Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-27 / 17. szám

jmmmálzmMP* Hét kíi'földi ország törvényeinek tanulmányozása után aiőváros elkészítette a m agy a r h o n oseági és állampolgársági törvény revíziójának tervezetét A főváros önkormányzatában, sőt az egész országban állandóan sürgeti a közvélemény a sok panaszra alkalmat adó régi állampolgársági törvény revízióját. A főváros közigazgatási bizottságában és közgyűlésében is számtalan alkalommal tették szóvá a régi honossági törvény hiányait, amelyek különösen azóta váltak érezhetővé, amióta a tria­noni békediktátum következtében Magyarország s a ma­gyarság sorsában előre soha nem látott történelmi fordulat következett be. Legutóbb az idei költségvetés tárgyalása során hangzott el konkrét indítvány, hogy a főváros írjon fel a kormányhoz a törvény módosítása érdekében s ezt az indítványt a törvényhatósági bizottság annakidején el is fogadta. A főváros közjogi ügyosztálya törvénymódosító javas­latát közel félesztendős munkával most elkészítette és annak részleteiről beavatott helyen a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munka­társát : — A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesz­téséről alkotott 1879 :L. t.-c. igen sok rendelkezése a mos­tani viszonyokhoz teljesen elavult és úgyszólván egységesen kialakult felfogássá vált, hogy a honossági törvény módosítása halaszthatat­lanul szükséges. A törvény meghozása óta több, mint ötven .esztendő telt el s míg más országok törvényhozásai a régi honosítási tör­vényeket az azóta megváltozott viszonyok foljdán többször is módosították, addig a mi törvényünk figyelmen kívül hagyta az átalakulásokat, változatlan maradt. Fogadoli honfiak ■— 1879 előtt az állampolgárság kérdését törvény nem is szabályozta és a régi törvény nem támaszkodhatott ki­fejlődött. joggyakorlatokra. 1818 előtt csak ünnepélyes „honfiúsítással' vagy királyi adományozással lehetett állampolgárságot szerezni és ezeket „fogadott honfiaknak1 ‘ nevezték. A „lionfiúsítottak'‘, akik rendszerint valamilyen szolgálat, vagy érdem elismeréseképpen kaptak honpolgár­ságot, az országgyűlésen, vagy a királyi udvari kancellária előtt hüségesküt tettek le, erről okmányt kaptak, viszont 200—2000 darab aranyat fizettek hatósági díj címén. 1848-ban Szalay László készített egy honossági törvény­tervezetet, de ebből törvény nem lett soha. A Bach-korszak alatt is meg lehetett szerezni az állampolgárságot, és pedig úgy, hogy az idegen, ha a város polgárai közé már fel volt véve, ipart űzött, a közterhekhez hozzájárult s legalább tíz éve állandóan belföldön tartózkodott, ezzel állampolgársá­got szerzett. 1867 után, mikor az önkényuralomnak vége lett, az alkotmányos magyar kormány más honosítási el­járást alkalmazott. A belügyminiszter honosította* a folya­modó idegeneket, ha a törvényhatóságok az ilyen kérelmet vagyoni, politikai és erkölcsi tekintetben kifogástalannak találták és javasolták. A honosítottnak hüségesküt kellett letennie. Érvényben volt egy 1814-ből származó udvari ren­delet is, amely úgy szólt, hogy a magyar honosságot hall­gatólagosan megszerezhette az a külföldi, aki tíz éven ke­WEIMGHUBER Székesfővárosi Pavillon Kávé Máza "VI., Városliget folyó hő 2S*án9 esütört&kön MEGNYÍLIK resztül útlevél nélkül, háborítatlanul Magyarországon tar­tózkodott. Honosításán magyarok-— Az osztrák-magyar monarchia államai között, — mint tudjuk — nem volt útlevélkényszer s így a polgárok szabadon változtathatták lakóhelyüket. A nyolcvanas évek vége utáni gazdasági fellendülés, különösen a főváros és az ipari centrumok erőteljes fejlődése, a vasutak kiépülése olyan munkaalkalmakat teremtett, amelyek a külföldi szak­munkások nagy tömegeit vonzották az országba, illetve a fővárosba. Ezek a külföldiek itt letelepedtek, családot ala­pítottak, gyermekeik, unokáik születtek, >aki régi hazájuk­kal minden kapcsolatot megszakítottak, régi anyanyelvűket is elfelejtették, csak magyarul tudnak, magyar katonák lettek, részesei a magyar történelemnek, a világháborúban együtt küzdöttek a magyar katonákkal, de a törvényes ho­nosságot de jure mégsem szerezték meg. A jelenlegi állam- polgári törvény ezeket a magukat szívvel-lélekkel magyar­nak valló, teljesen. meghonosodott, csak magyarul tudó embereket, mivel a törvény teljesen a leszármazási elv alap­ján áll, ni nemrég beköltözött külföldiekkel egyenlő elbánás­ban részesíti. A törvény ugyan lehetővé tette eddig is, hogy a letelepedett külföldiek a magyar állampolgárságot hall­gatólagosan megszerezhessék, de ehhez az 1875 és 1880 közötti adózás és helybenlakás igazolása szükséges s ezek­nek az' ötven évnél öregebb okmányoknak a beszerzése le­küzdhetetlen nehézségbe ütközik, mert az államrendőrség bejelentőhivatalát csak 1880-ban állították fel, így ennél régebbi időből nem is lehet igazolni a helybenlakást, a régi adólajstromokat pedig kiselejtezték. Részletek a lörvényiovasfaflióS — Mielőtt a főváros a honossági és állampolgársági törvény korszerű reformjának kidolgozásához hozzáfo­gott volna, beszerezték Ausztria, Németbirodalom, Svájc, Anglia, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok honosítási törvényeit és e hét ország törvényeinek feldol­gozásával, ismertetésével készítették el a mai kornak meg­felelőbb és a nemzeti irányzatot is szem előtt tartó, új törvényj avaslatot. — Az új törvénytervezet érdekesebb részei a követ­kezők : — A régi törvény szerint, ha egy magyar nő külföldi­hez ment feleségül, akkor magyar állampolgárságát elve­szítette és honossága férjééhez igazodott. Az új törvény- tervezet szerint- ez megváltozik és a magyar állampolgárnő a külföldivel kötött házasság után is fenntarthatja magyar állampolgárságát, ha közjegyzőnél, vagy állami anyakönyv­vezetőnél a házasság megkötése előtt errevonatkozóan sza­bályszerű nyilatkozatot tesz. A születendő gyermekek állampolgárságára is megegyezhetnek a különböző honos­ságú házasulandó felek a magyar állam javára, a házasság megkötése előtt. Megrövidíti az ülj tervezet a honosság megszerzéséhez elővrt helybenlakási időt is. A régi törvény ötévi, megszakításnélküli belföldön való tartózkodást ír elő, ezzel szemben az új szerint elegendő három év igazolása. Viszont a régi törvény szerint csak a kifogástalan maga­tartást kellett igazolni, míg most a nemzethűséget is. A régi törvény hat esztendőt követelt annak igazolására is, hogy az illető az adózók lajstromában szerepel. A tervezet meg­elégszik három esztendővel. Újítás az is, hogy a honosságot kérelmezőnek a kérvény beadásakor igazolnia kell, hogy magyarul kifogástalanul beszél, ír, olvas. Igen érdekes a tervezetnek az a szakasza, amely úgy szól, hogy kiváló írók­nak, festőknek, szobrászoknak, általában kitűnő tehetségek­nek, avagy olyanoknak, akik az országban hasznos talál­mányt honosítottak meg, a hadseregben szolgáltak, magyar egyetemen oklevelet szereztek, magyar nőt vettek féleségéül, vagy az országban születtek, elegendő egyévi bentlakás iga­zolása is. Az ilyenek kérvényükben kötelesek ünnepélyesen kijelenteni, hogy lemondanak minden idegen fejedelem s állam iránti hűségről s alattvalói hűséget és ragaszkodást ígérnek a magyar állam 'alkotmányának. A honpolgári eskü szövegére nézve a tervezet úgy intézkedik, hogy egyelőre Magyarország alkotmányára történik az eskütétel, azzal a GYÁRTMÁNYOK A LEGGONDOSABBAN KÉSZÜLNEK Ide tartoznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabilmótorok, lokomobilok, traktorok, cséplőgépek és más mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és úlgvalu-) gépek, lakókocsik Vas- és acélömtvények, öntöttvas csövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények, — 1EUDLOT F-DITTRICH-féle armatúrák, szivattyúk stb —Tehearauiíomobíiok, autóbuszok a ,,MERCEDES-BENZ44 gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autók. Lajtos öntözőkocsik. - Jobbágy-féle szab. Solytonégő kályháink a háztartások- B/' • pc ríirfliríntnítoi 9 ban és középületekben (iskolákoan, hivatalokban stb., a legjobban használhatók. I ÍC?IC>jí*C5g|05Iiö$ J Go fOíi CSlOfU MAGYAR KIR* ÁLLAMI VAK ACÉL' Él GÉPGYÁRAK BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 21 TELEFON: JÓZSEF 460—29 ■iHii'iimiiiiini'imuMiiii ■'«111111 i i Budapest, 1932 április 27 . megjegyzéssel^ hogy ez a királyság kérdésének alkotmányos módon való elintézéséig érvényes. Elveszíti az a honosságát, akinél bebizonyosodik, hogy a, mostani törvény megsértésé­vel, hamis bizonyítékokkal s a hatóságok félrevezetésével szeiezte meg. Ha ez öt éven belül derül ki, akkor nemcsak a magyar honosok jegyzékéből törlik, hanem büntető úton is eljárnak ellene. Törlik a Kossufh-paragrafust — A törvényben külön szükségesnek tartja a főváros azt hangsúlyozni, hogy a tízéves távoliét révén nem szűnik meg a magyar állampolgárság. A régi törvény ugyanis az állampolgárságnak iiymódon való elvesztését akkor bizo­nyos felsőbb nyomásra iktatta be paragrafusai közé, és pedig különösen Kossuth Lajosra való tekintettel, mert az osztrák udvar szükségét érezte annak, hogy Kossuth Lajos iiymódon elveszítse magyar honosságát és hontalanná vál­jék. De különben is az ország határán kívül élő ezer és ezer magyar válik tudta nélkül hontalanná ezen intézkedés folytán, ha nem jelenti be magyar állampolgárságának fenntartását. Viszont szükségesnek véli a tervezet annak a hangsúlyozását is, hogy elvész a magyar állampolgárság valamely idegen állampolgárság megszerzése révén, hogy ezzel megszűnjék a kettős állampolgárság tarthatatlan állapota. Magyarország arany koszorús mestere Szlesák László harang- és ércöníőds, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Fraugepán-utca 77. szám Telefon: Aui. 913-53 Bazilika részére készüli 7945 kg új haraz&g Ab 1900. Ari piriztl Tfláebi&lUI&xoB díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, as 1923. ée 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi eUsaaerfilevéi T — KSltségvetésseí tosen szolgál! — ElSnySe fizetési feltételek I RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Uj orgonákat, valamint homlokzat- sípokat szállítunk és orgonajavltá- sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyáraink­ból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X. KERÜLET, SZIGLIGETÍ-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSFALVA) Telefon: 96—3—45. Hyperoi szájvíz- tabletták ideális száj- és tovoköblög ető Bcióa, ráakad ám. aszfalt felv&gásáhos vegyes bér*kompr©ssorl LIIKi JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadé, Bndapeet, Vili, kerület, Orczy-ót 22. a. Telefonszám : József 335—42 vitéz Darvas Lajos oki. mérnök Nemes építő vállalat Budapest, ÍV., Királyi Pál-ulca 20, Telefon: Aut 86—2—96 |Í.OBBBB»IBBOBBBBBSI!!,iBBIÍOBBBBBBBHBB»’BBB3BBB01JBnBEEn«BBIIBBBB!JBBBBBBnBnBnBOBBBBH9BBBBBBBBBBBnHBanBBBBBBBBHHBBaS»«lBBB»BBBBBBBSnBHBBBSBBOBBHBBBBBBBBBBBr»,fcBBaBBBBBBBBBBBBBBBBB I Fizessem elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra IbWBRsa ■JB*rvAaniaH«HaBBBBBanRMBa«KicBBBZBnaHMHaBnaMflBauiBa

Next

/
Thumbnails
Contents