Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-17 / 7. szám
Budapest, 1932 február 17. Mikor a kartotéka mesélni kezd... Bepillantás egy 380.000 pengős közmunka titkaiba — Mit hallgat el a polgármesterhez intézést igazolójelentés? ~ Egy dédelgetett vállalkozó karriér je a városházán A fagypont alatt hány foknál kezdődik a zord téti időjárás Budapest, iparos-társadalma nem tud napirendre térni a főváros magasépítési ügyosztályának ama gesztusa, fedett, amellyel' a Bihari-úti szükséglakások munkálatait vállalatba adta. A Fővárosi Hírlap legutóbb részletesen ismertette ennek a 380.000 pengős közmunkának a megindítását, aminek az előzményeit ismételten fel: kétl jegyezni, mert csak így derül ki az a szokatlanul furcsa eljárás, amellyel ezt az iparosság tömegei részéről oly nagy várakozással figyelt közmunkát 'vállalatba adták. A múlt év december 28-án- Wossaia Sándor tanácsnok ajánlattételre több szakmabeli céget felszólított acélvázas szükséglakások építésére. A vállalatoknak egyúttal rendelkezésére bocsátotta, a szükséges tervrajzokat is. Egy nappal később, december 29-én, I Scultéty János főmérnök az ügyosztály megbízásából visszavonta ezt a, felhívást azzal, hogy . időközben a munka kivitelezése tárgytalanná vált. Egyedül a Márkus Lajos misszarlcezéti gyár készítette cf -az ajánlatát', nyilvánvalóan bizakodva abban, hogy a többi felhívottak abbahagytak minden ; tervezgetést és kalkulációt. Nincsen eldöntve, d'e bizonyosra vehető, hogy pályázat esetén a többi vállalkozók 20—30%-kai is olcsóbb ajánlatot tettek vodna, felkészültségüknél fogva pedig játszva megfelelhettek a pályázat feltételeinek. Acélvázas építkezések elvégzésére például 'be van rendezkedve a Ganz-gyér, ez- a világviszonylatban is legelső- rangú vállalat, amelynek szükebbkörű érdekeltségéhez tartozik a Magyar Építőipar Bt., tehát a szükséglakások összes építkezéseit elvégezhette volna. De szakma,- beli gyár sokezer munkásával a. Weiss Manfréd Bt is. Ezeken kívül még számos gyár foglalkozik az acélvázas épületek készítésével, köztük a figyelemreméltó lido ak : Hatos és Somogyi, Farkad és Társa, .a Magyar waggon és gépgyár, a Kőbányai gép- és\ vasszerkezeti gyár (Bisseíiehes), Hutter és Schrant-z Bt., Lepter Jömdß, Piők Ede utódai, Lednitzky és Társa és mégi többen mások. Ezek mindnyájan kimaradtak a versengésből, mert a Márkus La jós-gyár minden küzdelem nélkül jutáit- a megbízáshoz. |A magasépítési ügyosztálynak és felelős vezetőjének ez az eljárása nemcsak az iparosság, hanem a törvényhatóság előtt is( nagy megütközést'. Keltett, ahol tudomással bírnak arról a közgyűlési határozatról, amelyik kimondja, hogy az inségakció keretében végzendő közmunkákat sem lehet versenytárgyalás nélkül vállalatba adni. Wo'ßs-aJa (Sándor tanácsnok a.z autonómiának ezt a törvényszerű utasítását mellőzte és bizalmával a Márkus Lajos-gyámt tüntette ki, legnagyobb sérelmére a többi vállalkozóknak, akik előtt a döntés érthetően nagy vihart szült. a (magasépítési ügyosztálynak is, a Garai-tén piac épít kezeseinél jutottak a szinte monopóliumot élvező vak Udlcozónak, amelyik ezt követöles: ugyancsak minden versenytárgyalás nélkül, négy élelmiszerárusító csarnok építését kapta 80.000 pengő értékkel. Márkus Lajos a négy csarnokot a Lehel-téri piacon, a Hungária-úton, a Haller-téri piacon és Bosnyák-téri piacon szerelte föl, egyenkint körülbelül 20.000 pengőért. De itt nem soroljuk fel azokat az alkalmi munkákat, amelyeket ez a cég állandóan kap a főváros jóvoltából, csak különösnek tartjuk, hogy a legújabb szükséglakás építkezéseinél élvezett 380.000 pengős megbízássat ez az egyetlen eég 10 hónap alatt 600 ezer pengőnél jóval több értékű munka megrendeléséhez jutott a fővárosnál olyankor, amikor az egész ország iparosai a legnagyobb! gondok közepeit munka nélkül állanak és évtizedes, elsőrendű vállalatok egymásután válságba jutnak, vagy csak a legnagyobb áldozatok árán tudják -magukat felszínen tartani- Bizonyos indokol! kíváncsisággal várja mindenki, hogy ezek után a kivételes kedvező elbírálást élvező Márkus cég össze,> munkateljesítmenyei szerepelni fognak-e a kartotékén és az ázentúl következő munkáló,tok kiadásánál tekintetbe; fogják-e venni az utolsó Hz hónefipban■ részére juttatott 600.000 pengőt meghaladó munkákat. Vállalkozók és iparosok körében fölötte furcsának tartják, hogy a nyilvánosság ellenőrzése alatt álló városi adminisztrációban, amelyet korábbi felsőbb hatá- rozatok is köteleznek: hogyan lehetségesek az ilyen kivételes és kedvező döntések? Ha az illetékes hatóság a munkálatok elosztása céljából felfektetett kartoték-rendszert komolyan veszi és összest adózó polgáraira egyforma igazsággal alkalmazza, akikor a fentjelzett munkák jelentékenyebb részének más kezekbe kellett volna jutnia, sőt- a .jogszabályok és a, más cégekkel szemben fennálló gyakorlat értelmében az előbb már nagyobb munkát elnyert céget még csak ajánlattételre sem lett volna szabad felszólítani. Wossaia tanácsnok igazoló jelentése Sipöcz Jenő polgármester maga is szükségesnek tartotta ennek a,z ügynek a kivizsgálását és a közelmúltban jelentéstételre szólította fel a szóbanforgó ügy osztályt. : TFossai.a Sámdor tanácsnok aláírásával erre január 30-i kelettel igazoló jelentés jkerűit a főváros legfőbb vezetője elé, amelyből a következő részleteket közöljük: „Tekintettel arra, hogy téli időjárás idején létesítendő hasoncélú építkezésnél tapasztalataim szerint- egyedül az acélvázas rendszer jöhet tekintetbe, amely bármely időjárás esetén kivitelezhető, javasoltuk a múlt év december hó folyamán tett előterjesztésünkben ennek a rendszernek alkalmazását, mint amely már az 1929, évi hasoncélú épületnél bevált, amennyiben 39 nap alatt az épületek használatba vehetők voltak. Javaslatainkat az illetékes minisztérium magáévá tette és leiratában egyenesen az acélvázas rendszert kötötte ki feltétlenül, azzal a hozzáadással, hogy az épületek a lehető legrövidebb idő alatt a használatnak átadhatók legyenek. Miután a legrövidebb szükebbkörű versenytárgyalás is legalább két hetet igényel, ezen időveszteség elkerülést: céljából újabb előterjesztést tettünk a minisztérimn- nak, hogy a Közszállítási Szabályzat idevonatkozó §-ának alkalmazásával a kivételes helyzetre való tekintettel a munkálatok szabadkézből legyenek vállalatba adhatók. A minisztérium újabb leiratában felhatalmazta a székesfővárost, hogy a munkálatokat szabadkézből adja :vállalatba. Miután a Márkus-cég fentemlített építkezésnél bebizonyította alkalmazott szerkezetének helyességéi és az ilyen gyorsütemű munkára való rátermettségét, mindenképpen indokoltnak láttuk az általunk javasolt 40 munkanap betartásának biztosítására való tekintettel a Márkus Lajos-cég megbízását.“ Wossaia (Sándor tanácsnok szokatlanul pártoló hangú igazoló jelentése azonban nem sóiról ja fel azokat a munkáikat, Iámelyeket a Márkus Lajos cég nt utóbbi időkben a fővárostól kapott. A jelentés tehát hiányos, amelyet a fentebbi kimutatással kénytelen volt a Fővárosi Hírlap most helyes megvilágításba, hozni. Fenyeget a kötbér — jön a vis major? Nagyon érdekes az a feltétel, amely mellett a Márkus Lajos eég a munka befejezését 4.0 napra, vagyis március 10-re vállalta. A szerződés szerint ugyanis minden napi késedelemért 3800 pengő kötbért tartozik fizetni a vállalkozó, amely körül máris/ érdékes jelenségek észlelhetők. Bizonyos befolyások már is tapo.gatódznak és azt akarják közhitté emelni, hogy a vdőatUánul rideggé ivélt téU időjárás zavarja a munkák menetét, tehát a vis major esete. áll| küszöbön. Nem merjük hinni, hogy az eddigi kivételes elbánások és kedvezések sorozatának kiegészítéseként most majd a kötbér körül következnek bizonyos elnéző gesztusok és már most, jó előre felhívjuk a törvényhatóság figyelmét arra, hogy a kilakoltcitottak számárai épülő szükséglakások behöltözhetöségét semmiféle kimagyarázkodásokkal nem szabad elhalasztani. Március 10-én a szükséglakásokat beköltözésre /készen minden körülmények között annál inkább át. kell adni, mert hisz TPos- salci tanácsnok a polgármesterhez intézett igazoló jelentésében éppen a téli időjárásra hivatkozott, amely körülmény aztán eldöntötte az acélvázas szükséglakások sürgős és 40 ndp alatt okvetlenül befejezendő építésének sorsát. Védelmébe veszi az Egységes Községi Polgári Párt az építőiparosok sérelmeit A kartotéka titkaiból Régebbi polgármesteri rendelet nagyon helyesen arról intézkedik, hogy’ a 'lehetőség szerint felváltva kell foglalkoztatni q munkáira váró iparosságőjt. Ennek a rendeletnek a következményeként a magasépítési ügyosztályban is pontos kartotékát vezetrek, amelyben feljegyzik az egyes iparosoknak már kiadott munkákat és ezzel azonnali tájékoztatást nyernek arról, hogy melyik vállalkozó részesült -a közelmúltban fővárosi közmunkákban. Ha már most a Márkus Lajos cég kartotékáját nézzük, akikor ott igen érdekes adatokra bukkanunk, amelyek a,zt mutatják, hogy a közmunkák kiadásában elrendeli változatosság mennyire nem érintette ezt a. dédelgetett vállalatot. íme: VIII. ü. o. 1931. IV. 7-én: Felülvilágítóik . . 52.940.— P VIII. ü. o. 1931. IV. 7-én: Lakatosmunkák . 40.G34.50 P VIII. ü. o. 1931.. V. 7-én: Portálmunka . . '. (15.130'.— P Mindezek a. munkák, amelyek Vajna Ede ügyosztályának kartotékáján szerepelnek, de tudni Ikell róla Hunyadi János TERMÉSZETES KESERŰV1Z AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT. HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHHER ANDRÁS. BUDOPEST Az Egységes Községi Polgári Párt hétfő esti párt- értekezletén megjelent Grenyó Bertalan, a Magyar kőművesmesterek országos szövetsége elnökének vezetese alatt-a budapesti építőiparosok monstreküldöttsége, hogy előadják a magasépítési ügyosztály részéről szenvedeti', sorozatos sérelmeiket, amelyeket a Fővárosi Hírlap a sajtóban egyedülállóan már több ízben szóvá tett. A küldöttség vezetője a párt plénuma előtt tiltakozott az ellen a módszer ellen, amellyel újabban a városházán a vállalkozási munkák kiadását kezelik. Ugyanakkor, amikor az építőkisiparosok százai vegetálnak, sőt munka hiányában éheznek, a város egy 380.000 pengős közmunkát ‘versenytárgyalás mellőzésével, sőt szükebbkörű felhívás nélkül adott ki egy vállalkozónak, holott a legtöbb esetben már a párpengős munkßkra is pályázatot hirdetnek. Ebben a kérdésben néhány nappal ezelőtt a polgármesternél jártak küldöttségben, aki igyekezett az eljárást megmagyarázni azzal, hegy a téli hideg ellen kell a hajléktalanoknak sürgősen fedelet adni, ezért nem volt idő versenytárgyalásra. A. küldöttség megállapította, hogy a munkálatokkal legjobb esetben a késő tavasszal lesznek készen, így a sürgős vál- lalatbaadásnak semmi értelme sem volt. Ha a 380.000 pengőből 50.000 pengőt kihasítanak, ebből napok alatt szükséghajlékokat, barakkokat építhettek volna, viszont a még rendelkezésre álló 330.000 pengőből nemcsak 120 szükséglakásra, hanem luxuslakásokra is jutott volna. A küldöttség ezután elkeseredetten tette szóvá azt a másik újítást is, hogy az apró kerületi közmunkákat, amiket eddig az elöljáróságok az egyes kerületbeli kisiparosokkal végeztettek, most központilag adják ki, ami szintén igen sok sérelemre ad okot. Nem a kisiparosok kapják ezeker a bagatellmunkákat, hanem milliós vállalatok. Például hozták fel, hogy ugyanaz az építész, aki mint Márkus Lajos alvállalkozója a főváros jóváhagyásával a 120 szükséglakás kőművesmunkáit végzi, megbízást kapott az egymillió pengős Lehel-téri templomépítési munkálatokra, de ugyanakkor nem veti meg a Tisza Kálmán-téri polgári iskola párszázpengős tatarozás! munkáját sem. Kozma Jenő válaszában hangsúlyozta, hogy maga és pfjrtjq a legteljesebb mértékben helyteleníti a kifogásolt dolgokat- és a felhozott konkrét eseteket is. Teljesen megérti az iparosság elkeseredését, felháborodását és azt minden 'tekintetben indokoltnak tartja. Megnyugtatta az építőiparosság küldöttségét, hogy a párt 100 százalékig magáévá teszi sérelmeiket és panaszaikat. Az elnökség a legerélyesebben jár el, hogy hasonló esetek egyrészt többé elő ne fordulhassanak, másrészt, hogy véget vessenek a kerületi munkák mostani kiadási rendszerének és hogy ezeket az apróbb munkákat kizárólag a kerületben kisiparosokkal végeztessék el. Az építőiparosok küldöttsége nagy megnyugvással é- köszönettel vette tudomásul az Egységes Párt elnökének válasizát.
