Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-29 / 48. szám
2 JTOTO?ií/jzmp Budapest, 1933 november 29. Bizalommal a polgármester iránt.. Az idei költségvetési vita széles mederben hömpölyög és magas színvonala méltó ahhoz a tartalmas expozéhoz, amellyel Sipőcz Jenő polgármester a közgyűlési tárgyalást bevezette, őszinte megnyilatkozás volt ez a nagyvonalú tájékoztatás, amely leplezetlen nyíltsággal föltárta a fővárosi gazdálkodás összes nehézségeit és megindokolta, hogy milyen elgondolások alapján fektették le a gazdálkodás fundamentumát. Mesteri megvilágításban mutatta be, hogy a költségvetés hű képe a gazdasági helyzetnek, majd önérzetes hangon utalt arra, hogy a világon mindenütt mutatkozó szélsőséges irányzatok megnyilvánulásával szemben nálunk rend és nyugalom van. A szónoki remekmű, amely a polgármester alkáról elhangzott, olyan forró lelkesedést hivott életre a közgyűlési teremben, amelyre alig volt példa a tör- véhyhatóság krónikájában. A szélső jobboldal lelkes tapsvihara, a középpárt tüntető tetszésnyilvánítása és az ellenzék meg-megujúló helyeslése közben fejezte be expozéját a polgármester, aki egyik legna gyobb személyi és szónoki sikerét aratta. © Hatalmas beszédet mondott Wolff Károly, aki higgadt nyugalommal és az események tárgyilagos bírálatával keltett általános elismerést. Beszédéből kicsendült az óvatos optimizmus, ugyanakkor azonban nem hallgatta el a fennforgó nehézségeket, amelyeket feltétlenül legyőz a főváros mindinkább feltörekvő életképessége. A Keresztény Községi Párt elnökének nagyszabású beszédjéhez más pártok tagjai is elismerésüket fejezték ki. Általában a megértés, az egymásrautaltság érzete és a főváros érdekeinek előbbrevitele domborodik ki a költségvetési vitában, amely az egymással oly sokszor szembekerült pártokat is közös plattformra hozta. © Politikai kérdések és különböző szervezkedési problémák bírálatával volt teletűzdelve Payer Károly költségvetési beszéde. Ezt követőleg a közmunkák nagyobb mértékét sürgette. Becsey Antal örömmel állapította meg, hogy Sipőcz Jenő polgármester 14 éves működése alatt felemelkedett arra a magaslatra, amelyen az ideális polgármesternek állania kell. Szakszerű beszédében pénzügyi vonatkozásokkal foglalkozott és bőségesen fejtegette az üzemeknek a működését. Hozzáértő bírálata általános tetszést keltett. Hann Arnold az infláció veszedelmét mutatta ki és természetesen adózási problémákat is szóvátett. Barczi-Barczen Gábor érdekes, de kényes húrokat pengetett: a régi hivatalnok-tanács visszaállítását ajánlotta megfontolásra, amely szerinte jobban tudná intézni az ügyeket, mint a törvényhatósági tanács. © A második napon is még mindig a polgármester expozéjának hatása alatt állott a közgyűlés. Bródy Ernő elismerését fejezte ki az expozénak az autonómia jelentőségét kidomborító megállapításai fölött. Elismerte, hogy a polgármester mindig megtette kötelességét az autonómia védelmében. Toperczer Ákosné a nőkérdést tette szóvá és hozzáértő részletességgel sürgette a nővédelmi intézkedések kiszélesítését. © Friedrich István itt sem tagadta meg magát és jóízű humorral fűszerezett beszédében a költségvetés helyett inkább általános politikai témákat érintett. Csipkedő mondatfüzésében egyedül a polgármestert kímélte, akinek elismerését fejezte ki, hogy realitások tömegét tárta a közgyűlés elé és férfiasán sikra- szállott az autonómia védelmében. Általában ellenzéki hangon beszélt, azonban, mert a polgármester megnyitó beszéde a legjobb hatást gyakorolta és személye iránt bizalommal viseltetik: a keresztény ellenzék nevében elfogadta a költségvetést. © Megkülönböztetett figyelem közepeit állott fel szólásra Éber Antal, aki főleg pénzügyi és gazdasági politikai szempontból bírálta a költségevtést. Régi szokása szerint a túlzott kiadások ellen hadakozott és improduktív tételeknek nevezte az új városrészek létesítésére előirányzott összegeket. Kierőszakolt munkaalkalmakról beszélt, amelyeket a jövőre Vonatkozólag negatív kamatok terhelnek. Ellenzéki felfogása ellenére elfogadta a költségvetést és az indokolás nála is az volt, hogy a polgármester iránt — akinek munkája a főváros közvéleményének helyeslése közepette halad — a legmesszebbmenő bizalommal viseltetik. © Nagy Lajos, vitéz árvátfalvi Nagy István, Farkas Zoltán dr. beszédei után Szőke Gyula a pénzügyi bizottság fioglalkoztatását kívánta és kifejezte rendíthetetlen bizalmát a polgármester személye és munkássága iránt. Sümegi Vilmos a Rákóczi-szobor felállítását sürgette, vitéz Martsekényi Imre főleg sportvonatkozásokkal foglalkozott. Utána Párkány Frigyes mondott higgadt és objektív beszédet. Javasolta, hogy küldjenek ki ad hoc bizottságot a pénzügyi helyzet megvitatására. Tauffer Gábor a deficites költségvetésről mondott véleményt és bár ellenzéki párthoz tartozik: a polgármester iránti bizalomból fogadta el a költségvetést. Steinherz Simon és Vörösváry Miklós a törvény módosítását sürgették, majd Nemes-Nagy Mihály, az általános vita utolsó szónoka, a tanács túlzott hatásköréről és a közgyűlés elvesztett jelentőségéről mondott bírálatot. . .. 0 Az általános vita ezzel véget is ért. Elmondható, hogy az összes pártok, a komoly felkészültségű szónokokat küldötték a porondra és minden szenvedélyes túlzások mellőzésével keresték, kutatták a helyHárom évvel ezelőtt érdekes tranzakciót bonyolított le a főváros: megszerezte a nagytétényi Ser- téshízlaló és Húsipari R. T. részvényeinek 58 százalékát és ezzel bekapcsolódott abba az akcióba, hogy a sertésvásár exporttevékenységét elősegítse. A vállalat részvényeinek negyven százaléka a földművelésügyi minisztérium kezelésében maradt és azóta együttesen irányítja ezt a szervet a két hatóság. Most mutatta be a vállalat legutóbbi mérlegét, amely 34.460 pengő veszteséggel zárult. Az intézmény a múlt évben 33 ezer sertést hizlalt és ebből 12.500 darabot exportált külföldre, amely üzleti működéssel nemcsak a főváros közélelmezésénck, de az ország kereskedelmi mérlegének is jelentős szolgálatot teljesíteni. Ilyen, aránylag nagyarányú tevékenység mellett feltűnő, hogy a részvénytársaság mégis veszteséggel dolgozik, amelynek okairól beavatott helyen a következő tájékoztatást kaptuk: — A számadásokat a főszámvevő és a számszéki igazgató együttesen megvizsgálták és megák lapították, hogy a vagyonmérleg, a zárószámadás a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek és a kialakult kereskedelmi szokásoknak megfelelően van felállítva. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy nagy közüzem Tervbevették a gáz-, víz- és A főváros vezetősége az üzemek racionalizálásának kérdésével kapcsolatban a legkomolyabban foglalkozik a három nagy üzem adminisztrációjának egyesítésével. A polgármester Szél Jenőt, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatóját bízta meg, hogy mindenekelőtt a vízművek vezetésének újjászervezését tanulmányozza, de ennek befejeztével sor kerül a másik két nagyüzem, a gáz- és elektromos művek kereteinek megvizsgálására is. Az egyesítésre vonatkozó elgondolás természetesen még nem alakult ki, kézenfekvő azonban, hogy mindenekelőtt bevezetik a három üzemnél az egységes könyvvezetést és pénztárkezelést. Lehet, hogy ezen túlmenően lesznek további olyan közös szervek, amelyek központilag látják el mind a három üzem szolgálatát. Az üzemek egyesítésének lehetőségei és az üzemek prosperitásának fokozását célzó kilátások dolgában kérdést intéztünk Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — A főváros vezetőségének feltétlenül meg kell találni a formát a három nagy közüzem harmonikus együttműködésére. Az a rivalitás, amely a propaganda terén a két világítási üzem között bizonyos idő óta fennáll, kereskedelmi szempontból tökéletesen érthetők, mégis valamilyen összehangolást feltétlenül kell találni. Bármelyik lenne ugyanis a győztes, jobb propagandaeszközeivel vagy tarifapolitikájával, végeredményben a fővárosnak ebből sok haszna nem származnék. Az elektromos művek és a gázművek jövedelmezőségének fokozását, jobb kihasználását más utakon kell keresni. Az egyik nagy lehetőség a kisipari műhelyek olcsó elektromos árammal való ellátása. Nálunk a publikum aránylag kevés elektromos áramot használ a külföldhöz képest, ezért e téren fantasztikus lehetőségek is vannak. At, áramfogyasztás átlaga Magyarországon fejkvótánként száz kilowatt, Budapesten ennek a háromszorosa, ezzel szemben külföldön a nagy városokban, így például Zürichben átlag ezer kilowatt, Norvégiában pedig, ahol a sok vizi erőtelep révén igen olcsó az áram, közel háromezer kilowatt. A Dunántúli Villamossági r.-t.-gal való megállapodás, mint ismeretes, küszöbön áll és az bennünket oly helyzet elé állít, hogy évenként mintegy 1Ü0 millió kilowatt árammal többet kell felhasználnunk. Ezt a nagy árammennyiséget olcsón a kisipar rendelkezésére kell bocsátani. zet megkönnyítésének módozatait. Általánosságban véve azonban a költségvetés vitája a polgármester működésének bírálata is volt, amelyről jólesően kell megállapítani, hogy minden oldalon általános elismerést aratott. A költségvetési vita Sipőcz Jenő polgármester működésének glorifikálása volt és kimagasló egyénisége előtt hódolattal hajtották meg az őszinte ragaszkodás és nagyrabecsülés lobogóját. a főváros érdekkörébe történt átvétel után a vállalat tisztviselői létszámot 25-ről 13-ra, az illetményeket pedig százezer pengőről 47 pengőre szállította le. A hízlalási tevékenység a földművelésügyi minisztérium utján kapott 400 ezer dollár kölcsön segélyével történik, amelyért azonban a főváros készfizetői kezességet vállal. — A veszteség nem jelenti azt, hogy a vállalat jövő sorsa aggodalomra ad okot. A súlyos gazdasági viszonyok között a sertéshízlaló megfelelő tevékenységet fejtett ki és üzleti számadásait az általános helyzethez képest kielégítőnek tartjuk. Ezt a véleményt alátámasztja az a körülmény, hogy több mint 64 ezer pengőt fordítottak az érték- csökkenési tartalék javára és 31 ezer pengőt fedezetül használtak fel a dollárkölcsön után igényelt kamat többleti. igény biztostíására. Ilyen körülmények között veszteség jelentéktelen és nem rejti magában azt a veszedelmet, hogy a jövőben Katasztrófái is meglepetésektől kell tartani. A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén tudomásulvette az üzleti eredményeket és felhatalmazta a polgármestert, hogy a vállalat zárszámadásait jóváhagyja. racionalizálására elektromosművek kooperációját — A gázmüveknek ezzel szemben más fogyasztó- területei kínálkoznak. Itt. van például a központi fűtés. Rá kell eszmélnünk arra, hogy nekünk a külföldi gázszén használatán kívül a gáztermelés egyéb módszereivel is intenzivebben kell foglalkoznunk. Ilyen a hazai szénből való gáztermelés kérdése és a földgázprobléma. A földgázkutatások folynak és ma már csaknem biztosra vehető, hogy eredményesek lesznek, bár a kutatás munkálatai túlságosan lassan, szinte ólomlábon haladnak. Bécs mellett, Obcrlaanál annyi gázt kaptak egy fúrásnál, hogy az elegendő lenne Budapest egész szükségletének ellátására. Tanulmányozni kell a tarifakérdést is és én azt hiszem, hogy ezekkel a módszerekkel a gázművek jövedelmezőségét nemcsak vissza lehet állítani a régi nívóra, hanem még a fokozásra is kilátás nyílik. * Illetékes helyen is érdeklődtünk a világítási művek egyesítése iránt és a következő választ kaptuk: — A három nagy közüzem kooperációját illetően megtörténtek az előkészületek. Különösen kézenfekvő a gáz- és az elektromosművek együttműködése. A tarifareform is előkészítés alatt van mind a két üzemnél és a költségvetés után rövidesen a törvényhatóság illetékes fórumai elé kerül. A gázmüveknek és az elektromosműveknek kialakuló új tarifája fogja azután az együttműködést tüzetesen szabályozni és ez fogja megmutatni a jövőbeni fejlődés lehetőségeit is. CSALÄBI HÁZAK TERVEZÉSE, financirozása okleveles építészmérnök és kőművesmester tagjaink által • legtökéletesebb sikerrel jár. lUmiM «Mimiit JtoutajHMf, IF, Vdrieéutca 1. Telefon: 88-3-97 Veszteséggel zárta üzletévét a nagytétényi sertéshizlaló Az eredményt a rossz viszonyokkal indokolják — Szavatosságot vállalt a főváros az intézmény dollárkőlcsőneéri Folynak az előkészületek a három
