Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-07 / 23. szám
23. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE . ....... .12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kladóhívataE: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes GBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Nagijlontosságú üggcft sorozata nyer elintézést a közeli napokban Slpöcz Jenő dr. polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a franszferpénzek hitelműveletéről, a távintés megvalósításáról, a szttkségmuiikák méreteiről és a szeretetotthonok kibóvitéséról A revízió és Budapest A pirosbetűs ünnepet, lángnyelvek napját ezidén gyászfáty óllal borítottuk be, a piros betűkre fék fele betűt nyomtunk. A piros pünkösdön átütött a" fekete Trianon. Nem -tohetünk róla, nem szomorodunk el, mert ezen a véletlenen szimbolikus jelentőséget látunk kibontakozni. Pünkösd a lángnyelvek ünnepe: az elmék megvilágosodását jelenti. És az az érzésünk, hogy amikor. Trianon gyásznapja egybe esik a lángnyelvek ünnepével, akkor reménykednünk kell, mert hiszen a világon mindenfelé azt látjuk, hogy nagy ég kisemberek, apró politikusok és hatalmas államférfiak . .elméje világosodik meg és elkerülhetetlen történelmi szükségességként lángnyelvekkel íródik be a .világ legközelebbi programjába: Trianon revíziója. Ma nem beszélünk sokat arról a hosszú útról, arról a vergődésről, arról az álmodozásról, azokról a naiv hitegetésekről, amelyeknek árkain, bokrain, boldvilágos labirintusain a mai ■ helyzetig jutott el a revízió ügye. Ma csak megelégedett lélekkel konstatáljuk, , hogy a világpolitika programjává lett a revízió és piros pünkösd napján hatalmas államférfiak, akik ma a világot kormányozzák, a pennájukat hegyezték, hogy aláírják a nagy szerződést, amelynek egyik pontja, ha nem is hozza meg még a magyar igazságot, de kinyitja az igazság kapuját, amelyen át Magyarország jövendő nagysága, fénylik felénk. Amíg a szent álmodozások mámoros kődébe tartozott a revízió, talán kevés szó esett közöttünk arról, hogy mi lesz majd akkor, ha ez a nagy idom egyszer majd mégis valósággá válik. A magyar fővárosnak, Budapestnek szempontjából keveset gön-, dolkoztunk még a revízióról. Pedig különös ennek a városnak a helyzete. Magyarországot gyilkosán agyonesonkították és ezért lett szerencsétlen, ezért inogtak meg megélhetésének alapjai. Budapest székesfőváros megmaradt a régi nagyságában, sőt a menekültek, a kiüldözöttek, az életképtelenné vált vidék földönfutóinak beözönlése által mérhetetlenül egészségtelenre dagadt ez a világváros. Nyolcmillió lakosú országnak egymillió lakosú fővárosa szinte az unikumok közé tartozik a világtörténelemben. És ha a világgazdasági bajokon túl még más nyavalyája is van ennek a jobb sorsra érdemes metropolisnak, akkor azt abban az aránytalanságban kell keresnünk, amely az ország megcsonkítása és a főváros beteges megduzzadása között áll fenn. Minden négyzetkilométer tehát, amelyet négyhatalmi, vagy bármilyen hatalmi szerződés, a revíziónak ilyen, vagy amolyan formájában visszaad az anyaországnak, csökkenti, kisebbíti ezt a súlyos aránytalanságot: Áz orvostudománynak van egy normája, amely azt mondja, hogy az ember akkor legegészségesebb, ha testsúlyában kilóinak száma megfelel testmagasságában az egy méteren felül való centis- méterek számának. Ennek a normának ilyen, vagy amolyan mértékben, ilyen vagy amolyan formában valószínűleg meg kell lennie a város és a vidék arányszámában is. Nem azt mondjuk ezzel, hogy Budapest túlméretezett lenne, hogy Budapest nem tudna megélni, hogy nem lenne elegendő levegője ahhoz, hogy tüdejét táplálja a szűk országban, de senki sem mondhat ellent nekünk, amikor azt állítjuk, hogy egy milliós város legalább is szebben, artisztikusabban és bizonyára egészségesebben tartozik egy tizenhatmilliós testű, mint egy nyolcmilliós testű országhoz. De ezeknél az esztétikai és részben egészségi kérdéseknél sokkal fontosabbak a gazdasági szempontok. Azok a hatalmas iparvállalatok, amelyeket már a béke kifejlesztett és amelyeket a magyar munka és magyar törekvés megesonkítottságunkban újakként produkált, minden négyzetméterrel, amit visszakapunk, új, természetes, határokkal el nem zárt vásárlóterülethez jutna. És itt hiába jönnek Benes, Titulescu, Jeftics és a többiek különféle határdöntő fantazmagóriákkal, mi nem páneurópásdi- val, hanem csak az igazi revízióval tudjuk lélekzet- liez jnttani Budapest gazdasági életét. Ha a piros- napos és egyben feketenapos ünnepen az egész Magyarország a trianoni béke revíziójáért imádkozott, akkor is azt kell mondanunk, hogy Budapestnek kell az elsőnek lenni, amely a régi Magyar- ország visszaharcolásáért küzd, mert ennek a városnak életlehetőségeit érinti legjobban a trianoni gyilkosság. A pünkösdi ünnepnapok nem jelentettek szünetet a városházi adminisztráció nagy gépezetében. A főváros vezetői rövid pihenésre használták fel á rendelkezésükre álló időt, de nyomban hozzáfogtak a folyamatban lévő nagy kérdések további kidolgozásához. A hyári szünetig számos kimagasló jelentőségű kérdést kell tisztázni, amelyek sok tekintetben érintik a főváros gazdasági és pénzügyi helyzetét, valamint a Budapest fejlesztésére megindított tervek realizálását. Az időszerű kérdésekről intéztünk kérdést Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez, akinél elsősorban a külföldi hitelezők transzfer- pénzeinek ügyét tettük szóvá. A polgármester erről a következő nyilatkozatot adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: .... — A transzferaiappal kapcsolatos hite; müve let az előkészítettség stádiumában van. A főváros kiküldöttei annakidején majdnem az összes részleteket tisztázták a hitelezők megbízottaival és az új kölcsönszerződést csak azért nem sikerült perfektuálni, mert a világgazdasági válság a nemzetközi pénzpiac irányító tényezőinek figyelmét más irányban is lekötötte. Ismétlem, hogy a megállapodás teljesen elő van készítve és a Berlinből esedékes értesítés után nem lesz akadálya annak, hogy ezt a főváros szempontjából oly fontos ügyet az illetékes szervek elé vigyük. Megkérdeztük a polgármestert, hogy miképpen áll a távfűtés ügye, amelynek alakulását nemzet- gazdasági szempontból is elsőrendű eseménynek minősítik. — Több ajánlat érkezett — mondotta a polgármester — a budapesti távfűtés megvalósítására, amelyek azonban a legalaposabb átgondolást követelik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kérdésnek számos műszaki és gazdasági részletét kell tisztázni és különösen kidomborítani a fővárosnak a létesítendő távfűtő központokkal való kapcsolatát. Utasításomra megalakult az ügyosztályközi bizottság, mely most vizsgálja mindazokat a szempontokat, amelyeket a döntés előtt alapos tárgyalás alá kell venni. Ügy a vállalkozók, mint a munkások körében érthető érdeklődéssel várják a főváros elhatározását a szükségmunkák méreteinek megállapításában, A polgármester errevonatkozólag a következőképpen nyilatkozott: — A múlt évben a törvényhatósági tanács tízmillió hitelkeretet állapított meg különböző szükségmunkák lefolytatására. A felhatalmazás indokolása az volt, hogy a szükségmunkák elvégeztetésével lendületet nyújtsunk a vállalkozói iparnak és munkaalkalmat a munka nélkül álló tömegeknek. A múlt évben és az idén közel hatmillió pengő értékű szükségmunkát végeztettünk és ezidőszerint is húsz útvonalon folyik csatornázás és 17 útvonalon pedig burkolási munka. A legújabb verseny- tárgyalási kiírásra beérkeztek az ajánlatok és a már ismert feltételek mellett nyújtunk lehetőséget az ipar és a munkások foglalkoztatására. Ha mindehhez hozzávesszük a költségvetésben szereplő útfenntartási munkálatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a főváros ez évben is jelentékeny összegeket fordít a nagylétszámú munkássereget igénylő feladatok elvégzésére. Megemlítettük a polgármester előtt, hogy a nagy elszegényedés következtében százak és százak jelentkeznek a szeretetotthonokba való felvételre, azonban férőhely hiányában a rászorultakat nem tudják ellátni. Milyen intézkedések várhatók ebben az irányban, kérdeztük: Annakidején, amikor a főváros a jelenleg kórháznak használt Maglódi-úti Horthy Miklós szeretetotthon megépítését elhatározta, az a cél vezérelte, hogy itt az öregek részére külön kórházi osztályt rendez be, az Erzsébet szeretetotthon kórházi osztályából a betegeket áttelepíti és az ilyképen felszabaduló helyeket egészséges gondozottakkal fogja betölteni. — A kórházi helyek elégtelen volta, egyes kórházi fiókoknak nem a mai kor igényeinek megfelelő berendezése arra indította a főváros közönségét, hogy az eredetileg szeretetotthonnak szánt kór-, házi épületet közkórháznak használja fel. Az épület ellenében az elaggott szegények részére a főváros az Erzsébet leányárvaház VII. kér., Rottenbiller- utca 50. sz. alatti, valamint a Régi Szent János-kórház Széna-téri épületét engedte át, amely mindkettő szeretetotthonnak teljességgel megfelel. 450 munkaképtelen öreg nyert itt hajlékot és gondozást. A Maglódi-úti épületnek kórház céljaira való átengedése folytán így a szegények elhelyezése rövidséget alig szenvedett. — A székesfőváros ezidőszerint szeretetotthonaiban 2440 öreget gondoztat. Ezenkívül az utóbbi két évben a társadalmi egyesületek, különösen pedig a római katolikus Caritas, a felekezeti Caritasok és a Magyar Vöröskereszt Egylet is tartanak fenn nagyobbszámú, de egyenkint kisebb befogadóképességű szeretetotthont, ahol a főváros támogatásával mintegy 400 szegény nyer ellátást és így az előző évekkel szemben 850 magatehetetlen, elagottal több szegénynek elhelyezésére van lehetőség, — A gazdasági leromlás és a rossz kereseti viszonyok folytán mind többen és többen jelentkeznek a szeretotthonba való felvételre. Ez a hatósági szegényellátás fokozottabb igénybevételét jelenti ugyanakor, amikor a rendelkezésre álló anyagi eszközök az egyes jövedelmek kiesése folytán állandóan csökkennek. A hatóság a legnagyobb igyekezete, előrelátása és gondossága daeára sem képes a reárótt szegényellátási feladatoknak 100%-ban megfelelni s ez az oka annak, hogy több mint 300 olyan szeretetotthoni ápolásra minősített szegény van, aki hely hiányában ezideig oda felvehető nem volt. Remélem, hogy a közeljövőben alkalom nyílik a szegénysorsú öregek hatósági gondozását és eltartását kiterjeszteni. * Ezekben vázolta Sipőcz Jenő polgármester a főváros aktuális ügyeit. Válaszából kitűnik, bogy az összes vonatkozásokban gyors tempóban érlelődnek a döntések és a nyári szünetig a felmerült problémák megoldása biztosítottnak tekinthető.
