Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-23 / 12-13. szám

Városfejlesztési és városrende­zési program hiánya okozza a vá­rosépítési problémák nehézségeit Harrer Ferenc dr. törvényhatósági tanácstag nyilatkozata A Fővárosi Hírlap több alkalommal szóvátette azokat a panaszokat, amelyek az egyes építtetők, illetve a nagy- közönség köréből hangzanak el az építési engedélyek kiadását kísérő nehézségek miatt. Több alkalommal ismer­tettük azt a szakemberektől származó felfogást is, hogy a bajok legfőbb forrása az egységes és általános szabályo­zási terv hiánya. Megemlékeztünk arról, hogy a városren­dezési ügyosztály úgy próbál a bajokon segiteni és úgy igyekszik az általános szabályozási terv hiányát pótolni, hogy a fontosabb és frekventáltabb területek szabályozá- zására részletterveket készít. A városszabályozási és ezzel kapcsolatban az építkezési problémákat legutóbb szóvá- tették a városrendezési bizottság ülésén is. Harrer Ferenc dr. törvényhatósági tanácstag, a városrendezési bizottság el­nöke ezekről ia közérdekű problémákról a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A városépítési problémák megoldásának a leg­nagyobb nehézségei két irányban mutatkoznak: egyrészt a telkek meglévő alakjában, másrészt az érthető gazda­sági követelésben: a telekértékek mai nívóján,cilc fönn­tartásában. Az előbbi megnehezíti a helyes úthálózat, különösen az átlósutak kialakítását, az utóbbi pedig az egészségesebb beépítési mód, a ritkább beépítés és az alacsonyabb házak rendszere felé való haladást. Leg­többen azt hiszik, hogy a főváros városrendezési ano­máliáinak kútforrása az általános szabályozási terv hiánya, holott nem ez, hanem elsősorban a városrendezési és városfejlesz­tési program hiánya, ami minden fejlődést megakadályoz. •— Hogy csak a legnagyobb kérdéseket említsem: a városrendezési és városfejlesztési program keretében várnak megoldásra, Nagy-Budcipeét egységes kialakí­tásának problémája, a pályaudvarok végleges elhelye­zése, az oda. vezető nagyvasúti vonalak kérdése, s ennek fontos részproblémája: a haláláorompók megszüntetése, a fürdőváros városépítési problémáinak megállapítása, az egységes közműépítési program (út-, csatorna-, vízvezetéképítés), végül az egységes közlekedési püog- rdm is. — Sajnos, .egyelőre hiányoznak a vázolt városfej­lesztési program végrehajtásának szükséges előfelté­telei is. Ilyen az új városépítési törvény, amely a szabályozás és a telekrendezések pénzügyileg is helyes keresztülvitelének jogi lehetőségét hivatott bizto­sítani. A városépítési követeléseknek megfelelő építésügyi szabályzat, az elkészítésre váró új szabályrendeletek, amelyek a közművek költségeit a köz- és a telektulaj­donosok között méltányosan megosztják, végül egy olyan jól elgondolt telekpolitika, amely a városfejlesztési program végrehajtásának szab helyes irányt, — mindezek sürgős megoldásra várnak. * A városrendezési bizottság ezeket a kérdéseket most már állandóan felszínen tartja és rövidesen konkrét formá­ban felhívja az illetékes tényezők figyelmét, hogy a problé­mák megoldására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Visszautasítja a főváros a gyáripari érdekeltségeknek a kövezeivánt meg« változtatása miatt elhangzott támadását Indokolatlanul károsodottá MÁV az egyoldalú vámtarifa miatt. Lényegtelenül változnak csak a szállított áruk díjtételei A törvényhatósági tanács egyik legutóbbi ülésén fog­lalkozott a pénzügyi osztálynak 'azzal m előterjesztésével, amelyik a' városi kövezetvámok ‘eddigi tarifáinak megvál­toztatására irányul. A tanács hozzájárult ahhoz,, hogy a tengelyen szállított áruk Budapesten ezentúl ugyanannyi kövezetvámot fájjanak le, mint a vasúton és hajón érkező áruk, ami végeredményben nem céloz mást, mint az .eddigi igazságtalan rendszernek a ■megváltoztatását. Ezzel kap­csolatban a gyáripari érdekeltség részéről éles támadások hangzottak el a föváfos vezetősége ellen, amellyel szemben illetékes helyen a következő nyilatkozatot tették a Fővárosi Hírlap munka­társa előtt: — Akik élésen és ingerülten támadják most a fő­várost a kövezetvám rendszerének megváltoztatása miatt, azok n'em ismerik ennek az ügynek 'az előzményeit és csak pillanatnyi hangulatok hatása alatt állítják, hogy merénylet 'történik bizonyos érdekkörök ellen. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kövezetvám eddigi tarifáját közel négy év­tizeddel ezelőtt állapították meg, amikor még nem volt autó és így nem számoltak a közle­kedés modern eszközeivel. Az elavult díjtételeik abból indulták ki, hogy egy-egy ló- fogatú jármű mdximum harminc méter mázsa árut tud fuvarozni, mert azon túlmenő terhelést már csak vasúton lehet szállítani. Ez okozta, hogy a tengelyen és a vas­úton érkező árukra kétféle vámtételt léptettek életbe. — Az időle múlásával az automobilforgalom óriási lépésekkel haladt előre és természetesen a teherautó­fuvarozás is mindinkább tért hódított. A gyáripari érdekeltségek bizonyára tudják, hogy teherautófuvarozással 70, sőt száz mé­termázsás tömegeket is el lehet szállítani, ami azt jelenti, hogy a teherautó-fuvarozás vámja, ol­csóbb, mint a vdsúton szállított áruké és ezt a diszpari- tást csakhamar oly mértékben kezdték kihasználni a kör­nyékbeliek, hogy rövid távolságról, süt meglehetős távo­labbi gócpontokból is a tehefmtó-fuvarozást vetifék igénybe. Ez az egészségtelen helyzet nemcsak a főváros önkéntelen megkárosítását, hanem a MÁV fuvarozási bevételeinek csökkenését is magával hozta és kialakult a verseny a teherautó és a MÁV között, amelyben a MÁV bizonyult gyön­gébbnek. A vasút alulmaradt, mert a kövezetvám a teherautó­fuvarozásnak kedvezett és így államérdeknek látszott, hogy a MÁV-ot ettől az qrdemetlen versenytől megóvják. Ez volt. az oka annak, hogy a főváros módosította az el­avult kövezetvám-tarifát és a. mai élethez alakította ennék az illetéknek a kivetését. — Az új kövezotvám-tarifa egyébként távolról sem hoz olyan eltolódásokat, mint amilyeneket a gyáripari érdekeltségek felsorakoztál lak. A pontosan összeállított kimutatások szerint egyes kategóriák teljesen változatlanok ma­radnak, más vonatkozásokban kimondott ol­csóbbodás nyilvánul meg és mindössze csak néhány árucikknél következik be nem jelen­tékeny emelkedés. A hangoztatott kifogások tehát nem állják meg a helyü­ket és bizonyos, hogy az egészségesebb alapokra vedó helyezés elsősorban \a MÁV-ot fogja megkímélni a meg item érdemiéit fuvarozási versenytől. * A kövezet vám,okra vonatkozó díjtáblázatot egyébként a tanács elfogadta és a közgyűlés, valamint a kormány- hatóság jóváhagyása után már a tavaszi hónapokban alkal­mazásba lép. Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, Bzobatomakészletet óa horgászati cikkeket Szdllíi hivatalok részára irat köt 6* hevedert, por- és padló törlőruhát Telefont J. 413-07 Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Budapest, VII., Károly-körút 15. szám rri r ii ■ mi» ii rfMirw [■w-Tin­.........—ww.«* Bu dapest, 1932 március 23. Újabb turnust hívnak be a szellemi szükségmunkára Elsőnek jelentette a Fővárosi Hírlap múlt heti száma, hogy az inségakciók felülvizsgálata után Bipka Ferenc főpolgármester külön felterjesztésben kérte a kormányt a szellemi szükségmunka meghosszabbításának lehetővé téte­lére. A főpolgármester jelezte, hogy útban van a polgár- mester ilyenirányú előterjesztése és minden indok amellett szól, hogy ezt a nagysikerű támogatást további két hó­napra is fenn kell tartani. Sipőcz Jenő polgármester hét­főn juttattai el a kormányhoz az autonómiának azt a kéré­sét, hogy a kormány a szükségadó bevételeiből további 283 ezer pengőt juttasson a szellemi szükség- munka akció folytatására, amelynek esetén 1800 munkanélküli jut havonkénti nyolc­van pengős jövedelemhez. A kilátásokról illetékes helyen a következő információt adták a Fővárosi Hírlap munka­társának : — Minden reményünk megvan ahhoz, hogy a kor­mány nem zárkózik el a kérés teljesítése elől és ebben az esetben áprilisban és májusban is folytatjuk a szellemi szükségmunkások foglalkoztatását. Köztudomású, hogy az akció keretében most. 1800 személy kap támogatást a fővárostól, ami kétségkívül jelentős mértékben hozzá­járult a téli nyomor enyhítéséhez, .annak ellenére, hogy a közel tízezer jelentkező közül mindössze csak 1800 való­bban rászorult munktínélküht tudtunk az akció keretébe bevonni. Most felmerült az a kérdés, hogy az esetleges meghosszabbítás után ne hívjunk-e be másik olyan 1800-as csoportot, amelyik a pénzügyi lehetőségek miatt kimaradt a fővárosnak eb­ből az akciójából. A döntő szót ebben az ügyben a polgármester fogja ki­mondani, aki bizonyára mérlegelni fogja azt a méltá­nyos körülményt, hogy újabb tömegnek a támogatása bizonyára jótékony hatást gyakorolna. Értesülésünk szerint a kormány sürgősen foglalkozik a főváros felterjesztésével és még a húsvéti ünnepek előtt értesítést küld elhatározásáról, amelyet nagy érdeklődéssel várnak a városházán. KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V, Zoltán-ucca 10. szám Telefon : Atai. 150^81 Állapíttatott: 1880. HELLE ANTAL Cégtulajdonos : SCHRENK MÁTYÁS Hevederszövő-, kender- és sodronykötélgyár. Géphajtó- (transmissio-), felvonó-, emelődaru-, hajó-, vontató-, bánya-, halász-, turista-, tűzoltó- és mentőkötelek, Rákospalota, Bocskay utca 124. Telefon: Auf. 952—89. MWCSY GYULA-eég aréktüzhely, kályha, kéinénytoldó és lakatosárúgyár. — Budapest, VII., Rozsa-utca39. Telefon : J. 312—80, J. 359—16. BUKOVA LAJOS épületüvegező és képkéretező IIX., LON YAY-U. 46 I Telefon: Aut. 870—26 Szigetelő- és Asfaltipar Fried Miksa oki, mérnök Újpest, Andrássy-utca 3, Telefon; 942—58. Gyártmányok; Szigetelőlemez, fedéllemez. — Munkakivitele­zés; Tetőfedés, szigetelés, víztelenítés, asfaltozás. Hidegen kenhető tetőmázok: asfaltból, gummíból, kiöntő asfalt, asfalt coulé. w^P)pm^cm»^»^fiMcagwp.n.jg«taizaicüatwjKarirergsggasgzTOs^-asja{aaiCTMMMi'>Miiiii»iMiiilM i —inniivm ^©lüér Henrik fekérfémönlőde és {étukeroskedés Budapest, Vili., Mosonyi-utca 1. Telefon: József 334—5S. Gyárt és állandóan raktáron tart: forrasztó-ónt, angol-ónt, csapágyfémeket és „Atocar“ speciális autó és traktor csapágyfémet ff SZUTS JENŐ •UL mi mik, építőmester, építési vállalkozó Budapest, Vili., Szentkirályi-D. 35 Telelőn: J. 429-430

Next

/
Thumbnails
Contents