Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-05 / 40. szám

Budapest, 1932 október 5. Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozik a költségvetésről, amely a leg» nehezebb körülmények között sem nyúlt a köz­terhek és közszolgáltatások megdrágításához Néhány nappal ezelőtt hozták nyilvánosságra a jövő évi költségvetést, amely a maga precíz összeállításával és mindenre kiterjedő mérlegelésével megnyerte nemcsak a nagyközönség, hanem a pénzügyi szakemberek legkényesebb elismerését is. A költségvetés megtervezése Sipőcz Jenő polgármester irányításával történt, aki Liber Endre és ,Borvendég Ferenc alpolgármesterekkel együtt a legbeha­tóbban vizsgálta meg a kiadások és bevételek egybevetését. A technikai munkálatokat Lamotte Károly pénzügyi tanács­nok vezetésével a pénzügyi osztály folytatta le és így el­mondható, hogy az új költségvetés a legbeszédesebb bizo­nyítéka a főváros egészséges fejlődésének, amely a man súlyos időkben is a folyamatos előhaladás útj&n van. A költségvetésről és az abban kifejezésre jutott szem­pontokról folytattunk beszélgetést Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : roast pedig 169 millió pengő. Ezek a számok azt matat­ják, hogy bármennyire is nehezünkre esett, mindig igyekeztünk költségvetésünkkel a vál­tozó gazdasági helyzethez igazodni, ami a legfontosabb, de egyúttal a legnehezebb feladatot jelenti. — Az ilyen módon összeállított, költségelőirányzat a lakosság újabb megterhelése nélkül egyensúlyban van. Nem változik az adó- és közszolgáltatások mértéke és a bevételeket a tényleges bevételek mérlegelésével a leg- reál'isaibban igyekeztünk előirányozni. A gazdasági helyzet azonban még nem jutott nyugvópontra. A jövő gazdasági és pénzügyi eseményeket előre látni nem lehet, ennélfogva bármennyire is reális legyen a bevételek előirányzata, erre teljes biztonsággal >zámí- tani nem lőhet. Ez az oka annak, hogy ea a költségvetés is csak egy keret, ami azt jelenti, hogy ,a költségvetés a felhasználható kiadási keretiét adja meg és az elő­irányzott kiadás tényleges felhasználhatóságát a bevé­telek alakulása szabja meg. Ezt az eljárást követjük ft jövőben is, &mi azonban a kiadások szigorú megszorítása folytan 'ez most már sokkal nehezebb. Minél szükebbre szabjuk a kiadásokat, annál nehezebb a bevételek elmaradása esetében a kiadásokat elhagyni. A jövő évi költségvetésünknél már ez a helyzet beállott, mert a kiadásokat jobban megszorítani alig lehet. Mindent egybevetve, ez a költségvetés a teljes realitás alapján áll és bizonyos, hogy a tényleges zárószámadási adatok lényeges eltérést nem fognak magukkal hozni. Borvendég Ferenc alpolgármester fenti nyilatkozata rámutatott a költségvetés összeállításának rugóira, amelyek elárulják, hogy a gazdálkodás megalapozása csakis a leg­óvatosabb mérlegelésnél járhat eredménnyel. El kell1 ismer­nünk, hogy a költségvetésnek a nagyközönség szempontjá­ból az a legnagyobb jelentősége, hogy teljesen mellőzi a közszolgáltatások megdrágítását és így a háztartási egyen­súly kizárólag a városvezetés körültekintő módszereinek a sikere. A költségvetés számadatai — Aki belemélyed a költségvetés .számoszlopaiba és összehasonlításokat végez az elmúlt évek költségvetéseivel, az nyomban láthatja, hogy ezt az előirányzatot a rend­kívüli gazdasági viszonyok között kötelező szigorú taka- réUösság és a dologi kiadások kényszerű, megszorítása jellemzi. A szükségletek lemérséklését a viszonyok ked­vezőtlen alakulása indokolja. Köztudomású, hogy a helyzet a multévi költségvetés összeállítása óta nem enyhült, sőt gondos figyelemmel &z idén befolyt bevéte­lekre, a jövő évben nem lehet annyi bevételre szá­mítani, mint amennyit a folyó évre előirá­nyoztunk. Ez a, magyarázata annak, hogy a bevételek hozamát 'csökkenteni kellett. Nagyon jól látjuk ugyanis, hogy a gazdasági depresszió nyomán a bevételek^ az egész -vö,mlon visszaesnek, kevesebb az adóbevétel, amelynek magyarázata a forgalom visszaesése, a kereseti viszonyok leromlása., az adóalapok csökkenése. Kevesebb az üzemek fölöslege, éppen a fogyasztás összezsugorodása miatt és végül csökkent a bevétel a különböző díjak és haszon­bérek címén is, amelyeket méltányosan le kellett szállí­tanunk., — Nemcsak nálunk, hanem európaszerte az összes kommunitásokban az a tendencia érvényesül ma, hogy a beyétélek csökkenése ct költségvetési keretek szűkítésé­ihez vezet. Főtörekvésünk odairányult, hogy a költségvetést a lakosság és a főváros csökr kenő jövedelmével hozzuk arányba. Az irányadó szempont az volt, hogy a főváros lakossá­gának újabb megterhelésle nélkül az egyensúlyt fenn­tartani, ami természetesen csak a kiadások jelentős c.Sjötikqntésével válik lehetségessé. Ezt hangsúlyozta. a polgármester úr is, amikor a költségelőirányzat össze­állítása iránt intézkedett és felhívta az összes ügy­osztályokat és intézményeket, hogy a kiadások előirányzásánál a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. A kiadásiok előirányzásánál kél korlátot állítottunk, amelyek egyikét sem szabad túllépni. Az egyik az 1931. évi zárószámadás eredménye, & másik a zárolással csök­kentett 1932. évi költségelőirányzat. A költségvetési keret szűkítése mellett természetes, hogy jóformán csak azokat a kiadásokat lehetett a jövő évi költségvetésben előirányozni, amelyek a szigorúan vett■ közigazgatási feladatok ellátásához és jogszerűen vállalt kötelezett­ségeink teljesítéséhez szükségesek. Csakis így lehetett a költségvetési keretet a várható bevételekhez arányosan szűkíteni -és. a költségvetés végösszegét 169 millió pengőre, leszállí­tani. Ez a leszállítás számottevő, ha figyelembe vesszük, hogy 1929-ben 208 millió pengő volt a községi háztartási költségvetése, 1931-ben 190 millió, 1932-ben 180 millió, A Magyar Lovaregylef október hó 8,' 9, 15, 16-án versenyt tart. Kezdete köz­napokon 2.45, vasár- és ünnepnapokon 2.15. Helyárak: I. úri 4.— P, hölgy 3.— P, II. hely 2.— P, III. hely 80 fillér. Páholyülés 6.— P, ring 10.— P. Totalisatcur, vendéglő minden helyen. Villamos I., II. helyhez a 29-es, III. helyhez a 24, 38-as kocsikkal. HÉV-en 1., II., III. helyhez. Autóbuszon „A.“ Vörösmarty-térről 12.55—2.20, „0“ Oktogon-térről 1—2.25 óra között. Vissza a versenyek befejezése után. Háromszori átszálló- jegy 1 pengő. Az 1933. évi költségvetés főösszege az üzemékkel együtt 349,220.860 pengő. Ebből a községi háztartás ki­adása 169,353.134 pengő, de üzemeké,, közmüveké, intéze­teké, — ideértve a részvénytársasági keretekben működő üzemekét is, — 179,867.726 pengő. A költségvetés főösz- sze.g a tavalyi előirányzatnál 23,801.804 pengővel kisebb. A községi háztartás kiadásait 10,456.7.24 pengővel, az üzemek és önálló vagyonkezelésű intézmények kiadási tételeit pedig 13,345.080 pengővel apasztották. A költség - vetés egyensúlyát sikerült adó- és közüzemi díj emelés nélkül biztosítani, sőt jelentkezett egy kis felesleg is: 1154 pengő. A bevételei: nagyobb tételei a következők: Adóbe­vétel 86.7 millió, házbórjövedelmek, haszonbérek és egyéb községi bevételek >54.5 millió, az üzemek hozzájárulása 28.1 millió pengő. Az adóbevételek az 1932. évi előirány­zattal szemben 8.4 millió pengővel csökkentek. Lényegesen kisebb a községi pótadó, a kereseti adó és a forgalmi adó­részesedés várható jövedelme. Csökkent az italmérési illeték, a vigalmiadó és az ebadó előirányzata is. Forgalmi adórészesedés cimén 2 millió pengővel kevesebbet vár a főváros. Az adóbevételeket az idei tényleges bevételi ered­mény alapján, változatlan adókulcsok szerint irányoz­ták elő. Az üzemek hozzájárulása 3.8 millió pengővel kevesebb, mint az idén. Minden üzem üzleti feleslege visszaesik Az autóbuszüzem deficitje 1 millió, a Széchenyi-fürdőé 350.000 pengő. A Beszkárt rendkívüli területhasználat címén jövőre 200.000 pengővel kevesebbet fizet. A kiadósokat az egész vonalon átlag 10i%-al csökken­tették. Egyedül az inságakciók költsége emelkedik 4.5 millió pengővel. Jövőre 11 millió pengőt költ ínségenyhítésre a főváros. E kiadások egy részének fedezésére 9.3 millió állami hozzá­járulásra számít a főváros, a többit pedig' a társulati-adó után kivetett 15%-os pótlékból fedezi. A kiadások túlnyomó része közmunka és koz- szállítás. A községi háztartásban 50 millió pengönyi közmunka van szá/mitásba véve, az üzemekében pedig 70 millió pengő. Közszállításra tehát összesen mintegy 120 millió pengő áll rendelkezésre, nem számítva ide a 10 millió pengős ínségmunkát, amelynek végrehajtása jórészt szintén a jövő évre marad. A kiadások nagyobb tételei: Közigazgatási alkalmazottak .... 14.8 millió Közigazgatási nyugdíjak .............................6.9 Kö zoktatási alkalmazottak.......................22.9 ,, Közoktatási nyugdíjak ....... 4.5 Utak építése és karbantartása .... 5.9 Csatornák építése és fenntartása ... 3.0 „ Sétányok és ültetvények ...... 1.8 Közvilágítás......................................... . , 3.1 ,, Tű zoltóság...................................., . , . 2.5 ,, Ál lamrendőrségi hozzájárulás .... 3.0 Közjótékonyság, szociálpolitika ... 8.8 Inségakcióik ................................................11.0 Közművelődés ............................................2.8 Kö lcsönök törlesztése ....... 19.9 ,, Forgótökekölc&ön kamata ...... 2.0 ,, Köztisztaság......................................................8.1 ,, Vá góhidak és vásárcsarnokok .... 4.2 .. A rendes kiadásokon felül 9 millió . pengő rendkívüli kiadást irányoz elő a költségvetés. így új iskolaépületek építésére 400.000 P, a népligeti iskolai sporttelep létesíté­sére) II. részletként 60.000 P, a dunai hidaJc építésére 2 millió pengő, különböző telekszerzésekre 1 millió pengő, szellemi szükségmunkára 480.000 P, a fedett uszoda épí­tési költségeihez való hozzájárulásra 220.000 P, a Kis­ipari Hitelintézet alaptőkeemelésére 260.000 P, a községi háztartás 1931. évi hiányának fedezésére 1.7 millió pengő, a közkórházi régebbi deficit fedezésére 2 millió pengő, a Döbrentei piac rendezésére 40.000, az új északi csatorna­szivattyútelepre, mint második részlet 220.000, kisebb épít­kezésekre és átalakításokra 600.000 pengő a rendkívüli előirányzat. A háztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a tisztviselőknek és alkalmazottaknak a többszörös íllet- ménycsökkentésen felül még újabb áldozatokat kell hozni. Törölték a költségvetésből a hagyományos ka­rácsonyi jutalmakat és az üzemi alkalmazottak remimerációját is. Az idén karácsonyi jutalom és remuneráció csak akkor lesz, ha a főváros pénzügyi helyzete addigra számottevően megjavulna, I 1 BANKHÁZ R.-T, a m. kir. osztálysorsjáték főárusitói. Elérhető legnagyobb nyeremény Negyed sorsjegy 1 Egész sorsjegy g 8 Fél sorsjegy S P24.-V I P12.— 1 Bobyé. Daisy a közönség kedvencei a Székesfővárosi ÁÜaíkeríben Pálmaház -$> Akvárium Nyitva egész nap! Építőipar részvényt ársaság y Budapest, Vili., Baross-utca 15. szám Aszf altgyár és anvagtelep iX,, Gubacsbút 37. szám. Telefon: 411—49. —-----— I A FŐVÁROSI HÍRLAP HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK J

Next

/
Thumbnails
Contents