Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-11 / 19. szám
Budapest, 1932 május 11. Festi kirakat /I do/q /c 3-tabásVILLÁK AT építünk eladásra, a meglévőkhöz hasonló kottage-rendszerben a Mártootegyi-át és Hémetvöigyi-út sarlón Árak: 25—28,000 pengő Bővebb felvilágosítás ■ Kaíona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, V,, Személynö k- utca 9-11. szám. — Telefon: 29-8-29 és 13-5-41 Klassohn Gyula , t tj j „a Reményi Testvérek Iroda: Buaapest, Papírgyár Rt. Csepel IV», Esku-ter 5. magyarországi vezérképviseiője po Igarmesten Lépcső Egy ártatlan cikk körül és cgy ártatlan terv miatt amely a Fővárosi Hirlap hasábjain jelent meg —- sokat vitatkoztak a héten a városházán és a városházán kívül is. Elöljáróban csak azt állapítjuk meg, hogy a világos szándékkal és világos stílussal megírt cikkecskét igen sokan alaposan félreértették, azt szeretnénk mondani, félremagyarázták. A „polgármesteri lépcső' ‘ volt a vita tárgya és az argumentumok immár legunalmasabbikát, a gazdasági válságot ismét bőséges kiadásban tálalták fel arra hivatottak és nem hivatottak. A Fővárosi Hírlap arról írt, hogy a központi városházát, amely egyike a régi Pest legszebb műemlékeinek, végre harminc néhány év után mégis csak renoválni fogják. Ez a szörnyű pazarlás azt jelenti, hogy megmentik az épület pompás ornamentikáját, gyönyörű szoborcsoportjait. És megemlítettük azt is, rendbehozzák az elsőemeleti folyosót, amely a tanácsterem és a polgármesteri hivatal mellet vonul el. Ezt a célt igyekeznek házilag és olcsó ■eszközölnél úgy átalakítani, hogy az „reprezentációs jellegű legyen''. Szóltunk arról, hogy a tervek szerint a polgármester külön léixesőt kapjon, illetve a hatalmas épületkomplexusnak, amelyen van vagy féltucat kapu, lenne egy reprezentációs bejárat is. Azok, akik ettől a jámbor ötlettől puritánsági rohamot kaptak, pár nap alatt lehiggadhattak és beláthatják, hogy nem volt igazuk. Csak azt vagyunk bátrak mindenekelőtt szíves figyelmükbe ajánlani, hogy a városháza, annak elsőemeleti folyosója és lépcsőháza az idegenek számára igazán a szószoros értelemben vett pesti kirakat. Ennek a pesti kirakatnak mai állapotával pedig sem mi, sem egyetlen önérzetes pesti polgár nem lehet megelégedve. A polgármester nemcsak első tisztviselője és — ha kell — rabszolgája a polgárságnak, de egyben a budapesti polgárság méltóságának képviselője is. A mi polgármesterünk ne járjon, gyalog és villamoson, a mi polgármesterünket üveghintó illette meg mindig és a nu polgármesterünk ne járjon a hivatalába kopasz falak között elkoptatott, hepe-liupás lépcsőket. A polgármesteri lépcső nem Sipőcz Jenőnek kell, aki nemcsak Budapestnek, de a világnak legszerényebb embere, hanem nekünk, budapestieknek. Ha a mi polgármesterünket az ország nagyjai keresik fel, a külföld előkelő-, ségei látogatják meg, igenis legyen egy reprezentáció’® bejárata a városházának és legyen egy díszlépcső az útnak, amely Budapest polgármesteréhez vezet. Sokszor kikivánkozik az emberből a budapesti polgár jogos gőgje, de most itt az alkalom, hogy megmondjuk: gazdasági válság ide, gazdasági válság oda, Budapestből nem engedünk se temetőt, se libalegelőt, de még csak mezővárost se csinálni. Tudjuk mi, hogy vannak, akik szeretnék, ha kisbíró dobolná ki az Andrássy-úton, hogy meg kell kezdeni a cserebogár-irtást. Vannak, akik dülő- úttá szeretnék degradálni a nagykörútat és kaszárnyává •alakítanák vissza az Invalidusok egykori házát, a polgármesternek pedig kezébe adnák a falusi bíró somfabotját. Ezek azonban nem tudják, hogy a budapesti ember önérzete megnövekedett és nincs az a világválság, amely, bennünket vagy a mi polgármesterünket uracsai nívóra akarná lerántani. Lehet, hogy a takarékosság liipokritái meghiúsítják a polgármesteri lépcső' ‘ igazán nem nagyzási mániából, hanem a polgármester és a főváros iránt való tiszteletből fakadt gondolatát. Lehet, hogy a szép és szerény terv nem valósul meg egyelőre, amint, hogy .az is lehet, hogy eredetileg is csak későbbi időpontra kontemplálták a megvalósulást. Ez a halasztás azonban nem jelentheti a megsemmisülést. Budapest polgársága már évtizedek óta nem egy szegényes lépcsővel, hanem egy új pompázó, milliós várost megillető városházával akarja megtisztelni polgármesterét és önmagát. Eötvös Károly híres esetét juttatják eszünkbe a polgármesteri lépcső körül gáncsoskodók. Azt mondják, hogy nincs is ilyen terv. Amikor a Vajda, mint bűnügyi védő, a btk. egyik szakaszára hivatkozott és az ügyész rábizonyította, hogy ilyen szakasz nincs is, felháborodva kiáltott fel: ■ - Azt mondja a köz vád igen tisztelt képviselője, hogy a btk-nek nincs is ilyen szakasza. Jíó, elfogadom, ha, nincs, akkor már régen meg kellett volna csinálni. Ez áll a polgármesteri reprezentációs lépcsőre is. Pénzügyi szempontból kitűnő, a közgazdaság szempontjából hátrányos képet mutat a multévl zárszámadás A kiadási tételek csökkentése a munkaalkalmak sorozatait szüntette meg — A kevesebb munkaalkalom fokozza a költségvetés szociális terheit Múlt héten került nyilvánosságra a nagy érdeklődéssel várt fővárosi gazdálkodás .múltávi zárószámadása, amelyik azonban, még nem jutott abba a stádiumba, hogy arról az illetékes faktorok a maguk véleményét elmondhassák. Hogyan fest a zárószámadás az általános gazdasági helyzet szempontjából: ezt a kérdést intéztük a várospolitikai élet legkiválóbb szakértőjéhez, Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, az Egységes Községi Párt társelnökéhez, aki a következő nyilatkozatot adta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A most tárgyalás elá kerülő zárószámadás igen sok tekintetben nyújt tanulságos megfigyelésekre és következtetésekre alkalmat. Végeredményben 1.7 milliós pénztári hiány mutatkozik és ha az egyes fejezeteket nézzük, akkor azt látjuk, hogy úgy a kiadási, mint a bevételi oldalon többletbevétellel, vagy túlkiadással alig találkozunk. Egyedül a pénzügyi fejezet, ahol a. községi üzemek hozzájárulása címén 63 ezer pengős többletbevétel jelentkezik, míg a többi címeknél ezt a jelenséget nem tapasztaljuk. — A multévi pénzügyi igazgatás tehát többletkiadással nem operált és ez a körülmény rendkívül megnyugtató a törvényhatóság egyetemére, mert azt látjuk, hogy a főváros pénzügyi adminisztrációja biztos kezekben van. A pénzügyi vezetés ezekben a nehéz időkben nem állította meglepetés elé a főváros törvényhatóságát, mert óvatos előrelátással ragaszkodott ahhoz az elvhez, hogy a kiadások ,«] költségvetési előirányzatok kereteit túl ne lépjék és mindenkor egyensúlyban maradjanak a rendelkezése álló pénzkészletekkel. A zárszámadás letagadhatatlan sikere a főváros gazdálkodásának, amelyért minden elismerés indokolt. — Magától értetődik, hogy a bevételi ol/dalon is visszatükröződnek a nehéz gazdasági viszonyok. A hevén telek sehol sem játszanak predomináló szerepet, sőt általában a bevételek csökkenését látjuk, előidézve azt, hogy a fővárosnál a csökkentett bevételekhez kellett ialkalmazni a tényleges ’kiadásokat. Ezeknek a vizsgálata során érdekes megfigyelések tehetők a kiadási kevesbítek kimutatásaiban. Ennek indoka a bevételek elégtelensége és ha végignézünk az egyes fejezetek ilyen kimutatásain, akkor azt látjuk, hogy a kiadási kevesb- ietek elsősorban les személyzeti illetménycsökkentések révén állottak elő. A kiadások lecsökkentése természetes következménye a dologi kiadások, a munkálatok és beszerzések elhalasztásának, amelyek sorában feltűnik az építési pro gramm nagyarányú megszorítása. Ha ezt a tényt a költségvetés szemszögéből nézem, akkor kétségtelen, hogy a takarékossági szempontokat a fiskális érdekeknek kellett dik. táfinij de ha a közgazdaság érdekében vizsgálom ezt a kérdést, akkor azt látom, hogy a közgazdaságot érte meglehetősen érzékeny veszteség. Az út- és csatornafejezetnél például 81.400 pengő a kevesebb kiadás, a közcsatornaépítémél 278.000 pengő; ez a két tétel együttesen egyharmadmillió pengőre rúg és tagadhatatlanul hozzájárult a munkalehetőségek lecsökkentéséhez. A városépítés fejezetén 76.000 pengő a megtakarítás, ami egyúttal azt- jelenti, hogy halasztást szenved a főváros területének felmérése, aminek elmaradása pedig már évek óta lehetetlenné teszi a városépítési adminisztráció munkáját. Redukció volt a tűzoltóság tételénél is 271.000 pengő értékben. A közoktatási dologi kiadásoknál a megtakarítás kereken egymillió pengő, a rendkívüli kiadásoknál 760.000 pengő, amelyek az iskolaépítések és felszerelések programújának elmaradását eredményezték. A IX. fejezetnél a szeretetotthonok építése maradt el 353.000 pengő költséggel és ugyancsak kiesett a lakásügyi tételnél 672.000 pengő, amelyek magával hozták az épületek karbantartásának mellőzését. A X. fejezetnél jelentékeny redukciók merültek fel a tatarozási munkák elmaradása révén. A XI. fejezetnél 200.000 pengő a kiadási kevesbít, a dologi szükségletek elhalasztása révén. — Megállapítható, hogy a munkaalkalmaknál így lényeges takarékossági intézkedések váltak elkerülhetetlenné. Amennyire örvendetes és megnyugtató, hogy a zárszámadás a pénzügyi admini.sz}t,ráe.ió rátermettségét igazolja, annyira elszomorító, hogy az amúgy is. takarékos előirányzatok restringálása elöl nem lehetett kitérni. Nem tagadható, hogy mindezek sok tekintetben hozzájárultak annak a helyzetnek ‘a; megéri léséhez, hogy a munkanélküliek támkigatástá ép ■« szociális terhek megnövekedtek. A főváros kénytelen volt nagy összegeket fordítani a munkanélküliek élelmezésére és eltartására, amelyből az a következtetés vonható le, hogy kizárólag fiskális alapon tehát helytelen a költségvetési kiadások lefaragása. Az egyik oldalon a gondos takarékosság, a másik oldalon a szociális terhek megnövekedése az eredmény.. Nem. vitatható, hogy a szegények és munkanélküliek fedél és táplálók nélkül nem1 maradhatnak, tehát erre a célra feltétlenül pénzt kell előteremteni, ha pedig ez így van, akkor a kiegyensúlyozott költségvetés feje fölött még mindig ott lebeg az a Damokles-kard, amelyik a szociális terhek révén jelentkezik. — A főváros egyetemes érdeke szempontjából tehát foglalkozni kell ezekkel a problémákkal. Elérkeztünk a tizenkettedik órához, hogy végre munkalkaimat juttassunk azoknak, akik a tavaszi hónapokban várták a kereseti lehetőségeket. Kötelessége a kormánynak is idejében kifejezésre juttatni támogatásának módozatait, ami jelentékenyen megkönnyítené a közgyűlés részéről kiküldött hetes-bizottság munkájának sikerét. Ez a bizottság már érdemleges javaslatot fog tenni a legközelebbi időben a munkanélküliség leküzdésére, bár tagadhatatlanul nagy gondokat okoz a pénzügyi fedezet előteremtése, amikor a főváros gazdasági helyzetét súlyos kiadásokkal megterhelni nem lehet. Az eddigi előtanulmányok azt mutatják, hogy vannak lehetőségek, amelyeknek mindegyike a munkanélküliség megszüntetését szolgálja. Elmondotta még Becsey Antal, hogy a hetes-bizottság, a héten konkrét előterjesztést tesz úgy a munkalehetőségek, mint a pénzügyi fedezet kérdésében, ugyanakkor pedig felkéri a kormányt, hogy a tőle függő kooperatív intézkedéseket mielőbb tegye folyamatba. Magyar Királyi Állami Sorsjáték 17 ezer nyereményt sorsolnak ki 250.000 aranypengő ériékben Főnyeremény 40.000 aranypengő. Nyeremények 20.000 P., 1.0000 P , 2 szer 5.000 P., 4-szer 25.00 P„ 6-szor 2.000 P., 10-szer 1000 P. melyek mind készpénzben fizethetnek ki. Húzás június 7-én Égés* 3.— F. Sors] egy árak: Fé§ 1.50 P. Kapható minden bank. sorsjátékelárusi- lónál és dohánytőzsdében. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M kir. Pénzügy- igazgatóság Budapest, V,, Szalay-u. 10. fflaiígaini - arany .... Rádiói hallgatni, azonfelül szórakozás. Próbálja meg a 7050-es Orion rádióval * « EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT F _________ ___________hipqlol o. lopja____________________
