Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-29 / 48. szám
Huszonkettedik évfolyam Budapest, 1933, november 29, 48. szán* Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVKE ....................24 PENGŐ FÉ LÉVRE...............................12 PENGŐ EG YES SZÁI4 ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavifloaokban FELSE-ÖS SZERKESZTŐ DACSÓ EHIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon; 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 sBmaaxmmasB^atKa3s^sBS3messirsss^m^uSSS£BSBBBSiíssmtiíS^Sísssms3m^3sse^ssii Minden fényező isszhanizatos megértésével folyik a kormány pártjának budapesti szervezkedése Kozma Jené képviselői beszámolóját december 12-én tartja a budai Vigadóban A városháza fórumainak minden tevékenységét most a költségvetés részletes tárgyalása foglalja le és az általános vita során elhangzott politikai jellegű beszédeken kívül más természetű mozgalmak nincsenek. Gömbös Gyula miniszterelnök emlékezetes zászlóbontó beszéde után inkább a szervezkedés nagy munkája nyilvánul meg úgy az Eszterházy-utcai országos párthelyiségben, mint pedig az Egysé- ges Községi Polgári Párt Akadémia-utcai pártkörében. A városházi pártok túlnyomó része nagy megnyugvással kommentálja még ma is a miniszterelnök megértő megnyilatkozásait, amellyel elismerte a főváros vezetésében és irányításában mutatkozó komoly törekvéseket, hogy minden ténykedés Badapest lakosságának javára szolgáljon, A mit* %zt erein ük kritikája is inkább csak a reformtörekvések r szükségét emelte ki és ezek olyan természetűek, hogy ahhoz a köz érdekében szívesen nyújt támogatást a törvényhatósági bizottság összessége. A Nemzeti Egység Pártjának részéről megindított budapesti szervezkedés egyelőre inkább a kerületekben nyilvánul meg. Az Egységes Községi Párt részéről évek óta életre- hívott és azóta is működő pártszervezetek minden héten gyűléseket tartanak és annak a jegyében összpontosítják a polgárságot, hogy minden tekintetben rendelkezésre álljanak a miniszterelnök részéről kitűzött eszmék megvalósításának. A politikától teljesen távolálló, de akaratlanul politikai színezetű eseménye volt az elmúlt hétnek Kozma Jenő ünneplése. akit a budai Vigadóban köszöntött a főváros polgársága. Nagy lelkesedést keltett Huszár Aladár főpolgármesternek személyes megjelenése és az a beszéd, amelynek a keretében a miniszter- elnök leg szívélyesebb üdvözletét tolmácsolta Kozma Jenő számára, A főpolgármester hangoztatta, hogy a kormányelnök bizalma őt a Nemzeti Egység budapesti szervezetének élére állította és ebben a minőségben nem azt a feladatot tűzte maga elé, hogy személyeket és pártokat egymás ellen hangoljon, hanem, hogy a harmonikus együttműködést az egész vonalon biztosítsa. A beszédnek ez volt a tengelye és mindenkit meggyőzött annak a célzatos állításnak az alaptalanságáról, hogy az Egységes Községi Polgári Párt, . illetve az országos kormányvárt között ellentétek merültek fel. További bizonyítéka a legteljesebb együttműködésnek az a körülmény, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök résztvesz a budapesti országgyűlési kéyviselők beszámoló gyűlésein. Kozma Jenő a budai Vigadóban december 12-én, kedden délután tartja beszámolóját, amelyen a Nemzeti Egység Pártja vezérkarának kíséretében megjelenik Gömbös Gyula miniszter- elnök és kifejti nézeteit a főváros fejlesztésének módozatairól, valamint arról a lendítő erőről, amelyik _ a Nemzeti Egység megértő összefogása alayján Budapestet az ország politikájának közévvontjába állítja. Várospolitikai körökben nagy várakozással tekintenek a beszámológyűlés elé, amely a közeljövő jelentőségteljes eseményének Ígérkezik. fonnak a tárgyalások, de meg nincs végleges döntés a bánhidai erőmoteiep- pei kdtendd megállapodásról Borvendég Ferenc alpolgármester kijelentése szerint a függőben levő kérdést december elején rendezni kell Építeni! Vannak korszakok, amelyek csak rombolnak és vannak, amelyek megérzik az erkölcsi kötelezettséget, hogy építeni kell. Hála Istennek ma már túl vagyunk azokon, amelyek mint a megdühödött, kifordult lelkű emberiség fájdalmas, beteg időszaka csak romboltak és kérlelhetetlenül felforgattak mindent, ami egyszer már rendben volt. Most megint olyan időket élünk, amikor halálos vétek elmulasztani minden pillanatot, amely kedvez az alkotásnak és lehetőségét adja annak, hogy valami legyen a semmiből. Éppen ezért nem tudjuk megérteni, hogy akadjon valaki, aki minden alkalommal szavának erejével, csodálatos elokvenciájá- val, érveinek káprázatosságával. de a korj szellemmel szinte mindig ellentétben álló voltával álljon ki eleven és — valljuk be — erőteljes gátnak az alkotó munka elé. Eber Antalról vau szó, aki legutóbb ismét kontreminbe ment át a főváros alkotó, teremtő, vagy legalább is — az idők mostohaságához mérten — foltozgató, tatarozó szándékával szemben. Éber Antal a közgazdasági ortodoxiát képviseli. Nem akar építeni, aminek oka nyilván az a homályos, pesszimista szemüveg, amelyen a világ jövőjét nézi. Nem akar építeni, mert úgy véli, hogy csak azt a pénzt szabad kiadni, ami megvan. Megfeledkezik azonban arról, hogy amióta a köz- gazdasági élet legerősebb, leghatalmasabb motorját, a hitelt feltalálták, ezen a tiszteletreméltó ortodox állásponton régen túl vagyunk. De bátor és elismerésreméltó hadakozásai idején megfeledkezik Eber Antal arról is, hogy egyedül áll ezzel az álláspontjával. Nem Budapesten áll egyedül, mert erre még azt lehetne mondani, hogy Budapest nem a világ közepe. De egyedül áll egész Európában is. Mert ahogy végig megyünk ezen az öreg földségen, azt tapasztaljuk, hogy a háború óta valósággal megújhodáson ment keresztül. Éber Antal csak úgy tudja, mint mi, hogy Mussolini nem is városrészeket, de új városokat épített. Éppen úgy tudja, mint mi, hogy milyen gigantikus munkával milyen töménytelen pénz árán torkoltatta bele Párizs, az előbb zsákutcába végződő Boulevard Haussmann-t a Boulevard des Italiensbe. Több százmillió frankot emésztett fel ez a munka és a háztömbök egész sorát kellett az építés htjából eltávolítani. Ugyanakkor nálunk szentimentális könnyek között évtizedek óta temetik a Tabánt és az Erzsébet-sugárút megnyitása, vagy pedig az Andrássy-út meghosszabbítása ellen Éber Antal filippikázik ... Ám tekintsünk körül bármely európai nagyvárosban, Berlinben, Londonban, Bécsben: sehol sem állt meg a városfejlődés. Ellenvetésül erre azt mondhatná Éber Antal, hogy a Hamupipőke Budapest tán csak nem akarja a királykisasz- szony díszruháját magára ölteni1? De hisz nemcsak Párizs, London és a nyugati nagyvárosok cifrálkodnak. Tőlünk keletre, lent a Balkánon: Belgrád, Bukarest, Szófia is tudott sok mindent produkálni. Éber Antal azonban a Kereskedelmi és Iparkamarának is az elnöke. Vájjon ott is ugyanazt az álláspontot képviseli-e, mint a városházán? Nem hinnénk, nem hihetjük, mert akkor már régen búcsút mondott volna ennek a díszes funkciónak. Ortodox közgazdászoknak és megcsontosodott pénzügyi embereknek talán lehet rémeket festeni a hitel átkáról és az építkezés romboló hatásáról; de kereskedő és iparos embereknek nem. A kereskedő és iparos munkát akar, ha pedig az ország legelső munkáltatói, az állam és a főváros ölhetett kézzel ülnek, akkor megfagy a magánvállalkozás is és éhen pusztul a dolgozók társadalma. A városházán sem hiszik el Éber Antalnak, hogy a hitel és a kölcsönből eszközölt építkezés átkot hoz. De hitesse el az elnöklése alatt álló iparosokkal és kereskedőkkel, hogy vakmerő ha- zárdőr az a várospolitikus-, aki építkezni mer és ezen a réven harminckét iparágnak akar kenyeret adni. Ha a kamara ebben a kérdésben Éber Antal mellé áll, akkor a városháza is meghajtja előtte lobogóját. A költségvetés letárgyalása után 'több fontos kérdésben kell döntenie a tanácsnak és a törvény- hatósági bizottság közgyűlésének. Az elintézésre váró problémák között a bánhidai centrálénak van a legnagyobb jelentősége, ami szintén napirendre kerül és pedig már a jövő héten. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa értesül, a főváros és a MÁV igazgatósága között már befejeződtek azok a tárgyalások, amelyek a kereskedelmi minisztérium illetékes ügyosztályának a közbenjöttével a főváros és a centrálé viszonyának végleges rendezését célozták. E tárgyalásokkal kapcsolatosan az a hír terjedt el, hogy átvételi megoldás lehetősége került előtérbe, vagyis Sipőcz polgármester e tárgyalások eredménye alapján olyan értelmű előterjesztést kíván tenni a tanácsnak, hogy a főváros vegye át saját kezelésbe a bánhidai erőműtelepet, a centrálét terhelő kölcsönök vállalása ellenében. Borvendég' Ferenc alpolgármester, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az a hír, mint hogyha mi a MÁV igazgatóságával, vagy a kereskedelmi minisztériummal megállapodást kötöttünk volna a bánhidai centrálé átvételére nézve, nem felel meg a valóságnak. A helyzet az, hogy folynak a tárgyalások a főváros és az illetékes tényezők között a centráléba való további bekapcsolódásunk módozatainak és feltételeinek a megállapítása céljából. Előreláthatóan abban fogunk megállapodni, hogy a főváros továbbra is áramvásárló marad, de nem féléves provizórikus megállapodás, hanem hosszabb időre szóló szerződés alapján. Annyi bizonyos, hogy már december elején rendezni kell ezt a kérdést, mert december 31-én lejár a kezelésbe való átvételre vonatkozó opciónak a határideje, amit június 15. óta kétszer hosszabbított meg a kereskedelmi minisztérium, egyszer október 31-ig, most pedig december 31-ig.
