Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-11 / 19. szám
Budapest, 1932 május 11. .maksamssr Liber Endre alpolgármester nyilatkozik az első magyar erdei iskola egyéves működésének eredményéről Előkészületek a munkanélküliség leküzdésére és a szükségmunka megindítására Az általános gyermekvédelem szempontjából rendkívüli nagy jelentősége van a legújabb iskolatípusnak: a szabad- levegős és erdei iskolának, amelyek Magyarországon is kezdenek tért llódítani. Az első ilyen iskolát a főváros rendezte be a Svábhegyen és már az eddigi eredmények is mutatják, hogy az így folytatott oktatás rendszere lényegesen túlhaladja a többi iskolák oktatási eredményeit. A neveléstudomány művelői 'és a pedagógusok a legnagyobb érdeklődéssel kísérik az új iskola további munkásságát és külföldi példákon okulva, máris több vidéki város kezdeményezi az ilyen intézmények megszervezését. Budapesten Liber Endre alpolgármester az apostola az erdei iskoláknak és most, hogy már egyéves működésre tekinthet vissza a svábhegyi iskola : felkerestük Liber Endre alpolgármestert, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Az ilyenfajta különleges iskola, gondolata már a békeidőkben is felmerült, azonban a kivitelt egyenesen égető szükséggel « világháború, a forradalmak következtében teljesen Ileromlott gazdasági és egészségügyi viszonyok tettük. A tisztifőorvosi hivatalnak az iskolaiköteles gyermekekről öszeállított egészségügyi adatai 'erélyes (cselekvésre indították a fővárost ús sikerült is a* múlt év áprilisában megnyitni az első hézagpótló /szabadlevegős erdei iskolát. Ez az iskola az Isten-hegy északkeleti lejtőjén tíz hold bekerített, részben napfényes, részben parkos területen fekszik. Három épületből áll, mégpedig két egyemeletes villaépületből hálótermekkel és fürdőszobákkal, továbbá egy modern, céirányos új épületből, amelyben elhelyezést nyert négy tanterem, az ebedlő, konyha, orvosi vra^W/'V W+arr-j.-/7nlt>a. ivünnvA iorvaw. A idccJÄhaD első evben 420 gyermek toy ért gondozást, három-három hónapon át. — Felmerül a kérdés, hogy milyen módon akarja az ilyen típusú iskola a célját elérni? _ Bentlakással, szabályos életrenddel, kellő piheiiés- ■?el, jó levegővel, napfénnyel, bőséges táplálkozással és az iskolai tonulmányok olymódon való folytatásával hogy abban megszakítás ne keletkezzék, de viszont lerövidített úegyvfyb perces tanórákkal. Az erdei iskola belső élete a legszigorúbb családiasság ieovében folvik Mimta gye™* a maga kis csalíli éSft éli aaját csoportján belül. A család feje a csoport élén álló tanító vagy tanítónő, akik helyettesítik a szülőket. Ennek a rendszernek a kihatása rövid időn belül jelentkezett a gyermekeknél. Állandó jókedv, nagyobb kötelességérzet, minden iránt való érdeklődés, tisztultabb fogalmak, tisztultabb lelki élet a velejárója az új nevelési rendszernek. — Pedagógiai szempontból az erdoj iskola a kellő ered- monjt mindig eléri. A tantárgyak vagy óraszámok csökkentese felesleges, ezzel szemben az óratartamnak megrövidítése igen fontos, mert a növendékek éppen gyengeségük folytán a belső- iskolában képtelenek -együtt haladni -társaikkal. A tanítás általában mindig az erdőben, vagy az árnyas részen történik bárom főszempont iigyelembevjetelével: a. különböző tudás és ismeret egyszintre hozatala, figyelem a, lelki és testi megerősödésre és végül a gyermek, ha az erdei iskolát. odúhagyja, úgy a minőség, mint a mennyiség szem- pántjából meyfehljeri r\égi iskolájában, ahova ’ visszamegy. Az erdei iskola pedagógiai részét kiegészíti az egészségügyi gondozás, mert az intézet orvosa naponta megvizsgálja a gyermekeket. Az orvosi kezelésnél is azonban többet tett a jó és bőséges táplálkozás. Az iskola eteler mindenképpen versenyképesek voltak bármely polgárig család konyhájának termékeivel., Napijában, ötszöri étkeznek a gyermekek. Egy gyermek élelmezése átlag kilencven fillérbe kerül, azonban az összes költség nem terheli egészben a fővárost, mert a jobbmódú szülők gyermekeikért tartásdíjat fizetnek. Az erdei iskola évi szükséglété dó ezer pengő, amely összegből tartásdíj címén körülbelül negyven százalék térül meg. — Az első erdei iskola biztató eredményei megértei» tették a székesfőváros illetékes tényezőiben azt aa elhatározást, hogy a[ megkezdett akciót folytassák, Ennek lehetőségét nyújtja a már meglévő telep a Dianla-úton, ahol ezidőszerint is modern elemi iskolát tartunk fenn. Ennek vannak felesleges termei, közvetlen szomszédságában pedig egy kerttől környezett tanítói lakóház, amely ma nincs kihasználva. A polgármester úr éppen ezért már előterjesztést tett a törvényhatósági tanácsnak, hogy az iskolának négy fölösleges termét, a tanítói házat és a kerteket erdei iskola céljaira jelölje ki. — Ebben az új helyiségben ötvén fitönövendéktet fogunk elhelyezni, míg ál különálló volt tanítói házba ötven- leánygyermek kerül. A főváros tehát- minimális külön költséggel fogja fenntartani ezt a második szabadlevegős erdei iskolát, mely úgyszólván fiókintez.ete volna az elsőnek. Az új iskolában évenkint négyszáz elemi iskolai fiú- és leánytanulót gondoznának, három havonként váí’tlozjÓ! mégy turnusban. Remélhető, hogy: a kellő technikai, pedagógiai és igazgatásig előkészületek után a\ folyó év szeptemberiben hézdődö új iskolaévben <ez az intézmény is megkezdheti áldásos működésétUtu. la^UIJCU; JIM. ----- — Ny omorenyhítő a-kciók és szukségintisiMfe tehát személyenkint 13 fillér értékű segély jutott. A kormánytól várt támogatás és az egyéb, e célra felhasználható összegekből a hátralévő 7 hónapra mindössze alig 5 millió pengő áll még rendelkezésre, ami annyit /jelent, hogy ha az ínségesek száma nem is emelkedik, úgy napi 7 fillér jutna egy-egy^segélyre szoruló támogatására, Ebből a néhány fillérből természetesen az ínségesek napi élelmezését sem biztosíthatnánk, azért kell, hogy a munkanélküliek köziig szükség- munkához segítsük mindazokat, akik dolgozni tudnak cs így létfentartásukról maguk gondoskodhatnának. £ Értesülésünk szerint a szociálpolitikai ügyosztály mái is- hozzáfogott a jövő őszi és téli mségakciók előkészítéséhez. Ezeknek megszervezésénél az elmúlt télen szerzett tapasztalatuk algnHán módosít?iű fosnák « ccU-h-nyDíszes legyezőiket ragyogtatjákaz állatkert pávái a gel- lérthegy szikláin A székesfővárosi Állatkert élénkzöld pázsitjain méltóságteljes tartással korzóznak a sötétkék tollazatú pávák, a madarak szépségkirályai, amelyek mindezeken felül egy különlegesen érdekes tulajdonsággal rendelkeznek: soha sínesen melegük, soha sem fáznak és épp olyan jól érzik magukat a negyvenfokos napsütésben, mint a harmincfokos dermeszt fagyban. Az Állatkert tudós felügyelői Mába csalogatták a legkeményebb téli napok idején is a pávákat a kibélelt ketrecekbe: gőgösen tovalépdeltek és a sziklák tetejéről1 éles kurjaortással fejezték ki örömüket a szabadság érzete fölött. Családi életüket is a sziklák magasságában folytatják: a páva-mama ott költi ki fiókáit és a leg- energikusabbam visszautasít minden olyan emberi közeledést amely őt és neveltjeit biztosabb fedezékbe akarja csábítani! Az állatkerti müsziklák lakói az utóbbi időben rohamosan elszaporodtak. Évekkel ezelőtt mindössze csak két pái' tanyázott a budapesti Zoo-ban, utóbb azonban számuk már az ötvenet is túlhaladta. Kovácsházy Vilmos tanácsnok, akinek felügyelete alá az Állatkert is tartozik, fedezte fel egyik koratavaszi sétáján ezeknek az állatoknak a nagy számát és felvetette azt a gondolatot, hogy nem lehetne-e a Gellérthegy valódi szikláira áttelepíteni nagyrészüket,. ahol valódi vadregényes környezetben élhetnek, boldogulhatnak és szaporodhatnak'. A tanácsnok lelki szemei előtt a városkép szépítése is ott lebeghetett, amikor elképzelte, hogy a pesti korzó sétáló közönsége milyen általános bámulat tárgyává teszi majd a szembeniévé hegy szikláin büszkélkedő madarakat. Tervét közölte a szakférfiúkkal, akik kijelentették, hogy tapasztalataik szerint a pávák minden átmenet nélkül megszeretik a sziklás vidéket és bizonyos, hogy egészségükre az új környezet csak jótékony hatást gyakorol. Az elmúlt napokban azután megindult az Allatkertből az első transzport az ősi Gellérthegy irányába, A hatalmas vasketrecben egyelőre öt páva utazott át az Erzsébet-hídon és fenn a hegytetőn egy kiugró sziklapárkányon nyertek elhelyezést. A pávákat egyelőre ketrecben tartják, hogy szemük megszokja az új környezetet, az alant hömpölygő nagy vizet, a szemközti oldalon tarkádé sokaságot, a temérdek háztetőt és mindazt, amit eddig az Állatkert vaskerítésein belül nem láthattak. Etetésükről az ottani őr gondoskodik, az Állatkert madártani felügyelője pedig naponkint vizsgálja viselkedésüket és magatartásukat. Megállapításai szerint a pávák nagyszerűen beleilleszkednek az új miliőbe, úgyhogy a jövő héten már húsz pávát engednek szabadon a Gellérthegy sziklás oldalán, hogy ékes tollazatukkal áj színt vigyenek be a dunaparti panorámába. Beszélgetésünk során szoba, hoztuk, hogy a hosszantartó tél (után várt enyhülés a Budapesten uralkodó szociális nyomor terén alig-alig érezhető. A munkanélküliség változatlanul nagy és így továbbra is teljes egészében fenn állanak azok a körülmények, amelyek a főváros nyomorenyhítő tevékenységét követelik. A székesfőváros ezirányú terveiről, az őszi Ínség-akciók előkészítéséről és a tervbevett nyári szükségmunkák "megindításáról Liber Endre alpolgármester a következőkben tájékoztatta a Fővárosi Hírlap munkatársát : — A főváros vezetőségének szilárd! meggyőződése, hogy komoly eredményt csakis munkaalkalmak biztosításával érhetünk el. A szegényügyi kataszterekben szereplő Ínségesek 82 százaléka, munkaképes, lakik önhibájukon kívül maradtak munka nélkül. Ezeket el kell választani a notórius munkakerülőktől. A parlagon heverő munkaerőt értékes termelő munkára _ használhatnánk, amit rendszeres szükségmunkával ^ oldhatnánk meg. A szükségmunkák megszervezésére és az előkészületekre kiküldött hetes-bizottság megkezdte munka- ;—_„v,u.FuiiURcu ügyosztály is néhány napon belül készen lesz annak az előterjesztésnek kidolgozásával, amelyben belföldi és külföldi tapasztalatok felhasználásával felsorolja a legmegfelelőbbnek látszó szükségmunkaalkalmakat és megteszi javaslatait a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módjára is. Szerintem csak olyan szükségmunkákról lehet szó, amelyeknél nagy miJnkástöme- geket lehet foglalkoztatni. Németországban, a megszervezett szükség-munkák általában beváltak. Szükség- munkas-bligáitokat toboroztak, ahol a legmagasabb napikereset 2 márka. A németek a szükségmunka-akció keretében talajjavító-, csatorna-, vízvezeték-, építőmunkákat végeztettek, sporttereket, repülőtereket, uszodákat, kiskertes telepeket létesítettek. y— A mi adataink iszerint mintegy; 25.000 munka- nélkülit kellene gyorsan munkába állítani, ebből 23.000-et a fizikai munkások sorából, 2.000-et5 a szellemi foglalkozásúak közül. A szükség-munkások napi 6 órát dolgoznának és havi jövedelmük körülbelül 50 pengő lenne. Hathavi inségmunkához 7 és félmillió pengőre, az anyagköltségekkel együtt 12 millió pengőre lenne szükség. A közeli hetekben eldől, hogy a főváros ebből mennyit és hogyan tud! megvalósítani. Reméljük minél többet, ’ — Teljes erejével igyekszik a főváros az építkezést is fellendíteni, mert ennél 40 különböző iparág van /érdekelve. Ez a cél vezeti a fővárost a különböző társas- és családiliáz-építkezések előmozdításánál is. Ennek elérése érdekében a fóVáros a birtokában lévő telkeknek egy- részét rendelkezésre kívánja bocsátani az építkezni szándékozóknak. Az étkeztetési akció a nyár folyamán isi csaknem teljes kapacitással dolgozik. 100 főzőhelyen folyik a napi ebédosztás és a mapi átlagos létszám fii.000. Ebből « 22.000 a gyermek és 39.000 a felnőtt, A 61.000-ből v alig 4.000 tudja a heti pár filléres megtérítést fizetni, ^ a -többi teljesen ingyenes. b — A hivatalos összeírás szerint ” Budapesten jelenleg mintegy 250.000 lélek h szorul segélyre. b Áprilisig 4 és félmillió pengőt költött a. főváros ínség- * akciókra, de ez a hatalmas összeg a segélyre szorulók S. nagy tömegének úgyszólván még á tengődési létmini- mumot sem tudta biztosítani. Egy személyre, a leg- a utóbbi 5 hónap alatt átlag Ifi pengő, egy-egy napra ss
