Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-15 / 7. szám
között, nekünk csak egy feladatunk lehet, hogy a fővárost károsodás ne érje, ellenben a banhidai kooperációval az áramellátást és a fogyasztás méreteit növeljük. A műhely bizottság befejezte működését és a jelentést a legközelebbi tanácsülésen veszik tárgyalás alá. A bizottság megvizsgálta az összes üzemek mellé rendelt műhelyek struktúráját és olyan javaslatot készített, amelyik ia főváros felfogása szerint nyugvópontra juttatja ezt a kérdést. Kozma Jenő nyilatkozata ebben az ügyben nem osztja ezt a feltevést: — Végeredményben nem történik lényeges változás a javítóműhelyek megszüntetése érdekében, mert a bizottság majd kimutatja számszerűleg a műhelyeket és valószínűleg néhány jelentéktelen összevonással tárja elő, hogy honorálta a megszüntetésre vonatkozó jogos kívánságokat. Hasonlóképpen az üzemekéhez, a műhelyek dolgában sem történik tehát semmi érdemleges, miértis nem vagyok abban a helyzetben, hogy az iparosokat oly közelről étintő kérdés ilymóüon való megoldásába belenyugodjak. Sorozatos üléseken tárgyalja az elnöki szakbizottság az úgynevezett álláshalrnozások ügyét és a közeljövőben befejezi a rendelkezésre bocsátott anyag feldolgozását. Az állás- halmozások likvidálása körül egymással szöges ellentétben álló kívánalmak is elhangzottak, amelyekről az alábbi nyilatkozatot kaptuk: —■ Nem tartom álláshalmozónak azt a tisztviselőt,, aki több oldalról húzott illetményeivel néhány száz pengőt keres havonként, ellenben álláshalmozónak tekintek mindenkit, aki több közpénztárból horribilis jövedelmeket élvez. Ebből a felfogásomból az következik, hogy méltányosságot várok a rendezéstől, amelyiknek nem lehet a célja, hogy az aránylag kisebb jövedelmeket megszüntesse, ellenben nagyobb összegekre rugó fizetéseket meghagyj Oüb A bizottság munkája remélhetőleg figyelembe veszi ezeket a szempontokat és talán az álláshalrnozások kérdése így lekerül a napirendről. Elmondotta még Kozma Jenő, hogy a költségvetés jóváhagyását megelőző intern tárgyalások nem kezdődtek meg, de azokra feltétlenül' sor kerül a közeli napokban. Számítása szerint ia; költségvetés jóváhagyása február végéig megtörténik. HUTTER SCHRANTZ RT iiyda^esf, K. kér., Gyömrői*út SO Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kesiféseii, kerfíés-fonafok, tűzhelyek és kályhák S.e nagy választékban Telefon: 48—4—76. B cl sa legszebb helyein bérháztelkek eladók: 1 a Fő-utca, Pálfíy-tér, Ganz-utca által határolt parcellázott telkekből ioo D-öltől kezdve. Hatemeletes bérházak összenéző udvarokkal engedélyezve. 2 Fiilér-ntca és Ezredes-u. sarok 8.1)onáti*utca 3. szám építhető. Öröklakásoknak £iyeknő Bővebbet dr. SZÉKELY MÁRTON ügyvéd irodájában, Személynök-utca 9—n. Telefon: 155—85. FBSGHER MIHLÖS és FM 1 ELEítSZALLI TÁSI VÁLLALATA BUDAPEST, VI. KÉR., ORSZÁGBIRO-UTCA 38-50. SZ. TELEFON : AUT. 915-45. ALAPÍTÁSI ÉV : 1896. «CLARIDCE L, Böszörményi út-28. £el7.VóbL‘T>0S menténÉttermek — Söröző — Brictgesza/on — Különterem 5 órai teanrÁ]\Tr,l délután és este * ^ ^ • CHARLES LAX |azz-zenekara 1 ........................... ...................... Bo rvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozik a kereskedők világítási sztrájkjáról Megegyezést készít elő az érdekeltségek és az Elektromos Művek között A budapesti kereskedők a maguk szorult helyzetében minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy kiadásaikat csökkentsék és üzlet-fenntartási költségeiket a lehetősig szerint lemérsékeljék. Ezzel a 'törekvésükkel magyarázható az. a heves agitáció is>, amelyet a villanymam-díjak leszállítására indítottak és elhatározták, hogy .az üzletzárás utáni órákban eltekintenek a kirakatok kivilágításától A furcsa sztrájk terve átterjedt a kávéházakra is, ahol ugyancsak a minimumra lecsökkentett. világítás igénybevételével fenyegetőznek, ha az Elektromosmüvek nem gondoskodik megfelelő méltányos árak engedélyezéséről. A szokatlan .szervezkedést természetesen nagy érdeklődéssel figyelik a városházán is, ahol azonban úgy látják, hogy a méltányos megegyezésnek nincsen akadálya. A ke reskedők akciójáról intéztünk kérdést Borvendég Ferenc alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Mindennek a nehéz gazdasági válság adja meg a magyarázatát és ebből a szempontból bíráljuk el a kereskedők kívánságait is. Ami a főváros álláspontját illeti, rá kell mutatnom arra, hogy az Elektromos Müvek a maga fogyasztóival szemben mindenkor kuiánsan járt el és a múl’ ban sem zárkózott el attól, hogy a lehetőség szerint bizonyos mérsékléseket hajtson végre. Amikor minden vonalon felfelé ívelnek az árak, éppen a ter- meiési költségek növekedése miatt: az Elektromos üzem nem élt a tarifaemelési jógiikul, csupán az árammérő használati díjat vezette be, ami azonban lényeges teher többi etet nem jelent. — Most miről van szó? Úgy tudom, hogy körülbelül tízszázalékos engedményt kérnek, ami egy kiskereskedő átlagos havonkénti elektromos számláján 2—3 pengő megtakarítást eredményezhet, a főváros számára azonban óriási bevételi kiesést jelent. Mi lehet ennek a köve'kezménye? Az elmaradt bevételeket máshonvvSn kell pótolnunk, mert a kiadások mai megszorítottsága mellett további törlésekre nem gondol- ha unk. A teendő tehát az lehet, hogy más oldalon kapjuk vissza az így elveszítendő tételeket és akár adó, vagy illeték címén olyan újabb teriheket rakjunk az adózó pá!\g\árok voltaira, amelyeknek közvetve és közvetlenül a kereskedők is kárát látják. — A kereskedők küldöttsége nálam járt és behatóan megtárgyaltuk az egész kérdést. Megígértem az érdekeltségek képviselőinek, hegy revíziót csinálunk, olyan értelemben, hogy az az üzem számára érezhetően jelentékeny kiesést ne okozzon. A számítások már most folyama ban vannak és akkor újból megtárgyaljuk az egész kérdést az érdekképviseletekkel * Amint látható, Borvendég Ferenc alpolgármester kettős célt tűzött maga elé: honorálni a kereskedők kívánságait bizonyos mértékig és megóvni a főváros egyik leghatalmasabb üzemének pénzügyi biztonságát. Remélhetőleg sikerül a, megfelelő megoldást megtalálni és a két ellentétesnek látszó szempontot közmegnyugvásra összeegyeztetni. Adóemelések helyeit munkaalkalmakat követel az Egységes Községi Párt Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő elnöklete -me-lletc-párfértekezletet tartott, amelyen a párt bizottsági tagjai teljes számban megjelentek. Ott voltak: Kozma Jenő, Payr Hugó, Becsey Antal, Harrer Ferenc, Scheuer Róbert, Martin János, Pompéry Elemér, Glücks- thal Samu, Dorner Gyula, Andréka Károly, Papp József, Orphanides János, Németh Béla, Bayer Antal, Piazza Győző, Wellisch Andor, Héder Lajos, Krivoss Árpád, Oszoly Kálmán, Orova Zsigmond, árvátfalvi Nagy István, Bornemissza Géza, Usetty Béla, Bódy Tivadar, Ugrón Gábor, Nagy Antal, BurghardtiBélaváry Rezső, Gaár Vilmos, Popelka Ignác, Tolvay-Takáts gróf bizottsági tagok, továbbá Bibithi Horváth János, Horváth Károly, Róna Sándor, Erösdy Sándor, Hubert Vilmos, Morvay Zsigmond, Hoór-Tempis Mór, dr. Finély István, számos városi főtisztviselő és még sokan imáisok. Napirend előtt Kozma Jenő kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemzet gyászáról, nagy halottjáról: gróf Apponyi Albertról, akinek hervadhatatlan hazafias érdemei örök emlékül és mintaképül fognak szolgálni a haza minden hu fiának. Napirenden a szerdai közgyűlés szerepelt, amelyet az adóemelések tárgyában hívtak össze. A szőnyegen fekvő kér. déshez hozzászóltak: Németh Béla, Krivoss Árpád, Payr Hugó, Harrer Ferenc, árvátfalvi Nagy István és Glücksthal Samu. A felszólalók egyértelműen és sajnálattal állapították meg az új adóemelések életbeléptetését. Tudatában vannak, hogy a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében elkerülhetetlenek voltak az adóemelések, azokat a párt mégsem helyeselheti, mert meggyőződése szerint a leromlott gazdasági helyzetben már a régi adóterhek is elviselhetetlenek voltak. A párt felfogása szerint a helyzeten tisztán csak munka- alkalmak teremtésével lehet segíteni. Az elhangzott indítványok értelmében tehát a párt azt a határozatot hozta, hogy a szerdai közgyűlésen a munkaalkalmak minél sürgősebb megteremtésére fogja az intéző körök figyelmét felhívni. Az értekezlet a párt felfogásának kifejtésére Glücksthal Samu felsőházi tagot kérte fel. * Az értekezlet után a párt és a Polgári Egység Klubjának tagjai vacsorára ültek össze. A fehér asztalnál is erőteljesen kifejezésre jutott az a vélemény, hogy a súlyos helyzeten csakis a legszélesebb körben meginduló termelő munka segíthet. Iliből leltározzák a főváros egész vagyonát Megsürgetik az erre vonatkozó kormányrendelet kiadását Az' új fővárosi törvény elrendeli, hogy az alapok, intézetek, közintézmények, közmüvek, üzemek és alapítványok vagyonát minden öt esztendőben az év lezártával újra leltározni és felbecsülm kell. A vagyonleltárt a számszéki igazgató ellenőrzése mellett, az egyes vagyonkezelők által készített részlett eltúrok alapján a számvevőség állítja össze. A vagyonleltár főadatait csoportonként feltüntető kimutatásokat és a leltár főösszesítését minden évbon. a székesfőváros zárószámadásához csatolják. Olyan években, amikor új leltár nem készül, a kiigazított leltárt a zárószámadáslioz mellékelik. A leltározást — mint említettük, — a törvény a Számvevőségre bízza, ezért Sebő Béla fössámvevőhöz fordultunk felvilágosításért, aki a következőkben tájékoztatta a nagyjelentőségű eljárásról a Fővárosi Hírlap ■'munkatársát: — A főváros vagyonát az új törvény megjelenése előtt is időközönként leltározni szoktuk. Az ingatlanok összeírása és felbecsülése hosszabb időközökben történt, míg az ingóságoké úgyszólván minden évben. A főváros ingatlanait utoljára 1930-ban, nem sokkal az új törvény megjelenése előtt Írattuk össze. Az ingóságok értékelése évről-évre megtörténik már most is, mert ezek értékállandósága jóval kisebb. ^ — Miután a törvényben kilátásba helyezett miniszteri rendelet még nem jelent meg, így az új leltározást illetően meglehetős tájékoza' lanságban vagyunk. A törvény szerint az ingatlanok leltározása jövőre válik esedékessé, ha a rendelet másképpen, nem intézkedik. A főváros sokfelé ágazó és hatalmas vagyonának leltározása és felbecsülése természetesen igen nagy és komoly munka, s olyan feladat, amit csak a legalaposabb körültekintéssel szabad elvégezni. — Teljesen új leltár felvétele esetén természetesen ^ szükség volna megfelelő számú munkaerőre, kívánatos lenne a személyzet szaporítása. Nem lehet azonban elképzelni, hogy ezt a leltári összeírást és vagyonbeoslést alkalmi hivatalnokokkal vagy szellemi szükségmunkásokkal végeztessük. Tapasztalt, minden tekintetben felelős, esküt tett hivatalnokoknak a munkájára van szükség. ^ A főváros vagyonának nyilvántartását es a regi leitarok kiigazítását a számvevőség ú. p. l^Kirovásn^ végífri
