Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-03 / 5. szám
Budapest, 1932 február András kifogásolta, hagy az utóbbi időbeli gombét,módAt szaporodó különféle sajlóofyáfüumokbcfii a főváros tiszt- vUlelői állandóan. nyilatkoznak az ad-mi)tisztrfciós ügyekről és sclk esetiben.' a tálkor«n kipattan tett tervekről és elgoncloMsokról. Sipőez Jenő válaszolt a felszólalásokra és' kijelentette, hogy a ^nyilatkozásokra vonatkozóan tiltó rendelkezőiét már előbb kiadta. A rendeletről lés annak intencióiról intéztünk kérdést a 'polgármesterhez, aki imrnkatársunknak így válaszolt: — Valóban adtam ki rendeletet, amelyben meg'tiltottam azt, hogy a főváros tisztviselői előzetes engedélyem nélkül nyilatkozzanak a fővárosi adminisztrációt illető kérdésekről. Ez a rendeletem nem tesz különbséget a lapok között s egyformán vonatkozik úgy a napilapokra, mint a speciálisan fővárosi kérdésekkel foglalkozó hetilapokra, és minden -más időszaki lapra. E rendeletem kiadásánál az a szempont vezetett, hogy a főváros adminisztrációjának vezetésében feltétlenül szükséges egységet, csak akkor lehet biztosítani, ha egyrészt nem engedem meg azt, hogy egyes fontosabb kérdésekben a főváros tisztviselői önállóan és esetleg álláspontom megismerése előtt foglaljanak állást valamilyen irányban, másrészt pedig azt, hogy előkészítés alatt álló ügyekben lényeges körülmények időelőtt a nyilvánosságra juthassanak és ezáltal esetleg a város érdekei kárt szenvedjenek. Ezért volt szükséges úgy rendelkeznem, hogy a városházának még főtisztviselői is csak előzetes engedélyem beszerzése után nyilatkozhatnak. — Ez az álláspontom természetesen nem vál- oztat azon a régóta ismert nézetemen, hogy a városházi szaklapok, amelyek nagy hozzáértéssel, tárgyilagossággal és a főváros iránti szeretettel foglalkoznak a városháza aktuális kérdéseivel, igen elismerésre méltó és közérdekű munkát végeznek és e hivatásuk teljesítésében azokat továbbra is támogatni kívánom. A polgármester n agy érd ekességu és minden tekintetben a főváros szempontjait; védelmező megnyiLatko- zása bizonyára útmutatást ad mindenkinek arról a felfogásról, amely egyedül mértékadó a közelmúltban történt események elbírálásában-. A yillanytarifa-módosításának ügye még mindig előkészítés alatt áll és az Elektromosmüvek igazgatósága 1 most dolgozik az új javaslatán, amelyik az eredetitől eltérően fokozottabb méltánylásban részesíti az úgynezett kisfogyasztókat. A közüzemi szakbizottság legközelebbi ülésén ikerül tárgyalásra ,ez a kérdés és a módosított tarifa elfogadásának sorsa ott fog eldőlni. Függetlenül ettől az előterjesztéstől, most. külön javaslatba kerül az intézőszervek elé az árammérők bérleti díjának ügye, amely eddig sem volt függelék-e a t-arifamódosító tervezetnek. Köztudomású, hogy a takarékossági bizottság az Elektromosmüveket további 1.5 millió pengő fölösleg beszolgáltatására kötelezte és kimondotta, hogy ennek a biztosítására az Elektromosművek jogosult a villanyórák után is bérleti és kezelési díjat felszámítani. Az errevonatkozó tervezet negyven fillértől tíz pengőig terjedő tarifát szabott meg, igazodva ahhoz, hogy különböző háztartásokban és ipartelepeken milyen óraberendezés van üzemben. A tarifareform visszautasításával egyidejűleg ezt a gondolatot is elvetette a közüzemi szakbizottság, ami azért volt feltűnő, mert ehhez a határozathoz a testületnek nem volt joga. Az árammérők bérleti díjának bevezetését ugyanis már kimondotta a törvényhatósági tanács, elfogadta a közgyűlés, sőt benne szerepel az 1932. évi költségelőirányzatban is, amelyre tehát feltétlenül szüksége van a községi háztartásnak. Tudni kell ugyanis, hogy a másfélmilliós bevételi előirányzattal szemben ugyayiily• a értélen kiadási tétel is fel van tüntetve, miértis a pénzügyi, ügyosztály kénytelen ragaszkodni ennek a jelentékeny’ összegnek a birtoklásához. Értesülésünk szerint most külön javaslat készül az árammérődíjak mielőbbi behajtásáról és ez csak annyiban kerül majd a szakbizottság és a tanács megvitatása alá, hogy ott az esetleges arányosítást ■megváltoztathatják, anélkül azonban, hogy az összegszerűséget befolyásolná. Borvendég Ferenc alpolgármester ezzel kapcsolatban olyan utasítást ad az Elektromosművek igazgatóságának, hogy az árammérők bérleti díját minden hónapban különítsék el és nyomban szállítsák át a főváros pénztárának. A bérleti díjak rendszere visszamenőleg január 1-től lép életbe. Nem járult hozzá a belügyminiszter a fővárosnak a hidépitkezéssel kapcsolatos több kívánságához Újból tárgyalják a szerződést, amelynek véglegesítésére márciusban sor kerül A múlt óv (közepén az új dunai hidak építéséről (intézkedő törvény nyomán a főváros tudvalevőleg évente kétmillió pengőt fordít a hídépítéseik céljaira. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat kimondotta egyebek között, hogy amennyiben az ingatlanátírási illetékek felemeléséből származó bevétel az évi kétmillió pengőt meghaladná, a többletet tartalékolni kell azokra az esetekre, amikor az évi kétmillió bevételi többlet nem lesz elérhető. Kikötötte a főváros azt is, hogy a pénzügyi kérdés ■lebonyolításánál és elszámolásánál a-z állammal egyenlő Hunyadi János TERMÉSZETES KESERŰV1Z AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT. HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST jog gyakorlását köti ki a maga számára. Legfontosabb- kikötése a fővárosnak az volt, hogy befolyási kíván gyakorolni a hídfők költségei céljaira tervbevett értékemelkedési adók kérdésének tárgyalására is és hogy ennek az adónak a révén származó hozadékból a költségeik fedezése után fennmaradó egész többletet a főváros részére kell biztosítani. A közgyűlés határozatát annak idején felterjesztették. a belitgyminisztériuníhoz, ahonnan most érkezett vissza a 84.369/1931. számú leirat és a következel érdekes részleteket tartalmazza: — A határozat -egyes részei ellentétben állanak a hidak építésére hozott, törvény rendelkezéseivel. Nevezetesen al határozat a hídépítés költségeihez évi kétmillió pengőben megállapított hozzájárulási összeget az 1932. évtől kívánja folyósítani. Kimondja továbbá a határozat, hogy -amennyiben ai vagyonátruházási illeték felemeléséből származó bevételi többlet a kétmilliót meghaladná, a többletet tartalékolni kell azokra az! esetekre, amikor a bevételi többlet n-era lesz elérhető. A határozatnak ezt a részét a kereskedelmi és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg jóváhagyhatónak nem találtam. Ugyancsak nem járal-ok hozzá a határozatnak ahhoz a részéhez sern, amely kimondja, hogy a tervbevett érték- emelkedési adó irévén származó hozadékból a hídfők költsegennék fedezésé után fennmaradó egész többletet a főváros szápná-na kell 'biztosítani. Ez a rendelkezés — mondja végül a. miniszter — a kormány ésj a törvényhozás elhatározását már jóelőre korlátozná. A belügyminiszter leirata « pillanatban azért nem jelent lényeges változtatásokat, mert időközben a főváros csak évi 1,200.000 pengő folyósítását vállalta magára és így a leiratban többször említett kétmillió pengős évi bevétel amúgy sem képezi az alapját a hozzájárulásnak. Függetlenül azonban az ideiglenes megái iapodástól, a főváros újból tárgyalás alá veszi az állammal kötendő szerződést, amelyre valószínűleg március hónapban kerül sor. (DERÜLTSÉG) A husosfazék A húsosfazékról1 szóló legenda legalább olyan régi, mint amilyen ősiek az anyósviecek. Nívóban sem igen emelkedik föléjük. De azért néha •mosolyog, sőt derül is rajtuk az ember. Teszem azt, amikor a hús-osfazék-legendát tények illusztrálják. Amint az a pénteki közgyűlésen megtörtént. Az eset előbb tréfacsináló, később szenvedő hőse a Friedrioh-párti Weiss Konrád volt. Weiss Konrád — úgy látszik — egy pillanatra meg- únta az örök ellentmondást, derűsen fö'kerekedett, átment a jobboldalra a többségi városatyák közé, akiknek mulattatására, sőt talán némiképen a bosszantására is, kijelentette: — No, próbáljuk meg, jól esik-e a húsosfazék mellett ülni? És amint elhelyezkedni próbált a padsorban, abban a pillanatban a liusosfazék-legendának minden oka megvolt a szétfoszlásra, mert Weiss Konrád riadtan szisszent föl: beleült egy kiálló szögbe. Weiss Konrád már megpróbálta, mit jelent, a húsos- fazék mellett ülni. Aki kíváncsi, folytathatja. A kis Eötvös Károly — No nézd a kis Eötvös Károlyt ! — 'kiáltotta közbe valaki a pénteki közgyűlésen -egy törekvő szocialista városatya, Bárd Imre felé. Bizony a mai sivárságban még csak a nevét is jól esik hallani a nagy múlt nagy alakjainak. Vájjon .miben hasonlít hát Bárd Imre a Vajdához. Erre a kérdésre Gaar Vilmos felelt meg, aki bebizonyította, hogy Bárd Imre a maga igazának védelmében olyan paragrafust citált, amely nem létezik. És ebben a pillanatban szinte mindenkinek az arcára kiült a visszaemlékezés kellemes mosolya. Hej, mikor még" a Vajda két óra hosszat labdázott ,,\edence érdekében“ egyetlen paragrafussal. Az ügyész izgett-moz- gott, hideg v-eríték verte ki a homlokát, hogy merje ö odavágni a hatalmas tekintélyű Eötvös Károlynak: — Védő úr, ilyen paragrafus nem is létezik! Aztán mégis csak bátorságra kapott és megmondta. Megmondta, hogy a Vajda nem létező paragrafussal kápráztatta el a bíróságot. Itt következett aztán az, amit a „kis Eötvös Károly“, már mint Bárd Imre, nem mert utána csinálni. A nagy Eötvös Károly ugyanis kijelentette: —- Igaza van a királyi ügyész úrnak. Az általam idézett paragrafus tényleg nem létezik. De éppen -ez a hiba: mert már régen meg kellett volna csinálni. HUTTER SCHRANTZ RT Budapest, X. kér., Gyömrői-út 80 Városi mintaraktár: VI., Vilmos csaszár-út 63 Kerítések, kerítés fonatok, tűzhelyek és kályhák ífsU nagy választékban Telefon: J. 379—36. ROSInGER l. b. BUDAPEST, VI. KERÜLET, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 21. Sokszorosítógépek Összeadógépek kézi és villanyhajtásra Acél irodabútorok telefon 282 -47 Ragaszkodik a pénzügyi osztály a költségvetésbe felvett másfélmilliós árammérő-díjak bevételeihez A tarifareformról függetlenül külön javaslat kerül a törvényhatósági tanács elé
