Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-23 / 12-13. szám
Budapest, 1932 március 23. & 9 99 Gyors cselekvési, új szellemei a iermelő munka haladékialan megindítására Nemcsak a munkahiány okozza a bajokat,hanem a könyörtelen bürokrácia is A hitelkérdés rendezését a Nemzeti Banknak kell kezdeményezni A gazdasági élet tele vau panaszokkal: az újságok hasábjairól a különböző szakmák mozgalmai számolnak be, az iparosok és kereskedők nagy gyűlések keretiében vitatják meg egzisztenciájukba vágó problémákat, a diplomás ifjúság kilátástalanul néz a jövőbe és általában a kérdések egész skálája várja a megnyugtató megoldást. Az egész közvéleményt foglalkoztató súlyos kérdésekről folytattunk beszélgetést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökével, aki a következőkben nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Súlyos gondokkal küszködik a magyar társadalomnak mai élete, sajnos azonban, hogy az' elszomorító lényéle megállapításán kívül alig találkozunk gondolattal, (melyik ja kibontakozás útját jelezné. A diplomás ifjúság szempontjából teljesen jogosak az elkeseredő megnyilatkozások, mert az évente 3200 főre rúgó főiskolai végzettek közül csak egy kis töredék tud elhelyezkedést találni. Mindenütt leépítenek és a túldimenzionált közigazgatás is arra kényszerül, hogy a lehetőségeket elzárja az új egzisztenciák elöl. Ugyanez áll az ügyvédekre, mérnökökre, orvosokra, akiknek a számára szintén nem található elhelyezkedési lehetőség; és kereseti alkalom. Hiába gyűléseznek, hiába tárcák fel a panaszaikat: ennél tovább nem juthatnak. Zsúfolva van panaszokkal az ipar, kis- és középipaposoh egymásutánban jutmejc a törilé szélére és soraikból cs[dk a kétségbeesett jajkiáltás hallctlsZik. Ebben a vonatkozásban 1 nemcsak a inunkahiány okozza a bajokat, hanem az a könyörtelenség is, amely az adóhátralékok behajtásánál és a közpénzek kiutalásánál felmerült. Nincsen munka, csak adóhátralék. Ezt pedig irgalmatlanul behajtják. Ha mégis közpénzek folyósítása válik esedékessé, akkor sorozatos tortúrák és bürokratikus ceremóniák állják útját a kielégítő elintézésnek és itt valóban a legsürgősebb orvoslásra van szükség. Érthetetlen elképzelés, hogy amikor mindenki az élettel verekszik és végre odajut, hogy elvégzett munkája után a közhatóságtól járó pénzét várja: igazolnia kell adóügyeinek tisztaságát, az OTT-járulékok és egyéb illetékek teljes lerovását. Sajnos, ebben a tarthatatlan eljárásban merül ki a bürokrácia egész cselekvésképessége és igazán itt a legfőbb ideje, hogy erőskezű politika inaugurálásával egy olyan szellem érvényesüljön, amelyik nem gátolja, hanem megkönnyíti a munkát és a kereseti lehetőségeket. —■ A közhatósági munkálatoknál a legfőbb nehézségeket az okozza, hogy nincs pénz és a munkára komoly előirányzat-ókat -nem állítaniuk be. A főváros polgár- mestere a költségvetési expozéjában azt mondotta, hogy 90 millió pengő áll rendelkezésre szállítások és közmunkák lefolytatására, ez azonban csak keret, mert a tényleges végrehajtás a fedezet effektiv ren- rendelkezésreállásától függ. Ezt a rendszert .nem helyteleníteni, mert ez még mindig jobb, mintha munkákat végeztetnek és a vállalkozó nem tud '(hozzájutni megdolgozott keresetéhez. Egyes kormányzati agaknál súlyos nehézségeket okozott, hogy nagy munkákat végeztettek, amelyeknek azonban a fedezete nem folyt be- A főváros okult mindezeken, azonban mégis figyelembe veendő, hogy a. magántevékenység teljesen megcsap pajtit. Az építkezés például döbbenetes eredménytelenséget mutat. Néhány héttel ezelőtt még bizakodók voltunk, most azonban a lendületesnek ígérkező építkező kedv teljesen összezsugorodott es az érdekeltek nem élnek a számukra kiadott építési engedélyekkel: mindössze csak egy kis töredék fog kivitelre kerülni. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezt a vérkeringési zavart, ami a gazdasági életben oly bénitólag hat, csak a legnagyobb energiával és a közmunkák helyes fináncpolitikájával lehet megszüntetni. Pedig rengeteg a tennivaló és a munkaalkalom! A középítési tanács legutóbbi ülésén elhangzott felszólalásokból kitűnik, hogy van sürgős közmunka: az utak javítása és építése, a folyók szabályozása, valamint a városok lukrativ közüzemeinek megalkotása. Magyarország kultur nemzet és például 55 városa közül csak harmincnak van vízellátása és olyan városok, mint Hódmezővásárhely, Zalaegerszeg, Kecskemét és Baja: nem rendelkeznek vízvezetékkel és csatornahálózattal. Ezek a létesítmények pedig lukrativ beruházásoknak számítanak, amelyek elől nem szabad elzárkózni. Közelfekvő példa a főváros területén lelhető fel, ahol számos helyen hiányoznak a közművek, holott annak megépíőriási előkészületekkel indul útjára ez évben is a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyre az intézmény vezetőségének nagyszerű propagandája révén öurópaszerte felfigyelnek. Minden évben a külföldi érdeklődök ezer- és ezer főnyi csoportjai érkeznek Budapestre és a látogatottság a mai válságos időkben sem ígérkezik kisebbnek, mint az elmúlt években volt. A Kereskedelmi és Iparkamarához érkezett jelentések szerint az utódállamok részéről a legnagyobb előzékenységgel biztosították a vasúti kedvezményeket és az első jelentkező; Bukarest máris közölte, hogy a magyar-román kereskedelmi kamara keretében számos román kereskedő és gyáros fog megjelenni a városligeti nagy kiállításon. A nemzetközi vásár várható nagy sikere megcáfolja Éber Antalnak azt a közelmúltban kifejtett elgondolását, hogy az idei vásárt esetleg ne tartsák meg, amellyel szemben az összes érdekeltségek optimista álláspontra helyezkedve, az évenkint-i nagy felvonulás feltétlen megrendezését szorgalmazták. A folyamatban levő szervezkedés máris megmutatja az idei vásár nagy arányait, amelyen a kiállítók száma alig marad alatta a múlt évi méreteknek. Értesülésünk szerint a Nemzetközi Vásár lezajlásai után fontos tanácskozások indulnak meg a vásári intézmény esetleges átszervezéséről, amelyről már1 évek óta folynak úiegbeszélések a Kereskedelmi és Iparkamara, a főváros és az állam között. Az illetékes tényezők felfogása szerint a Nemzetközi Vásárnak részvénytársasággá való átalakítása már túlhaladott álláspont, mert azt semilyen részről sem A TÉBE közgyűlése. A TÉBE évi közgyűlését, amelyen a fővárosi és a vidéki pénzintézetek vezetői nagy számban jelentek meg1, Hegedűs Lóránt elnök nyitotta meg. Az elnök mindenekelőtt visszautasította azokat a támadásokat, amelyek a magyar hitelszervezetet, politikai okokból érik. Beszéde • során tiltakozását fejezte ki a társulati adó felemelése ellen. Vargha Imre pénzügyi államtitkár, aki a távollevő báró Korányi Frigyes pénzügy- minisztert helyettesítette, kijelentette, hogy a pénzügyi kormánynak egyáltalán nem programja a társulati adó fölemelése. Kresz Károly igazgató bemutatta a TÉBE multi évi jelentését és szárszámadásait. Báró Madarassy- Beck Marcell indítványára a TÉBE elnökévé egyhangúlag és közfelkiáltással újból Hegedűs Lórántot választották meg. Nyulászi János, a TÉBE igazgatója rnélyen- járé előadásban ismertette a mezőgazdasági hitel kérdését, hangsúlyozva, hogy az egész magyar földbirtoknak alig 5%-a az, melynél túlságos eladósodásról lehet szó. * A TÉBE ízlésesen kiállított füzetben érdekfeszítően és minden részletre kiterjedően számol be: az egyesület belső életéről, a bankpolitikai és hitelezői kérdésekről, a nemzetközi kereiskededmi kamara washingtoni kongresz- szusáról, a békeszerződési ügyekről, a szociálpolitikai és tisztviselői kérdésekről, a TÉBE jótékonysági akciójáról és minden egyéb kérdésről, amely a magyar hitelélettel kapcsolatban van. G-anz Közlemények. A magyar iparvállalatok elitjébe Itartozó Ganz-gyár változatlanul kiadja díszes kiállítású beszámolóját magyar, német és angol nyelven arról a nagystílű teljesítményről, amely további elismerést és dicsőséget hoz a Ganz-gyár útján a magyar iparnak. A Ganz Közlemények legújabb száma az illusztrációk és tervrajzok tömegével ismerteti ezúttal a Budapest— Hegyeshalom vasutivonal villamosításával kapcsolatban a Kandó-rendszerű fázisváltós mozdonyt, a rotációs lese úgy a főváros, mint az érdekelt ingatlantulajdonosok számára elsőrendű érdeket jelent. Ezeket a munkákat okvetlenül elő kellene készíteni és gondoskodni a financiális lebonyolításról is. Természetesen nem gondolok külföldi kölcsön felvételére,, viszont az ilyen munkálatok két-három év alatt kifizetődnek: mwlchhep azoybay, egészségesebb hitelpolitikára va,n szükség. Lehetetlenség, hogy amíg mindenütt leszállítják a kamatlábat, addig nálunk a kölcsön terhei indokolatlan emelkedést mutatnak. Ezt a szellemet meg kell szüntetni és a termékeny munkára olcsó pénzt teremteni. A N&mzeti Banknak volna kötelessége, hogy ezekben a nehéz időkben módot találjon a stagnáló gazdasági élet alátámasztására. Egyedül a Nemzeti Bcqnk szervezheti meg a helyes töke- és kamatpolitikát, mert ennek hiányában hiába hangzanak el a jogos panaszok: mindez falra- hányt borsó marad, ha cselekvés nélkül magáraraarad az ipar, a kereskedelem és a vállalkozói kar. * Nagyérdekességiü fejtegetéseihez hozzáfűzte még Becsey Antal, hogy a pénzintézetek számára annakidején létesített Garanciabank mellett Termelöbankot is fel lehetne állítani, amelyiknek hivatása volna gondos körültekintéssel finanszírozni az elvégezendő munkálatokat. Elsősorban közmunkák alátámasztásáról lehet szó, mert azok nélkül eltes- peclnek a gazdasági élet legmunka-képesebb tömegei. Tanácskozások a Nemzetközi Vásár és a Mezőgazdasági Kiállítás közös megrendezése érdekében tartják szükséges megoldásnak, ellenben szó lehet arról, hogy a Kamara vezetésével közös tömörülést hoznak létre a gyárak, a főváros és az állam bevonásával. »Szó van arról is, hogy megvalósítják azt a tervet, hogy n Budapesti Nemzetközi Vásárt egyesítik az Országos Mezőgazdasági Kiállítással, amelyik most is megmutatta, hogy hatalmas érdeklődő közönséget tud megmozgatni. Ennek az elgondolásnak azi eredményeként, bizonyosra veszik. hogy a vidéki termelőket és a városi fogyasztókat egyaránt érdeklő vásár a legnagyobb mozgalmasságot váltaná ki és olyan arányú felvonulást biztosítana, amelyhez hasonló csak a legnagyobb külföldi vásárokon és kiállításokon tapasztalható. A terv végrehajtását egyelőre csak az gátolja, hogy az időpontot nem tudják megfelelő módon összeegyeztetni. A mezőgazdasági kiállítás terminusát ugyanis mindenképpen a tavaszi munkálatok megkezdése előtti időpontra kell kitűzni, mert áprilisban^ a gazdaközönség már a szükséges munkálatok lefolytatásával van elfoglalva. A gyári termékek és az iparcikkek kiállításának előbbrehozatala viszont a hidegebb időjárás miatt nem látszik kívánatosnak és ezért most olyan megoldás felé törekednék^ hogy a közösen megrendezendő országos kiállítás és vásár áprilisi első napjaiban kerüljön megrendezésre. A Budapesti Nemzetközi Vásár kapuinak bezárása után a mezőgazdasági és gyári érdekeltségek fogják véglegesen rendezni ezt a kérdést. réznyomósajtót,, a sémi szivattyútelepet, a nagyméretű fogaskerekeket, a szennyvízátemelők részére gyártott újrend- äzerü szivattyúkat, a vaslemez kéményeket, a Ganz-gyár legújabb produktumait.. A Községi Takarék köszgryttlése. A Budapest Székes- fővárosi Községi Takarékpégtár Részvénytársaság folyó ho 18-án megtartott, évi rendes közgyűlése a már korábban ismertetett igazgatósági jelentés elfogadása után egyhangúlag elfogadta- az igazgatóság összes javaslatait és elhatározta, hogy a kimutatott tiszta nyereségből íolyó -hó 19-etől kezdődői eg részvényeikét 2.50 aranypengő osztalékot fizet. A közgyűlés azután, a választásokat ejtette meg és az igazgatóságba Ascher István, almási Baloph Lóránt, dr. Buzáth Janos, dr. Csupor József. Faber Fülöp, dr. Faraitó Andor, di. GHindisch Guidó dr. Koós Zoltán, dr. Lamotte Károly, Menus Illés, vitéz PesthU-Müller József Leó. dr. Pethö Ernő. Picker Frigyes, Rausch Aladár, dr. Rauscher Aurél, dr. Sipőcz Jenő. Szakái Géza és Szigeti János urakat, a felügyelőbizottságba pedig Andrássy Béla Erdős-Zala László. Erősdy Sándor, Freund Jenő, Halász Lajos-, Markó Elek, dr. Neuschloss- Knüsli Kornél és Sebő Béla urakat választotta meg. A közgyűlést követő igazgatóság! ülésen, az igazgatóság dr. Sipőcz Jenő polgármester urat elnökké, dr. Buzáth János ny. alpolgármester urat és dr. Rauscher Aurél ny. miniszter tanácsos urat álelnökökké választotta meg. A Magyar FöldliiteliatSzet március hó 16-án tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, melyben az Igazgatóság a/, simult 69. .üzletévről .szóló jelentését és az 1931. évi mérleget Lerjesztette elő. Az 1931. év folyamán az intézet 8,958.250.52 pengő névértékű törlesztéséé kölcsönt, továbbá 2,288.459.24 pengő rövidlejáratú kölcsönt folyósított. Az 1931. év december 31-én fennálló törlesztései kölcsönök állaga kitett 105.345.011 pengő 01 fillért. A mérleg egyik oldala 187,301.356 pengő 77 fillér végösszeget tüntet fel, az évi összforgalom pedig 1,548.520.573 pengő 08 fillér volt. A közgyűlés 3 évi időtar- ;a.mra elnökké újból Dessewffy Emil grófot, a felügyelő- bizottság tagjaivá pedig az eddigi tagokat, valamint a. megüresedett tagsági helyekre Csekonics Iván gróf és Czirákv László gróf alapitó tagokat választotta meg. A Salgőtar.jíini Kősasénlmnya Részvénytfirsulai Ív. Chorin Ferenc felsőházi tag elnöklete alatt ma tartott 34-ik rendes- évi közgyűlése megállapította az 1931. évi zárszámadásokat és a lefolyt üzletévre részvényenként P 2.21 osztalék fizetését határozta el. A szelvény folyó évi március ?3-ik napjától kezdve kerül beváltásra. A közgyűlés, az igazgatóságba új tagul Weiner Sándor urat, a Wiener Bank-
