Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-20 / 16. szám
Huszonegyedik évfolyam ttBudapest, Í932 ápriíis 20. Í6. szám Előfizetési úr t Egész é vre .............24 pengő Fé lévre ...................12 pengő Eg yes szám árai 50 fillér- „ -- —; FELELŐS SZERKESZTŐ j DACSŐ EMIL | Megjelenik minden sserdán Szerkesztőség é« kiadóhivatal i Budapest* VI.* Szív-utca 18. Teleionszám: Au4. 137—15, A kezdet Elején vagyunk-e a válságnak, vagy a közepén, esetleg talán már a vége felé járunk? Ki tudna, és ki meine' erre ma egyenes választ adni és ha felelni próbálna is valaki, a merészsége nem terjedhet addig, hogy hitét és reménységeit komoly értesülés, vagy meggyőződés gyanánt hangoztassa. A gazdasági leziillöttségnek ebben a világ-káoszában mindent mozdulatlanságra kényszerítettek és minden erő és minden akarat rabláncon sínylődik. A szörnyű világégésben örülni kell, szívből és lelkesen örülni,, ha mégis akad közület, amely cselekedni igyekszik, amely csodatevő energiával megmozdulásra készteti a megmerevedett világot. Bevalljuk, az első percben szélmalomharcnak véltük azokat a lelkes és szép felszólalásokat, amelyek a városházán a reménytelen ifjúság érdekében hangzottak el. Láttuk, hogy mindenütt, amerre az ifjúság és a munkájából kiesett lateiner-osztály munkanélkülijei valamelyest reménykedtek, kegyetlen, megmozdíthatatlan sorompók zárták el az utat a munka felé. Hitét vesztette mindenki, mert a reménységnek halvány sugarai sem látszottak. És most egyszerre az élre rugtat megint a főváros, megint Budapest, komnmnitása nz a. Nőé. .hárlrá-an. nmeidből szárnyra bocsátják az első galambot. Egy pillanatra el ne felejtse senki,, hogy amikor a válság átka ránkszakadt, akkor is Budapest állt egyedül, lábát keményen . megvetve a realitások partján: egyedül Budapest volt az a száraz terület, amelyet a kétségbeesés és reménytelen válság árvize el nem öntött. Ha pedig most ő veti a fuldoklók felé a mentőkötelet, akkor azt örömmel kell fogadni, mert ez a kommun it ás nem tévedt le eddig egyszer sem a realitások földjéről. Ezen a héten két kivételes, szép és emlékezetes sikerét jegyezheti föl az Egységes Községi Polgári Párt, amelynek kezdeményező szerepe ma már el nem vitatható a községi ügyekben. A Fővárosi Hírlap hasábjai telve vannak tanuságtételekkel, hogy ez a párt hosszú idő óta teljesen magához ragadta az inieiativát és szerény munkával, de eredményes kezdeményező tevékenységgel hálálja meg a választók bizalmát. A mi olvasóink tudják, hogy az Egifséges Községi Polgári Párt már régóta követeli a fiatalság érvényesülési és elhelyezkedési lehetőségét. A héten azután ez a kérdés eljutott abba a stádiumba,, ahol már csak a komoly és jelentős intézkedések következhetnek. Ugyancsak az Egységes Községi Polgári Párt kezdeményezésére jutottunk el odáig, hogy Sipőcz Jenő polgármester április 30-iki határidővel kétszáz végleges tanügyi állásra hirdetetett pályázatot. Az Egységes Községi Polgári Párt február közepén tartott pártértekezlete már határozottan követelte az ideiglenes tanerők véglegesítését és ha most a kilencszáz ideiglenes közoktatási alkalmazott közül legalább kétszáz eljut a véglegesítéshez, akkor ennek érdeme az Egységes Községi Polgári Párté. Ezek pozitív eredmények. Igaz, hogy a tanerők számára nem új állásokat szerveznek, de aki most, ezekben a szörnyű, kataklizmás napokban jut el a véglegesítéshez, az, ne tagadja, mától kezdve hinni fog a csodákban. Ami pedig az ifjúságot illeti, feléjük, szegények felé most hangzott el az első biztató szó. Sivár negatívumok után az első reménysugár. Nekik és ma — ez is valami. A szörnyű idők elátkozott sorsába most belenyúl az első segítő kéz. Sokat nem tud ez a máskor hatalmas, irigyelten jótékony kéz sem cselekedni, de talán majd megkezdi a hitetlenség és tehetetlenség kiirtását. A fővárosnak pedig mindent el kell követnie, hogy legeslegelső sorban az ifjúságot mentse meg, mert a magyar jövendő nemcsak reménységét látja bennük, de egyben a magyar jövendőnek legnagyobb veszedelme is ők lehetnek. Vag\’ hogyan induljunk neki az újjáépítésnek, az ország visszaszerzésének egy lelkében megrendült, a sors által a szélsőségek felé sodort fiatal generációval. Telve lehetnek ezek ma még a legjobb szándékkal, tele lehetnek tudással, talentummal : mit ihásznál mindez, ha a műn kát lanság, a lezárt sorompók átka megmérgezi a lelkűiket? Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kilátásba helyezte a lő város jótékonysági akciójának további támogatását Nagyarányú akció zárait le az elmúlt napokban a szellemi szükségimunka befejezésével: 1800 szegénysorsú munkanélküli jutott három és fél hónapon keresztül hatósági támogatáshoz és minden túlzás nélkül elmondható, hogy a fővárosnak ez az akciója ezer és ezer embernek tette 1 elviselhetővé a téli Ínséges évszakot. A súlyos pénzügyi helyzet nem biztosíthatta az akció további fenntartását, ami távolról sem jelenti azt, hogy a hatóságok most már kevésbé gondoskodnak az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott szegényekről. Változatlanul megmarad az ingyen-ebéd kiosztása, az olcsó- ebéédek árusítása, a természetbeli adományok juttatása -éls a szegénygondozás számos bevált rendszere. A köz jótékonyság gyakorlásához azonban továbbra is komoly összegekre van szükség, aminek a költségvetési fedezete az elmúlt hónapok alatt elfogyott. A főváros milliókat költött és közel hatmillió pengőt vett igénybe az állam részéről juttatott szükségadóbevételekből, amelynek révén nagykiterjediésű 'és széles rétegeket támogató jótékonysági hadjáratát lefolytatta. A kormány már támogatását és ezért az elmúlt napokban újabb tanácskozások kezdődtek a kormány és a főváros között. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök az elmúlt napokban hosszabb kihallgatáson fogadta Schuler Dezső tanácsnokot, aki terjedelmes előterjesztésben mutatott rá az akciók kereteire és számszerinti adatokkal illusztrálta a méreteket, valamint az erre szükséges pénzügyi fedezetet. Minden szükségletet felsorol a főváros 'felterjesztése, amely egyrészt hűséges képet ad a hatósági támogatás egész szervezetéről, másrészt fillérnyi pontossággal kimutatja a válható összes kiadásokat. Értesülésünk szerint a miniszterelenök a legnagyobb jóindulattal fogadta a főváros kívánságait és kijelentette, hogy továbbra is gondoskodni kíván Budapest szegényeinek megsegítéséről. Úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök Sipőcz Jenő polgár- mestert is magához kérette, akivel azután minden részletében megbeszéli a kormány további hozzájárulásának gyakorlati lefolytatását. A döntés a jövő hétre várható, amikorra véglegesen kialakul az állami hozzájárulás legújabb mérete. Inségimmkát les*vés a főváros A főváros 'a szociális téren folymatba tett intézkedései során tavasztól őszig terjedő különféle inségmunkákat is rendszeresíteni szándékozik, ''münKáuól&ül lévő férfiakat főként csatorna- építkezéseknél és földmunkáknál foglalkoztatnák, a nőket pedig fehérnemüvarrási és más háziipari munkák elvégzésére használnák fel. Hatvanötezer családfő szerepel a szegény-nyilvántartóban, közülök a tervek szerint mintegy harmincezret tudnának foglalkoztatni. Schuler Dezső tanácsnok, a közjótékonysági ügyosztály vezetője és vitéz Horváth László tanáosjegyző1 ezidőszerint vidéken tanulmányozzák a hasonló ■ természetű inségmunkákat. Súlyosan érinti a főváros költségvetését a forgalmiadé fázisrendszerének bevezetése Glücksthal Samu rámutat a sokmillió pengős kiesés orvoslásának a módjára a forgalmi fázisadó bevezetése után a főváros helyzete még rosszabb lesz, . A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén a főváros forgalmiadó-részesedésének csökkenő tendenciájával foglalkoztak. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok számokkal illusztrálta, hogy a legutóbbi öt esztendőben milyen óriási mértékben csökkent a főváros forgalmiadó-bevétele, ami tudvalévőén a legfontosabb jövedelmi források közé tartozik. A tanács elé terjesztett kimutatás szerint a főváros forgaimiadő-részesedése 1927-ben átlag havi 1,200.0.00 pengő volt, 1928-ban havi ! .1(10.000, 1929-ben 1,120.000, 1930-ban már csak 1,020.000, 1931-ben havi 840.000!, az idén februárban pedig már csak 599.740 pengőre rúgott. Még nagyobb arányú a visszaesés a fényűzési adónál, amiből 1929-ben havonta átlag 53.000 pengő volt a részesedés, ezzel szemben most már csak havi 13.000 pengő. Ezeket az adatokat a tanács általános megdöbbenéssel vette tudomásul és egyhangúan elhatározták, hogy feliratban fordulnak a kormányhoz és kérik, hogy a főváros egynegyedes részesedését a 3 százalékra fölemelt forgalmiadó egész összege után engedélyezze. Tavaly szeptember óta ugyanis, amikor a forgalmiadó kulcsát 2 százalékról 3 százalékra emelték, a járulék továbbra is a régi maradt és- a felemelt egyszázaiét után a főváros nem részesedik. A kormány úgy intézkedett akkor, hogy a felemelt adó után egynegyed részt külön központi alapba gyűjt és szükség esetén abból támogatást ad az egyes városoknak, vagy községeknek. Ebbe a külön központi alapba a főváros a mai napig összesen 1,042.211 pengőt fizetett- be anélkül, hogy belőle bárminemű támogatásban is részesült volna. A tanácsülésen Glücksthal Samu dr. figyelmeztette a főváros vezetőségét, hogy mert a forgalmiadét a gyárakban róják le és abból alig jut részesedés a fővárosnak, mert a legtöbb gyár a környéken, illetve a vámhatáron kívül van. Glücksthal Samu dr. felszólalása a tanácsra nagy hatást gyakorolt és egyhangúan elfogadták azt az indítványát, amely szerint a kormányt felirati]ag'kérik, hogy a főváros forgalmiadő-részesedését ezentúl az egész országban szedett forgalmiadó után állapítsa meg olyan kulcsban, amely az eddigi arányoknak megfelel. A forgalmi adó további viszaesése miatt a főváros pénzügyi helyzetét fenyegető problémáról kérdést intéztünk Glücksthal Samu dr. tanácstaghoz, a székesfőváros törvényhatóságának örökös bizottsági tagjához, aki a következő nyilatkozatot adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A székesfővárosnak 1932. évi költségvetésében az általános forgalmiadóból származó részesedés címén kereken 10-,000.000 pengő, a fényűzési forgalmiadéból pedig 200.000 pengő van előirányozva. Már ez az összeg 2.800.000 pengővel kisebb az 1931. évre megállapított költségvetési tételnél. A tényleges bevételek azonban messze elmaradnak az előirányzott összegek mögött. Január és február hónapokban a bevétel körülbelül havi 600.000 pengőre, márciusiban még ennél is kisebb ösz- szegre rúg.
