Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-03 / 5. szám

Budapest, 1932 február 3. Pesti kirakat ... Mi pedig- azt mondjuk, hogy halálosan szégyen­len ónk magunkat, ha világcsúfjára a pesti kirakatba belekerülne a meg nem fizetett munka... Különben is megdöbbentő az a lélektelen, könnyelmű demagógia, amelyet az úgynevezett alíáshalmozással űz­tek heteken át egyes közéleti „nagyságok4 4 és egyes sajtóorgánumok. Most nem beszélünk arról, hogy a kor­rupciónak szörnyű képét festették, amikor végered­ményben igen nagy százalékban altisztek szegényes mel­lékfoglalkozásáról van szó, de ismerünk előkelő fő-orvost is, akinek összes álláshalmozását figyelembe véve,^ végső jövedelme havi 450 pengőt tesz ki. Négyszázötven pengő: egy tudásban és munkában gazdag élet ^ nyo­morgó eredménye, amelyre a demagógia rányomja az álláshalmozás csúf bélyegét. De most erről nem beszélünk. Ellenben beszélünk arról a lelkiismeretlenségrölj amellyel az ifjúságot,^ a szegény minden szánalmat megérdemlő mai ifjúságot félrevezették. Ezek a szegény fiúk a demagógia kápráz­tató és részegítő frázisainak hatása alatt azt hitték, hogy ha Berzeviczy Albertet lemondatják a MÁK elnök­ségéről, akkor a MÁK eszeveszetten rohanni fog Ko­vács János joghallgatóhoz és felajánlja neki az elnöki umictaL. Abban pedig szintén biztosak voltak, hogy ha a to- város leépíti Moussong Géza tejhivatali igazgatót, altkor a helyére majd szegények, ők ülnek be. A demagógok legalább ezt hirdették, pedig nagyon jól tudták, hogy a főváros a kettős állások megszüntetésével takarékoskodni fog, mert takarékoskodni kénytelen. Szegény fiúk! A hetvenöt „aliashalmozó44 leépitese után újjongó örömmel üdvözöltek a polgármestert, hogy megnyitotta az utat a fiatalok számára. Kollégáikat pe­dig felszólították, hogy siessenek pályázatukat beadni a megüresedett állásokra. Szomorúan tévedtek. Az állasok nem üresedtek meg, hanem megszűntek. Amit takarékoskodni lehet ezen a réven, azt a fővárosnak magának kénytelen meg­takarítani. És ekkor merült fel az ingyen munka gyászos öt­lete. Iíogy a főváros vezesse be a fizetestelen gyakornoki állásokat. De csak egy esztendeig fognak ingyen dol­gozni a fiatalok, akik a második évben már valamit fog­nak kapni költségmegtérítés címén és helyzetük évről- évre javul. Mi nem azt, hogy egy esztendeig, de azt is, hogy egy óráig ingyen dolgoztasson valakivel Budapest szé­kesfőváros, szégyennek tartjuk. És akit a városháza tisz­teletreméltó falai közé befogad, az ne valamit, hanem fizetést kapjon. Becsületes és méltó ellenértékét a munká­jának. j A főváros nem dolgoztathat volontőrökkel, akikkel sem nem rendelkezhetik jogosan, sem pedig felelősséget nem vállalhat értük száz százalékkal. Budapest székes- főváros nem juthat abba a szomorú és éppenséggel nem épületes helyzetbe, amelybe önhibáján kívül és bizonyára jószándékú cselekedetével a zsidó hitközség jutott, ami­kor ingyen-orvosokkal kezeltette a betegeit és ezek az ingyen-orvosok egy szép napon egyszerűen sztrájkba léptek. Ebbe a félszeg helyzetbe nem szabad a fővárosnak jutnia. Budapest, ha a szomorú sors úgy kívánja, kop­laljon, ameddig koplalnia kell, de ha elmúltak fejünk fölül a fekete fellegek, ismét legyen ennek az ország­nak, mint eddig is volt, első és legjobb munkaadója, gazdája. Budapest koplaljon, de hagyja meg minden mun­kásának mai szűkös kenyerét, amíg jobbat adni nem tud. Ingyen munkára nincs szükség. Nemcsak elvileg mondjuk ezt, hanem a gyakorlat szempontjából is, mert ne felejtsük el, hogy ma is legalább húsz százalékkal több tisztviselője van Budapestnek, mint amennyi kellene, 'hogy legyen. A kelleténél húsz százalékkal több tiszt­viselő és akkor még ingyen-munkások, akik a másik szá­jából kihulló kenyeret kénytelenek lesni? Nem. Ez erkölcstelenség lenne. linoleum és, gum mi burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRű Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen Ezer munkást foglalkoztatnak az üzemek műhelyei Borvendég alpolgármester: Az üzemek megszüntetésére vonatkozó el­határozás gyakorlatilag csak akkor jár a helyes utón, ha rámutat a vagyon további gazdaságos értékesítésére és a személy­zet Sölhasználhatóságának a lehetőségére A főváros üzemi bizottsága, mely a múlt hét csütörtök­jén tartotta alakuló ülését, ezen a héten már ismét összeül. Az első ülésen még nem formálódott ki véglegesen a bizott­ság munkaprogramja, a többség azonban máris azon az állásponton van, hogy elsősorban az üzemek kebelében működő műhe­lyek munkáját vizsgálják meg. Ha a nagyüzemeket vennék elő, azok vizsgálata, munka­körük tanulmányozása hosszú időt igényelne, már pedig a bizottság szeretne gyors eredményeket felmutatni. Mihelyt a házi műhelyek tevékenységét megvizsgálták,, a polgármesternek módja van a- bizottság kívánságához ké­pest intézkedéseket tenni, saját hatáskörében meg is szün­tetheti a halálra ítélt műhelyeket, vagy tevékenységüket kor­látozhatja. Másképp áll a helyzet a nagyüzemeknél; ezeknél be kellene várni az autonómia magasabb szerveinek dön­tését. A főváros új üzemi osztálya, alaposan felkészült az üzemi bizottság munkájára. Már az alakuló ülésen bemutat­ták a háziműhelyekről szóló jelentést, amelyből kiderült, hogy több mint 1000 munkást foglalkoztatnak a fővárosi üzemek háziműhelyeiben. Ez a nagy szám a bizottság néhány tagját meglepte, semmi- esetre sem akarnak azonban elhamarkodott határozatot hozni és ezért felkérték Morvay Endre főjegyzőt, az üzemi osztály vezetőjét, hogy készítsen részletes tájé­koztató jelentést a háziműhelyekről. Az ügyosztályban most a legnagyobb erővel dolgoznak a minden részletre, kiterjedő jelentés összeállításán; pontosan feltüntetik a jelentésben, hogy hány műhelye van a fővárosi üzemeknek, intézményeknek, ezekben mennyi munkás dolgo­zik és milyen természetű mimkát végeznek. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy .<&' üzemi bizottság legköze­lebbi ülésén már bemutatják ezt a részletes beszámoló- jelentést. A.z üzemi bizottság munkája sorún esetleg olyan moz­zanatok merülnek majd fel, amelyek szigorú szakértői vizs­gálatot tesznek szükségessé. Ilyen esetekben külön szakértőt fog alkalmazni az üzemi bizott­ság. Morvay főjegyző javaslatára ki is( mondották, hogy a Pénzintézeti Központ revizorai közül bíznak majd meg valakit a szakértői munka elvégzé­sével, részint mert a P. K. revizorai hivatali esküt tett egyének, részint pedig azért, mert így megvan a biztonság arra, hogy a vizsgálat során betartható lesz a hivatalos titoktartás elve. Az üzemi bizottság, az előjelekből következtetve, csak a legritkább esetben fog helyszíni szemléket tartani az üze­mekben. Legtöbbször írásbeli és szóbeli jelentések alapján dönti majd el azt, hogy mely üzemeket építsenek le, szüntes­senek meg, illetve milyen mértékben szorítsák vissza egyes üzemek versenyműködését szükebb térre. Az üzemek Borvendég alpolgármester hatáskörébe tar­toznak, aki már kiadta az utasítást, hogy minden adatot az üzemi bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Borvendég Ferenc alpolgármestert, aki a fontos új bizottság munkájáról a következőket mon­dotta : — A bizottság vain hivatva (úrra, hogy a közvéle­ményt már régóta nyugtalanító és a gazdasági válság előrehaladásával mindinlmbb dkuttá váló közüzemi kér­dést \nyugvópontm jutni segítse, hogy a közüzemekkel kapcsolatban meglévő jo­gos érdekeket, amelyek részben az üzemek fenntartása mellett, részben ennek ellene szó­lanák, az igazságos kiegyenlítéshez tudja vinni. — Éppen mert az a cél, hogy a közüzemi kérdés véglegesen rendezteissélc, a polgármester úir sem kívánt a megoldást illetó'en sem általános, sem részletes javas­latokat tartalmazó előterjesztést tenni. Legmegfelelőbb megoldásnak az látszik, ha a bizottság' az általa szük­ségesnek ítélt adatok birtokában a saját mérlegelése alapján minden a hivatalos részről jövő előzetes állás­foglalás befolyása nélkül alakítja ki megítéléseit és elhatározásait, javaslatait az egyes üzemeket illetően. — Úgy a központi igazgatás, mint az egyes üzemek, a legnagyobb készséggel állanak rendelkezésére, hogy a bizottság rmmkáját akár az adatok legkimerítőbb szol­gáltatása, akár a helysm^n való fölvilágosít ások révén minél hagy óbb mértékben megkönnyítsék. — Nem tartom ezúttal helyénvalónak a közüzemek létének jogosultságát,' területeinek határait elméleti alapon tárgyalni.. Az elméleti elgondolásban legszebb, legindolcoltabb terv « megvalósításban satnya, torz lehet különféle alig elhárítható tényezők eredőjeként. Néz­nünk kell tehát a valóságot. A bizottság foglalkozni fog’ azzal a kérdéssel, mely üzemeket kellene megszüntetni, melyeknél kellene rendeltetésszerű tevékenységüket kor­látozni, továbbá, melyek azok a. működések, amelyek mint az egyes üzemek rendeltetésszerű működésén kívül eső Ú. n. „mellékágazatok“ megszüntetendők, vagy össze- vonandók volnának. Ha mindezek a kérdések tisztázást nyernek, önként kiadódnak a közüzemi gazdálkodás keretei, meglesz1 a demarkációs vonal, ameddig ez a gazdálkodás térj edhet. — Az így kereteiben körülhatárolt üzemi gazdál­kodásnál önként vetődik föl a további kérdés, nem volna-e célirányos ezeken a kereteken belül a rokontermészetű üzemek között úgy az igazgatásban, mint az üzemvitelben szoro­sabb szerves kapcsolatokat, ezáltal bizo­nyos leegyszerűsítéseket, s így olcsóbb gazdálkodáshoz vezető megoldásokat elérni, anélkül, hogy az üzemek tevékenységét az üzemvitelre káros mértékben kötnénk mozgásában. — Mindazoknak a kérdéseknek tisztázása, meg­oldása, végleges elintézésre juttatása, a mindennél rosszabb provizóriumok helyett, — főleg azért is fon­tos, mert qsak az- "üzemi gazdálkodás kereteinek meg­rögzítése, $ a körülhatárolt terület belső megszervezett- ségét illető elhatározások kialakulása után volnának tulajdonképpen meigalko tandók azok a szdbályz,altok, (melyeiknek a megalkotását a fővárosi törvény előírja. — Az üzemek megszüntetésére vonatkozó elhatáro­zásoknál mindig nagy nehézséget, gondot okoz annak a legtöbb esetben nem kis értékű vagyonrésznek további sorsa, amely a főváros vagyonából az üzemben fekszik, gondot okoz továbbá a meglevő személyzet elhelyezése is, ami a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette foko­zottabb megfontolást igényel. Ma a szolgálatból való elbocsátás egyenlő a hosszii munkanélküliséggel, az egzisztencia elpusztulásával, családok romlásával. Az üzemek megszüntetésére vonatkozó elha­tározás tehát csak akkor jár gyakorlatilag is helyes úton, ha mindjárt reámutat a va­gyon további gazdaságos1 értékesítésének, a személyzet további fölhasználásának a lehe­tőségeire is, mert különben az elhatározások megvalósítása a" mai nehéz viszonyokban alig látszik járható útnak. — Intézkedtem, hogy a bizottság tagjainak rövid s éppen ezért a beható tanulmány órásra igényt tartó összeállításban rendelkezésre álljanak azok az adatok, VECSEY JENŐ oki. gépészmérnök, kereskedeSmi és ipari részv.-iárs. BUDAPESr VIII., Kisstáció-utca 11. Alakult 1905. évben Teleíonob : Józsr j 339-02, 351—99, 394—86 AUTÓ-OSZTAEY: F&S preciziós golyós- és görgős­csapágyak, fERODO lék- és kap­csoló-betétek. - Siiverrex-gyujtó- gyertyák. — INDIA angol köpe­nyek és tömlők. Leukoplast magyar gyártmány « egységes községi polgári párt JK)VbJZO$ÍJilßZlIf* _________________hivatalos lapja_________________ < A meß nem fizetett mimics

Next

/
Thumbnails
Contents