemek be­ruházásainak céljaira felhasználhassuk. Néhány napon belül visszatérnek a főváros kikül­döttei és remélhetőleg magukkal hozzák az eredmény felé való közeledéis újabb dokumentumait. Pia a végleges megegyezést teljesen előkészí­tettük, akkor a legújabb hitelműveletet a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése elé ter­jesztjük. ___m____ Ér deklődtünk a HÉV átvétele ügyében megindított tárgyalásokról, amelyekről a következő kijelentést kap­tuk: — A HÉV tényleges birtokbavétele ügyében még nem fejeződtek be a tárgya­lások, de mihelyt a vonatkozó szerződést alá­írták, jelentést fogunk tengni a törvényhatósági tanúcsrijak. Kétségtelen, hogy a tranzakció vég­legesítése elhúzódott, aminek oka, hogy több jogi alakulattal kellett k:ülönrkülön megállapoclásohat kötni és figye­lembe kellett venni az egymással összefüggő szempontok tömegét. A hozzám érkezett jelen­tések szerint a szerződések teljesen készen álla­nak, csupán a megfelelő aláírásokra van még szükség. Külön elbírálást, igényel a tranzakciónak a kis­pesti világítási üzemre vonatkozó része, amit ki is vettünk egyelőre a szerződések anyagából, mert ott formai jóváhagyásokra van szükség. Számításaink szerint néhány napra van csak szükség, hogy a HÉV kezelését a Beszkárt átvegye. ___^___ Fe lemlítettük a Tabán újjáépítését, amelynek a híre nagy lelkesedést váltott ki a székesfővárosi iparosok és vállalkozók körében. A munkaalkalmak tömegeit várják ettől a nagyarányú kezdeményezéstől és fokozott figye- ütemmel kísérik az állammal megindított tárgyalások eredményeit. , — A tabáni kérdés megoldásává! erőtel­jesen foglalkozik a fővaros vezetoaege, mon­dotta Borvendég alpolgármester mert most minden lehetősége megvan annak, hogy a tabáni lakókat a város más részei­ben elhelyezhessük. Az erre vonat kozó megoldás adva van és úgy a főváros kislakásos. bérházaiban, mint a szükség- lakásokban gondoskodunk a tabáni polgárság elhelyezéséről. — Az állammal folynak a tárgyalások és a Murikater-melő Intézet megalakulása után meg­kötjük a tízmilliós hitel igénybevételére vonat­kozó szerződést. Ez az összeg elsősorban arra szolgál, hogy az utakat, a közműveket és a csatornákat építsük meg a Gellérthegy lejtőjén, arra azonban nincsen fedezet, bogy a tervezett házakat- a főváros építse fel. Ezt a munkát a mai viszonyok mellett kizárólag a magánvállalko­zásnak kell elvégezni, ami a munka- alkalmak sokaságát hozza magával. A telkek parcellázása csak akkor válik idő­szerűvé, ha a lebontott területen a szükséges előmunkálatai befejezést nyertek. Szóvátettük a villamos-tarifareform ügyét, amely a maga újításával általános érdeklődést váltott ki a kö­zönség körében. — A Beszkárt-tarifareform kérdésében, — hangzott a válasz — a villamosvasút igaz­gatóságának az az álláspontja, hogy egyelőre próbákat kell eszközölni, mielőtt a végleges tarifareform ügyében javaslatot lehetne terißi. A hatfilléres szakaszjegy gyakorlati alkalma­zása március közepén történik meg, addig is a Beszkárt próbákat végzett, ame­lyek a hozzám érkezett jelentések szerint igazolták az elgondolás he­lyességét. A Beszkárt számításai szerint ez a tarifa- mérséklés az utasok tömflStit csábítja vjssza a villamosokra és ezért abból úgy a közönség’ igényei, mint a Beszkárt pénzügyi helyzetének javulása szempontjából kedvem eredmények ígérkeznek. Végül a bánhidai centrálé ügyeiről érdeklődtünk, amelynél esedékes az. új szerződés megkötése. A következő választ kaptuk: — Tulajdonképpen csak a már régebben folyamatba tett tárgyalások likvidálásáról van szó. Megfelel a tényeknek a Fővárosi Hírlap multheti számában közölt az a híradás, hogy a fővárosnak ez év július 1-ig kell nyilatkoznia arról, hogy átveszi-e a bánhidai telep kezelését is? Nem akarok elébevágni a törvényhatósági ta~ ni ács és a közgyűlés állásfoglalásának és ezért arra az álláspontra helyezkedem, hogy úgy az áramszerződési, mint pedig az egységárra vo­natkozó számításokat és javaslatokat az ille­tékes fórumok elé fogom terjeszteni. * Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata meg­nyugvással töltheti el1 a közvéleményt afelől, hogy a főváros nagy érdekei a leggondosabb mérlegelés és in­tézkedés középpontjában állanak. A nyilatkozatban, fel­sorakoztatott kérdések mindegyike messze kiható jelentő­séggel bír a főváros fejlődésére és bizonyos, hogy az autonómia szervei minden vonatkozásban a főváros érde­keinek védelmében fognak dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents