Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-22 / 8. szám
Budapest, 1933 február 22. jfmm&oáLMimíp s ftzonnali építkezési kötete- zeítségei keit váltatniuk a tabáni teéíkek vásárlóinak M telkek eladási árából csak a közmüvek költségei térülnek meg, a főváros Befektetett tőkéié elveszett — Hatvanmillió mozgósítását jelenti az űi városrész felépítése — 7$agy perspektívák a fürdőváros számára Megvalósul a Tabán újjáépítése: ennél jelent ősé gtel- jesebb esemény alig fordult elő a székesföváros életének utolsó évtizedében. Három kimagasló mérföldkő jelzi a háború utáni Budapest történetének menetét: a külföldi adósságok rendezése, a villamosvasutak községesítése és az új dunai híd építkezésének megindítása. Amíg ezek azonban túlnyomórészt nyugalmi állapotok megrögzítésére irányultak, addig a Tabán lerombolása, illetve az új városrész megalkotása teljesen átformálja a főváros mai arculatát és a Gellérthegy gyönyörűséges lapályán új város bérpalotáit és villáit varázsolja elő. Régi, büszke tervek, messze kiható elgondolások öltenek testet a kormány és a főváros céltudatos együttműködése révén, amely munkát, keresetet és vállalkozást juttat hosszú éveken keresztül az iparosság ezreinek. A beláthatatlan perspektívákat ígérő kezdeményezésről kértünk szakvéleményt a tabáni gondolat legkiválóbb propagálójától, Becsey Antal törvényhatósági tanácstagtól, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökétől, aki a következőket mondotta a Fővárosi Eirlap munkatársának: — Kevés problémája van a székesfővárosnak, amely élénkebben és sűrűbben, de hozzátehetem, hogy régebben foglalkoztatná a hivatalos köröket és a polgárságot, mint a Tabán rendezésének és felépítésének problémája. De az is igaz, hogy ennek a hosszú vajúdásnak végzetesen súlyos okai is voltak. A kisajátítási eljárások, a komplikált tulajdonjogok szabályozása, a szabályozási tervek kidolgozása, majd a változott viszonyok fo’ytán újra átdolgozása, a kilakoltatások kérdésének lehetőleg nyugodt me* derben való lebonyolítása, a közművek létesítése és a financiális kérdések megoldása még nyugodt időidben is rengeteg munkát igénylő feladatok. De hozzájárult mindezekhez a háború utáni súlyos gazdasági helyzet, amely minden alkotó gondolatot meebénított. Annál örvende- tesebb, hogy éppen ma, a munkanélküliség és nyomorúság nyomása alatt oly mederbe terelődött a Tabán- probléma} amely úgy látszik, a komoly megoldás felé vezet. — Eggyel tisztában kell lennünk. A székesfőváros a maga beruházott pénzét, amely becslésem szerint kamatok nélkül 25—30 millió pengőt tesz ki, elveszettnek kell hogy tekintse. Azok a bevételek, amelyek a tabáni telkek értékesítéséből befolyhatnak, nézetem szerint, éppen csak a közművekre (utak, terek, víz, csatorna) lesznek elegendők. Ezt az összeget körülbelül 12 millió pengőre becsülöm. De függetlenül ezen szomorú pénzügyi megállapítástól, meg kell oldani a Tabán-problémát, mert munkaalkalmat és mozgást jelent, megszünteti a belváros szomszédságában, a királyi palota tövében a fővárosnak ezt a szégyenfoltját, előbbre viszi a fürdőváros gondolatának realizálását és pezsdítően hat a felidézett forgalomnál fogva a főváros gazdasági életére is. — A munkanélküliség enyhítése szempontjából a helyzet az, hogy közművekkel^ és magasópítkesésekkel együtt 50—60 millió pergőre tehető az a pénzforgalom, amelyet a Tabán rendezése és felépítése jelent. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a pénzforgalom a maga kihatásaiban megtöbbszöröződve jelentkezik, nemcsak azért, mert minden pengő a mai a útjában számtalan kézen megy keresztül, hanem azért, is, mert eleven erejével megmozgatja és magával ragadja a gazdasági élet más területeit is. Fokozza e hatást az a körülmény ,hogy az építőipar a maga tagoltságával az ipari tevékenység 25—30-féíe ágazatára terjed ki. — Hallom az ellenvetést: a fővárosban egyre szaporodnak az üres lakások és üzlethelyiségek s ily körülmények között nem szabad a bajt újabb nagyobbarányú JLe OS magyar gyártmány építkezésekkel kimélyíteni és ezziel a házvagyont, mint hatalmas nemzeti vagyonrészt devalválni. Ezzel az aggodalommal szemben áll az a megállapítás, hogy a lakásfelesleg azért növekszik, mert a keresethiány összezsugorodásra kényszerít, a lakbérek azért nem folynak -be, mert nincs miből fizetni és az üzletek azért húzzák le egymás után redőnyeiket, mert a. keresetnélkü i polgárságnak vásárlóereje egyre fogy. Ezt az állapotot azzal tetézni, hogy a keresetnélkü- liséget az építkezések megnehezítése, vagy pláne letiltása által fokozzuk, valóban nem vallana államférfiúi bölcséé" ségre. Külterjes építkezéseknek határt szabni és ezeket a törekvéseket meirendszabályozni, racionális dolog lehet, de elvégre a Tabán a főváros szívében fekszik és így más elbírálást igényel ebből a szempontból is. — Néhány irányelvre szeretnék rámutatni. A régi szabályozási terv szerint a Tabán eredeti 80,000 négyszögölnyi bruttó területéből csak 36..000 négyszögöl maradna fenn beépítési célokra, vagyis a terület körülbelül 55%-a esne közterületekre. Ezt túlzottnak tartom. Revideálandó a telekminimu:roúhál követendő elv is. Le kell már egyszer szoknunk a 600 négyszögöles telekminimumokról, amelyek pazarlást jelentenek és megnehezítik az értékesítést, Le kell száttnmik a 200—250 négyszögöles telekminimumokra. A beépítési módozat dk megái apításánál figyelemmel kell lennünk arra is, hoiy a Tabán szerves tartozéka a fürdőváros központnak; a Tabán lejtői egyenesen predesztinálva vannak arra, hogy ott Marienbad és más fürdőhe’yek mintájára thermális vízzel ellátott penziók Létesüljenek. Thermális vizünk a legkülönbözőbb ásványi összetételben szinte korlátlan mennyiségben áll' rendelkezésre, a penziókba való bevezetésnek semmi sem Összes gondjait * t p-' f/y a Kathreiner Kneipp malátakávé. Valódi Franck kávépótlékkal keverve a legideálisabb, amellett a legolcsóbb reggeli és uzsonna ital. Egy kísérlet meggyőziT állja útját. Fejleszteni kell tehát a fürdőváros gondolatát és elősegíteni az új kereseti lehetőségeket már a szabályozási tervek revíziója alkalmával is. — Hogy teleikértékesítésről e?yáltalában szó lehettem:, elsősorban te’.kesíteni kell a Tabánt: azaz lerombolni a régi kapcsolatokat, megépíteni a közmüveket és elvégezni a parcellázást. Az ilymódon előkészített telkeket pedig haladéktalanul áruba kell bocsátani, hogy a pénzforgalom meginduljon. E tekintetben1 nem lehet kizárólagos' döntő .szempont a minél magasabb telekár, ellenben sokkal fontosabb az építési kötelezettség kimondása. Telket csak úgy szabad eladni, ha a vevő telekkönyvi kötelezettséget vállal záros határidőn helül, vagy lehetőleg azonnal való építkezésre. — Az a forgótőke, amely a munkák megindításához az első évben szükséges, tudomásom szerint rendelkezésre áll. A Munkaszervező Intézet szívesen támogatja a fővárost a maga tőkeerejéből a szükséges rövidlejáratú hitellel, merthiszen ez nemcsak a fővárosnak, hanem a gyáriparnak és az egész gazdasági életnek elsőrendű érdeke. Ezen túlmenően már önmagából az értékesítési akcióból lehet és kell a folytatólagos tőkeszükségletet kitermelni. — Örömmel köszöntöm a tervet. Eddig egyebet sem hallottunk, mint ho?y: „nincs pénz“, „papirból nem lehet aranyat csinálni“, „beruházni nem szabad“, takarékoskodni a végletekig“ stb. Ideje, hogy e defétizmmst hirdető jelszavak helyett új hangot halljunk: munka nélkül nincs kereset, kereset nélkül nem lehet megélni. Tehát: dolgozni, keresni, hogy óJmi tudjunk! Felbontották as űfelajosísra beérkeseff ajánlatokat A tavalyinál drágább árakat a szigorított feltételekkel és a deviza-nehézségekkel indokoliák a vállalatok Kedden délelőtt bontották fel a Köztisztasági Hivatalban a 700.000 m3 terület, portakuítására kiírt verseny- tárgyalásra beérkezett ajánlatokat, amelyeknek árai drágábbak a tavalyiaknál. A vállalatok azzal indokolják a drágítást, hogy egyrészt szigorúbbak a feltételek: jobb minőségű olajat kell használni, még pedig olyan bőségesen, hogy száraz foltok ne maradjanak az úttesteken, emellet a Hegyvidéken két részletben, 6—8 hetes turnusokban végezhetik csak a május 1-én kezdődő munkát; — másrészt a devizakorlátozások folytán megdrágultak a nyersanyagok. Kétségtelen azonban, hogy még ezek a magasabb árak is valósággal eltörpülnek azok mellett, amelyeket a főváros fizetett addig, amíg — mint emlékezetes, — a Nyirbogdányi Petroleumgyár R. T. 1931-ben felrobbantotta a kartelt. 193C-ban még 79 fillért fizetett négyzetméterenként a főváros, ezzel szemben a következő esztendőben a Nyirbod- dányi díicséretr emelt ó bátorsággal, faképnél hagyta a kartelt és 40 fillérnél olcsóbb ajánlattal kétszer akkora terület olajozását tette lehetővé. Az árak csökkentésében a következő esztendőben is előljárt a Nyirbogdányi, ennek tulajdoníthrtó, hogy a múlt évben már 22.5—22.8 fillér között váltakozott az olajozás egységára. Nem változtatott ezen, legfeljebb sajnálatosan késleltette a munka megindíását a Schwarz Rudolf és Társa cég ismeretes akadékoskodása a belügyminiszteri felebbezés, amelyet azonban kilátástalan volta miatt a Schvrarz-cág Utóbb visszavont. Végül is tavaly a következő cégek nyerték el a munkákat: Nvirboadányi 300.000 ms 22-50 fillér Schwarz Rudolf 200.000 „ 22-50 „ Hazai Kőolaj 200.000 „ 22.80 „ A ma felbontott ajánlatok a következők: Budapesti Ásványolaj 700.000 m3 39-80 fillér Hegedűs és Tfirsa 700.000 „ 37.00 „ Schwarz Rudolf és Társa 500.000 „ 37.60 „ 99 »9 100.000 „ 35.10 „ Magyar Fantömüvek 700.000 „ 36 95 Hazai Kőolaj 180.000 „ 35.10 „ „ 100.000 „ 36.50 ,, Vacaura Oll Comp. 500.000 „ 37.50 „ (ajánlat szabálytalan. mert hiányzott az OTI-bizonylat és a boríték-Vyirfoogdányi Magyar Petróleumipar Shell Kőolaj Szűrési Kőolajipar nem volt zárt) 200.000 , 35.00 ,, 100.000 35.40 ,, 400.000 , 36.95 ,, 130.0C0 , 34.50 135.000 , 36.50 ,, 135.000 , 37.50 ,, 700.000 , 36.40 ,, 25.000 , 34.80 ,, (szabálytalan ajánlat, mert a minimális terület 100.000 ms). A beérkezett ajánlatokból kitűnik, hogy az olajozandó út-ak minőségét és területi mértékét figyelembe véve: az idén is a Nyirbogdányi ajánlata a legolcsóbb és legmegfelelőbb. Döntés körülbelül két héten belül várható. ** EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT hí gaiaigg í a j? j a
