Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-24 / 21. szám

múlj; napokban több tanácskozást folytattam, amelyeknek lényege az, hogy megmaradnak eddigi pártkereteink, amelyek tíz ev óta ered­ményes munkát végeztek a fővárosi polgárság- tömörítése érdekében. Szervezeteink most mindenesetre ki­bővülnek és felkészülnek azoknak a befogadására, akik eddig csak azért nem csatlakoztak pártunkhoz, mert a vezóri pulpituson nem Gömbös Gyula miniszterelnök kiváló egyénisége állott. Szóvátettiik Kozma Jenő elett, hogy a nyil­vánosság előtt legutóbb elmondott beszédét sokan tudatosan félremagyarázták és azt állították, bogy annak egyes kitételei bizonyos egyének és személyek ellen irányultak. — A Lipótvárosi Polgári Kaszinóban tar­tott beszédem ama részében, amelyben a min­denáron érvényesülni akaró és a pártok körül felbukkanó politikai orvvadászok ok veteti enlce- déseire mutattam rá, egyes sajtótudósítások is olyan színezetet adtak, mintha én ebben a meg­jegyzésemben valakire, vagy egyes közéleti személyiségek szereplésére céloztam volna. Ezt az inszinuációt a leghatározottab­ban vissza kell utasítanom. Hogy én mire céloztam, az félreérthetetlenül kiderült beszédemnek abból a részéből, amely­ben hangsúlyoztam, bogy a politika terén min­dig akadnak olyan elemek, akik ide-oda téve- lyegnek és minden új pártalakításnál jelent­keznek, így volt ez a Keresztény Párt megala­kulása idején és kilenc évvel ezelőtt a mi pár­tunk létesítésekor is. De így van ez most is. Ezekre az elemekre én sohasem építet­tem. Ezekből a szavakból kiderül, hogy én senkinek a személyére nem céloztam, legkevésbbé úgy, ahogy bizonyos oldalon a harmónia megbon­tása kedvéért beszédem eredeti értelmét kifor­gatva, szavaimat beállítani szeretnék. Uieftt^ Béla dr.: — Rendkívül nagyjelentőségűnek tartom a mi­niszterelnök úr elhatározását, amellyel vállalta, a főváxmsi pártszervezkedés irányítását és elismerte az Egységes Községi Polgári Párt csaknem tízévi eredményes, a polgári egység megteremtését szol­gáló munkásságát. A párt kiépített szervezetei igen értékes tevékenységet fejthetnek ki a minisz­terelnök célkitűzéseinek megvalósítása érdekében és örömmel üdvözöljük sorainkban azokat a polgár­társainkat, akik eddig nem tartoztak pártkötelé­künkbe, de most a miniszterelnök iránt megnyilvá­nult őszinte bizalommal beléptek közénk. Kerü­leti szervezeteink fokozott mértékben kérnek részt abból a munkából, amely a főváros és az egész nemzet érdekében most megindult. Hittel bízom benne, hogy Gömbös Gyula zászlójával a kezünk­ben, kerületi megmozdulásunk az egész vonalon győzni fog. Payr Hugó: — Teljesen indokolatlannak és bizonyos fokig érthetetlennek tartom azt a vihart, amely a fővárosi szervezkedéssel kapcsolatban az utóbbi időben a po­litikai élet vizeit felkavarta. A várospolitikai élet­ben adottságok vannak, amelyeket nem lehet figyel­men kívül hagyni és a színtérről eltüntetni. Ilyen adottság az Egységes Községi Pol­gári Párt, amelynek megalakulása óta az volt a történelmi hivatása, hogy a mérsék­letet hirdesse, a megértés politikájáért har­coljon és lehetővé tegye a középutas poli­tika és a „polgári városháza“ fenntartását. Ennek a feladatának szolgálatában dolgozik ez a párt immár csaknem egy évtized óta és hogy munkája nem volt egészen eredménytelen, azt bizo­nyítja az az ötvenezer titkos szavazat, amelyet, a párt vezérei a legutóbbi választáson kaptak. — Természetes, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnök, aki egy nagy, átfogó és az összes nemzeti erőket tömörítő programmal jött, a főváros józan, dolgozni vágyó és hazafias érzésű polgárságát is a maga táborában akarja látni. Ugyanilyen természe­tes az is, hogy a miniszterelnök ennél a törekvésénél első­sorban a Kozma Jenő vezetése alatt álló Egységes Községi Polgári Párt minden ke­rületben kiépített élő és jelenleg is aktív szervezeteire kíván támaszkodni, aminek többízben kifejezést is adott. — A zavar ott kezdődött, amikor azoknak a tö­megeknek beszervezéséről volt szó, amelyek intran- zigensebb álláspontjuknál fogva nem tartoztak az Egységes Községi Polgári Párthoz és amelyeknek CCAUIIZGE. ## l.t BÖSZÖRMÉNYI-ÜT. 28. (69, 76. villamos mentén, 2-es autóbusz.) ÉTTBBMBK — BŐHÖZő — BBIDGE8ZALON — K.ÜLÖNTHRHM ü 3 órai tea = $ délután és este I $ CHARLES LAX Jazz-zenokara. megnyerése, illetve beszervezése alkalmával sajnálatos hangszerelési hibák fordultak elő. — Minden szándékosság nélkül is megtörténhe­tett, hogy azok, akik ez utóbb említettek megnyeré­sét tűzték feladatuknak, olyan egységekhez vagy egyénekhez fordultak, amelyek pártunkhoz tartoz­tak. Ez csodálatosképpen azokat zavarta meg, akik tudták, hogy az Egységes Községi Polgári Párt már első nap is kibontott zászlóval és fenntartás nélkül csatlakozott Gömbös Gyulához és ezért természetesnek találták, hogy újabb fel­hívásra újból is lajstromoztassák magukat. Sajnos, voltak azonban olyan elemek is, amelyek azt hitték, hogy új pártalakulásról van szó s érdemeiket messze felülmúló szerepkört biztosíthatnak maguknak, ha ehhez elsőnek jelentkeznek. Mások ismét karriert, előléptetést és pozíciót véltek maguknak biztosít­hatni felkínálkozásuk által. Miután az ilyen seké- lyes törekvések a polgárság érdekeit és a városhá­zán a józanság uralmának biztosítását veszélyez­tették, az Egységes Községi Polgári Párt kényte­len volt abból a rezeryáltságból kilépni, amellyel ezeket a jelenségeket heteken, sőt hónapokon át nézte. — Meg kell tárgyilagosan állapítani, hogy ami­kor álláspontunkat előterjesztettük, mind a miniszterelnök, mind a Sztra- nyavszky Sándor országos pártelnök és Mar­ton Béla országos főtitkár a legteljesebb megértéssel fogadta érveinket. és már az előzetes tárgyalások során is a legna­gyobb jóindulattal iparkodtak kiküszöbölni minden olyan momentumot, amely félreértésre adott okot, vagy a közönség megtévesztésére volt alkalmas. — Ennek a megnyilvánuló jóakaratnak volt eredménye az a kommüniké, amelyet a miniszter- elnök maga diktált és amelyben félreértések elosz­latása céljából bejelenti, hogy a fővárosi szervezés bázisa az Egységes Községi Polgári Párt. H a ú gy érzed magad\ Hogy nehéz az élet, Fél pohár S kedved újra éled! igmándi tartott elgondolásokat keresztül akarjuk vinni, akkor ez csak úgy lehetséges, ha módunkban lesz egy erőteljes pártra támaszkodni. Egészséges kor­mányzati politika nem érvényesülhetett a múltban, mert a pártok között az elvi ellentétek éppen a leg­lényegesebb kérdésekben akadályozták meg azok­nak a szervezeti változásoknak keresztülvitelét, amelyek nélkül a túldimenzionáltság nehéz kérdé­sei meg sem oldhatók. Dési Géza dr. — Az a meggyőződésem, hogy itt nem volt sem elvi, sem gyakorlati ellentét a felelős tényezők kö­zött és talán egyes sajtóorgánumok túlbuzgósága teremtett olyan látszatot, mintha a főváros politikai vezetői nem egy síkon haladnának, hanem esetleg szemben állanának egymással. Az a véleményem, hogy akiknek közösek a céljaik, kell, hogy a meg­felelő eszközök tekintetében is egyet akarjanak és együtt maradjanak, mert különben az eltérések sza­kadékokká mélyülnek és veszélyztetnék nemcsak a jövő elgondolásait, hanem az eddig elért eredménye­ket is. Mindez csak elméleti megfontolás, mert mint említettem, az a szilárd meggyőződésem, hogy semmi­féle véleménykülönbségről, vagy szembe­kerülésről nem volt szó; Petracsek Lajos dr.: — A legnagyobb jelentőségét a megegyezésnek abban látom, hogy a fővárosban tizennégyévi in­tervallum után, a kormány olyan kormánypártot óhajt megszervezni, amely egyedül vezeti a fővá­ros ügyeit. Amennyiben ezen az alapon sikerül többséget létrehozni, konszolidáltabb és tervsze­rűbb vezetés következik, szemben azzal a hely­zettel, amikor a múltban a pártok között folytonos megalkuvások és ad hoc paktumok váltak szüksé­gessé, Ha a főváros gazdálkodásában és az üzemi kérdésben rendet akanmk csinálni és ha az álta­lunk képviselt és a kormány által is helyesnek mindenki úgy halad, mint eddig, a párt nemhogy nem gyöngült, hanem napról-napra erősödik, mert mind jobban és jobban általánossá lesz az a tudat, hogy Gömbös Gyula hazafias, bölcs és céltudatos politikája a rend és nyugalom legbiztosabb garaciája és ez fogja a nemzeti egységet megteremteni. Az a körülmény, hogy a miniszterelnök úr a főváros politikai életének elére áll, biztosítja egy­részt politikai vonalvezetésének érvényesülését, más­részt kizár minden olyan törekvést, amely az ő szán­dékait keresztezni, vagy meghiúsítani óhajtaná. Pályázók hatalmas tömege ostromolja a betöltendő állásokat A tanácsnoki állásra 28, a főjegyzői állásokra 51, a jegyzői állásokra 71 ajánlat érkezett A főváros közigazgatásában megüresedett állá­sokra hirdetett pályázat lejárt és a 238 állásra több mint háromezer kérvény érkezett be. Az elnöki ügy­osztály megfeszített munkával egy hét alatt végzett a pályázatok feldolgozásával. Az árvaszéki elnöki állást már a szerdai közgyűlésen betölti a törvény- hatósági bizottság. A többi állások közül azokra, amelyeket a tanács választ, még ugyancsak május hónapban sor kerül, a főpolgármester és a polgár- mester pedig legkésőbb június elején betölti azokat az állásokat, amelyek az új törvény szerint kineve­zési hatáskörükbe tartoznak. Az állások elnyeréséért szokatlanul erős küzdelem indult meg. A közben­járók, protektorok egész serege ostromolja a párto­kat és a főváros vezetőit. Az árvaszéki elnöki állásra tizen pályáznak: Csorna Kálmán és Gorondy-Novák Sándor elnök-helyettesek, W észt er Gusztáv. Szokola Leó, Müller Sándor, Urbán Zoltán, Toldy Tibor, Bán Kálmán, Jakobovics Pál és Szaplonczay-Miha- lovits Miklós árvaszéki ülnökök. A kijelölő választ­mány első helyen Csorna Kálmánt és Gorondy-Novák Sándort, második helyen Weszter Gusztávot, harma­dik helyen pedig Szokola Leót jelölte. A legtöbb esélye a kilátások szerint Csorna Kálmánnak van, aki erős küzdelemben mérkőzik majd Kovák Sán­dorral. A tanácsnoki állásra 28-an pályáztak: Schara Béla, Goszleth Ernő, Michál Jenő, Balogh Hugó, Schmáderer Oszkár, Thorday Lajos, Haidecker János, Battlay Imre, Wirnhardt Ágoston, Vezér Ká­roly, Unger Ferenc, Vigyázó Géza, Keresztes Miklós, Komáromy-Hiller Ernő, Vadon Géza, Benedek Sza­SERVITIA ____ sz állít mányozó szövetkezet hw> mindenkinél Mindönkinél szakszerük­olcsóbban szállít'» IjMilet ÄrSS"'tÄPÄÄ -V„.|,.p-y,Y bölcs, Per tik Béla, Sztankovics Mihály, Rostagni Achilles, Czebe Jenő, Felkay Ferenc, Morvay Endre, báró Babarczy István, Farkas Ákos főjegyzők, vala­mint Laezó Viktor, Szvoboda Endre, Beliczay Imre tanácsjegyzők és Arany István nyugalmazott fő­jegyző. A három főjegyzői állás elnyeréséért ötven­egyen állnak sorba: Farkas Ákos és Günther Tivadar h. főjegyzők, vitéz Horváth Béla, Zielinszky Tibor, Laezó Viktor, B'ártl Tivadar, Szvoboda Endre, Rosta János, Ger­gely Jenő, Garancsy László, Hügel Jenő, Horony- Pálffy Aurél, Pottornyay László, Beliczay Imre, Matolay Viktor, Lukácsy József, Venczel Geiza, Boros Pál, Toldy Ernő, Vécsey Kálmán, Rimanóczy Olivér, Remete Viktor, Horváthy Béla, Kiss Zoltán, Homolyay Rezső, Rózsavölgyi István, Della-Donna Mihály, Ruffy Kálmán, Prokop Sándor, Abonyi Tibor, Morzsányi Károly, Sztojanovits Pál, Szent- miklóssy József, Zobor Miklós, Beke Hugó, Hetessy Ferenc, Beliczay Oszkár, Seelhoffer Róbert, Halabuk Kálmán, vitéz Bárány László, Csanády Gusztáv, vitéz Horváth László, Staub Aladár, Kállay Albert, Haviin Károly, Glötzer László, Flaxmayer József, Mártonffy Máriusz tanács jegyzők, Bajkay Tibor tanácsi fogalmazó, Arany István ny. főjegyző és Paulay Árpád ny. tanácsjegyző. A bárom tanácsjegyzői állásra 71-en, az árvá- széki elnökhelyettesi állásra nyolcán, az árvaszéki ülnöki állásra 14-en, a hat műszaki főtanácsosi állásra 21-en, a 8 műszaki tanácsosi állásra 37-en, a tíz főmérnöki állásra pedig 61-cn pályáznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents