Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-07 / 23. szám

4 JomizasuAijzMp Budapest, D33 június 7. ina Kelenföldön építik az első távfűtési termelő központot Általános megállapítások szerint a gázfűtés a legmegfelelőbb megoldási—Adó- és hitelkedvezményeket kér a főváros A városháza műszaki osztályain fokozott gondos: Sággal készítik elő a -városfűtés problémájának ke­resztülvitelét. A polgármester utasítására külön ügyosztályközi bizottság egyezteti össze a műszaki és pénzügyi érdekeket, hogy a döntés-előtt az ösz- szes szempontok tisztázottan álljanak az illetékesek előtt. Nemcsak gazdasági, hanem a lakosság legszé­lesebb köreiben .is nagy várakozással tekintenek a korszakalkotó téiv'elé, amelynek gazdasági és tech­nikai részleteiről ■ '- ' , ' ■ ;; - . Becsey Antal- ■ törvényhatósági tanácstag, " * az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a kö­vetkezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatár­sának; £ ' _ . A' ' — Belső erőforrásaink seregszemléjén első helyen áll a szénprobléma. Évék óta csökken a szénfogyasztás és különösen a külföldi behoza­tal, azonban az ebből származó, előnyöket a hazai széntermelésünk nem tudta kihasználni.- — A mi szempontunkból rendkívül' fontos äz, hogy a Budapestre behozott külföldi tüzelő- anyagfogyasztás 35—40 millió pengőre érté­kelhető. Ha ehhez hozzászámítjuk a gázgyár koksztermelését is, ügy mindent . egybevetve, 4ö—45 millió pengőre rúg az az összeg, amelyet évente Budapest háztartási fű­tései külföldről igényelnek. Ez olyan nagy tétel, amely úgy külkereske­delmi mérlegünk, mint belső energiagazdálko­dásunk szempontjából a legnagyobb ügyeimet érdemli. • ; r— Nyilván ez a megfontolás vezette a kor­mányt, amikor a házadómentességről szóló rendelkezések sorában a pénzügyminiszter adó­kedvezményi alapot adott az olyan épületnek, rimeiyef központi fűtésre alakítanak át; a Ma- Pygr szén kötelező használatának előírásával. Mindezek dacára az átalakítások terén vajmi kevés történt. Budapestnek kereken 24 ezer épü­letéből Csak 1900-nak van.központi fűtése és ez a két adat áttekinthető perspektívát nyújt az e téren várható feladatok méreteiről. — A városfűtés gondolata az utóbbi idők­ben vált időszerűvé. Városfűtés alatt értjük általában az oly fűtési rendszereket, amelyek­nél a meleget egy vagy több központban állít­juk elő -és csővezetékek útján juttatjuk a fel- használás helyére. Legegyszerűbb formái azok, amelyeknél a meleg szállítása és elosztása gőz­zel vagy forróvízzel történik. Kiegészíti e rend­szereket újabb tanulmányok alapján egy har­madik; a szén és belőle nyert kátrány gázzá változtatása és ily módon a cső­vezetékek segítségével való továbbítása. Mindegyik rendszernek'megvan a maga lét- jogosultsága, előnye és hátránya. Lényegében a gőz- és melegvíz fűtési rendszere a gázfűtő­rendszertől abban különböznek, hogy míg az első kettőnél a melegfejlesztést szénnel törté­nik, addig, az utóbbinál a tulajdonképpeni me­legfejlesztést már tisztított, kénmentesített gázzal végzik.. Amint tehát az első esetben szá­molni kell á. széntüzeléssel .járó hátrányokkal, főleg _ a kéntartalmú égés-termékekkel, addig az utóbbi esetben- az égéstermékekből hiányoz­nak a legkellemetlenebb alkotórészek és min­denek fölött nincs szükség a szén szállításával és raktározásával járó nehézségekre. Alapos vizsgálatok után általános megállapítást nyert, hogy . • a gázfűtés a legolcsóbb és legegysze­rűbb eljárás. Az első döntő lépést ebben az irányban tehát a főváros^ oly területén kívánatos megtenni, ahol az e célra szükséges előfeltételek megvannak és ahol a, levegő szennyeződésének védelme'fo­kozott jelentőséggel" bír. A választás Kelen­földre esett, amely földrajzilag elhatárolt köz- igazgatási és gazdasági egység, ahol az ezidő- szerint működő, szénfűtésű üzemek a helyzetet tarthatatlanná tették. A fürdővárosnak ez a gócpontja joggal támaszt igényeket a levegő tisztasága tekintetében. A gázzal való tüzelés ellen felhozott ag­gályok: a robbanékonyság és a mérgező hatás a mai biztonsági berendezkedések mellett nem állják meg helyüket. A kelenföldi gázfejlesztő központ elhelye­zésére két alternatív megoldás kínálkozik. Az ég'-yik 'a Műegyetem .területén,- a másik • a kelen­földi elektromos cent;rálé .melleit. Ami . a telep rentabilitását illeti, a kétmillió pengőre érté­kelhető beruházási költség mellett is tíz száza­lékát meghaladó törlesztési- hányadot biztosít, annak ellenére, hogy iigy az ipartelepek, mint a központi fűtéssel rendelkező házak fűtése egyáltalában nem drágul meg. Ügy tudom, hogy a döntés rövidesen megtörténik és a távfűtés a kényelmi szempontokon kívül gazdasági tekintetben is messzemenő fejlődést biztosít. ^ A pénzügyi alátámasztásról részben a LÁB-köl- .csönök, részben az Ipari Munkaszervező Intézetek útján gondoskodnak. A főváros álláspontja, hogy úgy az adókedvezmények, mint a hitel törlesztésé­nek időtartamát megfelelő módon meghosszabbít­Fantasztikus tervek a háziszemét elégetésére A Magyar Fektália részvénytársaság ötven éves koncessiót kér a fővárostól, hogy a háziszemetet energiatermelésre, vagy távfűtésre használhassa " A főváros esztendők óta foglalkozik a házisze­mét lerakásának megoldásával. Evek óta kísértő probléma ez és ugyancsak régóta vár megvalósí­tásra a szemétégető telep is, amelynek összes terveit kidolgozták az illetékes fórumok, letárgyalták, sőt a költségekét is előirányozták, amelyet azonban évről- évre töröltek a költségvetésből, mert előtérbe nyo­multak más, fontosabb kérdések. ; A szemétprobléma megoldása a napokban újra aktuálissá vált egy érdekes beadvány révén, , ame­lyet a napokban nyújtottak be a fővároshoz. Eszerint Magyar Fekália elmen részvénytársaság van ala­kulóban. „■ “ Ez részvénytársaság hajlandó egy szemét­égető telepet fölállítani, ha a főváros ötven éves koncesszióval kizárólagos jogot, bizto­sít számára a szemét elégetésére. Közismert közéleti férfiak állanak a vállalkozás élén: dr. Zboray Gyula, Meleghy Gyula és Horváth Ferenc mérnökök, Pásztélyi Vilmos, Zilahi Imre, Nagy őszi Ferenc és mások. Az a szándékuk, hogy a szemétből termelt hőenergiává! vagy táv­fűtőberendezést létesítenek, vagy pedig a gőzt átengedik az elektromos művek kelen­földi telepének, ahol aztán a széntüzelés feleslegessé válnék. A létesítendő szemétégetőtelepet, értesülésünk szerint, Budán építenék fel. A szeméttelep száz mun­kanélküli családnak nyújtana megélhetést. Az új vállalkozáshoz mintegy hárommillió pengő tőké kell, ami állítólag rendelkezésre áll. A vállalkozók számí­tása szerint a szemétégetőtelep létesítése csak úgy rentábilis, ha a főváros ötvenéves koncesszióval ren­delkezésükre bocsátaná az összes budapesti házihul­ladékot, viszont ötven év múlva az egész telep ellen­érték nélkül a fővárosra hárulna. A Fetália ajánlatát a polgármester a köztiszta­sági ügyeket intéző út- és csatornaépítési ügyosztály meghallgatása után az Elektromos Művekhez küldte ki elbírálás végett. Most az Elektromos Művek újabb adatokat kértek be és pontos kalkulációkat kérnek, hogy mennyiért kapnák a szükséges gőzmennyiséget, mert a főváros csak akkor mehet bele ebbe a tranzakcióba, ha a szállított gőz lényege­sen olcsóbb lesz, mint amennyibe az Elek- tromosinöveknek a szén kerül, Az ajánlatot egyébként terhessé teszi az ötvenéves koncesszió kikötése. Szakemberek szerint ugyanis ötven év malva a főváros számára a szemétégető teljesen értéktelen ócskavas lesz. Az Elektromos Művek a szemétégetési ajánlatra a legközelebbi- hetekben megteszi a polgármesternek konkrét javaslatát. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött az ajánlat 'felől és a "kővetkező választ kapta; ~ ‘ " — A Fekália ajánlatáról van tudomásunk, A főváros vezetősége egyelőre csak információs tár­gyalásokat folytat, s amennyiben látja, hogy elfo­gadható megoldásról van szó, akkor sor kerül a konkrét tárgyalásokra. Egyelőre embrionális stá­diumban va naz egész kérdés. • . .. GRÓSZ FRIGYESokl„„„k. .......... ^ EPITÉSI.ÉS,KÖ-. ^ VEZÉSI VALL. BUDAPEST, I-,BERCSÉNYI-Ü. 7. II. 3 TÉL.t 86-0-64 SZ. AMON ANTAL ÉS FIAI %9%£?PyE$T'ER£lj:Úr-. CSATORNA- ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLD­MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., -FUTÓ-UTCA m. — TELEFON: 39-3-85. Aszfalt és Kátrány ipar R.-T. Budapest, V.. Nádor-utca 12. GYÄRAL Budapest, DC., IUatos-At 18-20 Szöreg, (Szeged mellett) Telefon: 26 2 31, 26-2-82 Baját iparvágány Ifi. Kalász finnért építés! válSalkozó Budapest, VH., Aréna-át 70. Tel.: 39-0-50 Vasszádfal kölcsönzés Késs Jenő !■ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V., í.o!tún-occn ÍO. szám Telelőn.:, 150-81 Betón, makadám, aszfalt felvágásákoz vegyen BÉRKOM PRESSORT 1ÍSKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompíessor-'béirbeftfló Budapest, VHI., kerület, Baross-ntca 77. sz. Teleíonszám : 83-5-42. PÉBY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, I., ATTILiA-KÖRŰT 2. Telefon : 56—2—51. ■ —.... PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó BUDAPEST Telefon: 48-1-32. X., Korponaí-utoa II. SCHÄFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kővezőmester Budapest,IV.,Kecskeméíi-u. I3.,lll.em. I. Telefon84-4-12 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövezőmester Budapest,!., MenkinaJános-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 7 Giyácpy A 1 VüO'B'f oki. mérnök út, vasút csatorna 69 magasépítési vállalkozó Telefon 51—4—06. Budapest, !l, Margit kfirűt 43.1 Zsigmondy Bél a Részvénytársaság híd-, víz-, partiul-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázás! és mélyfúrási vállalat 7fir.UnHnV nF7rn oki. mérnök, Budapest, I., Horthy Igazgató: ÍMuIhUIIUI UUJÜ Miklós-út 114 * Telefon: 68-9-20 Vezér­UTHENGERLÉSTI ‘ WOLFF ERNŐ Budapest, I., KelenlSldl-út 1. Teli 59-9-68 I PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ I =ü 96 filléres újdonságok! == VI., ANDRÁSSY-ÜT 32 = 96 filléres újdonságok! =

Next

/
Thumbnails
Contents