Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-17 / 20. szám

Budapest, 1S33 május 17. /■ Tz )> - 1— JtíV/WaTIJÁÍ/JMP »n »n«ii'iMriiwjumn Fokozatosan akarják kiépíteni a távfűtési hálózatot A főváros eltekint attól, hogy a közművet maga létesítse — Biz­tosítják a főváros részére a hára&nlási jogot — Ügyosztályközi értekezlet foglalkozik a városhoz benyújtott három ajánlattal A közeljövőben napirendre kerül a székesfővá­ros fejlesztésének és modernizálásának óriási jelen­tőségű ügye: a városfütés megalkotása. Ez a kül­földön bevált rendszer hatalmas iramban viszi előre Budapestet a fejlődés útján és a terv meg­valósítása beláthatatlan munkatömeget biztosít a gyárak és iparosok számára. Nemzetgazdasági szempontból elsőrendű jelentősége van a milliós világváros fűtési problémájának, mert fokozottabb mértékben kerül kihasználásra a hazai szénbányá­szat és foglalkozáshoz jut minden olyan iparág, amely a bérházak berendezéseivel, átalakításával és átépítésével foglalkozik. Sipőcz Jenő polgármester a legnagyobb várako­zással tekint a közeljövő fejleményei elé és a le­folytatott tárgyalások alapján intézkedett a to­vábbi teendők programja iránt. A távfűtés létesí­téséről a polgármesteri határozat a következőket mondja: — A több külföldi városban már megvaló­sított városfűtési berendezések példája nyo­mán a múlt években több beadvány érkezett a székesfővároshoz, amelyek benyújtói Buda­pest területén távfűtés létesítésére engedélyt kértek. Az ismertetett tervezetek beérkezése “után kötelességszerűen foglalkoztunk a táv­fűtés kérdésével és mindenekelőtt azt tettük megfontolás tárgyává, hogy nem volna-e helyesebb, ha ezt a közmű­jellegű berendezést maga a főváros lé­tesítené. — Az, hogy Budapest városfűtéssel való ellátása úgy az ország, mint a főváros érde­kei szempontjából valóban kivánatos: vita tárgyát aligha képezi. Egyrészről utalok arra, hogy az ilyen, kellő műszaki megalapozott­sággal létesített és állandóan szakszerű veze­tés alatt álló nagyarányú berendezkedés a tüzelőanyagok energiáját sokkal előnyöseb­ben kihasználja, mint az egyes háztartások tüzelőberendezései és így energiagazdálkodás szempontjából előnyös, — másrészről rámuta­tok arra, hogy az ilyen nagyobb kazánegysé­gekre támaszkodó üzemek kizárólag hazai származású tüzelőanyagokat használnak, tehát külkereskedelmi mérlegünk akti­vitása szempontjából is kívánatosak. Elsőrendű fontosságú a városfűtés azért is, mert a központosított tüzelés a főváros leve­gőjének füstmentesítését is maga után vonja. Nem utolsó sorban emelem ki, hogy a távfűtő berendezés a székesfővárosra anyagilag is előnyös lenne, még pedig saját kezelésben való létesítése esetén az elérhető üzleti felesleg, koncesszió adása esetén pedig az engedélyestől befolyó területhasználati díjak és a haszonrészesedés révén. — Ami az időszerűséget illeti, külföldi na­gyobb városokban létesített városfűtő beren­dezések példája azt mutatja, hogy a szükséges központi kazántelep költségein kívül a háló­zat ' létesítése is tetemes befektetést igényel, tehát csak olyan városrészekben rentábilis, ahol bizonyos minimális nagyságon felüli fű­tési szükséglet jelentkezik. Az előadottakból tehát kitűnik, hogy Budapesten a városfűtés létesítése ez- időszerint csak egyes részeken lehet rentábilis és a főváros többi részeire való kiterjesztése fokozatosan volna ke­resztülvihető. Kétségtelen azonban, hogy még ezeken a he­lyeken is a távfűtés csak akkor fog rentábi­lisnak mutatkozni, ha az újfajta berendezéssel szemben esetleg megnyilatkozó közönyt és konzervativizmust a távfűtő vállalat megfe­lelő üzleti élelmességgel és mozgékonysággal ellensúlyozza. Valószínű, hogy mint ebben az esetben is, az első üzleti évek deficittel vég­ződnek és csak később alakul ki a kedvező üzleti eredmény. — Maga a főváros ilyen üzleti tevékeny­ség kifejtésére nem igen alkalmas és ha ehhez még hozzávesszük, hogy S 01G Ű S Igazolvány kánok 2 drb rendelésnél JM fft I MűtSFOllf 9 darabja *fOmi. | VI., Andrássy-út 39 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ a székesfővárosnak a jelenlegi gazda­sági viszonyok között a távfűtési be­rendezés létesítéséhez szükséges költ­ség nem áll rendelkezésre és hogy a koncesszió kiadása esetén terület- használati díj és haszonrészesedés címén koc­kázat nélkül is anyagi előnyökhöz juthat, sőt a háramlási jogot is biztosíthat ja, legcélszerűbbnek az mutatkozik, ha a távfűtő berendezések létesítésére kon­cessziót, illetve koncessziókat adunk ki. Nem tartanók kívánatosnak azonban, hogy Budapest egész területére egy koncesszió adassék ki, hanem inkább célszerűbb egyes meghatározott területrészeknek távfűtéssel való ellátására külön-külön adni engedélye­ket. Ebben az irányban a szükséges előkészítő tárgyalások meg fognak történni. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen a következő részleteket tudta meg a távfűtés ügyé­nek mai állásáról: — Három ajánlat érkezett a polgármester­hez, amelyek a közeljövőben már tárgyalás alá kerülnek. Az első ajánlatot Bánó László és Marik Ernő nyújtották be, akik a Várat és környékét akarják távfűtéssel és melegvíz-szolgáltatás­sal ellátni, míg később a Lipótvárosban akar­nak külön e célból építendő kazántelep gőzé­vel távfűtő berendezést létesíteni. A közel­múltban olyképpen módosították ajánlatukat, hogy a távgőz-hálózatuk részére szükséges gőzt az Elektromos Müvek váciúti és Berzen- czey-utcai kazántelepén óhajtják előállítani és e célból az említett kazántelep egyidejű bérbevételére tettek ajánlatot. — A második ajánlat aláírója Gálócsy Zsigmond mérnök, aki a MÁV-gépgyár Kőbányai-uti kazántele­wmr —mm VILÁGHÍRNEVET a daráló védjegyű valódi Franck pótkávé nem reklám­mal, hanem csakis kiváló mi­nőségével szerezte meg. péről származó gőzzel akarja üzemben tartani a Józsefváros, a Feeencváros és Kőbánya te­rületét. Első lépésként a Gyáli-úton lévő kór- házcsoportot, valamint az Üllői-uti külső kli­nikai telepet és a közbeeső magánfogyasztókat kívánja hálózatába bekapcsolni. — A harmadik ajánlattevő a Részvénytársaság Villamos és Köz­lekedési Vállalatok Számára cég, az Elektromos Művek kazántelepeinek felhasz­nálásával a Belváros és a Lipótváros terüle­tén óhajt távfűtést berendezni. * Számos tisztázatlan kérdés vár megoldásra és ezért felmerült az a gondolat, hogy ezt a kérdést ügyosztályközi értekezleten tárgyalják le. A cél az, hogy az összes műszaki, pénzügyi és egyéb vonat­kozásokat minden bürokratikus formaság mellőzé­sével lehetőleg gyors ütemben tárgyalják le és a vonatkozó javaslatokat mielőbb elkészítsék. Borvendég Ferenc alpolgármester az érte­kezletre a következőket jelölte ki: Király Kálmán műszaki tanácsnokot, Kempelen Ágos­ton műszaki főtanácsost, Bródy László tanácsnokot, Lamotte Károly tanácsnokot, Schara Béla főjegyzőt, Wossala Sándor tanácsnokot, az Elektromos Művek ré­széről Hermann József dr. igazgatót, a tiszti ügyészség részéről Günther Ferenc dr. tiszti ügyészt, míg az előadói tisztet Modrovits Károly mérnök fogja be­tölteni. Az említetteken kívül külső szakértők is résztvesznek a tanácskozáson, akiknek a névsorát később fogják összeállítani. Amennyiben a tárgya­lások folyamán más ajánlattevők is jelentkeznek, úgy az értekezletek munkájának az újabb tervekre vonatkozó kiterjesztése iránt a polgármester fog intézkedni. EíkfóiOlt a szerződéstervezet a lOvaros és a Mandat eromQtetep jogviszonyról Messzemenő megértés jellemezte az előkészítő tanácskozásokat — Pártkőzl konferencia a jövő héten — üzemellenőrző bizottság alakul a főváros és a Dunántúli Villamossági R. T. szakembereiből Néhány nap múlva megindulnak a döntő ta­nácskozások a bánbidai centrálé és a főváros kö­zött kiépítendő szorosabb kapcsolat megteremtésére. Azok az intern tárgyalások, amelyeket Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter irányítása alapján Tor may Géza államtitkár indított meg Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, teljes sikerrel biztatnak és bizonyosra vehető, hogy az ország legmodernebb erőműtelepének a fővárossal való szorosabb együtt­működése lényegesen hozzájárul az áramfogyasztás elterjedéséhez. A küszöbön álló nagyfontosságú megbeszélések várható eredményéről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A bánhidai centráló és a főváros tár­gyalásaira a közeli napokban kerül sor és még mielőtt, a községi pártok konferenciája foglalkozik az üggyel, a minisztérium és a főváros képviselői megegyeznek az összes rész­letkérdésekbenx — A szerződésterevezet elkészült és Borvendég Ferenc alpolgármester ezt ajánlja elfogadásra a minisztériumnak. Több megoldás áll előtérben, amelyek közül elsősorban az alhaszonbérleti szerződés jöhet számításba, amelynek lényege, hogy a főváros megfelelő bérösszeget fizet mindaddig, amíg a külföldi kölcsön annuitásai véglegesen törlesztve nincsenek. Ha ez bekövetkezik, akkor a Dunántúli Villamossági r.-t. szabad kezet nyer és így módjában van az erő­műtelepet a fővárosnak átadni. Tudomásunk szerint a minisztérium nem zárkózik el attól, hogy ezt az alhaszonbérleti szerződést megkösse, de ha ennek bármiféle gyakorlati akadálya merülne fel, úgy a kérdés áthidalása csak úgy történhetik meg, hogy a főváros néhány évi áramszerződést köt a bánhidai teleppel. A főváros részéről elhangzott nyilatkozat után a kereskedelmi minisztérium álláspontjáról érdeklődtünk és a következő felvilá­gosítást kaptuk: — Nehéz megjósolni a tárgyalások végső eredményét, annyi azonban bizonyos, hogy mindkét oldalon a legmesszebbmenő megértés jellemzi az előkészítő tanácskozásokat. A leg­nagyobb valószínűsége az alhaszonbérleti szer­ződés megkötésének van, bár elhangzanak olyan argumentumok is a Dunántúli Villa­mossági R. T. részéről, hogy a ma még nem eléggé kialakult helyzet­ben kár volna az erőműtelepet a fővá­ros rendelkezésére bocsátani. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a bánhidai telep prosperitása még nem fejlődött a maximumra és így tág tere van az üzleti lehetőségeknek. Ez a körülmény azonban nem akadály és bizonyosra vesszük, hogy a döntő tárgyalások mindkét fél számára meghozzák a kielégítő megoldást. # Értesülésünk szerint a főváros szorosabb be­kapcsolódása esetén olyan üzemellenőrző bizottság alakul, amely magában foglalja a bánhidai telep mai vezetőségét és a főváros szakembereit. MAROSSI F. LAJOS Cementárú-, műkő-, márvány, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és t>izományi lerakata BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA 35 ! Telefon : 33—8—84. az EGYSÉGES KÖZSÉGI VOLGÁM VÁHT Qivaíalos lapfa

Next

/
Thumbnails
Contents