Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-31 / 35. szám
Túlszárnyalta az idei Szent István Hét a Szent Ieltévesztendő idegenforgalmát----------- 1. «wap «w-»—---------Ny o!c nap alatt közel 400 ezer utas érkezett a pályaudvarokra, — TöU>, mint hatezer külföldi és íega lálit 20 ezer belföldi látogató volt a fővárosban A magyarság és a székesfőváros évről-évre pompázóbb ünnepi nagyboté: a Szent István-hét véget ért. A legboldogabb millennium idők illúziójában éltünk néhány napig, de bogy nem ringatództunk illúziókban, hanem nagyon is kézzelfogható valóságot éltünk át, azt legbeszédesebben támasztja alá a főváros Idegenforgalmi Hivatalának szombatra elkészült statisztikái a. A rendőrség bejelentő hivatalának hivatalos közlése szerint a Szent István-hét alatt a budapesti szállodákban és penziókban 3131 külföldi és 2208 belföldi vendég szállt meg. Ugyanezen idő alatt magánlakásokból' 2719 külföldi és 18.388 vidéki vendég megszállását jelentették be. Ez a szám azonban nem teljes,- mert hiszen az egy-két napra felrándult vendégek legnagyobb részét nem jelentették be a vendéglátók, úgyhogy a legpesszimisztikusabb számítá- tások szerint is 20.000-re kell becsülni a be nem jelentett idegenek számát. A belügyminisztérium útlevél-kirendeltsége vizumszelvény alapján 2075 utólagos vízumot adott ki, de es a szám sem teljes. Most folyik a vendégek nemzetiség szerint való csoportosítása, de az eddigiekből is meg lehet álllapítani, hogy legnagyobbrészt elcsatolt területről érkeztek látogatók, akik közt a romániaiak vezetnek 1300 vendéggel. De figyelembe kell venni azt is, hogy a vizum-statisztika a külföldi látogatók egész kis töredékét tünteti fel csupán, tekintve, hogy a vízumkényszer éppen azokkal az államokkal szemben szűnt meg, ahonnan a legtöbb látogató érkezik hozzánk: Ausztriából, Svájcból, Német- és Olaszországból. A Szent István-hét tényleges forgalmát legragyogóbban a pályaudvarok és hajóállomások életének élénksége tükrözi vissza: nyolc nap alatt a Keleti-, a Nyugati- és a Déli-pályaudvarra, továbbá a hajóállomásokra, összesen 395.413 utas érkezett. Ebben nincs benne a repülőtér, valamint a kisebb pályaudvarok statisztikája, sem a HÉV pályaudvaroké, ahol a környékbeliek érkeztek. Nem szabad elfelejteni, hogy a budapest-wieni országúton egész héten át valósággal városias autóforgalom volt: egyedül a bécsi-úti vámnál 127 külföldi autót bocsátottak be és valami 30 idegen autóbusz és áutócart. Állandóau zsúfoltan közlekedtek a budapest-bécsi autóbuszok is. Most, hogy ezek a részleges eredmények nyilvánosságra jutottak, a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Kovács’házy Vilmos tanácsnokot a székesfővárosi idegenforgalmi propaganda irányítóját, aki az örvendetes eredményről a következőket mondotta: — Végleges képet csak később Miét alkotni az idei Szent István-hét idegenforgalmáról, de a város külső képén nagyon is jól meglátszott, hogy mit produkált a budapesti idegenforgalmi propaganda az idén. Már a laikusok is észrevehettek, hogy idegenforgalmunk nagyobb volt, mint az előző években, holott a gazdasági világválság nálunk is megokolttá tehette volna a külföldi vendégforgalom csökkenését. De hiszen már az év elején kijelentettem a Fővárosi Hirlapban, hogy minden pesszimista nyilatkozattal szemben a legoptimisztikusabb várakozással nézek a főváros 1932. évi idegen- forgalma elé. Álláspontomat azzal okoltam meg, hogy különöskép nagy eredményekét várok nagyszerűen berendezett és megszervezett béösi idegenforgalmi propcvgandmrodiánk munkájától. A tények engem igazoltak. Már az árumintavásár minden várakozáson felül való nagy idegen- forgalma meglepte a vásár rendezőségét, most pedig a főváros tele volt külföldiekkel, holott az előző esztendőkben ilyenkor inkább hazai, vidéki vendégeink voltak. — Páris és a Riviera haldokló idegenforgalmával, az erősen legyengült olaszországi, németországi, sőt oisztrák idegenforgalmi eredményekkel szemben a magyar, helyesebben a budapesti idegenforgalom eredményei propagandánk kiválóságát bizonyítják, amit le kell szögeznünk, már csak azért is, mert akadt olyan magyar sajtóorgánum is, amely ezeket az eredményeket egyszerűen „véletlen“, „kicsúszott“ jelenségeknek minősítette. Megengedem, hogy a véletlennek nagy szerepe van az egyén életében, de) hekjy külföldről tömegeden jöjjenek „véletlenül“ Budapestre pünkösdre, Szent Istvánra, azt s-enkivel komolyáén* elhitetni nem lehet. ■—- Az idei Szent István-hét eseményeinek lezajlása után a jövőre vonatkozólag a magam részéről, mint tanulságokat, .a következőket vontam le: A tűzijátékot, mint a. nagy tömegeket vonzó és az idegeneket is érdeklő mutatványt továbbra is meg kell rendezni, azonban csak fenn a Gellérthegy tófején. Az a kísérletem, hogy a Dunaparton is legyen tűzijáték, nem vált be, mert az égő tűzi játékszerek füstje elterül a Dunán és a sétahajókon szórakozóknak ez a nagy füst kellemetlen. A székesfőváros által most már másodízben sikeresen programba vett Gyöngyös bokréta előadásokat véglegesen be keil állítani a Szent István-hét műsorába. Eltekintve ugyanis attól, hogy a szereplők gyönyörű népies viselete Színt, érdekességet ad a budapesti utcának, meg kell most már azt is állapítani, hogy A kultuszminiszter a minap leiratot intézett a fővároshoz, amelyben utalva a tanács határozatára, hangoztatja, hogy mind a főváros, mind a klinikák szempontjából kétségtelenül előnyösebb volna, ha a székesfőváros vendégszeretetét élvező klinikai osztályok önállóan fejthetnék ki működésüket. A mai . viszonyok közt azonban kivihetetlennek tartja ezt a megoldást a miniszter, éppen ezért arra hívja fel a fővárost, hogy továbbra is engedje át a Tudományegyetemnek a szükséges osztályokat és az ország súlyos pénzügyi helyzetét szemelőtt tartva, tekintsen el a múltból származó és a jövőre nézve esedékes összegektől, amelyek abból adódnak, hogy a klinikai közkórházakban működő osztályok fenntartási költsége évenkint összesen 60.000 pengővel nagyobb, mint a többi osztályé Illetékes helyen ebbe'n a kérdésben a következőkben ismertették a főváros álláspontját a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: A kultuszminiszter leirata után újra megvizsgáltuk ai kérdést és polgármester a közkórházak központi igazgatóját újabb jcumskittételre hívta fel. A központi kórliázágazgató véleménye változatlanul most is a-z, hogy a klinikai osztályoknak a közkórházak keretében való fenntartása minden jóakaratú igyekezet és előrelátás mellett is összeütközésekre vezethet, ami feltétlenül a megkívánt kórházi fegyelem és rend rovására megy. A Szent István kórházban ezenkívül a „Gyöngyös bokréta“ előadásai a külföldieket nagyon is érdekelték. A Gyöngyös bátor éta utolsó vasárnapi előadásán, a Nemzeti Színház karzatán angolok, fniívciálc, átmérikaidk szo'ronr/fak, akik jegyüket a jegyüzérektől vásárolták meg drága pénzen, mert a jegyeket már pénztárnyitáis- kor, reggel elkapkodták. A külföldiek egyrá'sze pedig, miután táblá's ház, volt és így jegyhez nem juthattak, százszámra állottak a színház előtt, nagyrészük az előadás egész tartama alatt és ha már az előadást nem láthatták, az utcán gyönyörködtek a színház épületébe érkező s onnan ki-bejáró szereplők színes ruhájában. Az a hitem, hogy ezeknek az előadásoknak Szent István- hetében való állandósításával és megfelelő külföldi propagandával, erőteljesen növelni tudnánk a külföldi idegenforgalmat. —Természetesen a Szent István-hét megrendezéséhez már kora tavasszal, legkésőbb márciusban, hozzá kell kezdem, nem úgy, mint az idén, amikor költségvetési okok miatt csak június közepén kaphattuk meg a felhatalmazást a rendezés munkálatainak megkezdésére és a külföld számára az idén első ízben készített Szent István-heti propagandanyomtatványok szétküldésére. — Szeretném a Szent István-hét propagandáját úgy intézni, íahoigy az ilyen propagandát intézni kell. A nizzai 1933. évi (karnevál gyönyörű, színes prospektusa már kezemben van, a. rendezőség már az egész' világon szét küldötte e'zt„ pedig több mint félév van még a karneválig. így akarom a propagandát kellő időben én is megcsinálni. A Szent István-heti rendezések ízléses,, színes programját az utazási- és vizumkedvezményeket tartalmazó ismertetésekkel már február hónapban szeretném szétkiildeni. Különösen Angol- és Ném-eD országba.,, a: rendelkezésemre álló elsőrangú, jó egyéni címekre, azután külföldi egyesületeknek és az összes utazási irodáknak. Ha ezt megtehetem, akkor már most garantálni merem, hogy a jövő évi Szent Istvánkor tízezernél jóval több külföldi érkezik Budapestre. fennáll' az a visszás helyzet is, hegy a fertőző sebészeti klinikán nincs hely fertőzősebészeti esetek elhelyezésére és i. • |; !; ! ki ezeket a betegeket a többi sebészeti osztályon kell elhelyezni, ami állandó kockázatot jelent. •—• A főváros álláspontját a klinikai kérdésben a törvényhatóságii tanács fogja leszögezni. A (közegészségügyi osztály ,és <a központi kórházigazgató', iIlletve az igazgató-orvosok értekezlete ennélfogva alternatív javaslatot készített. Egyrészt fenntartja azt a korábbi álláspontját, hogy a klinikai osztályokat ki kell telepíteni, másrészt azt proponálja: ha a főváros törvényhatósága mégis úgy dönt, hogy továbbra is gondoskodik a klinikák fenntartásáról, létesítsen új megállapodást, amely kiküszöböli a jelenlegi visszás álllapiotokat. — Elsősorban tisztázni kell a klinikai osztályokon lévő küiönszobáfc, illetve az osztályokon ápolt és oda bejáró betegektől szedhető .díjak kérdését. Ma a fennálló rendelkezéseket a klinikai osztályok vezetői magukra nézve nem tartják kötelezőnek, amiből eddig sok kellemetlen incidens származott. A fővárosi kórházi osztályokon a. szegény bejáró betegektől semmiféle díjat nein szednek, ezzel szemben a klinikai osztályokon könyvtáralap és más hasonló címeken különféle díjakat követelnek, ami miatt már több panasz is érkezett, mert a betegek nem tudják megérteni, hogy ugyanannak a kórháznak egyik osztályán fizetni kell, a másikon pedig nem. — A klinikai osztályok kitelepítésével a fővárosi közkórházaklban 296 hely szabadulna fel, ami a mostani nagy ágyhiány mellett nagyjelentőségű segítség volna. A főváros fel fogja berni a kultuszminisztert, gondoskodjék sürgősen a klinikai osztályok másutt való elhelyez és érő1!, ami nem is ütköznék nehézségekbe, mert a klinikai telepeken van elegendő üres helyiség. A főváros ragaszkodik ezenkívül 309.735 pengős követeléséhez is, ami az állammal kötött szerződés alapján a klinikai osztályok többköltsége miatt jár és amit vállalt is a vallási- és közoktatásiigyi minisztérium, ahogyan ez, több leiratból kitűnik. :GV jRTMÁHYOK KITŰNŐ ANYAGBÚL LEECOKDOSAEliAN KÉSZÜLNEK Ide tartoznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabilraótorok, lokomobilok, traktorok, cséplőgépek és más me őgazdaságí gépek. Útépítő (úthengerlő- és útgyalu-) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvas csövek, k^J'ikás; kályhák és kereskedelmi öntvények. — lEUDLOFF-DITTRICH-féle armatúrák, szivattyúk stb —Teberautomobilok, autóbuszok a „MERCEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- es locsoló-adutok. Lajtos öntözőkocsik. - Jobbágy-féle szab. folytonégő kályháink a háztartások- wr ^ Ac f ban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb., a legjobban használhatók. KCTfCtt íCiVílÓ^OSítCíSt f • MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS*, ACÉL' ÉS GÉPGYÁRAK BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 21 TELEFON s JÓZSEF 460—29 Tovább is ragaszkodik a főváros a klinikai osztályoknak & köz- kórházakból való kitelepítésé kéz
