Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
Budapest, 1932 április 27. jßvdEOsiffiMkp 8 JAvöhétenapolsAraicster ankétet tart az ifjúság elhelyezkedésének megtárgyalására íróasztalhoz kell futtatni a diplomás fiatalságot — mondja Kozma Jenő — Céladó az állástalan ifjúság dotálására — Komoly megmozdulás a nagy probléma megoldása érdekében Néhány éve már, hogy a legégetőbb napikérdések ; homlokterébe jutott az ifjúság elhelyezkedésének problémája. Foglalkoztak vele elsősorban az ifjúsági egyesületek, azután az egyetemi vezetők, a különböző szociális szervezetek, a kormány, de a kibontakozás útját mindez- ideig nem találták meg, aminek magyarázata adva van: a probléma annyira sokrétű, hogy azonnali és hatályos intézkedések hozhatják csak meg a gyors megoldást. Vannak elgondolások és tervek, de mindezek még távol állnak a gyakorlati megvalósítástól és attól az eredménytől, amelyik ténylegesen lehetőséget nyújt az ifjú generáció megélhetésének biztosítására. Az ifjúság elhelyezésének beláthatatlan jelentőségű ügye az elmúlt napokban érkezett döntő fordulatához, amikor Kozmoj Jenő dr. országgyűlési képviselő, a főváros egyik legelőkelőbb testületében, a közigazgatási bizottságban vetette fel és indítványának hatása alatt Sipöcz Jenő polgármester készséggel vállalta annak az cmlcétnak az összehívását, amelyik azután az összes érdekeltek bevonásával keresi az eredményes kibontakozást. x\. nagy- jelentőségű kezdeményezésről intéztünk kérdést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: Ebben az utóbbi esetben kell alkalmazni a céladót, amelynek jövedelméből azután megteremthető a fiatalság dotálása. — További indítványom az volna, hogy a gyakornoki állásokon kívül minden lehetőséget aknázzunk ki az ifjúság elhelyezésének keresztülvitelére. A napokban lépett életbe a lisztforgalmi adóról szóló kormányrendelet, amellyel kapcsolatban 1000—1500 ellenőrt fognktk alkalmazni. A diplomás fiatalságot rátermettnek tartom arra, hogy ilyen ellenőrző állást vállaljon, kenyeret kapjon, dolgozzon, eredményeket érjen el. Nézzünk körül az országban és ahol csak lehet, az ifjúságot helyezzük előtérbe, hogy megélhetését megtalálja és képzettségének megfelelően értékes tagja legyen a nemzeti társadalomnak. * Kozma Jenő nagyérdekességü fejtegetései nem tévesztették el hatásukat és az eredmény szempontjából végtelenül örvendetes, hogy a polgármester máris megbízta Fellcay Ferenc főjegyzőt a fővárosnál alkalmazandó diplomás fiatalság elhelyezkedési tervének kidolgozásával. Ezt Sanyarú életviszonyok közepette is örülni a jelennek — mert csakis a jelent éljük át valóban — akkor vagyunk képesek, ha a korszak legértékesebb javát felismerjük, megbecsüljük és élvezzük. Mindennapi nélkülözhetetlen élvezetünk a kávé; az emberiség a kávé korszakát éli. JÓ KMft - MEMIÜKMÉ követőleg valószínűleg a jövő hét végén ankét lesz a városházán, amelyen résztvesznek a Széchenyi Szövetség előadói, a bajtársi egyesületek, a Turul-szövetség, továbbá Sehandl Károly, Kozma Jenő, Illés József, Magyary Béla, Wits Béla, Kunz Ödön, Balogh Elemér, Both Dezső, Koós Zoltán és még számosán az ifjúság irányítói és a kérdés szakértői közül. — Behatóan tanulmányoztam ezt a1 kérdést és figyelemmel kisértem hosszú időn keresztül a különböző mozgalmakat, amelyek, elismerem,, közös cél felé törekedve ugyan, de többféle szervezkedéssel próbálkoztak eredményt elérni. A közigazgatási bizottság ülésén azért vetettem fel ezt a kérdést, hogy egyesítsük az erőket és koncentráljuk a polgármester kezében a mozgalom további vitelét, mert az ország egyik legnagyobb küziiletének bekapcsolásával feltétlenül bekövetkezik a megfelelő prosperitás és a megfelelő eredmény. A közigazgatási bizottságban elmondottak után hívták össze az Országos Széchenyi Szövetség ankétját, ahol rámutattam arra, hogy disztingválni kell a tények és feltevések között. Nem egyszer elhangzott e probléma tárgyalásánál a mdmmut fizettél és az álláshalmozás kérdése. Hangoztattam, hogy tudomásom szerint mámmal fizetés a városinál és az államnál már minden. A mammutfizetésekről akkor volt szó, amikor a fővárosi törvényről tárgyaltunk és azóta köztudomású, hogy a polgármester igazán drákói rendelkezésével az aránytalanul nagy fizetések megszűntek. Az egyes nagyüzemek vezetőinek dotációja egy- harmadára, sőt ennél kevesebbre is csökkent. Ezt a kérdést tehát, mint megoldási eszközt, ki kell kapcsolni, mert ha volna is mammutfizetés, mint ahogy nincs: tízezer főből álló diplomás ifjúság tömegeinek az alimentálására ez amúgy sem alkalmas. A kivezető út iránya tehát nem erre vezet, máshol kell megtalálni az olyan plattformot és rendszert, ahol a diplomások tízezerje elhelyezést nyerhet. A Széchenyi Szövetségben az ifjúság iránt érzett aggodalommal és szeretettel kerestem a lehetőséget, hogy miképpen tudjuk intézményesen a fiatalság problémáját megoldásra vinni. Kifejtettem az álláshalmozás ügyét és hangoztattam, hogy nem tekintem álláshalmozásnak, ha a családos kenyérkeresőnek két állása van és ebből háromszáz-négyszázpengős összjövedelmet tud magának biztosítani. A mammutfizetés és az álláshalmozás csak frazeológiának jó, de az ifjúság sorsára kiható megoldásnál eredményt nem biztosít. — Gyakorlati térre kívánom vinni ezt az egész kérdést azzal az indítvánnyal, hogy a foglalkozást nem találó mai fiatalságot juttassuk íróasztalhoz, ami valójában .csak szimbólum és nem azt jelenti végül, hogy mindenkinek íróasztalt kell adni. A fizetés- nélküli gyakornoki állások visszaállítására gondoltam, ahol idővel kialakul a tehetségek előretörése. Elképzelhető ez azoknál a fiatalembereknél, akik családi ellátásban részesülnek,-de honoráriummal látnám el azokat, akiknek nincsen semmiféle megélhetési forrásuk. Rámutattam az olyan céladó behozatalának szükségességére, amelyet minden intézménynél rendszeresíteni kell, ahol racionalizálnak a gépek javára és az ember-ék káifím. Megállapítottam ugyanis, hogy kétféle racionalizálás van. Az egyik, amelyik kénytelen leépíteni azért, mert nem tud megélni, a másik, amelyik beállítja azt a munkagépet, amelyik az embert kenyértelenné teszi. Továbbra is állandósul az iparosság panasza a műszaki munkák kiírásának módja miatt Tévedés folytán mellőzte a tanács a vizsgáló-bizottság kiküldését A magasépítési bizottság és a törvényhatósági tanács legutóbbi üléseit élénken foglalkoztatták azok a bírálatok, amelyek a törvényhatósági tanácsban- bizonyos közszállítási munkák kiírása, illetve végrehajtási mód,jia miatt elhangzottak. Az -egyik lé-utóbbi tanácsülésen Scheuer Róbert kifejtette, hogy a Leheldéhh új templom építésének elektromos szerelési munlcái és még egy-két központi fűtésszerelési munka Idífááa a szakemberek megállapítása szerint nem volt reális. Mikor -ez a kritika a tanácsülésen -el- han-g'jzott, .a magasé-pítes-i ügyosztály a konkrét- ügyekben szakvéleményeket szerzett be egy műegyetemi tanártól, továbbá az Elektromos Müvek igazgatóságától és ezeknek a szakvéleményeknek az alapján készítette el azt a jelentést,, amelyet' azután a polgármester a legutóbbi tanácsülés elé terjesztett. A magasépítési ügyosztály mellé rendelt szakbizottság is foglalkozott a tanácsülésen kifogásolt kérdésekkel és a törvényhatósági tanácsülésben elhangzott észrevételeket, amelyeknek az volt -a célja, hogy a polg'ár- mester felvilágosító válaszát kérje ik-i, alaptalan támadásnak minősítette. Ilye-n- előzmények után került újra a kérdés a törvóny- lyitósági tanács múlt-heti ülése elé, amelyen az ügyosztály tájékoztatása ala-pján a polgármester részletes jelentésben szá-m-o-lt be -a tanácsnak. A polgármester, illetve az ügyosztály jelentésének ismertetése után Scheuer Róbert bejelentette, hogy a válását nem veszi tudomásul, mert az általa kifogásolt ajánlatokban, illetve ajánlati felhívásokban olyan tételek és részletek szerepeltek, amelyek nem voltak világosak. Hivatkozott arra, hogy -a templomépítésnél egyszerűen vi-llanyvezeték-szerelési munka volt feltüntetve, holott nem közömbös az, hogy a szerelési munkát fen-n a toronyban, vagy lenn a földszinten kell-e elvégezni. Gyakori a panasz, hogy ,a kiírások -és a munkák végrehajtása között lényeges eltérések vannak. Seltener Róbert azt indítványozta, hogy a tanács küldjön ki háromtagú bizottságot és az másfél évre visszamenően vizsgálja meg a magasépítési ügyosztálynál történt összes kiírásokat és a tényleg elvégzett munkákat. Scheuer Róbert indítványa körül a tanácsülésben éles vita fejlődött ki. Petrovácz Gyula -ellenezte az utólagos felülvizsgálást, arra hivatkozva, hogy az igen nagy munkával járnia. Ehelyett azt ajiálnl-otta, hogy -a hibák a (jövőben Való -elkerülésére a felülvizsgálatot ne -a -kiírást végző tisztviselő, hanem egy harmadik személy végezze. Ebben a vitában résztv-ett Pa-yr Hugó törvényhatósági tanácstag’ i-s, aki ugyancsak az évekre visszamenő vizsgálat miellett foglalt állást. A felszólalás kapcsán kérdést intéztünk Payr Hugó országgyűlési képviselő tanácstaghoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Csak a javasolt vizsgálóbizottság alkalmas arra, hogy az iparosokat és vállalkozókat megnyugtassa. A polgármester is csak hálás lehet, ha megállapítást nyer, hogy valóban történtek-e e téren hibák és igazak-e az egyre hangosabb panaszok, melyek szerint a kiírásoktól eltérő módon hajtottak végre munkálatokat és ily módon előnyhöz juthattak azok a vállalkozók, akik esetleg előre tudták, hogy a kiírt munkák közül mit nem kell elvégezni. Ha tényleg történtek ilyen hibák, úgy a polgármester tudni fogja, hogy retorzióval élhet, ha pedig kiderül, hogy nem voltak kifogásolnivalók, akkor legalább el tehet oszljfúni a szóbeszédeket, a panaszokat és megnyugszik a közvélemény is. — Petrovácz Gyula és pártja ennek dacára tiltakozott a vizsgálóbizottság ellen, még akkor is, mikor leszögeztem, hogy ez a felfogás olyan színezetet kelt, mintha a- munka kiadásának eddigi módjával meg lenne elégedve. Petrováczék ellenérve az volt, hogy az utólagos vizsgálat rengeteg munkát ad és a tanácsnak nincsen elég műszaki szakértője.-—- Hiába hivatkozott Scheuer Róbert arra, hogy ennél a vizsgálatnál nem kell minden műszaki kérdéshez érteni, mert a számszerű differenciát éppen úgy konstatálni tudja minden józaneszű ember, — különösen ha műszaki képzettsége van, — mint ahogy a bírák is közmegnyugvásra döntenek olyan kérdésekben, amelyek szakszerűek. A tanácsülésen Petrovácz és pártja a vizsgálóbizottság kiküldése ellen szavazott. A szavazás eredménye az volt, hogy a bizottság kiküldése ellen 9-en szavaztak, a vizsgálóbizottság kiküldése mellett pedig az Egységes Községi Polgári Párt és az ellenzék szavazott, ugyancsak 9-en. A szavazatok összeszámlálásánál tévédéi történt. A javaslat mellett először csak 7 szavazatot számoltak össze s mikor az Egységes Községi Polgári Párt kifogással élt és az elnök új szavazást akart elrendelni: Petrovácz és pártja óvááfi emelt, adón a címen, hogy nem lehet kétszer szavazni. — Ilyen -módon aztán tényleg sikerült Petroikí- ezéknetk a vizsgálóbizottság kiküldését mellőzni, holott ez azt eredményezi, hogy a főváros iparosságának az az állandó keserves panasza .amely a kiírások módjára vonatkozik, továbbra is megmarad. Kár azért a látszatért, mintha a vizsgálóbizottság kiküldésének mellőzésével valaki a. felpanaszolt módszert akarná állandósítani, holott ez egészen biztosan egyik pártnak él a törvényhatósági tfinács egyetlen tagjának, magának Petrovácz Gyulának sem a szándéka.
