Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-27 / 30. szám
Budapest, 1932 július 27. „Budavári BRúzeum“ a régi budai városházán „ *Régi Best BJlúzeuma“ a BCriszf- házban Kertész K. Róbert államtitkár nyilatkozata műemlékvédelmi terveiről. — A lebontott Tabánban nem pusztult el nagy érték Paradoxonnak tűnik, de igaz az a tétel, hogy a nagyvárosok, fejlődő, terjeszkedő metropolisok életében egyre fokozott jelentőséggel jelentkezik a műemlékvédelem fontossága. Minél többet és minél gyorsabban változik egy város képe, annál nagyobb és felelősségteljesebb a műemlék-] védelem feladata, lrogy értékeket felismerve, meg is óvja' azokat a bontócsákányok „modernizáló' ' átalakításom pusztításaitól. Budapesten sok bűnözés történt ezen a téren. Pótolhatatlan értékek estek áldozatul ad hoc-elhatározásoknak a faultban. Ma azonban szerencsére már két szerv: a Műemlékek Országos Bizottsága és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gondos figyelemmel óvják még meglevő fővárosi, műemlékeinket.-Szorgalmas kutatómunka és a kegyes véletlen éppen a közelmúltban számos értékes leletet tárt fel: napfényre került Mátyás király vadászkastélya, az óbudai római hypocaustum, — a Piarista-telken árpádkori temető és római emlékek tárultak elénk, freskókat találtak egy kis budai ház falán, — felmerült a gondolat: milyen tervei? foglalkoztatják műemlékvédelmünk vezetőit az elébb fel-! sorolt aktualitásokon túlmenőleg? S amikor alkalmunk volt a Müemlékbizottság vezetőségénél tájékozódni, első kérdésünk volt, hogy a halálraítélt Tabán nem visz-e magával sírjába műemlékeket? — A Tabánbapv semilyefv műemlék nem volt —, hangzott a negatív válasz. — Ennek a városrésznek nyolctized részét amúgy is lebontották már, értéket és jelentőséget azonban legfeljebb csak a pest-budai romantikusok tulajdonítanak a „régi jó Tabánnak“. Bizonyos, hogy ezek a lebontott s részben még ma is meg. lévő viskók,, kunyhók a városépítészet fejlődéstörténete szempontjából érdekesek, de e téren nem is történt mulasztás: a Fővárosi Múzeumban rengeteg adat, fénykép, műszaki felvétel és rajz őrzi a Tabán emlékét. Külön nagy érdemei vannak Erdélyi Sándor kor- mányfőtanáesosnak, az ismertnevű udvari fényképésznek, aki kora ifjúsága óta, a hetvenes-nyolcvanas évekre visszamenően, többezer felvételből álló fénykép- gyűjteményt: készített et Tabánról. Úgy az Erdélyigyűjtemény, mint a festők, rajzolók, grafikusok utóbbi években rendkívüli elszaporodott "tabáni témái minden tekintetben kielégítő és művészi kirtforrásai lehetnek a Tabán történetének a későbbi kor számára. — Sokkal fontosabb ennél a Várban található műemlékek problémája. Vegyük csak az új építkezések kérdését. Itt azelőtt nagy. bűnöket követtek el, különösen a Várhegynek a; Vérmező felé eső oldalának szertelen, kíméletlen, esztétika nélkül való, 'városképromboló beépítésével. A másik oldalon, szerencsére sokat lehet segíteni s a főváros itt meg is tett ma már mindent, amit csak tehet. így -például ismert kirívó szépséghibája a Halászbástyának a kétemeletes Münzberger-féle bérház, amely megsza. {i A\AJUS de (P ZLWL-CÍaÁsZ íjLLi'C cá f-----------—----~ Gy árak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére préselt acélajtók ... Ikapuk ki t ja, lerontja, megtöri a Halászbástya; vonalvezetését, artisztikus látványát. Ez a ház már ki van sajátítva, bármikor lebontható, a Közmunkatanács pedig az egész telekblokkra magassági tervet dolgozott ki s új !építkezés már csak ennek a tervnek alapján történhet itt. — Magában a Várban1 1925 óta semmit sem szabad építeni a Müemlékbizottság előzetes engedélye nélkül: egy ajtót törni a falba, egy ablakot befalazni, egy festőmunkát elrendelni nem szabad addig, áruig ezt a MOB nem engedélyezi. Ennek a gondosságnak köszönhető például a Bécsikapn-téren a 6., 7., 8. és 9. szánni házak kifogástalan helyreállítása. Kisebb kifogásokat! lehet emelni a gróf Esterházy Móric-féle sarokház új háztető-ablakai ellen, — ilyeneket Budavárában sosem ismertek! Szigorúan véve a dolgot, a köraíakú sarokerkély sem megfelelő, — de a festői városkép szempontjából mindezt el lehet nézni. A budai műemlékek kérdésével kapcsolatban megkérdeztük Kertész K. Róbert h. államtitkárt, a Műemlékek Országos Bizottságának vezetőjét is, aki a következőkben informálta a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Bizonyos, bogy a budai Vár a főváros műemlékeinek egyik legdúsabb s egyúttal legtisztábban megőrzött gyűjteményé; Mtt- van például a Fortuna-utca, a Vár legintaktabb műemlék utcája, amely a maga nemében a XVIII. század utolsó évtizedétől számítva- e kor hű kifejezője. Kár, hogy a íuterá. nus iskolaépület rontja a képet, idővel azonban bizonyára lehet .majd segíteni ezen a részleten is. Szaktudó. sok, külföldi szakemberek egyhangúlag vetették fel azonban azt a. már könnyebben megvalósítható ötletet, hogy érdemes volna a Fortuna-utca stilszerűtlen keramit- brtrkolatát ; a régi kiskockaköves burkolattal felcserélni s a régi, felesleges, ugyancsak bántóhatású gázlámpaoszlopokat eltávolítani. Érdeklődtünk ezután az üresen álló Várszínház sorsa felől. Ez az épület valamikor Karmelita-templom volt, II. .József a régi, szép barokktemplom bezárása után színházzá alakította át Kempelen Farkas tervei szerint, de a színpadon és -a tetőűrben még ma is látszik az akkori templom -szentélyboltozata. — A Várszínház hosszú ideje üresen áll -— válaszolta Kertész államtitkár, — az épülettel a főváros rendelkezik s legutóbb felmerült a gondolat, hogy várbeli múzeumnak alakítsák át. Ezzel az elgondolással szemben határozottan- más állásponton vagyok. Az egykori temploma s volt színházépület nem alkalmas 1muzeális célokra. Ellenben, ha- (valamikor Budán sor kerülhet egy „Budavári Múzeum' ‘ 7.A Növeli házbérjövedelmét és a kokszbeszerzés gondjaitól szabadul, ha szabadalmazott «LILIPUT™ vándorrostéiyt szereltet központi fűtésének kazánjába. Hazai olcsó, könnyei beszerezhető daraszénnel üzembiztosán működik. Rendkívül ölesé. A berendezés költsége a nagy megtakarításból 1—2 év alatt megtérül. Résziéiről szállítható. Üzemben (bérházakban) bármikor megtekinthető. Ajánlat, szaktanács és mérnöki látogatás teljesen díjtalan. GANZ ÉS TÁRSA VILLAMOSSÁGI, GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG X., KŐBÁNYAI »ÜT 31. SZÁM. Telefon : Aut. 902-84 és Aut. 908-69 V létesítésére, akkor véleményem szerint erre a legalkalmasabb hely az) egykori budai városháza, amelynek épületében jelenleg .az I. kerületi elöljáróság működik. Régi. Buda egykori városháza, amely bájos, barokk formáival 1692-lben épült Cere\iola Venerio császári építész tervei szerint s amely a 18. századbeli tűzvész után új ráépült, amikor is megkapta finom rokokólépcsőházát, a leg- hivatottabb hely arra, hogy Budavár középkori és későbbi emlékeit magába fogadja, mint múzeum. — Ezzel kapcsolatban megemlítem egy másik, régi, kedves tervemet,, hogy a Piaristarutca és Gallamb- utca sarkán álló Kriszt-házat, a volt Grabovszky-kúriát, Budapest egyik legértékesebb műemlékét viszont a régi pesti Belváros múzeumának lehetne berendezni. Ez az épület a városi kastélyok utolsó ép és gyönyörű példája Budapesten s technikailag könnyen keresztülvihető az a gondolat, hogy a házat, amely ma lesüllyedt a járda színvonalához képest, felemeljék és hátrább tolják. A munka s a költségei sem oly nagyok, hogy ezt a műtörténetileg jellegzetes, értékes és kedves palotát meg ne lehetne menteni, hogy ebben a tradíciókat lehelő, legalkalmasabb keretben gyűjtsük össze a régi pesti Belváros kulturális emlékeit nagyszerű enteriőröket nyújtó sorozatban. * A Műemlókbizottságnak s vezetőjének, Kertész K. Bobért államtitkárnak nyilatkozataiból kitűnik, hogy fővárosunk műemlékvédelmének vezetői nemcsak féltő gonddal és erélyes kézzel őrködnek meglévő értékeink megóvása felett, hanem művészi elgondolásaikban gazdag tervekkel is foglalkoznak, 'amelyeket az ezen a téren megértő főváros bizonyára meg is valósít a jövőben az adott gazdasági lehetőségek keretei között. Nyol cs?ák Ui kisajátítására kapott felkatal« marást a főváros a főldmívelésűgyi kormánytól A főváros gyökeimével végkődött a skigetmonostori földtulajdonosok és a V^ík® müvek háborúsága — A bírósági ármegállapítás előtt is jogosult a főváros a skük« séges ingatlanokat birtokba venni — A megváltási ár íedekete rendelkezésre áll Közel másfél esztendő óta folyik a háborúság’ a főváros és a szigetmonostori ingatlantulajdonosok között, akik a legélesebben szembefordultak annak a kívánságnak, hogy területeiket a székesfővárosi Vízművek számára átengedjék. A magánegyetsségekre való törekvések hajótörést Szenvedtek az érdekeiket elkeseredetten védelmező gazdák magatartása miatt és így a főváros kénytelen volt a kisajátítási jog iránti kérelmét a kormány elé terjeszteni. A közelmúlt napokban megtartott megbeszélésen a földművelésügyi minisztérium ezt a jogot a főváros részére engedélyezte és így most már megindult a sokkal ridegebb kisajátítási eljárás. A Vízmüvek terjeszkedésének és Budapest vízellátásának nagyhorderejű eseményéről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A földmívelésüigyii miniszter a legnagyobb megértéssel honorálta a főváros kérését és máris megkaptuk a felhatalmazást arra, hogy a körülbelül 800 katasztrális hold nagyságú terület kisajátítására a szükséges lépéseket megtegyük. Most van folyamatban a vízjogi engedély kiadású is, amely esetben, tárgyalásokat indítunk a gazdákkal a vételár tekintetében. Békés megegyezésre nem igen van kilátás, mert a® eddigi előzmények azt mutatják, hogy' a szigetmonostoriak csak a legvégsőbb esetben hajlandók telkeiket átadni és ezért az ideiglenes vízjog, valamint a kisajátítási jog birtokában használatba vesszük a kijelölt területeket. Ezt követeli a bírói eljárás, amelyiknek ármegállapításait mindkét fél magára nézve kötelezőnek kell, hogy elismerje. A telkek átvétele jelentős összegeket igényel, ezek a tételek azoiibam a Vízmüvek függőkölcsönébe\n már rendelkezésre állanak. * A pestvidéki, járásbíróságon lefolytatandó tárgyalásokon a fővárost Tóth Péter dr. tisztiügyész fogja képviselni, aki eddig is rengeteget dolgozott a szóbauforgó telkek megszerzése érdekében.
