Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-13 / 15. szám
Előfizetési ár: Egész évre • • • • • 24 pengő Félévre .....................12 pengő Eg yes szám árai 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 19. Telefon szám x Aut. 137—15. A gátak mögött Mi leszünk a legutolsók, akik azt fogjuk mondani, hogy most már elég, most már igazán nincs tovább. Ennek az országnak, ennek a városnak nem lehet hű fia, lelkiismeretes, becsületes polgára az, aki keserű önmegtartóztatással bár, de alázattal meg ne hajtsa fejét a kényszerű s’zükségésségek előtt. Eniuek az országnak, ennek a városnak meg kell menekülnie a pusztulástól, az áradásnak nem szabad áttörnie a gátakat és ha mégis ót akarná törni, odarakjuk az utolsó pengőnket és az utolsó ingünket is, hogy ezekkel is igyekezzünk elhárítani a veszedelmet. De a gátak mögött nem szabad az életet megölni, mert mit érünk el vele, ha holnap, holnapután!, egy hónap, félév, egy év múlva elvonul az áradás a dühösen ostromolt, de dacosan álló gátak alól, de a gátak mögött hdlott várost, temetőt találnak a, felviruló új idők? Nem, ennek semmi, de semmi értelme nem lenne. Olyan hősiesség lenne ezi, amilyet csak szélmalomlovagok és fantaszták szoktak gyakorolni. Az áldozatokat nem az áradás megsemmisítésére, hanem ah élet megmentése ; érdekéken kell hotrn. Budapest székesfőváros kormányzatában eddig mindig láttuk is ezeket a komoly, bölcs és fantazmagóriáktól mentes törekvéseket. Láttuk, hogy a legnagyobb arányi! szociális munkát végzi a városháza, a polgárság utolsó filléreit adja a még nála is nyomorultabbaknak. A polgármester legújabb jelentése szerint az egymillió budapesti lélek közül 230.928 szorul hatósági támogatásra. De hogyan támogassa a másik alig nyolcszázezer a több mint kétszázezret, ha maga sem tud megélni, ha a terhek napról-napra jobban növekszenek a feje fölött, ha a kereseti lehetőségek óráról-órára rosszabbak és ha végül ahhoz sehn, tud hozzájutni emiek a városnak leg- fokit os'ab b rétege, alz iparos és a vállalkozó, cómiti már megkeresett. Mert most már erről van szó. Még el lehetett viselni valahogy azt a szigorú pénzügyminiszteri rendelkezést, amely a felektől azt kívánta, hogy mielőtt a közpénztárak bármely összeget kifizettek, előbb igazolják, nincs‘re köztartozásuk. Ha volt köztartozás, akkor azt a kifizetendő összegből levonták. A legújabb pénzügyminiszteri intézkedés azonban már az úgynevezett engedményestől is adóigazolást követel. Ez az intézkedés valószínűleg az egérutakat akarta betömni, a visszaéléseket akarta megakadályozni. Végeredményben azonban a vállalkozásra mért kivédhetetlen csapást. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a vállalkozó nem tud anyagot beszerezni, nem tud hitelt kapni akkor sem, amikor valamely közhatóságnak valaha páratlan értékű megrendelése van a kezében. Ma már az engedményes is és a vállalkozó is együttesen köteles igazolni, hogy nincsen egyiküknek se köztartozása. A pénzügyminiszternek ez a rendelkezése aligha lesz hosszú életű, mert ilyen körülmények között a vállalkozó se pénzt, se anyagot nem tud kapni, ami azt jelenti, hogy nem fogják érdekelni a vállalkozókat a közmiánJcálc, amelyek valaha sok okból a legkívánatosabbak voltak. Máris tömegével látunk eredménytelen versenytárgyalásokait, egyszóval itt van előttünk' az a rendelet, amely talán akaratlaimd, talán a legjobb szándékkal megöli a vállalkozást, amelynek mégis csak a közmunka volt az éltető eleme. Különösen ma, amikor a magántőke ridegen elbújik minden tevékenység elől. A gátak megmenekülhetnek, de a jobb idők ilyen körülmények között az élet helyén temetőt fognak találni. A pénzügyminiszter rendelkezése magasabb erkölcsi szempontból született és egyben az állam érdekeinek igen hathatós védelmét vélte szolgálni. Való- | Hírlap hasábjain Keresztes-Fischer Ferenc dx. belügyminiszter megnyugtató nyilatkozatot tett a budapesti ivóvíz elodázhatatlan megtisztításáról. A belügyminiszternek ez a nyilatkozata három esztendős igen súlyos panaszokra való válasz volt. Amikor a belügyminiszter ezt a nyilatkozatát tette, a főváros már túl volt a külföldi tanulmányút eredményeinek megfontolásán. Ez az eredmény pedig az volt, hogy a budapesti tisztátalan, de nem egészségtelen víz rendbehozatalára legalkalmasabb -az auSisdgi eljárás. Az ott alkalmazott és szabadalmazott Dabeg-rendszerű szűrőkészülék mintájára Budapesten is felállítottak egy itt gyártott apparátust, amely kitünően kiállta a próbát. Közgyűlési határozat alapján a főváros vezetősége három ilyen készülék beszerzése mellett döntött. Ekkor kelt híre, hogy a vízművek igazgatósága a bevált készülék helyett új eljárással kísérletezik, ami természetszerűen késlelteti a megoldást. A belügyminiszternek a városházán, ennek a kapkodó eljárásnak a leplezésére azt a vigasztaló ígéretet tették, hogy tavaszra véglegesen tiszta vizet, fognak a fővárosi vízművek szolgáltatni. A belügyminiszter után Sipöcz Jenő dx. polgármester is nyilatkozott a Fővárosi Hírlap-ban az ivóvíz kérdéséről. Ebben a nyilatkozatban szól először a nagyközönség előtt az úgynevezett Dabeg-rendszerről, amelyben a polgármester azt mondotta, hogy a kipróbálás alatt álló Dabep-szürőkészüléken több hibát állapítottak meg, amely a helyi viszonyokban leli magyarázatát. A polgár- mester felvilágosítása szerint beigazolódott, bogy a berendezésen, részint a kémiai folyamatok egymásutánjában, részint pedig az egyes folyamatoknál bizonyos idő után jelentkező káros hatások eliminálása érdekében módosításokat kell végrehajtani. A megfelelően módosított berendezés — a polgármester szerint — már március legelején teljes eredményre vezetett, a szolgáltatott víz úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból kifogástalannak bizonyult. A polgármester jóhiszemű és bizonyára tényeken nyugvó kijelentése azonban csak bizalmat keltett, de nem hozta meg a tiszta vizet. A panaszok ugyanis nemhogy fogynának, de inkább napról-napra sokasodnak. A polgármester szinte szószerint azonos felvilágosítást adott a belügyminiszternek is és Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter itt következő nyilatkozata be is igazolja, hogy — amint a polgármester jelezte — tényleg nem új rendszerrel való kísérletezésről van szó, hanem csak a Dabeg-rendszerű készülék megjavításáról. A víz megtisztításának azonban — úgylátszik — sokkal súlyosabb akadályai merültek fel. A vízszűrő- készülékek beszerzésére ugyanis nem jutott eddig pénz és így a tavasz is eljött — tiszta víz nélkül. színűleg célját tévesztette azonban, mert ahol a közmunkákra nem akad vállalkozó, ott aligha lehet akár a vállalkozótól, akár az engedményestől a köztartozásokat levonni. Budapest polgármesterének már észre kellett vennie ezt a fenyegető katasztrófát, amelytől meg kell védenie az államkincstárt. Sietve cselekedni kell, mert a gátak ugyan állanak még, de az élet már haldoklik mögöttük. Keresztes-Fischer Ferenc dr belügyminiszter ebben a kérdésben a Fővárosi Hírlap számára tett rendkívül fontos kijelentése, amely aligha marad következmények nélkül, a következőképpen hangzik: — Budapest vizének megtisztításáról folytatott beszélgetésünk után rövidesen érintkezésbe léptemi a főváros illetékes tényezőivel, ahol azt a választ kaptam, hogy nem új szűrőkészülék kipróbálásával foglalkoznak, hanem a már bevált Babeg- rmdszerü készüléken újítást akarnak eszközölni. Errevonatkozólag folytak csak műszaki próbák. Később azután azt az információt kaptam a város vezetőségétől, hogy az új vízszűrőké szülék beszerzésére megszavazott pénzhez időközben hozzányúltak, illetve azt más célra vették igénybe. Sőt — mint velem az urak közölték — az üzemtől, ha jól emlékszem az összegre, még további 14 millió pengőt is kölcsön vettek. Ez a magyarázata annak, hogy nem szerezték be a közgyűlés által megvásárolni rendelt készülékeket. Ugyancsak megemlítettük a miniszter előtt, hogy a budapesti filmkereskedők körében az a hír terjedt el, hogy a film cenzúrát eltörlik, illetve hatáskörét csökkentik, továbbá., hogy a minisztérium .akadályokat gördít a Hűvösvölgyben üresen álló filmműterem berendezkedése elé. Erre a kérdésünkre a belügyminiszter így felelt: — Arról nincs szó, hogy a filmcenzurát megszüntessem. Csak annyi történt, illetve történik, hogy ebben a hivatalban is leépítést rendeltem el. Szóval a létszámot csökkentjük és a cenzúra adminisztrációját olcsóbbítjuk. A Filmalap ügye nem reám tartozik. De azt határozottan meg cáfolhat cmi, mintha én nem engedném meg, hogy az üresen álló hűvösvölgyi filmműterem berendezkedjék. Ellenkezőleg minden befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy ez a műterem minél előbb megkezdje üzemét és magyar tárgyú filmeket gyártson. *' Munkatársunkkal folytatott beszélgetés után a belügyminiszter Ripka Ferenc dr. főpolgármesterrel tárgyalt hosszasabban. Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter: A vízszürőkészülékekre megszavazott pénzt más célra vették igénybe „Ha fél emlékszem az összegre, a vszművekíől még további 14 millió pengői Is kölcsonvetlek** — mondja a belügyminiszter A belügyminiszter nyilatkozik, hogy a iilmcenzúra továbbra is megmarad, de az adminisztrációt olcsóbbítják Még február hó vegén t.i. ..rnr; hogy a Fővárosi
