Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-07 / 23. szám
Budapest, 1933 Június 7. 3 Fenn kell tartani a reverzá isnak, mint becsületbeli fogadalomnak a hatályát, — mondja Kozma Jenő Elindul Budapesten is hódító kőrútjára a nemzeti egység — A polgárság elégedett a Községi Párt vonalvezetésével Várospolitikai körökben feszült figyelemmel tekintenek a Nemzeti Egység Pártjának budapesti megmozdulása elé. Gömbös Gyula miniszterelnök, az Egységes Községi Polgári Párt szervezeteinek bevonásával indítja meg a szervezkedési akciót és az a hatás, amely a miniszterelnök bejelentése nyomán mutatkozik, nyilvánvalóvá teszi, hogy a mozgalomhoz Budapest lakosságának túlnyomó része Jog csatlakozni. A pártszervezkedés megindításáról és a nemzeti egység jegyében történő zászlóbontásról Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A világkatasztrófák mostani idejében a magyar nemzet ennek az egységnek a létrejötte nélkül megállani nem tud. Ezt az egységet akarjuk a fővárosban a polgárság javára gyümölcsöztetni. — A budapesti polgárt életviszonyai kilencvenöt százalékában a szálak a városházához kötik és ezért budapesti képviselő a városháza kikerülésével politikát nem folytathat. A városházán megszerzett pozíciónkat és erőnket a polgárságnak köszönhetjük, hatalmunk alulról, a széles, polgári rétegek leikéből fejlődött és csak akkor veszítjük el, ha a polgárság mondja ki rólunk az elítélő szentenciát. Egész városházi politikánkban a polgárság szeretete, a közönségen való segítés törekvése vezet és miként választóink ragaszkodása igazolja, a polgárság meg van elégedve a mi vonalvezetésünkkel és lelkesen támogat fáradságos, sok akadály- lyal szemben találkozó munkánkban. — Ma nincs fontosabb és sürgősebb problémája a főváros önkormányzatának és adminisztrációjának, mint minél több munkaalkalom megteremtése, a budapesti polgár megélhetésének megkönnyítése, a főváros kulturális és szociális feladatainak zökkenésektől mentes teljesítése. — A nemzeti egységben rejlő erőt ma egy személy képviseli és ez a férfiú Gömbös Gyula. Büszke vagyok arra, hogy Gömbös Gyula azt mondotta, hogy mindenekelőtt a nemzeti egységet kell megteremteni és Magyarország miniszterelnöke azt a pontot tűzte programja élére, amelyet mi is hosszú évek óta vallunk. — Ennek az igazi egységnek legyen odaadó katonája a polgárság minden tagja és akkor megvalósulnak a miniszterelnöknek, a Magyar- ország és a boldog és elégedett Budapest eléréséhez fűződő reményei. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy mi a véleménye a reverzális-ügyről és általában a pártfegyelem e szerves részének jelentőségéről. — Ebben a kérdésben — úgymond — a mi- niszterlenök álláspontján vagyok, aki egy legutóbb felmerült esetben o megtámadhatatlan erkölcsi alapot képviselte. Felfogásom a legszigorúbban alkalmazkodik a miniszterelnök álláspontjához és ebből folyólag ahhoz a vitathatatlan tényhez, hogy a megválasztottak, akik mandátumaikat a párttól és a párt listáján kapták, — ha kilépnek a pártból, akkor elmellőz- hetetlen a becsület diktálta konzekvenciák levonása. A reverzálisnak, vagy nevezzük inkább a becsületbeli fogadalomnak, a hatályát fenn kell tartani. Az adott szó egy férfiú részéről csak olyképpen magyarázható, ahogy azt becsületes emberek magyarázni szokták. * Kijelentette végül Kozma Jenő, hogy nagy érdeklődéssel tekint a pénzügyi helyzet megvitatása elé, amely a törvényhatósági tanács egyik közeli ülésén fog megtörténni. Borvendig fercnc alpolgármester ngllathozik a változatlanul alkalmazásra kerülő takarékosságról. a főváros vágnom és gazdasági nemzetéről és az igazgatóságok tagjainak fanflémléről A törvényhatósági tanács és a közgyűlés legutóbbi tanácskozásain ellentétes megvilágítások közé jutott a főváros pénzügyi és gazdasági helyzete. Egyik oldalon dicsérték az óvatos pénzügyi irányítást, a másik oldalon hibáztatták a kiadások nagymérvű lecsökkentését, de elhangzottak olyan kritikák is, amelyek egyenesen törvényszegésnek minősítették azt az eljárást, hogy a részvénytársasági alakulatok zárszámadásai nem szerepeltek a kimutatások és jelentések tengerében. Ez az utóbbi megállapítás a legkülönbözőbb nézetek kialakulására adott alkalmat és ezért Borvendég“ Ferenc alpolgármesterbe z a főváros gazdasági ügyeinek vezetőjéhez fordultunk felvilágosításért, aki nagyérdekességű nyilatkozatában a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Egyedül a törvényhatósági tanácsot ruházta fel a törvény azzal a joggal, hogy a részvénytársasági igazgatóságoknak úgy általános, mint részletes utasításokat adjon. Ügy a törvény szelleméből, mint a rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a részvénytársaságok mérlegeinek elbírálása csak a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozik. IzensozdosfiBl Műszerek Vállalata K KÁLIK SBTVÁN OKI.. GÉPÉSZMÉRNÖK Furnérok — Hőmérők — Hegintráló ber^ndesések Kispest, üllöl-út 186. — Telefon 46-8-52. SZIMPER JÓZSEF BTBtNBR ÉS BZIMPER CÉG VOLT BELTAGJA DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ M.l BUDAPEST, VII., NÜRNBERG-UTCA 351 TELEFON: 96-4-72 Ha a közgyűlésnek ugyanaz a hatásköre megvolna, akkor ellentétek keletkezhetnének a két különböző utasítás között, ami olyan bizonytalanságot teremtene a főváros nagy vagyonkezelése tekintetében, hogy az ilymódon felmerülő jogi ^ komplikációk a legnagyobb mértékben zavarólag hatnának. Figyelmébe ajánlottuk az alpolgármesternek azt az állítását is, amely hangoztatta, hogy hiba volt nagy redukciókat végrehajtani az egyes kiadási tételek között. A végnélküli takarékosság nem lehet tulajdonképpeni gazdasági célkitűzés, — hangoztatták a törvényhatósági tanács szakértő tagjai. — A takarékosságot általában a közüzemek gazdálkodásában ellenezni nem lehet, ■— mondotta Borvendég alpolgármester — mert bizonyos takarékos keretek közé való szorítás nemcsak a mai nehéz körülmények között, hanem normális viszonyok mellett is kívánatos. A takarékosságnak mértéke talán bizonyos átmeneti zökkenést előidézhet, ha a bőség esztendeje után hirtelen a szegénység esztendejének konzekvenciáját akarja száz százalékig levonni. Volt idő a közelmúltban, amikor a főváros közgyűlése a hirtelen, átmenetnélküli, takarékosságot nem tartotta kívánatosnak és az erre vonatkozó polgármesteri javaslatot nem fogadta el: utalok például az 1932. évi költségelőirányzatra. Ez a megállapítás akként történt, hogy amíg a kiadások minimumra redukálódtak, addig a költségelőirányzatban már rejtett hiányok voltak,, mert talán még az akkori gazdasági helyzet által megkívánt óvatosság sem történt meg és a várható gazdasági válság konzekvenciái nem vonattak le. Az Igmándi I gyógy* víz, Legjobb magyar márka, Ki egyszer használta, ti ás n a k is ajánlja. J A múlt év elején a kiadásokat redukált mértékben teljesítettük és ezzel a költségvetés egyensúlyát biztosítottuk. Ezért hallatszott azután számos kifogás olyan értelemben, hogy a költségvetés végrehajtásának ez a módszere tulajdonképpen konfiskálása a közgyűlés költségvetési jogának. Elméleti vitákat talán lehet folytatni, azonban be kell látni, hogy a főváros háztartási egyensúlyának biztosítása érdekében a végső eszközhöz kellett nyúlni. A közgyűlés később tudomásul vette, hogy ke- Tetköltségvetéssel dolgozunk és mert ezt a kormányzati tényezők is helyeselték: az ilymódon való gazdálkodás ellen észrevételt tenni nem lehet. Megkértük az alpolgármestert, hogy nyilatkozzon a főváros gazdasági helyzetéről: — A múlt évi zárószámadásban őszinte képet tártunk fel és azt hiszem, hogy más nagy városokkal és törvényhatóságokkal, de talán még külföldi viszonylatban is: a képtárás tekintetében nyugodtan állhatjuk a versenyt. Általában azt kell mondanom, hogy a vagyoni helyzetben lényeges változás nincsen és ez a vagyoni helyzet teljesen megnyugtatónak mondható. Nem hasonló azonban a kép a főváros költségvetésszerű gazdálkodások szempontjából. Közismert, hogy az adók csökkentek, a nagyüzemek bevételei szintén visszaestek, holott lényegesen hozzájárultak a főváros községi háztartásához és így ez a juttatás szintén csökkent. Ha a csökkenés csak az előző évi tényleges bevétellel szemben mutatna eltérést, akkor ez talán nem volna aggasztó, a csökkenés azonban előállott a folyó évi költségelőirányzatban felvett bevételekkel szemben is. Azok a kijelentések azonban, hogy 1933. évben negyven millió pengőre nőhet a deficit, — talán túlzottak. Jóslásokba bocsátkozni rendkívül nehéz, különösen felelős helyről. A mai gazdasági helyzetben és a főváros mai pénzügyi helyzetében azonban egyéb eszközök nem állanak rendelkezésre, mint amit eddig követtünk: igyekezni fogunk a kiadások csökkentésével ellensúlyozni a kimaradó bevételeket. Ha mégis elérkezne az az idő, amikor már ennek végre nem hajtható akadályai volnának, akkor a helyzet őszinte feltárásával fogunk megfelelő javaslatot terjeszteni az autonómia illetékes szervei elé. Végül megkérdeztük az alpolgármestert, hogy mi a véleménye abban a vitában, amely a részvény- társasági igazgatóságok tagjainak díjazása körül támadt. Bizonyos oldalról ugyanis azt kívánták, hogy a díjazás ne fix összegben, hanem mindenkor az évi nyereség mértékéhez igazodva történjen. •— Én a fix összegben való fizetést tartom helyesnek, — hangzott a válasz. A magángazdaság és a főváros részvénytársasági formában működő üzemei között párhuzamot vonni nem lehet. Nem az igazgatóságtól függ, hogy a részvénytársaság milyen jövedelmet tud felmutatni. A villamosvasúti részvénytársaságok és a Községi Takarékpénztár kivételével a többi üzemekben a díjazás kérdése nincsen megoldva, de azt hiszem, hogy a mai nehéz idők talán nem is alkalmasak ennek a megoldására. Azokat a díjazásokat azonban, amelyek ma megvannak, véleményem szerint továbbra is fenn kell tartani. * A fentiekben vázolta Borvendég Fereenc alpolgármester a közelmúltban felmerült kritikákkal szemben a főváros hivatalos álláspontját. Világosan látható ebből, hogy mértékadó helyen a legnagyobb óvatossággal, messzemenő mérlegeléssel és tárgyilagossággal ítélik meg a pénzügyi problémákat és bizonyos, hogy ilyen körültekintő irányítás mellett meglepetések nem érhetik a főváros közönségét. az EGYSÉGES KÖZSÉGI VOLGÁM VÁRT hivatalos lapfa ^SShBBKHB ■SHSBSHy
