Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-20 / 16. szám
2 Budapest, 1932 április 20. — Ennek az oka elsősorban., bogy a forgalom a vásárlóerő csökkenése következtében napról-napra kisebb, de igen sokban a nagy változásoknak tulajdonítható, amelyek a forgalmiadó beszedése körül léptek életbe. Ezek közül aztán megint a forgakniadó-váltság, illetve a fázisadó bevezetése játszik különösen nagy szerepet. — Az 1921-i törvény értelmében, valahányszor egy ingó dolog eladásra került, az eladó tartozott az eladás helyén az általános forgalmiadéit leróni. A fázisadó bevezetését a kereskedők és az iparososztály kívánták és ennek lényege abból áll, hogy a forgalmiadó csak egyszer rovatik le a termelés helyén, illetve külföldről való behozatal esetén a vámkezelés során. A kereskedelmi forgalomba került áru után tehát a kereskedő már nem fizet forgalmiadét és az ismétlődő átruházások helyébe egységes váltság lépett. Ez a reform kétségtelenül indokolt volt a kereskedő-osztály érdekében, mert megkímélte őt a forgalmiadé kezelésével járó rendkívül sok munkától, a pénzügyi közegek ismételt vizsgálatától és főleg a bírságoktól és egyéb kellemetlenségektől, amelyek nagy kereskedelmi forgalomnál a legnagyobb óvatosság mellett is elkerülhetetlenek. — Nagy eltolódást okozott azonban ez a reform a forgalmiadó lerovásának helyi vonatkozásaiban és ennek eredményeképpen a részesedés tekintetében, amelyet az 1921-i törvény a törvényhatósági joggal felruházott s a rendezett tanácsú városoknak átengedett. Ez a részesedés megillette a városokat a területükön befolyt forgalmiadó után. Budapest székesfőváros a területén befolyt forgalmiadénak egynegyedrészét kapta a 2%-os forgalmiadé után. Amikor a. forgalmiadé kulcsa 3%-ra emelkedett, a főváros a harmadik százalék után nem kapott közvetlenül részesedést, hanem a harmadik százalék egv alapba ikerült, amelyet a pénzügyi kormány legjobb belátása szerint osztott szét a városok és községek között. A főváros harmadik százalék címén az alapba már több mint 1,000.000 pengőt fizetett be, részt azonban eddig nem kapott.-— Nagy eltolódást fog okozni a fázisos forgalmi- adónak mind szélesebb keretekben való kiterjesztése. A napokban!' tartott minisztertanács állítólag úgy határozott, hogy a, váltsáeot a textilárukra május 15-én kiterületén igen nagy arányban jelentkezni fog. TTa állandósult volna a havi 600.000 pengős részesedés, akkor is csak 7.200.000 pengő bevétel éretnék el az egész év soráé. Minthogy azonban ez a bevétel havi 400.000 pengő alá is süllyedhet, a maximalis bevetel az 1932. év során spnvmiesetro sem fogja az 5 millió pengőt meghaladni. Ez elvan nagy hiányt eredményez most a zárószámádásokbain, hogy a tanács legutolsó ülésén szükségesnek tartottatm indítványozni, hogy a főváros a forgalmiadé megosztásának a reformját kérelmezze. — A. megosztás eddigi tapasztalatok szerint nem -zorítkozhatik a fővárosban elért- bevételekre, (mert Májusban lejár az üzemi bizottság mandátuma A bizottság a megalakuláskor elnököt és alelnököt választ Érdekes esemémnyel szolgált az üzemi bizottság legutóbbi ülése, amelynek napirendjén szerepelt az elnöki állás betöltése. A többségi pártok előzetes megbeszélés nélkül és két tagjuk távolmaradása folytán hátrányosabb helyzetbe kerültek, aminek következményeként BüchWr József szociáldemokrata bizottsági tag került a fontos testület élére. BHehler József személye ellen természetesen semmiféle kifogás sem hangzik tel, •mert köztudomású róla, hogy alapos ismerője úgy az üzemi, mint a közigazgatási problémáknak, csupán pártállásánál fogva százszázalékosan a lcözs'égesítés és a további üzemesítés szükségességét vallja. Egész bizonyos, hogy a bizottság jövőbeni munkássága továbbra is értékes eredményeket ígér, azonban olyan rendelkezések állják útját a bizottság fenntartásának, amelyek kötelező erővel írják elő az újjáalakítást. A fővárosi törvény a szakbizottságokon kívül felállítandó külön bizottságok élettartamát egy évben jelölte /-meg. Az üzemi bizottság -a anult év májusában alakult meg és így a mostani bizottság működésének terminusa néhány hét múlva lejár, ami azt hozza magával, hogy gondoskodni kell az újjáalakításról. Ezt a feladatot ai törvényhatósági bizottság látja el, ahol május első napjaiban megválasztják az új bizottságot, amelyik azután a saját kebeléből választja meg a bizottság elnökét. Ilyen körülmények között a mai üzemi bizottságot csakhamar új bizottság váltja fel, amelynek összetételében azonbani valószínűleg nem lesz változás. Már a közigazgatási bíróság előtt fekszik a főváros panaszirata a temetkezési ügyben Téves adatok alapján hangzottak el a parlamenti támadások a főváros vezetősége ellen — Szigorúan a törvény előirásait követték a panaszirat elhatározásánál A Községi Temetkezési Intézet ügye program szerint •alakul!: a múlt-heti közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a közigazgatási bíróságihoz injtéziendő panasz- irat elküldéséhez. Szemethy Károly dr. tisztifőügyész már elkészítette a bíróság elé ikerülő panaszt, amelyik minden részletében feltárja a temetkezés községesítésé- ueb históriáját, előzményeit, a hatósági rendelkezéseket és az ebből folyó jog’i helyzetet, amelyik a fővárost annakidején kényszerítette a magánvállalkozók kártalanítására és a monopólium megteremtésére. A főváros .uanAAza szombaton máj- a köz- igazgatási birosagüos erkezett, ahol valószínűleg rövidesen meghozzák a nagy érdeklődéssel várt ítéletet. A községi üzemeikről és általában a vtemetkezési ia> tézet ügyeiről soli szó hangzott el a képviselőháziban is, ahol Éber Antal fejtegette annak az álláspontnák a helyességét, amely a szabad kereskedelem és szabad iparűzés mellett hangzott el. Éber Antalnak a felszólalása élénk megvitatásra adott alkalmat és nagy álla-1 lánosságba-n csodálkozásuknak adtak kifejezést afelett, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen olyan területen követeli a kereskedelem és ipar szabaddátételét, amelyik természeténél fogva a legkényesebb feladatok megoldására hivatott. Meglepő, hogy Éber Antal elsőnek a kegyelettel és a gyásszal kapcsolatos kereskedői tevékenységnek követel szabad utat, ahol pedig az üzletkötésnek, a kereseti lehetőségek utáni versengésnek nem volna szabad érvé-1 nyesülnie, mert minden ilyen törekvés csak ,a gyászházak kegyeletsiértését eredményezi. Kétségtelen, hogy a fővárosban megkötött vételi ügyletek után a forgalmiadé a vámhatáron és az ország minden részében szedetik. .4 fővárosnak részesedése ennék következtében ez állam- kincstár összeg forgalmi adóbevételed alapján állapít- tassek meg. Megosztási kulcsnak pedic azt, a;z arányt ajánlottam, amelyben a fővárost megillető részesedés az eddigi megosztás szerint, az összes állami forgalmi- adó-bevételhez arányúit. Az 1931—32. évre szóló állami költségvetés szerint általános forgalmiadé címén 99 millió pengő, fénvűzési forsralmiadó címén 10 millió pengő, összesen tehát 109 millió pengő van előirányozva. A s/ékerfővárosná'l az 1931-iki költségvetés szerint 12,500.000 pengő, az 1932. évre szóló költség- vetése szerint pedig 10,000.000 pengő, átlagban tehát 11,250.000 pengő a forgalmin dó-bevétel előirányzata. Ha ezt. a két költségvetést vesszük összehasonlítási alapul, a főváros részesedését abban az arányban kellene megállapítani, amelyben a 11.250.000 pengő áll a 105 millió pengőhöz, vagyis valamivel több, mint 10 százalékban. Ha az <1921—31-ig terjedő 11 év átlagát vesszük számítás alapjául, a főváros részesedése magasabb arányban volna, megállapítandó. A reformmal elém ők, hogy a főváros költségvetése nem mutatnál fel a forgalmi- adók terén! nagy hiányt. Ha uem foganatosítjuk a reformot, a kimaradó 5 millió pengőt pótolni kellene más bevételi forrással. Ez megint ni főváros lakosságát indokolatlanul terhelné, mert a forgalmiadét is leróna a váltság címén felemelt vételálban és az újabb adónemet is vállalnia kellene. # A nagyfontosságú kérdésben különben a törvényhatósági közgyűlésnek is módjában lesz, áll ástfoglalni. Glücksthal Samu kérelmére a po-lgármester napirendre tűzi ezt «■ tárgyat, hogy így a községi háztartást oly közelről érintő kérdésben egyöntetű megnyilatkozás történjen, Nagyon érdekes, hogy a Községi, Temetkezési Intézet és a magánvállalkozók harcában milyen helyzet alakul ki addig is, amíg J a közigazgatási bíróság a maga ítéletét meghozza. Arra a hírre, hogy a miniszter a ren deletet kibocsátotta-, közel száz kérvényt nyújtottak he a kerületi elöljáróságokhoz iparengedély megszerzése céljából. Az elöljáróságok a kérvényeket átvették, azonban' az iparengedélyek kiadását a törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelően megtagadták. Az 1907. évi 60. t.-c. ugyanis kimondja, hogy miniszteri rendelet mindaddig nem léptethető életbe, amíg a rendelettel szemben beadott panasz végleges elintézést nem nyer. A főváros a törvénynek megfelelően 15 nap alatt benyújtotta felebbezését és ezzel a rendelet felfüggesztő hatályát biztosította, vagyis, a miniszteri rendelet mindaddig nem kerül a gyakorlatba, amíg az ítélet el nem hangzik. A, Községi Temetkezési Intézet tehát változatlan keretek között folytatja működését és további intézkedésig gyakorolja - a budapesti temetkezési monopóliumot. Legjobb tőKebefeKtetés a Horthy" Miklós-út 75. számú ház Szövetkezet tehermentes öröklakásai Délkeleti fekvésű, modern, la kivitelű 1-2-4 szobás, hallos és garzónhallos, lakásonkénti központi fűtéssel. Felvilágosítás és jegyzés: Budapesti Építő Szövetkezet, V., Nádorai utca 20. szám. Telefon 258—33. KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V., Zoltán-ucca 10. szám Telefon : Aut. 150-81 Dr. Pajor-szanatórium Új osztályt létesített l- és 9.- pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással Vili., Vas-ll. 17. - A különszobák árai is lényegesen leszállítva. - Vízkűrák, Zander, orthopädia bélfiirdö stb. bejáróknak is Az elöljáróságok nem adnak ki temetkezési iparengedélyeket í varnak a fővárosnak olyan üzemei, amelyek versenyez- I nek -a magántevékenységgel és van is megokoltsága az üzemi túltengés megszüntetésének: ezeknél sokkal időszerűbb a szabad verseny követelése, mint éppen a temetkezési iparnál, ahol a monopólium minden tekintetben indokolt és kívánatos Jónak látta Éber Antal Ripka Ferenc főpolgármester személyét is bekapcsolni lendületes beszédébe: kijelentette, hogy a főpolgármester a szabadkeresfcede- iv.j. dW x'xjgicUt. d-udot -miírí X-M :ilüiiy -képviselője, a miniszterrel szemben szorgalmazta a főváros panasz- iratának elküldését. Ez az állítás a tények félreismeréséből és általában, nagyfokú tájékozatlanságból ered, mert a főpolgármester szerepét szigorúan körvonalazza az 1907. évi 60. t.-c., amely kimondja, hogy egy törvényt érintő rendelet kapcsán a polgármesternek kötelessége jelentést készíteni a főpolgármester számára. Előírja a- törvény, hogy a főpolgármesternek kötelessége mindem ilyenirányú jelentést 24 lóra alatt továbbítani, a polgármesternek pedig ugyancsak kötelessége a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt intézkedni még akkor is, ha. jelentésére a főpolgármestertől válasz nem érkezik. Felfüggesztő hatálya ugyanis csak ilyen esetben van a panasziratnak, amelyik a jelen esetben is csak így érvényesülhetett. Éber Antal felfogása tehát olyan utakra téved, ahol nincs igaza és feltehető, hogy állításait megfelelő módon helyesbbíteni fogja.
