Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-07 / 23. szám
Budapest, JÍ33 június PESTI KIRAKAT Budapest,vagy Bafaton ? h ' Adfdes’ az igazi, ha nem is benszülött, de a bemzütöttnél is budapestibbé lett budapesti ember uü utóbbi időben valósággal „idegenforgalmi leny“-nyé alakult. Ahogy az utcán járok, ahogy a pincér kiszolgál, ahogy a villamoskalauz udvarias, vagy udvariatlan, ahogy a sarki rendőrt gondolataimban megtehetségvizsgáztatom és ahogy minden második budapesti embert figyelmeztetni szeretnék, hogy vigyázat, atyafi, légy udvarias, mert hátha én is idegen vagyok: nyugodtan kiírhatom a mellemre, hogy „idegenforgalmi iroda." Magamról beszélek, de azt hiszem, sőt azt remélem, hogy százává! -és ezrével vannak ilyen lelkes polgártársaim Budapesten, akik valamennyien abban látják ennek a varosnak a jövendőjét, hogy meg tudjuk-e csinálni azt az álmodott, hatalmas idegen járást, amelyből mostanábatí, — hála Istennek, — néha-néha szép mutatványszámot kapunk. Ilyen körülmények között egészen természetes, hogy pünkösd hétfőjén szóról-szóra végighallgattam llovszky János nagyon szép és őszinte hittel telített rádióelőadását a Balatonról. Bevallom, az előadás előtt is, az előadás alatt is, sőt még az előadás után is, gondolkoztam egy kicsit: lám, ez a kitűnő-llovszky János, a legtekintélyesebb budapesti városatyák egyike, a legbudapestibb patrícius-családból származik, minden budapesti ügyért lelkendezve szalad, izzad és fárad és mégis a Balatonról tart előadást. A Balatonnak csinál reklámot, nemcsak nevének tekintélyével, nemcsak mondanivalóinak talpraesettségével, de azzal a nagy lelkesedéssel is, amelyet mi, budapestiek mindenképpen a magunkénak szeretünk vallani. Igaz, hogy llovszky Jánost nemcsak mint budapesti polgárt, de mint balatoni korifeust is láttam, álltam vele a rozoga kis balatoni gőzösön, ahol a vitorlás hajóról órahosszat tartóit lelkendező előadást. Még a balatoni szelek járására is igyekezett volna megtanítani, ha meteorológiai tudásom elegendő alapot szolgáltatott volna ehhez. Még azt is tudtam és valahogy elő is fogom kaparni az emlékezetemből, hogy hányezer kilométert szokott évente a Balatonon vitorlázni. Tehát neki némi jogai, sőt kötelezettségei is punnak a Balatonnal szemben. De mégis, nem volna-e jobb, ha Budapestnek csinálna a rádióban lelkes propagandát, hogy aztán, aki idegen még valamit akar látni ebből a szép hazából, azt elküldjük azután egy kicsit a Balaton mellé üdülni? Végeredményben azonban mégis megnyugodtam abban, hogy helyesen cselekszik llovszky János, mert a balatoni propaganda nem árt, csak használ Budapestnek. Elsősorban is ő azok közé tartozik, akik Budapest propagálása terén is igen sokat tesznek, sokszorosan többet, mint azok a hivatalos személyek, akiknek talán éppen ez volna a kötelességük és hivatásuk, Be meg akit a Balatonra csábít llovszky János, azt tulajdonképpen Budapestre is csábítja, Ha a külföldi ember a Balatont megtekinteni jön Magyar- országra, vagy a Balaton mellett akar nyaralni, az el nem kerüli Budapestet. Nem kerüli el, mert hiszen, aki Rómába megy, az már csak természetes, hogy a pápát is szeretné látni, de meg ott is van a Balaton mellett llovszky János és ott bizonyára Budapestnek csinál propagandát. Aki meg budapesti ember llovszky János szavára hallgatva a Balaton mellé megy nyaralni, az bölcsen teszi, mert nem viszi a pénzét idegenbe és talán, ha sokan látogatják a gyönyörű Balatonpartot, akkor a balaton- parti községek is észbekapnak végre és megértik, azt, amit olyan kemény őszinteséggel vádolt a szemükbe rádióelőadásában llovszky János, hogy a kormány néni az az amerikai nagybácsi, akitől mindent várni kell, nekik is szabad, nekik is kell a maguk erejéből, a maguk hasznára, a maguk és gyermekeik jövendőjének kiformálására a Balatonvidéket széppé, higiénikussá kultúrnívón valóvá emelni. Mert lessék elhinni, hogy nem lesz addig idegen- forgalom, nemcsak Magyarországon, de Budapesten sem, amíg — ha a külföldi csak Budapestre jöhet és ha kilép Budapestről, már elveszti a kedvét attól, hogy mégegyszer erre a földre tegye a lábát. Az a híres francia lovaglókisasszony jut az eszembe, aki egy többezer lakosú magyar városkában csomagolt ementháli-sajtot akart enni és mérhetetlen csodálkozására — nem kapott, A csomagolt ementháli-sajt- tól kezdve az egészségügyi berendezések egész soráig sok-sok mindent kell a magyar vidéknek megvalósítania, amíg önmagának is idegenforgalmat biztosit és amíg nem rontja el Budapest idegenforgalmi sanszait, p. to. CSATORNÁZÁS O József KÖVEZÉS B £ Budapest, vm., Ludorioeum-u. t$. ÖTÉPÍTÉS N FÖLDMUNKA D Rudolf O R Budapest, I., Gy6»l-ftt 18. ¥ E Károly R Budapest, I., Horthy Miilóa-út 89. Fittyet hány az Ügetőegyesület a fővárosnak: nem fizeti meg a nyomorgók pénzét A törvényhatósági tanács annakidején egyhangúan elutasította az Ügeföverseny Egyesületnek azt a lehetetlen kérelmét, hogy a fogadások után járó és a fővárost megillető illeték megfizetésére hosz- szabb halasztást kapjon csak azért, hogy új pályája nehézségekkel küzdő építkezését befejezhesse. Az UgetöverSeny Egyesület közel 40.000 pengővel tartozik a fővárosnak. Ez az összeg úgy szaporodott fel, hogy az Ügetöverseny Egyesület 17 hónapon át elmulasztotta befizetni azokat az illetékeket, amelyek a fogadások forgalma után a fővárost illetik meg, hogy az így befolyó pénzből különböző karitatív és szegénygondozás! költségeket fedezzen. A főváros elutasító álláspontja után az Ügetőverseny Egyesület a földművelésügyi minisztérium közbenjárását vette igénybe, de a törvényhatósági tanács és a polgármester az újabb tárgyalás során is kitartott eredeti álláspontja mellett. Kimondotta. hogy halasztást nem ad, mert a mostani nehéz időkben az ehező, rongyos és szegény emberek ruhájáról, kenyeréről, vagy hajlékáról gondoskodni mindennél fontosabb hatósági feladat, N tanácsi határozatot a főváros már hónapokkal ezelőtt közölte a földmívelésügyi minisztériummal és az Ügetőverseny Egyesülettel, amelyet egyidejűén felszólított arra is, hogy a pengönyi hátralékot sürgősen fizesse meg. Ez a felszólítás azonban eddig teljesen eredménytelen maradt, mert nemhogy a pénzt nem fizették be, hanem az egyesület még Rzt sem tartotta szükségesnek, hogy a fővárosnál megindokolja a fizetési kötelezettség elmulasztását. A polgármester most újabb megkeresést intézett a földmívelésügyi miniszterhez és az Ügetőverseny Egyesülethez. Ha ez is eredménytelen marad, akkor erélyesebb lépések következnek. MM MM Olajügynök a volán mellett Taximilliomosok irígylésreméltó karriérje Akik figyelemmel kísérik a budapesti autótaxik egyenlőtlen forgalmát, valamint a horribilisán megállapított viteldíjakat, azok kétségtelenül hibáztatják azt a rendszert, amely sajnálatos módon egy kézbe koncentrálta ezeknek a forgalmi eszközöknek a szervezetét. Sehol a világon nincs példa arra, hogy egy milliós metropolis autótaxi-forgalmát egy mammut-vállalat intézze és a maga kényelmes diktatúrájának dobja áldozatul a közönséget. Ennek a rendszernek a kialakításában feltétlenül hibáztathatok a hatóságok, illetve a taxiengedélyezésnek rendeleti úton történt olyan szabályozása, amely kimondja, hogy az ifjabb koncessziókra a régi vállalatoknak bizonyos százalékszerű előjoguk van. így lett a szürketaxi-vállalatból is nagy kiterjedésű intézmény és így nőtt mesterségesen nagyhatalommá a Haltenberger—Káldi együttes, akik tulajdonképpen egyedüli és korlátlan tulajdonosai a szürketaxi néves ismert vállalkozásnak. Evés közben jön meg az étvágy — és ezt az axiómát a szürketaxi-vállalatnál látni a leginkább beigazoltnak. Nem elég, hogy az ezret is jóval felülmúló taxirendszámot birtokolnak, a legutóbb végrehajtott szaporítás alkalmával magukhoz kaparintották a Baross-esoport 250 taxiengedélyét is. Mindenki tudja, hogy a Baross-csoportot jelentő részvénytársaság csak papíron létezik, mert az teljes egészében a szürketaxi-vállalathoz tartozik. Ugyanígy járt a BART, amelynek szintén jelentékeny számú kocsija szaladgál a városban és ezenkívül ellátja a környéki autóbuszforgalom lebonyolítását is. A Baross-taxik elnyelése után a BART-ot is bűvkörükbe vonták Haltenberger ék, aminek következményeképpen az autótaxi-frontot együtt uralja Káldi Jenő és Haltenberger Samu. Teljesen szétterpeszkedtek a fővárosban és nem csodálnivaló, hogy az egyéni fuvarozók képtelenek megbirkózni a nagyhatalmú trusttel. Ez a magyarázata annak, hogy a szürketaxi megkaparintotta a jó állomáshelyeket, de ez a magyarázata annak is, hogy az egyéni kisfuvarosok teljesen a tönk szélére kerültek. A budapesti taxiforgalom csak az utóbbi években vált kevésbbé jó üzletté, mert az elmúlt időkben úgy Haltenberger Samu, mint Káldi Jenő aranyhegyeket sajtoltak ki öreg járműveikből. Hogy milyen vagyon fölött rendelkeznek ebből a forrásból, azt legjobban mutatja, hogy Haltenberger Samu egymillió pengő vagyont vallott be az adóhatóságoknál, amely után 49 ezer pengő jövedelmi adót ró le. Káldi Jenő vagyonadója is meghaladja a 100.000 pengőt. Annál érdekesebb tehát, bogy a tulajdonosok ilyen hirtelen történt meggazdagodás ellenére a részvény- társaság csak minimális nyereséget mutatott ki, sőt legújabban 27 ezer pengő veszteséget állított be a mérlegébe. Hogy ezt miképpen lehetett így formálni, az nem ránk, hanem az adóhatóságokra tartozik, ahol bizonyára kellő ellenőrzéssel vizsgálANSOLyOHM-liBtál(aleoioU! II ..SÓiyQM*Miiila Hazai gyártmány! ják az adóalanyok jövedelmét. Nem érdektelen annak a kifürkéezése sem, hogy Haltenberger Samu, Káldi Jenő és udvara milyen munkadíjat hasítanak ki a „veszteséges“ üzemből. Haltenberger Samu postatisztviselő volt, hatalmas vagyonát tehát tisztára a taxiviteldíjakból halmozta össze. Káldi Jenő sem dicsekedhet nagy örökséggel, vagy főnyereménnyel, mert néhány évtizeddel ezelőtt még egyszerű olajügynök volt, amely ugyancsak nem az a foglalkozás, ahonnan milliós vagyonok volnának kisajtolhatok. Káldi Jenő ma már a felső tízezerhez tartozik: Salzkammer- gutban gyönyörű kéjlakot építtetett magának és valóságos legendákat mesélnek a művészetek iránt mutatott érzékeiről. Minden művészi eseménynél feltűnik ismert alakja és jellegzetes mosolya, amelyet sokat sejtetően a hangversenydobogók, vagy az operaszínpadok felé irányít. A megduzzadt kereset és a felhalmozott vagyon a budapesti közönség taxikiadásainak pengőiből gyűlt össze és ha ilyen hatalmas hasznok mutatkoznak ebből az üzletágból, úgy minden lehetőség meg van arra, hogy a tarifákat sürgősen mérsékeljék. A tarifa leszállítása bizonyára nem fogja megingatni vagyoni pozíciójában sem Haltenberger Samut, sem Káldi Jenőt. Dandy d (Drsay volt és marad a parfómöJc királya id PARFÜMS D ÖRS Ay PARIS 17 RUE DE LA PAIX BR1KIER JÓZSEF ES FII! vas- és g-épnagykereskedés vásárol gyári berendezéseket és vállalja épületek bontását BUDAPEST Iroda : VI., Izabella-utca 63. Telefon: Aut. 332—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefon: Aut. 902—47 Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra g
