Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-01 / 22. szám
Budapest, 1932 június 1. Kezdeményezze a főváros a törvény megváltoztatását a pénzügyi tartalékolás és a forgótőke intézményes biztosítása érdekében Az üzemek előrelátó pénzügyi politikája nélkül a költségvetési deficitet és a tarifák megdrágítását nem lehetett volna elkerülni Figyelemreméltó nyomatúkkal fejtette ki a polgár- mester a zárszámadással kapcsolatos jelentésében, hogy a főváros számadási rendszere sürgős reformra szorul, mert tartalék- és forgótőke nélkül képtelenség nagy kom- mumtás ügy óit megnyugtató módon, irányít crn-i. Ez a kérdés, úgylátszik, most erőteljesen foglalkoztatja majd a városvezetés tényezőit és így szükségesnek tartottuk, Fogy kikérjük Becsey Antal törvényhatásági tanácstagnak, a,z Egységes Községi Polgári Párt társelnökének véleményét, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros üzemi politikájának parlamenti bírálatánál ismételten hangzottak el olyan észrevételek, hogy nem helyes az a pénzügyi politika, amelyik a tartalékok és fölöslegek gyűjtésére irányul. Nem helyeselték például, hogy az Elektromos Művek a folyó ,bevételekből csinál invesztíciókat, mert az volna kívánatos, ha ilyen .-célokra kölcsönt vennének igénybe. El kell'ismerni, Fogy normáliá körülmények között ez a felfogás helytálló, de most az események mindenben igazolják a kifogásolt üzleti politikát, vetés tartalékjáról és arról, hogy mindenkor forgótőke álljon rendelkezésre. A főváros igazgatása már évek óta letért arról az útról, ami a szorosan vett közigazgatási teendők ellátásából áll. A nagyvárosok és így a főváros közigazgatásának alapját a gazdasági erőforrások képezik. A főváros tehát csak úgy töltheti be hivatását, ha gondoskodik a tömegellátás szociális szempontjai mellett olyan eszközökről, amelyek a közigazgatási háztartásra is könnyítéseket jelentenek. A községi háztartásnak rendezó-éről szóló törvény nagy fogyatékossága, hogy nem f-rendeli el az ilyen tai'- talékok gyűjtését, hogy alátámassza a háztartás biztonságát, hanem formálisan megtiltja a tartalékok gyűjtését. Ez a hiányosság vonatkozik minden köziilet háztartására. Ismerem a vidéki városok viszonyait: mindenük érzik annak ítyz intézkedésnek hiányát, ami erőtartalékok gyűjtésére kötelezné őket. —■ A főváros valamivel könnyebb helyzetben van, mint a vidéki városok. Amióta a Községi Takarékpénztár érdekkörébe került, azóta ez az intézmény a közgazdasági puffer szerepét játssza és nehéz időkben, amikor a jövedelmek nem folynak be a remélt méretekben, átmeneti erőforrása a közigazgatás háztartásának. Nem vitás, hogy a Községi Takarék létesítésénél gondolt erre is a törvényhatóság, "de mégis helyesebb lenne, ha törvény kötelezné a községeket tartalékok gyüjésére. Meggyőződésem szerint az élet parancsszava rá fogja kényszeríteni a kormányzatod, hogy a törvény említett fogyatékosságait pótolja. Minden modern városnál a fejlődés iránya a községesítcs felé halad, de akkor számolni kell azokkal a gazdasági törvényekkel, amelyekből következik a tartalék és a forgótőke problémája. — Mert a forgótőke tekintetében is analóg a helyzet: éneikül modern városgazdálkodást elképzelni alig lehet. Fontosnak tartanám, hogy a tccrtalékolás és a forgótőke törvényes biztosítása érdekében, az initiative* a fővárostól induljon ki, ahol megfelelő tapasztalat, tanulság és anyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy mint az ország első törvényhatósága a kezdeményezés jogával lépjen fel. Az Egységes Községi Polgári Pánt átérezve e végtelen problémák fontoságát, a legsürgősebben foglalkozik ezekkel az ügyekkel és már most bejelenthetem, hogy a polgármester részéről felvetett gondolatot feltétlenül támogatni fogjuk. * Értesülésünk szerint a főváros? vezetősége már üs előkészíti az errevonatkozió tanácskozásokat és rövidesen összeállítja e kérdés körül felmerült egész anyagot, hogy szemléltetően illusztrálhassa azt- a súlyos megkötöttséget, ] amelyet a törvény gyakorlatiatlan rendelkezése, idéz fel, meri ha a beruházásokra kölcsönt vettek volna igénybe, akkor azok most súlyos teherként nehezednének a törvényhatóságra és minden körülmények között meggátol- ■nák dtft a törekvést, hogy leszállítsuk a közsmlnúltatások árát. Az Elektromos Művek pénzügyi politikája tette lehetővé, hogy az alapdíjas tarifa révén 3 és fél fillérre csökkent az egységár, sőt az új reform további leszállítást tesz lehetővé. — Elhangzott az a kifogás is, hogy sok a tartalékolás, amelyet az üzemek névről-évre végrehajtanak. 1 Most látszik csak, hogy a tartalékolás milyen előnyöket biztosított az üzemek pénzügyi megalapozásához, mert így vált lehetővé a közigazgatási háztartás deficitjének elhárítása: nem kellett nyúlni a tarifadrágítás eszközéhez, .amelyet pedig a költségvetés összeállításakor 'hivatalos helyről is indítványoztak. Az üzem tartalékai révén megkíméltük a polgárságot .a tarifadrágítástól és eliminál-' tűk azt a veszedelmet, amelyet a költségvetésben az előirányzott hiány jelentett volna. A tartalékolás politikája tehát előrelátó intézkedésnek bizonyult az üzemeknél és ha ez így van, akkor fokozottabb mértékbén áll önnek ■a szükségessége a főváros gazdálkodására. Igaza van a polgármesternek, amikor reklamálja, hogy miért nem történt törvényes és intézményes gondoskodás ;a IköltségGyárak, raktárak, garageok, kórházak, középületek részére lelszebós-tadós-luz- és betörés bizlos. Öt viszonylatban kettébontják a villamosjáratok eddigi útvonalát Megszűnik a rögzített menetrend — Az új rendszert június hó közepén életbeléptetik Azok a jelenségek, amelyek úgy a villamosközlekedés külső méreteiben, mint pedig a BSzKRT pénzügyi eredményeiben mutakoznak, már régebben arra indították a közlekedési ügyosztályt, hogy komoly reformokkal oldja meg a villamosközlekedés és a vállalat nehéz helyzetét. Az él Simít hónapokban történtek is ■ bizonyos tervezgetósek, amelyek azt célozták, hogy a közönség igényeihez mérten, keretmenetrend életbeléptetésévet átalakítják a forgalmat és ezzel egyidejűleg csökkentik az üzemi kiadásokat, amelyek a mai lerögzített menetrend mellett állandóan deficitet jelentenek a BSZIvRT számára. Köztudomású, hogy n keretmenetrend tervezetét á kereskedelmi miniszter még mindig nem hagyta jóvá és bár hivatalos értesítés a visz- szautasításról nem érkezett: a városházán úgy tudják, hogy a jóváhagyást ehhez nem kapják meg. Pontos statisztikai kimutatásokkal és útasszámlálással próbálta a BSzKRT az áthidalási lehetőségeket megtalálni és ezek alapján olyan menetrendkeretet készíteni, amelyik a nem rögzített menetrendhez hasonlóan módot nyújt a járatok szaporítására vagy csökkentésére. A süg’ős intézkedés szükségességét mast még jobban fokozza a BSzKRT- nak a közelmúltban közzétett multévi mérlege, amelyik már súlyos deficit árnyékát veti előre és a mai rendszer fenntartása mellett még lényegesebb bevételi apadások fenyegető rémét jósolja. Az igazgatóság több alkalommal foglalkozott az aggasztó tünetekkel és megállapította, hogy a mai kocsikilométer teljesítmények és az ezzel szemben jelentkező utasszám. semmiképpen sem maradhat fenn, tehát olyan reformra van szükség, amelyik ennek a két tényezőnek okos összehangolásával gondoskodik az üzemfenntartás biztonságáról. A közlekedési ügyosztály irányítása mellett A BSzKRT adminisztrációja elkészítette az új menetrendet, amelyiknek életbeléptetését június végére tervezi. Ez a menetrend hivatalosan nem viseli a keretmenetrend elnevezést, azonban szerkezeténél fogva lényegében alkalmazkodik az eredeti elgondoláshoz, mert felhatalmazást ad ahhoz, hogy a járatokat sűrítsék, vagy ritkítsák, aszerint, ahogy azt az utasok jelentkezése megköveteli. A kiindulási pont arra támaskodik, hogy az annakidején évi 320 millió utasra felépített menetrendet képtelenség tovább is fenntartani, amikor az ütasszám most már csak 250 millióra tehető. Ennek a figyelembevételével alkották meg az új menetrendet, amelyiknek tervezetét most elsőnek ismerteti a Fővárosi Hírlap. — Az új menetrend számos relációt kettébont, hogy ezzel lehetőséget nyújtson az annyira bevált rövid reláció megteremtésére. Az 5-ös vonal két részletben fog közlekedni: az egyik a Szent Ist- ván-kórháztól az óbudai Flórián-térig, a másik mint 5A-jelzésű járat a Szent István-kórház és a Zsigmondiét• között. Ezzel az újítással sikexűil az eddigi 49 perces menetidőt a betétjáratban 38 percre csökkenteni. Új beosztást kap a 11-es reláció, amelyiknek egyik része megtartja az eddigi Közvágóhíd Újpest menetet, míg a llA-kocsi a Közvágóhídtól csak a Kálvvn-térig fog járni. Ugyancsak betét-viszonylatot kap a 23-as reláció, amelyik a Közvágóhíd—Aréna-úti aluljáró mellett 23A- jelzéssel, a Közvágóbidtól csak a Városligetig fog járni. Betétjáratot kap a 27-es vonal is azzal, hogy a 27A-jelzésű kocsikat a Hadnagy-utcától csak a Déli vasúiig járatják. A léghosszbb utat a 49-es jelzésű kocsi teszi meg, amelyik a kelenföldi pályaudvarról indul át a pesti oldalra és a Margithídon keresztül jut el a Déli- vasútig. A 49A-járat ezután a Horthy Miklós-körtérnél fordul vissza és az-eddigi útvonalain a Török-utcáig közlekedik. A 4-es relációban és a 19-es relációban, valamint a 44-es járatokban a betéteket már élet rehívták, úgyhogy itt újításra nem kerül sor. * Az új menetrend most van a rendőrség közlekedési osztályának elbírálása alatt, ahonnan e héten érkezik visz- sza a városházára. A közlekedési bizottság a jövő héten tartandó ülésén foglalkozik az új menetrenddel és gondoskodik annak mielőbbi alkalmazásáról. Klassohn Gyula T . _ j .a Neményi Testvérek Iroda: Budapest, Papírgyár Rt. Csepel IV., Eskü-tér 5. magyarországi vezérképviseiője I PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ 96 filléres újdonságok! VJ., Andrássy-út 39, 96 filléres újdonságok • I
