Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-20 / 38. szám

6 yxrmmsiJÁjUSMp Budapest, 1933 szeptember 20. Partiáru-manőver a textilpiacon Hogyan csinálnak a textilgyárosok árzuhanást a nagykereskedő bőrére ? — A pamutfonal egyed­uralkodói visszaélnek kiváltságos helyzetükkel V. Legutóbb kimutattuk a főváros textilpályázatá­nak pontos jegyzőkönyvi adataival, hogy milyen alaptalan a textilkartel évi jelentésének az az állí­tása, hogy a textilcikkek ára csökkent. Az ilyen állí­tások tendenciája nagyon is átlátszó és csak arra való, hogy a drágítás ellenőrzésére hivatott hatósá­gokat félrevezesse. Éppen ezért nem hallgathatjuk el, hogy milyen súlyos felelősség terheli a Textil­gyárosok Országos Egyesületének egész vezetőségét, valamint a textilkartel tagjainak igazgatóit, hogy nevükben ilyen hamis jelentések láthatnak napvilá­got, amikor olyan szemérmetlen árdrágítás folyik, amilyent éppen a főváros versenytárgyalásain lát­tunk. Kétségtelen bizonyítékainkkal szemben a textil­kartel több konkrét esetre hivatkozik, amikor egy- egy cikk ára néhány héten belül 30—40% -kai „zuhant le“. Hát mi végére jártunk ennek a jelen­ségnek is és nyomban bemutatjuk, hogy honnan erednek és mit érnek ezek az „árzuhanások“. Van rá eset, hogy egy-egy cikk mint „partiáru“ egészen rövid ideig feltűnő olcsó árával jelentkezik a piacon. Sokkal olcsóbban, mint a nagykereskedő kirakatában látható. Ez az olcsóság azonban a legnagyobb sé­relme a reális textilkereskedőnek és a fogyasztónak és emiatt az olcsóság miatt súlyos szemrehányás illeti a kartelben tömörült textilgyárakat. Mert lássuk csak, miben áll ez a híres „olcsóság“. A gyáros valamely cikkből, mondjuk, százezer métert gyárt. Elad belőle két kereskedőnek 40—40 ezer métert 2.20 pengős áron. A megmaradt 20 ezer méterre néhány hónapon belül nem akad vevő. Ilyenkor a gyáros, már t. i. a lelkiismeretlen kartel- gyáros és ilyen nálunk, sajnos, gyakran akad, ezt a megmaradt 20 ezer métert 1.50 pengőjével adja el a „páriisoknak“, akik az 1.50 pengős árut kiírják két pengőre, vagy ha szerényebbek, még olcsóbban is. A közönség aztán csodálkozva látja, hogy ugyan­azt .a crépe de chine-1, amelynek méteréért a szolid­nak ismert régi nagykereskedő 2.50 pengőt kér, a szomszédos partiárus két pengőért kínálja. Azt persze a közönség nem tudja, hogy a nagykereskedő kénytelen volt 2.20 pengőt fizetni a gyárosnak ugyan­azért az áruért, amelyet a partikereskedő két pen­gőért árusít. A gyáros könnyen megtehette ezt a manővert, mert hisz neki a 2.20 pengőért forgalomba hozott áru legfeljebb 80 fillérjében van, úgyhogy az 1.50 pengő mellett még mindig 100%-ot keres. Annál inkább megengedhette magának ezt a luxust, mert hisz azon a 80 ezer méteren, amit a két nagykereskedőnek 2.20 pengőjével adott el, kereken 200 százalékot keresett. Azzal a kartelgyáros vajmi keveset törődik, hogy a nagykereskedő nyakán marad a drága áru. Senki sem lesz bolond ugyanis, hogy 2.50 pengőt fizessen a nagykereskedőnek, amikor a partikereskedőnél ugyanazt a cikket két pengőért, vagy esetleg még olcsóbban is megkaphatja. Ez a magyarázata annak az úgynevezett árcsök­kenésnek, amelyet itt-ott a textilpiacon látunk és amelyre a textilkartel évi jelentése oly büszkén hivatkozik. íme így teszi tönkre a textilkartel a kereskedőt és rajta keresztül a fogyasztót. De nincs jobb sorsuk a textilfeldogozó kis- és középüzemeknek sem, mert azok a nagyhatalmú és jőösszeköttetésű kiváltságos vállalatok, amelyek a pamutbehozatalt kezükben tartják, PÉNTEK SÁNDOR GÉPSZÍJ GYÁR BUDAPEST, VI., SZONDY-U. 33 TEL.: 28-3-31. ALAPÍTVA 1907. a pamutfonal árán keresztül megbénítják a textilfeldolgozó kisipart, azokat a kisebb üzemeket, amelyeket a kiváltságosok nem vettek be a maguk szűk érdekkörébe. A textilgyártás alapanyaga, mint tudjuk, a pa­mut, amelyet mi külföldről vagyunk kénytelenek importálni. A devizakorlátozások óta pamutbehoza­talra csak a pamutfonó gyárak kapnak engedélyt. Tíz ilyen gyárunk van üzemben. Ezek közül öt csak a saját szövőüzemei számára dolgoztatja fel fonállá a nyerspamutot, a másik öt a pamutfonalat, mint monopóliumot kezeli és mint monopolizált cikket adja tovább azoknak a szerencsétlen kis- és közép­üzemeknek, amelyek behozatali engedély hiányában rá vannak utalva az öt kiváltságosra. A tíz fonógyár a következő: Magyar Pamutipar rt., Francia-Magyar Pamutipar rt„ Dreher—Haggen- macher Textilipar rt., Goldberger Sám. és Fiai rt„ Magyar Textilipar rt. Győr, Angol-Magyar Cérna- gyár rt. Újpest, Filtex Egyesült Textilművek rt. Pestszentlőrinc, Kispesti Textilgyár rt. Kispest, Pa­muttextilmüvek rt. és Perutz Testvérek. Mind a tíz kap behozatali engedélyt pamutra, de csak az első öt ad el pamutfonalat és ez az öt kivált­ságos cég látja el az országot immár több mint két éve a textilipar legfontosabb alapanyagával, a pa­mutfonállal. Az ország 800 kötszövő üzeme és taká­csai ezektől a kiváltságosoktól, ettől az öt monopo­lizált protekciós cégtől kénytelenek a pamutfonalat olyan áron és olyan feltételek mellett megvenni, amint azt ez az öt kiváltságos cég diktálja. Forma szerint ugyan minden igényjogosult kap­hat engedélyt pamutfonal-behozatalra, ez azonban csak forma. A valóságban éppen azokra a fonalfaj­tákra, amelyekre a kötszövőüzemeknek legnagyobb szükségük van, behozatali engedélyt egyáltalán nem kapnak és így teljesen ki vannak szolgáltatva annak az öt kiváltságos cégnek, amelyet fent felsoroltunk és amely kiváltságos cégek, amint később látni fog­juk, a legnagyobb mértékben visszaélnek azzal a pri­vilégiummal, amelyet az egyetemes gazdasági élet rovására évek óta tudnak maguknak biztosítani. nz inségmunftarend- szer megszünteté­sét kérik a kövezők A fővárosi iparosok és vállalkozók elkészítették a maguk mérlegét a közhatósági munkálatokról, amelyet ebben az évben az inségmunka címén vég­rehajtott út- és csatornaépítések domináltak. Ebben az inségmunkábau igen kevés, úgyszólván semmi sem volt a kövezési munka, amely végeredményben számukra munkaalkalmat úgysem jelentett volna, mert hitelt sem kaphattak. A budget-munka pedig, a maga sovány kereseti lehetőségével és igen csekély összegével eddig még nem adott minden vállalkozó­nak egyformán kenyeret. Nagy eltolódások vannak az összegszerűit kiadott munkákban, amit tekintettel a beköszöntött őszre, sürgősen korrigálni kellene. — Becslésünk szerint — mondják — még jelen­tékeny tételek várnak kiadásra az előirányzatból, amelyeket sürgősen szét kellene osztani, hogy a téli évszak előtt keresethez jussanak a vállalkozók és a munkások. Elsősorban azokat kell figyelembe venni, akik eddig csak minimális megbízásokhoz jutottak, hogy az aránytalanságok némiképpen kiegyenlítőd­jenek. Az egyes kerületekben elvégzendő munkák nem egyenlő méretűek és ezért ajánlatos volna, ha másik kerületben juttatnák munkához mindazokat, akik eddig csak csekély megbízásokat kaptak. — Sajnálatos, hogy az egységárak általában ala­csonyak. Ez pedig a munkabérek szempontjából fon­tos, mert az órabéreket a hatóság előírja, amelyet a munkás minden körülmények között meg kell, hogy kapjon. Az ellenőrzés szigorú, a tényleges munka­bérek mértékéről a munkások adnak jelentést a ha­tóságnak, ami a vállalkozókra sérelmes és a fegye­lem szempontjából sem kívánatos. Ha az egység­árat felemelnék, a jobban dolgozó munkások is ma­gasabb órabérekhez jutnának, ami szociális szem­pontból is előnyös volna. — Elismerjük, — mondják a kövezőmesterek, — hogy a főváros szociális szempontból hívta életre az inségmunkát, ez azonban a kövezőmesterek súlyos helyzetén nem sokat segít. Az alacsony egységárak miatt valósággal ráfizetnek a munkákra, a magas adók, az OTI-járulékok és egyéb illetékek felemész­tik egész keresetüket. Képtelenek modernizálni fel­szereléseiket és évek óta nem tudják felfrissíteni szerszámkészletüket. —* Nagyon kívánatos volna, ha a jövő évre sza­kítana a főváros az ínség munka-rendszerrel, mert a költségvetésben szereplő munkák vállalása több reális lehetőséget nyújt. Már most felemeljük intő szavunkat és kérjük a főváros vezetőségét, hogy szaktíson az inségmunka rendszerrel és térjen visz- sza a számára is biztonságosabb régi munkakiadás­hoz, amely az elvégzendő feladatok fedezetét a költségvetésben jelöli meg. Ügy tudjuk, hogy a jövő évi előirányzásban 10 millió értékű út- és csatorna közmunka szerepel: ha segíteni akar a főváros, akkor tegye lehetővé, hogy annak egy része mi­előbb vállalatba adassék, mert különben a kövezö- mesterek a legsúlyosabb nehézségek közé kerülnek. A kövezőmesterek remélik, hogy kérésük meg­hallgatásra talál és a főváros gondoskodása kiter­jed erre a dolgozó rétegre is, amelynek tagjai ki­vétel nélkül megbízható vállalkozói voltak mindég a fővárosnak. Hétmilliós fedezetlen kiinnlevőség a Hofherr- Schrantz gyárnál. A Fővárosi Hírlap ismételten megemlékezett a Hofherr-Schrantz R. T. zavaros ügyeiről és kimutattuk, milyen nagyot bukott ez a gépiparban valamikor domináló magyar iparválla­lat, amelynek termékeit éppoly szívesen vásárolták a távoli keleten, mint itthon. A keletre gravitáló üzleten már pár évvel ezelőtt fájdalmas rést ütött a Hofherr-Schrantz újvidéki önálló képviseleténél kitört botrány, amely sikkasztási afférokkal volt kapcsolatos és sokat ártott a vállalat jugoszláviai üzleteinek. Itthon ezalatt folyton szaporodtak az adósságok és megingott László Sándor vezérigazgató helyzete, akit másfél évvel ezelőtt elbocsátottak ugyan a vállalat kötelékéből, azonban a megállapo­dás szerint 1934. év végéig még folyósítják a fizeté­sét. A daliás vezérigazgató annakidején benősült előkelő pozíciójába, amelyet azonban a megfelelő ké­pességek hiányában és a viszonyok folytonos súlyos­bodása miatt nem tudott kielégítően betölteni. A Hitelbank még László távozása előtt új embereket küldött a Hofherr-Schrantzhoz, elsősorban Erdős Jenő urat, akinek teljhatalmat adott rendcsináló programjának végrehajtására. Erdősnek az lett volna a feladata, hogy tűzzel-vassal igyekezzék be­hajtani a gyárvállalat majdnem 20 milliós künn- levőségét, ami azonban a mai viszonyok között em­berfeletti feladat volna, ehelyett tehát Erdős új megrendelések szerzésére vetette rá magát és ezen a ponton könyörtelenül konkurál a többi gépgyárral. Legutóbb nagyobb munkát vállalt a BSzKRT-nál, amelyekről szakkörökben meg vannak győződve, hogy dömping-áraira a vállalat súlyosan rá fog fizetni. Nem tudjuk: a Hitelbanknál mit szólnak ehhez ia snájdig árpolitikához. Erdős úrnak azonban nyíltan hangoztatott véleménye az, hogy egyre megy most már, ha a Hofherr-Schrantz veszteségei pár százezer pengővel emelkednek is. A künnlevő- ségek behajtásánál megdöbbentő tapasztalatokat szerzett a gyár új vezetősége. Megállapítást nyert, hogy a vállalatnál 7 millió pengőnél nagyobb össze­get hiteleztek ki minden fedezet nélkül. Ezeket a ki­hitelezéseket annakidején Salamon József Tivadar, a Hitelbank akkor még aktív ügyvezető igazgatója engedélyezte. Szinte megfoghatatlan, miképpen volt ez lehetséges, hiszen minden bankgyakornok tudja, hogy fedezet nélkül hitelezni nem szabad. Tény azon­ban, hogy ezek a szarvashibák megtörténtek, azokat többé reparálni nem lehet. A Fővárosi Hírlap in­formációja szerint a szervezkedő kisrészvényesek ezeket a mulasztásokat és baklövéseket annakidején majd mind számon fogják kérni. Változás a Magyar Kerámiai Gyár r. t. vezeté­sében. Szécsy Illés, a Magyar Kerámiai Gyár R. T. eddigi vezérigazgatója magas korára való tekin­tettel nyugalomba vonul. Utóda minden valószínű­ség szerint Kertész Henrik igazgató lesz aki a válla­latnál már évek óta vezető pozícióban működik. Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelml rt. heti magpiaci jelentése. Lóhere. Az elmúlt heti kedvező időjárás által a terméskilátások javultak, de így is csak legfeljebb közepes termésre számíthatunk. Kimon­dottan kedvező jelentések egyedül a Bánátból érkeznek, ahol aránylag jó termést várnak, míg Erdélyben az idei hozamot a tavalyi felére becsülik. Az utolsó napokban a belföldi árak néhány pengővel emelkedtek és sikerült Németországban is magyar lóherét magasabb árakon el­helyezni. Az már kétségtelen, hogy az idén az északi államok igen jól sikerült lóheretermésével kell verse­nyeznünk, továbbá a lényegesen olcsóbb árakon ajánlott olasz lóherével is. A piac megítélésénél a múlt évi te­kintélyes készletek is figyelembe veendők. — Lucerna. A második kaszálás eredménye sajnos nem kielégítő, ezzel szemben a harmadik kaszálásról beérkezett jelen­tések összesítése alapján — továbbá kedvező időjárás esetén — legalább jó átlagtermésre számíthatunk. Az utolsó hetekben az árak emelkedtek, miután a második kaszálásból piacra kerülő kisebb mennyiségek nem elé­gítették ki a mutatkozó külföldi keresletet. Ha a har­madik kaszálás termése nagyobb mennyiségben kerül piacra, előidézheti az árak csökkentését. Egyéb here- fajtákban a forgalom igen szűk keretek közölt mozgott. Szöszösbükköny, pannonbükköny és ősziborsóban a kül­föld érdeklődése már megszűnt, gazdák részéről ózonban még keresettek. — Mák irányzata eleinte szilárdabb volt, az élénkebb kínálat folytán azonban ellanyhult. Síaf)l Gésa fuvarozási vállalkozó BUDAPEST, VI., Béke-tér 4. Telefon: 90-6-04 pfgí gRgjítf SZELLŐZŐ •$E3ELllfl£ BERENDEZÉSEK SCIUJOiUlER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06.

Next

/
Thumbnails
Contents