Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-06 / 14. szám
Budapest, 1932 április 6. állításával a# autonómia és az adminisztráció összes szervei dicséretreméltó munkát végeztek. Felemlítettük a legutóbbi rendkívüli közgyűlést, ahol a közgyűlés egyhangú állásfoglalása mellett a titkos választójog érdekében fog'adtak el határozati javaslatot. — A legnagyobb elégtétellel állapítom meg — mondotta Kozma Jenő, — a közgyűlésnek azt az egyhangúságát, amelyik ebben az életbevágóan fontos alkotmányügyi kérdésben teljes egyöntetűséggel nyilatkozott meg. Éppen a Fővárosi Hírlap-ban fejtettem ki. hogy a közgyűlés pártjai között ebben a tekintetben nézeteltérés nem is állhat fenn: az összes bizottsági tagok, úgyis mint országgyűlési képviselők, titkos választás útján jutottak mandátumaikhoz és így senkinek sincs joga a titkos választásban rejlő nagy erkölcsi értékeket lebecsülni. A most még érvényben lévő választási rendszernek a hibáira volt alkalmam számtalanszor rámutatni és ezek során leginkább az ajánlási rendszernél találtam oly visszásságokat, amelyeknek a megtreformálisát a legsürgősebb feladatnak minősítettem. Budapest székes- fővárosnak az országgyűléshez intézett felirata nyilvánvalóan nagy súllyal esik számításba és bizonyos, hogy a választói reform wem fog elmaradni. Budapest székesfőváros Önkormányzati közigazgatásának egyik súlyos problémája a tisztviselőkérdés. Sokfelöl lehet hallani: a főváros közigazgatása túlméretezett, nem gazdaságos; ezért azután több a tisztviselő, mint amennyire a valóságban szükség lenne. Mostanában pedig már a kormány, mint felügyeleti hatóság is, olyan húrokat penget, hogy a közigazgatás racionalizálásával a tisztviselői létszámot le kell szállítani. A magam részéről úgy vélem, hogy a tisztviselői kérdés megoldását nem alulról, különösen nem a létszámcsökkentésesl kell elkezdeni, mert úgy járhatunk, mint aki épületét modernizálni akarva, az alappilléreket szedte ki és épülete összedőlt. Mindenekelőtt vzisgálni kell, hogyan és mennyi idő alatt szaporodott a főváros tisztviselői kara a jelenlegi számra? Ez a rendszeres vizsgálat azután kideríti egyrészt, hogy a tisztviselők létszáma az átvitt állami és az önkormányzati közigazgatási teendők megszaporodásának arányában növekedett meg, Kozma Jenő, a közlekedési bizottság elnöke és így elsősorban öt kérdeztük meg afelől, hogy a változatlanul súlyos közlekedési viszonyok mikor indítják az illetékes tényezőket a villámosvasúital kapcsolatos intézkedésekre. —- Bizonyos, —- hangzott a válasz, — hogy a villamosforgalom leromlása, valamint ezzel összefüggően a vállalat- pénzügyi arányainak sülyedéae, a gazdasági körülményekkel is indokolható!:. Nemcsak Budapesten, hanem a külföldi nagy metropolisokban is egyaránt jelentkezik az Utasok számának nagymérvű csökkenése, amelyet nálunk talán fokoz az is, hogy a járatok beosztása tekintetében rendszertelenség áll fenn. A bajok orvoslásának egyedien módja a k er elmen etr end sürgős életbeléptetése, amelynek érdekében a főváros a közel jövőben az illetékes minisztériumnál fog sürgető lépéseket tenni. A keretmenetrend biztosítja egyedül a megfelelő rugalmasságot a. járatok időbeosztásához, és csak az kívánatos, hogy a külföldön is jól bevált elgondolás nálunk mielőbb gyakorlati alkalmazást nyerjen. * Elmondotta még Kozma Jenő, hogy a gázgyár vezérigazgatói állásának betöltése most már :a sürgős intézkedések sorába emelkedett és a törvényhatósági tanács egyik legközelebbi ülése bizonyára letárgyalja a polgármester errevonatkozó előterjesztését. büntetés olyan, amely eredményt von maga után. Pl. tilos a porrongyot utcai ablakból ldrázni, de ha rendőr nincs a közelben, úgy akárhányszor megtörténik a kihágás. Ha mégis rajta vesztenek, a büntetés 1—2 pengő; ez nem tartja vissza a rendetlenkedőket, hogy továbbra is embertársaikra. rázzák a port, a piszkot. EaoionálizálnA kell a közigazgatást. Legyen egyszerű és gyors. De amíg 10 különböző hivatalt kell végigjárni, hogy az iparos megkapja elvégzett munkájának vagy a szállított árunak az árát s. amíg ebben a 10 hivatalban 10 egyént kell alkalmazni, addig nem lehet létszámcsökkentésről beszélni. De ez csak egy példa. Sokat lehetne még ilyent felsorolni. Ám ennyi ebben az irányban elég. Most áttérek a tisztviselői kérdés másik részére. Aki dolgozik, azt fizetni kell. Aki jobban dolgozik, azt jobban kell fizetni. Az a tisztviselő, akinek hosszabb gyakorlata van, rendszerint többet és jobbat dolgozik, mint a kezdő. Azonfelül a. hosszabb gyakorlat révén nagyobb hatáskörű munkát is végez a régibb tisztviselő. Ezt az elvet el is ismeri a mai tisztviselői rendszer, amely a segédfogalmazótó] a főjegyzőig négy. fokozatot állapít meg; csakhogy a gyakorlatban azt látjuk, hogy vannak 15 éves szolgálattal segédfogalmazók, 20 éves szolgálattal fogalmazók; viszont 15 meg 20 éves szolgálattal vannak főjegyzők, ennek ellenére 25 és 30 éves szolgálattal vannak tanács jegyzők. Teljes mértékben elfogadom a tisztviselői előléptetéseknél a szelekció elvét, aki kiválóbb, emelkedjék korábban magasabbra; de viszont, aki derekasan végzi munkáját, annak sem szabad alul maradnia. Az említett amoná- lián segíteni kell, ha nem akarjuk a tisztviselői kar tekintélyes részét elkeseríteni. Ezen lehet is segíteni. A racionálizálás, ia-z egyszerűsítés révén, ha nem is mindjárt, de az egyes tisztviselői állásokban kisebb számot kell rendszeresíteni. Ezek az állások választás útján töltessenek be; itt érvényesüljön a szelekció. Ellenben, aki a tisztviselők közül ilyen réven nem jut előbbre, az szolgálati idejének növekedésével automatikusan jusson előbbre. Aki fenoméu, legyen 10 év alatt főjegyző; aki becsületesen végzi, dolgát, aki szolgálati idejének növekedésével tudásban, ügyességben nő és fokozottabb felelősségű ügykört tölt be, az automatikusan érkezzék el pl. 25 év alatt ■a főjegyzőségig. Persze, ez az elgondolás csak általánosságban mozog; de mint elv, úgy vélem, kifogástalan és alkalmazásba is vehető. Esetleg lehet azzal a korrektivum- mal is, hogy a fogalmazói státusból is már csak választás útján lehessen bejutni a tanácsjegyzők közé. Ebben az esetben .a tanács jegyzővé meg nem választott fogalmazó bizonyos szolgálati idő után korpótlékban volna részesítendő. Helyesnek tartom, ha az illetékesek a vegyes előléptetési rendszert méltatás tárgyává teszik; leegyszerűsített közigazgatás és jól dotált tisztviselői kar a legjobb biztosítéka annak, hogy jó, gyors és pártatlan közigazgatásban legyen része a közönségnek. Külföldön tanulmányoztatfa a főváros a békebírói intézményt Racionalizálás és tiszltfiselűhérdés Iría: GAÁR VILMOS dr. felsőházi lag» nyug. kúriai bíró, törvényhatósági örökös tag —: másrészt, hogy az egymást ellenőrző közigazgatás eredményezte a szaporodást. A közigazgatási teendők szaporodása részint természetes folyamat, részint az állam mindenbe való beavatkozásának eredménye. Az anyagi és szellemi kultúra, fejlődésével az önkormányzati teendők is megnövekednek. A főváros lakosságának szaporodásával, a lakott területek megnagyobbodásával jár a kerületi elöljáróságok teendőinek növekedése; a. decentralizáció, vagyis a kerületek szaporítása nem segít ezen, csak könnyebbé teszi a közönségnek a hozzáférhetést. Éppen ezért a négy új közigazgatási kerületnek felállítása létszámszaporítással fog járni, mert ha másutt nem, de a vezető állásokban nem lehet a jelenlegi kerületi főtisztviselőket a régi és az új kerületek között megosztva alkalmazni. A kereskedelmi élet fejlődése magával hozta, a fővárosi kereskedelmi iskolák és egyéb intézmények felállítását és szaporítását; ugyanez a helyzet adódott az ipar terén is. Lássunk másik példát, A törvény értelmében a házasságkötést kihirdetés előzi meg; , a kihirdetés alól a köz- igazgatási hatóság felmentést adhat. A házassági törvény életbelépése idejében a kihirdetés volt szokásos és a. kihirdetés alóli felmentés csak kivétel volt. Jelenleg azonban a polgármesteri IV. ügyosztályban naponként 10—15 kihirdetés alóli felmentés iránt terjesztenek elő kérelmet, ami természetesen munkaszaporulatot jelent. Avagy nézzük a városi bérházak adminisztrációjának egy részletét. A város perifériáin, létező városi bériházakból elég sűrűn érkezik a központba, jelentés ilyen vagy olyan igazítás, javítás, hiánypótlás végett. Az illető ügyosztály kiküldi egyik mérnökét annak megvizsgálására, szükség van-e a kért javításra s ha. igen, utóbb megvizsgálja, megtörtént-e és jól-e a javítás. Magánháztulajdonos maga végzi ezt a munkát vagy a házgondnokkal végezteti; a. város nem bízza a gondnokra ezt a teendőt, hanem túlzottan értelmezett ellenőrzés okából 2—3 mérnöktisztviselöt foglalkoztat ezzel a teendővel. A tisztviselői kérdés megoldását nézetem szerint felülről kell kezelni. Mindenekelőtt a kormánynak át kellene vizsgálni azt a töméntelen jogszabályt, amellyel a polgárokat mindenféle engedélyhez, bejelentéshez kötötte tevékenységük kifejtésénél, meg kellene szüntetni a felesleges tilalmakat és a felesleges bejelentéseket, viszont ott, ahol közigazgatási kihágást statuál, legyen a A járásbíróságok tehermentesítése érdekében felemelik a városbírósági illetékesség értékhatárát A törvényhozás nemrégiben lényeges változtatásokat eszközölt a községi bíráskodás eddigi rendjén és felemelte) azt az értékhatárt, ameddig a községi bíráskodás illetékes, azzal a célzattal, hogy üymódon tehermentesítse a magasabb bíróságok, leg elsősorban a királyi járásbíróság munkáját. Egyidejűén, a fővárosi törvény is új intézkedéseket tartalmaz ebben a vonatkozásban, amikor kimondja, hogy az eddigi laikus városbírók helyett a városbírói tisztet jogi képesítéshez köti és ezzel mintegy életre hívja a külföldi államokban dívó békebírói intézményt. Az új fővárosi törvény 56. paragrafusa kimondja, hogy a községi bíráskodást a kerületi városbíró gyakorolja, aki bírói hatáskörében független a kerületi elöljárótól, szolgálati tekintetben azonban alá van. rendelve a kerületi elöljárónak, mert a községi bíráskodás ügyvitelének szabályosságáért felelős. Az fúj törvény szerint a kerületi városbírót nem választják, hanem a polgármester kinevezi és városbíró csak az lehet, akinek ítélőbíró'i, vagy ügyvédi képesítése vau. Az új törvénynek ezt a szakaszát eddig nem lehetett százszázalékban életbeléptetni, csupán a hatáskör bővült ki, de a bíráskodást a beosztott fogalmazási személyzet közreműködésével még ma is a laikus városbírók gyakorolják, akiket az általános tisztujításkor 6 esztendőre választottak meg. Problematikusnak látszik tehát, hogy mi lesz a községi bíráskodás reformjával1, maradnak-e a régi, laikus kerületi városbírók, vagy kinevezik a szakképzett, új béfoebí rókát. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyre fordult felvilágosításért és a következő információt kapta: — A községi bíráskodás reformjának előkészülete már folyamatban van. A polgármester utasította a kerületi elöljárók értekezletét, hogy készítse el a reformra vonatkozó részletes javaslatot. Ez a javaslat, tudomásunk szerint, hamarosan rendelkezésre áll, mégis úgylátsziik, hogy a községi bíráskodás reformját nem fogják Dr. Pajor-szanatórium Uj osztályt létesített l- és 9.- pengő napi ápolási díjjal, szanatórium ellátással Vili., Vas U. 17. - A kiilonszöbák árai is lényegesen leszállítva. - Uízktirák, Zantlei; oriltopatiia bélfiirdo stb. bejáróknak is önállóan végrehajtani, hanem majd a kerületi közigazgatás reformjának életbeléptetésével egyidőben. — Az új fővárosi törvény ugyanis előírja, hogy a kerületi közigazgatás reformjáról szabályrendeletei kell készíteni. A reform életbeléptetésére maximálisan három esztendőt engedélyez a törvény. Ilyenformán még több mint egy esztendő áll rendelkezésre, de valószínű, hogy a reform jóval korábban megvalósul. — A törvényhatósági tanács három kerületi tisztviselőt küldött ki tanulmányútra, hogy a külföldi nagyvárosok kerületi közigazgatási tapasztalatait használják fel a reformra vonatkozó előterjesztés- kidolgozásában. Kerületi elöljáró, kerületi tisztiorvos és műszaki tanácsosi rangban lévő kerületi mérnök utazik ki és elsősorban a német Nagyvárosok. továbbá Paris és London! kerületi közigazgatását fogja tanulmány tárgyává tenni. A tanulmányút résztvevőit feladatukban a külügyminisztérium is támogatja és ezért utasítást kapnak, hogy minden városban azonnal jelentkezzenek a magyar követségeken, illetve konzulátusokon, ahol a továbbiakban azután kezükre járnak. A kerületi elöljárói karból a Fővárosi Hírlap értesülése szerint, Spatrmberger Alajos tanácsnok, az I. kerületi elöljáróság vezetője vau kiszemelve erre a misszióra és valószínűleg Ü fogja elkészíteni a kerületi reform-tervezetet is két munkatársa segítségével.
