Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-05 / 27. szám

2 Budapest, 1933 július 5. tgMMrw-»^CTi«m..j»M»i.MMnniriirirwMiiiii m i mi r ■MWMTiws»WMa>ii.iiii»»iM.’inwri»<'ju»i wMni^am Múzeumot létesítenek a belvárosi főplébániatemplom tornyában Történelmi és művészi emlékekre bukkantak a templom restaurálásánál Részletesen beszámoltunk azokról az eredmé­nyekről, amelyek a belvárosi főplébánia-templom restaurálásának előmunkálatai során napfényre ju- Tottak és amelyekről a szakemberek megállapítot­ták, hogy az Erzsébethid tövében nemcsak a régi Pest, hanem egész Magyarország egyik legnagyobb becsű, ritka építészeti emléke áll, amelynek meg­óvása érdekében minden áldozatot meg kell hozni. A főplébánia-templom restaurálása dolgában pénteken rijabb szemle és értekezlet volt a székes- főváros és a Közmunkatanács kiküldöttjei, vala­mint több szakértő és műegyetemi professzor rész­vételével. A bizottság megállapodott abban, hogy a templom külső helyreállítása halasztha­tatlanul sürgős és ehhez a munkához késedelem nélkül hozzá kell fogni. A belvárosi főplébánia-templom közeli napok­ban meginduló restaurálásáról beavatott helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A belvárosi főplébánia-templom restaurálási terveinek elkészítésére Lux Kálmán műegyetemi magántanárt, műépítészt bízta meg a főváros, aki a terveket a legközelebbi napokban bemutatja és azután haladék nélkül hozzáfognak a helyreállítási munkához is. A főváros anyagi viszonyaira való tekintettel egyelőre csak a leghalaszthatatlanabb restaurálásra szorítkoznak és csak a külső helyreál­lításról van szó. így is 150—200 ezer pengőbe kerül a templom rendbehozása. Az a törekvés, hogy helyreállítsák a templom ere­deti gótikus formáit. A megmaradt és napfényre került díszítményeket, ablaküregeket, ajtónyitásokat lehetőleg teljes épségben restaurálják. A templom déli tornyában, amely még a gótikus építkezést megelőző románkori templom maradványa, kibont­ják, a kórus magasságában beboltozzák a tornyot és az így keletkező helyiséget múzeumnak rendezik be, ahol összegyűjtik a restaurálásnál előkerült érdekes maradvá­nyokat. Szó van arról is, hogy a templom körüli talajt még fólméterrel lesüllyesztik, mivel kiderült, hogy a földben épségben megmaradt a templom régi kőlá­bazata, sőt a templom körüli ősi járda is. KdramszdzÉQes bibileumánaK megünneplésére 100.000 pengő iümogotüst és tekintélyes alaplMnyt kér n Mrostél a Ptizmüny Péter Tudomünyegyetem Néhány nappal ezelőtt Trikál József rektor ve­zetésével a Budapesti Pázmány Péter Egyetem ta­nári testületének küldöttsége jelent meg Sipőcz Jenő polgármester előtt és figyelmébe ajánlotta, hogy az ország első és legősibb egyeteme a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetem két esztendő múlva lesz háromszázéves. Ez a nevezetes évforduló nem­csak hazánknak, a fővárosnak, hanem az egész tudo­mányos világnak ünnepe lesz. Az egyetem küldött­sége a jubileummal kapcsolatban arra kérte a pol­gármestert, hogy megfelelő adományával és támoga­tásával járuljon hozzá a főváros a nevezetes jubi­leum fényének megünnepléséhez. — Figyelemmel egyetemünk jubileumának e tör­ténelmi, társadalmi és kulturális vonatkozásokban messze kimagasló jelentőségére, —- mondja a Páz­mány Péter Tudományegyetem memoranduma, — valamint arra az értékes nemzetközi viszonylatra, amelyet egyetemünk a külföld egyetemeivel tudomá­nyos kapcsolatban fenntart és ápol, egyetemünk az ünnepi kegyeletnek nemcsak külső manifesztáció ke­retei között kíván kifelé kifejezést adni, de a nagy alapításnak maradandó hatású alkotásokkal való megtiszteltetését és megerősítését is óhajtja, hogy a jubiláló utódok hálás kegyeletét a jövendő számára hátrahagyhassa. Egyetemünknek a műi súlyos gazda­sági viszonyok között nemcsak a maradandó alkotá­sok, de a manifesztációs ünnepély anyagi terhe is Széhestöunrosi Pttuillon Welnsruber Városliget Naponta katonazene Hazafiak legyetek ® NÁDOR" gyártmányokat vegyetek. Nddor tinfűüzem Budapest olyan problémát jelent, amit sem a magunk erejéből, sem a társadalom önkéntes támogatásából megoldani nem tudunk. Az államháztartás sem képes ezidő- szerint arra, hogy a jubileum anyagi szükségletét teljes egészében biztosíthassa. Az ország anyagi ere­jéhez mérten a kormány az egyetemnek készséggel nyújt segédkezet és csupán a székesfőváros közön­sége az, amelynek segítségét az egyetem ezideig még nélkülözni kénytelen, jóllehet a székesfőváros több mint 150 év óta úgy kulturális, mint gazdasági és közegészségi előnyök tekintetében valóban sokat köszön­het a Pázmány Péter tudományegyetemnek. Az egyetem szükséges támogatásától ezideig mente­sült a főváros, mert az alapítványok és a nagynevű alapítók mindig zavartalanul fedezték a kiadásokat, s most, amidőn a súlyos gazdasági viszonyok az egye­temre is bénítólag hatnak, az egyetemi tanács meg van győződve arról, hogy a székesfőváros nem fog elzárkózni az elől, hogy az egyetem kulturális, tár­sadalmi és történelmi vonatkozó jubileumának anyagi terheihez is hozzájáruljon. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes he­lyen érdeklődött, hogy a főváros vezetősége milyen álláspontra helyezkedik az egyetem kívánságával szemben. — A főváros a legnagyobb megértéssel, ragasz­kodással és büszkeséggel van eltelve a Pázmány Péter Tudományegyetem, a magyar kultúra és tudo­mány legelső fellegvára iránt, természetes tehát, hogy a polgármester őszinte jóindulattal vette át az egyetemi tanács memorandumát, amely az 1935-ben tartandó háromszázados jubileum, költségeihez való hozzájárulásra és valamilyen maradandó alkotás alapítására vonatkozik. — Az egyetemi tanács a jubiláris ünnepségek költségeihez százezer pengős hozzájárulást és azt kéri a fővárostól, hogy valamilyen más formá­ban is adjon kifejezést megbecsülésének az egyetem iránt. Hogy ez milyen formában történjen, azt az egyetem a fővárosra bízza. — Ami az anyagi hozzájárulás összegét illeti, ennek a megszabása a főváros törvényhatósági bi­zottságának illetékes testületéire tartozik, ami pedig a „maradandó alkotást“ illeti, erre vonatkozóan rövi­desen megindulnak a tárgyalások. Hogy az egyetemnek nyújtandó alkotás mi lesz és milyen formában létesül, erre vonat­kozóan még nincs kialakult elgondolás. A legvalószínűbb, hogy a főváros valamilyen új tudományos intézmény, vagy kutató intézet alapjait - veti meg megfelelő alapítvány létesítésével. Munkaügyi Hivatal a városházán Érdekes terv a gazdasági válság enyhítésére Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag a főváros legközelebbi közgyűlésére igen érdekes és nagyjelentőségű indítványt jegyzett be arról, hogy az egyre jobban kiéleződő munkanélküli válság enyhítésére a törvényhatósági bizottság munkabi­zottságot alakítson és ezzel kapcsolatosan munka- hivatalt állítson föl. Tervének részleteit Magyar Miklós a következőkben ismertette a Fővárosi Hír­lap munkatársa előtt: — A társadalmi és gazdasági élet vezetői a vi­lágválság kezdetén azzal igyekeztek tehetetlenségü­ket leplezni, hogy a tömegek nyomorúságáért a háborúra tolták a felelősséget. Ennek a frázisnak elcsépelése után mindenért a békeszerződéseket okolták, napjainkban pedig divatossá vált arra a körülményre hivatkozni, hogy a világ aranykészle­tének háromnegyed része az Egyesült Államokban és Franciaországban halmozódott össze. Kétségtelen, hogy a világválságnak rendkívül súlyos nemzetközi okai is vannak, de közrejátszanak más körülmé­nyek is. Egész sora van azoknak a körülmények­nek, amelyekre az államnak, az egyes törvényható­ságoknak, a legkisebb községeknek, sőt még az egyes magángazdaságoknak is módjukban volna befolyást gyakorolni és ezáltal a válság romboló hatását enyhíteni. — De sem az állam, sem a kisebb Önkormány­zati egységek, sem a társadalom nincsenek beren­dezkedve arra, hogy ezt a problémakört rendszeres kutatás tárgyává tegyék és megállapíthassák, hogy hol van az a határ, amelyen bélül az állami és a társadalmi szerveknek módjukban volna a viszonyokra befolyást gyakorolni és hogy hol vannak azok az utak és módok, ame­lyek a válság méreteinek, valamint a válság által kiváltott munkanélküliségnek, stb. gazdasági, egész­ségügyi és erkölcsi veszedelmek csökkentésére ve­zethetnek. — A főváros háztartásának nehézségei, a pol­gárság jólétének hanyatlása, a közegészségügy rom­lása, a munkanélküliek és közsegélyre szorultak növekedése sokszorosan megindokolja, hogy a szé­kesfőváros saját hatáskörében is teremtsen olyan.' szervet, amelynek joga van ahhoz, hogy a prob­léma egyik vagy másik oldalával foglalkozzék és amelynek nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége lenne az egész kérdéskomplexum munkál ása. Ilyen fővárosi szerv lenne a törvényhatósági bizott­ság kebeléből kiküldendő Munkabizottság és a vele- kapcsolatban felállítandó Munkahivatal. — A Munkahivatal feladata volna, hogy a mun­kabizottság vagy tanács részére javaslatokat dol­gozzon ki olyan intézkedések foganatosítására^ amelyekre nézve a székesfőváros illetékes. Ennek a? bizottságnak volna a feladata, hogy a gazdasági élet szerveit rábírja arra, hogy saját hatáskörükben járuljanak hozzá mi­előbb a válság leküzdéséhez. Ilyen feladatok lennének a fogyasztás emelése, a termelő munka természetes kiterjesztése, az adózó­képesség fokozása, a munkanélküliség és a szociá­lis terhek csökkentése. — A munkahivatal akkor felelhetne meg hiva­tásának legjobban, ha közvetlenül a székesfőváros polgármestere alá volna rendelve, ha a főváros ha­tóságaival, a gazdasági élet szerveivel közvetlenül, a kormánnyal pedig a főváros polgármestere útján érintkezne. A terv megvalósítására az lenne a leg­célravezetőbb út, ha a. közgyűlés a gondolatot ma­gáévá tenné és utasítaná a .polgármestert, hogy mi­nél előbb tegyen javaslatot a munkabizottság és a munkahivatal felállítására. Buda legszebb helyein BÉRMÁZTELKEK ELADÓK: 1. A FÖ-UTCA, PÁLFFY-TÉR, GANZ-UTCA által határolt parcellázott teltekből 100 nőitől kezdve. Halemdcta bérházalt összenézö ndva­2. FILLÉR-UTCA ÉS EZREDES-U. SAROK 3. DONÁTI-UTCA 3. SZÁM ötemelet építhető ÖRÖKLAKÁSOKNAK UMtflaő helye* Bővebbet DR. SZÉKELY MÁRTON ügyvéd irodájában, Személynök-o. 9-11. Telefon: 15-5-85 PÁRISI NAGYÁRUHÁZ B = 96 filléres újdonságok! = VI, ANDRÁSSY-ÜT 32 = 96 filléres újdonságokI =

Next

/
Thumbnails
Contents