Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-06 / 14. szám

Huszonegyedik évfolyam 14, szám Budapest, 1932 április 6. Előfizetési árt Egész évre . .... 24 pengő Félévre <*..•.<,« 12 p©ng$ Egyes sasán» áras 5CS fillér ■ FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL . Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal t I$ndap©st9 VI., Szív-ntca 1&. Telefonsadra : Aut 137—lß. Választói jog Budapest székesfőváros törvényhatósági -bizottsága egyhangúlag leszögezte magát a választói jog reformja mellé, amelyet sürgősnek és fontosnak tart. A főváros közgyűlésének határozata teljesen fedi Budapest népé­nek akaratát is. Senki sem titkolta, hogy a választói jog mai formájában nem lehet örökéletű és a választói jog terén végeredményben az ország minden vidékének el kell egyszer érnie azokat a jogokat, amelyeket a fő­város lakossága már régebben élvez. Budapest törvény- hatósági bizottsága nem lépett szerdai határozatával új útra, mert a kormány is régen lekötötte magát, a poli­tikai pártok is régen óhajtják a választói jog hibáinak kiküszöbölését. Vannak, akik azzal példálóznak, hogy a választói jog kérdésének felvetése ismét az 1918-as szomorú emlé­keket eleveníti meg és 1917-ben is Budapest,városházá­járól indult ki a választói jog mozgalma. Hát mi és ve­lünk Budapest népe nem vagyunk babonások. De kü­lönben is Budapest az ország szellemi vezére, amelynek elől kell járni minden haladás útján, elől kell járni ak­kor is. amikor a kor szava jelentős reformokat kíván ('létrehívni. De meg 1917 óta nem először indult meg a, választó jogi mozgalom. 1817 óta kiál-1 oltunk egy" olyan reformot is, ameddig talán még ma sem szükséges el­menni, ma som tanácsos megismételni a Friedridi-féie kísérletet, amely nem a városházáról indult ki és amely a legszélsőségesebb politikai áramlat megindítója volt. Ami pedig a budapesti egységes pártot illeti, ez a párt. igazán kiállotta a. múltban és ki fogja állam a jövőben is a széleskörű, titkos választói jog próbáját, mert fejlődése a. titkos választói jog alapján megejtett választások idején kapott nagyszerű lendületet. De nem­csak ez volt az oka annak, hogy a párt odaadott a vá­lasztói jog reformját sürgető indítvány támogatóinak sorába, hanem légióként az, hogy az Egységes Községi Polgári Páti nem szavakkal írta csak zászlajára a demo­kratikus haladás jelszavát, hanem tettekkel is ezt a nagy gondolatot kívánja szolgálni. Az a párt, amely minden, városházi akciójában, minden ténykedésében a legszélesebb népréiegek érdekében szokott fellépni, sőt a lakosság kívánságait mindig aszerint sorakoztatja egy­más mellé, amint a szükség nagysága azt előírja — mondjuk:- ez a párt csak a választói jog reformja mel­lett foglalt, állást. Ennek a pártnak nincs félnivalója sem a titkosságtól, sem egyéb korrekcióktól, mert a leg­alsóbb néprétegek is ismerik a harcot, amelyet a kenyérért és a jobb megélhetésért, a mindenki kenyeréért és a mindenki megélhetéséért folytat. Vannak azonban, akik azzal a váddal állhatnak elő — és nem egészen jogosulatlanul —, hogy ez a párt volt az, amely kemény elhatározással jött: száműzni kell a városházáról « politikái. A politikát minden formájában és minden megnyilvánulásában, mert csak politikamentes légkörben lehetséges a. város ügyeinek objektív, ered­ményes intézése. A választói jog kérdésének, amely prominensen politikai kérdés, a közgyűlésen való tár­gyalása látszólag ennek az Ígéretnek, sőt ennek a foga­dalomnak megszegését jelenti. A valóságban azonban az Fgyfégós Községi Polgári Párt nem tett. egyebet, mint egy olyan kérdés mérgező hatásától mentette meg a városháza munkás életét, amely kérdést nem lehet más­képpen megoldani, csak a megvalósítás révén. Vájjon miért kellett volna egy kérdést el mérgesíteni, amely kérdésben mindenki teljesen egyetért? A főváros leszö­gezte a maga álláspontját, a választójog kérdésében, ennek a témának tehát el kell tűnnie a közgyűlés termé­ből, ahol egy nagy politikai hitvallás megtétele után ismét e) kell kezdődnie a politikame\ntes alkotó-munkának. Aki mást lát a közgyűlés szerdai megnyilatkozásá­ban, az kákán csomót keres és ha a. főváros a jövőben is a kiegyenlítő akarat nemes szerepét játszhat ja el, akkor cl is kell játszania. Ezúttal nemes munkát végzett. A politikai Trengő Dei nyomán reméljük, termékeny munka fog sarjadni. Megérkezel! a belügyminiszter leirata a költségvetés jóváhagyásáról Elismerését fejezi Mi a taMaréKosság érvényesítése fölött — A bévé» telek ovatos eiSirányozásáhan látja a költségvetés realitását A múlt hét közepén értesítést kapott a főváros ve­zetősége arról, hogy a költségvetés belügyminiszteri jóváhagyása megtörtént és .néhány napon belül meg­kapják a városházán a kormányhatóság errevonatkozó leiratát. A jóváhagyás megtörténte végeredményben a költségvetés szankcióját jelenti, amely felől nem is volt kétség egy pillanatig sem. Az érdeklődés inkább a jóváhagyást kísérő leirat felé irányult: mi a véleménye a belügyminiszternek az ezévi gazdálkodás kialakításáról es hangoztat-e olyan észrevételeket, amelyek évenkint visszatérő kritikákat szoktak jelenteni. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter leirata kedden délben R-ipka Ferenc dr. főpolgár­mesterhez érk, :At, aki azt nyomban továbbította Sipöcz Jenő dr. pol­gármesterhez, az adminisztráció legfőbb vezetőjéhez. A leirat tartalma még nem vált ismeretessé, amelynek részleteiről azonban a következő információkat sikerült megszereznünk: — A belügyminiszter kísérő irata rendkívül ter­jedelmes és részletesen foglalkozik a költségvetésnek majdnem az összes fejezeteivel. Hangoztatja a belügy­miniszter, hogy nagy általánosságban nem talál kifo­gásolni valót a költségvetésben, sőt örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a takarékosság érvényesítése fölötti elisme­rését nyilváníthatja. A költségvetés elkészítése előtt «r- jelenti ki a belügy­miniszter — az összes törvényhatóságokat figyelmez­tette ,a takarékosság legszigorúbb érvényesítésére, ame­lyet a, fővárosi költségvetésben is felismer, azonban nem tudja elég .nyomatékosan a főváros figyelmébe ajánlani azt. a követelményt, hogy a költségvetés realitása elsősorban a bevéte­lek óvatosan mérlegelt előirányzatától függ. Ebben a tekintetben vannak némi aggályai a főváros költségvetésével szemben is, .azonban feltételezi, hogy a tényleges kiadások eszközlésénél mindemkor számol­nak a bevételi tételek alakulásával. A költségvetésben végrehajtandó változtatások számszerű adatai nein hoznak meglepetést, mert a belügyminiszter nagyjából ugyanolyan összeg törlését tartja szükségesnek, mint amelyet az országos hatos bí/.ottsáis szükségesnek talált. Egy és egynegyedmillió pengő átcsoportosítá­sáról van szó, amelyek jobbára kis tételekből tevődnek össze, de távolról sem teszik szükségessé a költségvetés át­dolgozását. A leirat egyenkint rámutat azokra a téte­lekre, amelyeket, teljesen türölhetőknek talált és azokra, ahol megtakarításokat lehet eszközölni. Végül ,a belügyminiszter megsürgeti a már régóta vajudó üzemi kér­dés megoldását és rámutat a racionalizálás elodázhatatlan szükségességére. A belügyminiszteri leiratot a törvényhatósági tanács jövő heti ülésén fogja ismertetni a polgármester. Feltétlenül megtörténik a válasz­tási rendszer megreformálása Az ajánlások körül tarthatatlan állapotok vannak — Dicséretreméltó munkát végzett az autonómia a költ­ségvetés összeállításával — Rövidesen napirendre kerül a gázgyár vezérigazgatói állásának betöltése Eeresstes-Fischer Ferenc belügyminiszter — mint arról lapunk más helyén beszámolunk — elkészítette a fővárosi költségvetést jóváhagyó leiratát és azt a főpol­gármester útján meg'kül Jötte a törvényhatóságnak, Hosz- szas előmunkálatok és a költségvetés szorgos áttanulmá­nyozása után felfokozott várakozással tekintettek a vá­rospolitikai életben a belügyminiszter nagyfontosságú vé­leménye elé és nem egy alkalommal hangzott el olyan feltevés, hogy az ezévi költségelőirányzat messzemenő változtatásokon megy keresztül. Most már közismert, hogy a kormányhatóság az elismerés pecsétjét ütötte a főváros gazdálkodásának erre a tükrére, mert a lényeg­telen változtatásokon kívül teljes egészében hozzájárult a háztartás vitelének tervezetéhez. Erről a jelentőségteljes eseményről intéztünk kérdést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, aki a következőket mondatta a Fővárosi II irlap munkatársának: — Az a tény, hogy a belügyminiszter mindenre ki­terjedő vizsgálata során lényegbevágó módosítást nem rendelt el a főváros költségvetésében, élénk bizonysága avarnak /« gondoksáyrhup, amellyel az autonómia szervei ezt a munkál elvégeztél. Jelentkezik tehát a jótékony ha­tása annak a munkának, amelyet a tanács kebeléből ki­küldött úgynevezett takarékossági bizottság végzett, amikor a költségvetés összeállítása előtt hosszú heteken keresztül a legaprólékosabb előirányzatokat is kifürkészte. és a fölöslegesnek látszó, megtakarítható kiadásokat min­denütt elmellőzte. A polgármester tervezetén az első revíziót ez a bizottság végezte és ha akkor bizonyos oldalakról azt. mondották, hogy ez a költségvetés nem is az adminisztrációnak, hanem az autonómia választott szerveinek a müve: most örömmel kell leszögezni, hogy a polgárság reprezentánsainak közreműkö­dése hasznos és eredményes volt. A tanácsülésen is történtek változtatások, a közgyűlés ugyancsak élt- a módosítás jogával, míg legutóbb az országos 33-as bizottság szűkebb delegáltjai fejtették ki álláspontjukat, amelynek eredményeként a költség- vetésen újabb, most már nem számottevő változtatások történtek. A belügyminiszter alapos gondossággal végrehajtott munkája már nem hozott újabb eltolódá­sokat és így elmondható, hogy a költségvetés össze-

Next

/
Thumbnails
Contents