Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-03 / 5. szám
Budapest, 1932 február 3. Pesti kirakat ... Mi pedig- azt mondjuk, hogy halálosan szégyenlen ónk magunkat, ha világcsúfjára a pesti kirakatba belekerülne a meg nem fizetett munka... Különben is megdöbbentő az a lélektelen, könnyelmű demagógia, amelyet az úgynevezett alíáshalmozással űztek heteken át egyes közéleti „nagyságok4 4 és egyes sajtóorgánumok. Most nem beszélünk arról, hogy a korrupciónak szörnyű képét festették, amikor végeredményben igen nagy százalékban altisztek szegényes mellékfoglalkozásáról van szó, de ismerünk előkelő fő-orvost is, akinek összes álláshalmozását figyelembe véve,^ végső jövedelme havi 450 pengőt tesz ki. Négyszázötven pengő: egy tudásban és munkában gazdag élet ^ nyomorgó eredménye, amelyre a demagógia rányomja az álláshalmozás csúf bélyegét. De most erről nem beszélünk. Ellenben beszélünk arról a lelkiismeretlenségrölj amellyel az ifjúságot,^ a szegény minden szánalmat megérdemlő mai ifjúságot félrevezették. Ezek a szegény fiúk a demagógia kápráztató és részegítő frázisainak hatása alatt azt hitték, hogy ha Berzeviczy Albertet lemondatják a MÁK elnökségéről, akkor a MÁK eszeveszetten rohanni fog Kovács János joghallgatóhoz és felajánlja neki az elnöki umictaL. Abban pedig szintén biztosak voltak, hogy ha a to- város leépíti Moussong Géza tejhivatali igazgatót, altkor a helyére majd szegények, ők ülnek be. A demagógok legalább ezt hirdették, pedig nagyon jól tudták, hogy a főváros a kettős állások megszüntetésével takarékoskodni fog, mert takarékoskodni kénytelen. Szegény fiúk! A hetvenöt „aliashalmozó44 leépitese után újjongó örömmel üdvözöltek a polgármestert, hogy megnyitotta az utat a fiatalok számára. Kollégáikat pedig felszólították, hogy siessenek pályázatukat beadni a megüresedett állásokra. Szomorúan tévedtek. Az állasok nem üresedtek meg, hanem megszűntek. Amit takarékoskodni lehet ezen a réven, azt a fővárosnak magának kénytelen megtakarítani. És ekkor merült fel az ingyen munka gyászos ötlete. Iíogy a főváros vezesse be a fizetestelen gyakornoki állásokat. De csak egy esztendeig fognak ingyen dolgozni a fiatalok, akik a második évben már valamit fognak kapni költségmegtérítés címén és helyzetük évről- évre javul. Mi nem azt, hogy egy esztendeig, de azt is, hogy egy óráig ingyen dolgoztasson valakivel Budapest székesfőváros, szégyennek tartjuk. És akit a városháza tiszteletreméltó falai közé befogad, az ne valamit, hanem fizetést kapjon. Becsületes és méltó ellenértékét a munkájának. j A főváros nem dolgoztathat volontőrökkel, akikkel sem nem rendelkezhetik jogosan, sem pedig felelősséget nem vállalhat értük száz százalékkal. Budapest székes- főváros nem juthat abba a szomorú és éppenséggel nem épületes helyzetbe, amelybe önhibáján kívül és bizonyára jószándékú cselekedetével a zsidó hitközség jutott, amikor ingyen-orvosokkal kezeltette a betegeit és ezek az ingyen-orvosok egy szép napon egyszerűen sztrájkba léptek. Ebbe a félszeg helyzetbe nem szabad a fővárosnak jutnia. Budapest, ha a szomorú sors úgy kívánja, koplaljon, ameddig koplalnia kell, de ha elmúltak fejünk fölül a fekete fellegek, ismét legyen ennek az országnak, mint eddig is volt, első és legjobb munkaadója, gazdája. Budapest koplaljon, de hagyja meg minden munkásának mai szűkös kenyerét, amíg jobbat adni nem tud. Ingyen munkára nincs szükség. Nemcsak elvileg mondjuk ezt, hanem a gyakorlat szempontjából is, mert ne felejtsük el, hogy ma is legalább húsz százalékkal több tisztviselője van Budapestnek, mint amennyi kellene, 'hogy legyen. A kelleténél húsz százalékkal több tisztviselő és akkor még ingyen-munkások, akik a másik szájából kihulló kenyeret kénytelenek lesni? Nem. Ez erkölcstelenség lenne. linoleum és, gum mi burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRű Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen Ezer munkást foglalkoztatnak az üzemek műhelyei Borvendég alpolgármester: Az üzemek megszüntetésére vonatkozó elhatározás gyakorlatilag csak akkor jár a helyes utón, ha rámutat a vagyon további gazdaságos értékesítésére és a személyzet Sölhasználhatóságának a lehetőségére A főváros üzemi bizottsága, mely a múlt hét csütörtökjén tartotta alakuló ülését, ezen a héten már ismét összeül. Az első ülésen még nem formálódott ki véglegesen a bizottság munkaprogramja, a többség azonban máris azon az állásponton van, hogy elsősorban az üzemek kebelében működő műhelyek munkáját vizsgálják meg. Ha a nagyüzemeket vennék elő, azok vizsgálata, munkakörük tanulmányozása hosszú időt igényelne, már pedig a bizottság szeretne gyors eredményeket felmutatni. Mihelyt a házi műhelyek tevékenységét megvizsgálták,, a polgármesternek módja van a- bizottság kívánságához képest intézkedéseket tenni, saját hatáskörében meg is szüntetheti a halálra ítélt műhelyeket, vagy tevékenységüket korlátozhatja. Másképp áll a helyzet a nagyüzemeknél; ezeknél be kellene várni az autonómia magasabb szerveinek döntését. A főváros új üzemi osztálya, alaposan felkészült az üzemi bizottság munkájára. Már az alakuló ülésen bemutatták a háziműhelyekről szóló jelentést, amelyből kiderült, hogy több mint 1000 munkást foglalkoztatnak a fővárosi üzemek háziműhelyeiben. Ez a nagy szám a bizottság néhány tagját meglepte, semmi- esetre sem akarnak azonban elhamarkodott határozatot hozni és ezért felkérték Morvay Endre főjegyzőt, az üzemi osztály vezetőjét, hogy készítsen részletes tájékoztató jelentést a háziműhelyekről. Az ügyosztályban most a legnagyobb erővel dolgoznak a minden részletre, kiterjedő jelentés összeállításán; pontosan feltüntetik a jelentésben, hogy hány műhelye van a fővárosi üzemeknek, intézményeknek, ezekben mennyi munkás dolgozik és milyen természetű mimkát végeznek. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy .<&' üzemi bizottság legközelebbi ülésén már bemutatják ezt a részletes beszámoló- jelentést. A.z üzemi bizottság munkája sorún esetleg olyan mozzanatok merülnek majd fel, amelyek szigorú szakértői vizsgálatot tesznek szükségessé. Ilyen esetekben külön szakértőt fog alkalmazni az üzemi bizottság. Morvay főjegyző javaslatára ki is( mondották, hogy a Pénzintézeti Központ revizorai közül bíznak majd meg valakit a szakértői munka elvégzésével, részint mert a P. K. revizorai hivatali esküt tett egyének, részint pedig azért, mert így megvan a biztonság arra, hogy a vizsgálat során betartható lesz a hivatalos titoktartás elve. Az üzemi bizottság, az előjelekből következtetve, csak a legritkább esetben fog helyszíni szemléket tartani az üzemekben. Legtöbbször írásbeli és szóbeli jelentések alapján dönti majd el azt, hogy mely üzemeket építsenek le, szüntessenek meg, illetve milyen mértékben szorítsák vissza egyes üzemek versenyműködését szükebb térre. Az üzemek Borvendég alpolgármester hatáskörébe tartoznak, aki már kiadta az utasítást, hogy minden adatot az üzemi bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Borvendég Ferenc alpolgármestert, aki a fontos új bizottság munkájáról a következőket mondotta : — A bizottság vain hivatva (úrra, hogy a közvéleményt már régóta nyugtalanító és a gazdasági válság előrehaladásával mindinlmbb dkuttá váló közüzemi kérdést \nyugvópontm jutni segítse, hogy a közüzemekkel kapcsolatban meglévő jogos érdekeket, amelyek részben az üzemek fenntartása mellett, részben ennek ellene szólanák, az igazságos kiegyenlítéshez tudja vinni. — Éppen mert az a cél, hogy a közüzemi kérdés véglegesen rendezteissélc, a polgármester úir sem kívánt a megoldást illetó'en sem általános, sem részletes javaslatokat tartalmazó előterjesztést tenni. Legmegfelelőbb megoldásnak az látszik, ha a bizottság' az általa szükségesnek ítélt adatok birtokában a saját mérlegelése alapján minden a hivatalos részről jövő előzetes állásfoglalás befolyása nélkül alakítja ki megítéléseit és elhatározásait, javaslatait az egyes üzemeket illetően. — Úgy a központi igazgatás, mint az egyes üzemek, a legnagyobb készséggel állanak rendelkezésére, hogy a bizottság rmmkáját akár az adatok legkimerítőbb szolgáltatása, akár a helysm^n való fölvilágosít ások révén minél hagy óbb mértékben megkönnyítsék. — Nem tartom ezúttal helyénvalónak a közüzemek létének jogosultságát,' területeinek határait elméleti alapon tárgyalni.. Az elméleti elgondolásban legszebb, legindolcoltabb terv « megvalósításban satnya, torz lehet különféle alig elhárítható tényezők eredőjeként. Néznünk kell tehát a valóságot. A bizottság foglalkozni fog’ azzal a kérdéssel, mely üzemeket kellene megszüntetni, melyeknél kellene rendeltetésszerű tevékenységüket korlátozni, továbbá, melyek azok a. működések, amelyek mint az egyes üzemek rendeltetésszerű működésén kívül eső Ú. n. „mellékágazatok“ megszüntetendők, vagy össze- vonandók volnának. Ha mindezek a kérdések tisztázást nyernek, önként kiadódnak a közüzemi gazdálkodás keretei, meglesz1 a demarkációs vonal, ameddig ez a gazdálkodás térj edhet. — Az így kereteiben körülhatárolt üzemi gazdálkodásnál önként vetődik föl a további kérdés, nem volna-e célirányos ezeken a kereteken belül a rokontermészetű üzemek között úgy az igazgatásban, mint az üzemvitelben szorosabb szerves kapcsolatokat, ezáltal bizonyos leegyszerűsítéseket, s így olcsóbb gazdálkodáshoz vezető megoldásokat elérni, anélkül, hogy az üzemek tevékenységét az üzemvitelre káros mértékben kötnénk mozgásában. — Mindazoknak a kérdéseknek tisztázása, megoldása, végleges elintézésre juttatása, a mindennél rosszabb provizóriumok helyett, — főleg azért is fontos, mert qsak az- "üzemi gazdálkodás kereteinek megrögzítése, $ a körülhatárolt terület belső megszervezett- ségét illető elhatározások kialakulása után volnának tulajdonképpen meigalko tandók azok a szdbályz,altok, (melyeiknek a megalkotását a fővárosi törvény előírja. — Az üzemek megszüntetésére vonatkozó elhatározásoknál mindig nagy nehézséget, gondot okoz annak a legtöbb esetben nem kis értékű vagyonrésznek további sorsa, amely a főváros vagyonából az üzemben fekszik, gondot okoz továbbá a meglevő személyzet elhelyezése is, ami a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette fokozottabb megfontolást igényel. Ma a szolgálatból való elbocsátás egyenlő a hosszii munkanélküliséggel, az egzisztencia elpusztulásával, családok romlásával. Az üzemek megszüntetésére vonatkozó elhatározás tehát csak akkor jár gyakorlatilag is helyes úton, ha mindjárt reámutat a vagyon további gazdaságos1 értékesítésének, a személyzet további fölhasználásának a lehetőségeire is, mert különben az elhatározások megvalósítása a" mai nehéz viszonyokban alig látszik járható útnak. — Intézkedtem, hogy a bizottság tagjainak rövid s éppen ezért a beható tanulmány órásra igényt tartó összeállításban rendelkezésre álljanak azok az adatok, VECSEY JENŐ oki. gépészmérnök, kereskedeSmi és ipari részv.-iárs. BUDAPESr VIII., Kisstáció-utca 11. Alakult 1905. évben Teleíonob : Józsr j 339-02, 351—99, 394—86 AUTÓ-OSZTAEY: F&S preciziós golyós- és görgőscsapágyak, fERODO lék- és kapcsoló-betétek. - Siiverrex-gyujtó- gyertyák. — INDIA angol köpenyek és tömlők. Leukoplast magyar gyártmány « egységes községi polgári párt JK)VbJZO$ÍJilßZlIf* _________________hivatalos lapja_________________ < A meß nem fizetett mimics
