Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-23 / 12-13. szám
Budapest, 19S2 március 23, 7 Kézenfekvő megoldás Budapest-fürdővá- ros megvalósítására: be kell vezetni a gyógyvizeket a dunaparti hotelekbe és a Margitsziget gyógyintézményeibe A Rudasfürdőnél végzett próbafúrások dús kén- és rádiumtartalmú gyógyvizet tártak föl — A Rudas fűtését a Gel- lért-szálló kazánházából látják el — Kibővítik a Hungáriaforrás ivócsarnokát A székesfővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások bérleti ajánlatának elutasítását egyesek vegyes érzelmekkel fogadták. Olyan hang-ok is hallatszottak, hogy hiba volt m ajánlatokat mellőzni1, mert a főváros a maga erejéből belátható időn belül nem lesz abban a helyzetben, hogy a fürdőváros megvalósítása érdekében komoly lépéseket tehessen. Erre a lemondó feltevésre beszédesen rácáfolnak azok az eredmények, amelyeket a Gelléit-gyógyfürdő és az ásványvíz- üzem igazgatósága a maga egészen szerény eszközeivel a legutóbbi hónapokban produkált. Ezekből a jelekből arra lehet következtetni, hogy a legközelebbi jövőben döntő fordulat áll be az eddig, csak papíron létező Budapest Fürdőváros meg valósítása körül: a budai gyógyforrások kihasználásával Budapest idegenforgalmában új korszaknak vethetjük meg az alapjait. A főváros vezetősége a múlt esztendőben, mint ismeretes, tervpályázatot hirdetett a Rudasfürdő és iá; Gellérthegy között tervezett gyógysétány és a Rudasfürdő 'ideális terveinek elkészítésére. Ez a pályázat igen szép eredménnyel járt. Nagyszerűbbnél nagyszerűbb pályamunkákat mutattak bo a Vigadóban rendezett kiállításon. JA tervek egyetlen hibája az volt, hogy mindegyik kivitele horribilis áldozatokkal járt volna, amihez a főváros anyagi feltételei hiányoznak. Azt a megoldást tehát, hogy a Gellért-fürdőt- fedett lcolonád Tcösse össze a Tudassál és a Körülötte levő forrásokkal, továbbá hogy- a villamost ezen a szakaszon földalatti pályán vezessék, elejtették, újabb és olcsóbb tervet dolgoztak ki, amely arra szorítkozott, hogy a Rudasfürdőt modernizálják és körülötte gyógyudvart létesítsenek. A villamosproblémát olyképp gondolták megoldhatónak, hogy a sínpárt a Gellérthegy tövéből a külső rakpartra, illetve a Rudas Dunára néző homlokzata előtti úttestre helyezik át és ezzel lehetővé teszik, hogy azokat a forrásokat is használatba vegyék, amelyekhez most hozzáférni nem lehet, mert a villamos pályatest alatt feküsznek. Később, a gazdasági helyzet romlásával, ezt a tervet is mellőzni kellett és végül mindössze csak 250.000 pengőt irányoztak elő az ;1|932. évi költségvetésben azzal a céllal, hogy ebből a pénzből a Rudasfürdő kazánjait áthelyezik, a Gellérthegy tövében éktelenkedő régi kazánházat és az omladozó igazgatósági épületet, amelyeknek lebontásához a belügyminiszter már tavaly hozzájárult, eltüntetik és végre rendbehozzák ia Hungária ivócsarnok környékiét. A 6-os bizottság azonban ehhez a tervhez sem járult hozzá és a 250.000 pengőből csupán csak 100.000 pengőt hagyott meg-, ennyit is csak azért, mert az iparfelügyelőség megállapított a, hogy a kiöregedett, ócska kazánokat tovább üzemben tartani nem lehet és ha valamilyen intézkedés nem történik, úgy fűtési lehetőség hiányában a fürdőt bd kell zárni. A fűtési probléma megoldása érdekében a gyógyfürdő igazgatósága egyébként a földtani intézet és geológus szakértők előzetes meghallgatása után a fürdő előtti térségen házilag próbafúrásokat végeztetett. Ezeket a kutató fúrásokat néhány héttel ezelőtt kezdték el és mái- az eddigi eredmények is olyan szenzációsak, hogy új fordulatot, új lendületet adtak az egész fürdőváros-ügynek. Az érdekes próbafúrásokról és ia fürdőváros megvalósításának újabb programjáról beavatott helyen a következő részleteket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa :■ —• A bányakapitányság ideiglenes engedélyével a Ruclas-fürdö előtt eddig két próbafúrást végeztettünk. Az egyik a lebontásra váró régi kazánház előtt vary ahol 96 méter mélyre ment le a fúró és máris 45 fokos vízre találtunk, még pedig olyan bő mennyiségben, hogy a víz a kutató szondán át közel másfélméterre karvastagságban felszökik. A második kutató fúrást a Rudasfürdő vendéglő- kertjének Duna felőli végében végeztettük. Itt 46 méterig hatoltunk a föld mélyébe, ahol már dolomit-réteget találtunk. A 10 méteres plusz azt eredményezte, hogy 4 fokkal melegebb, vagyis 49 fokos vízre bukkantunk. Ez a víz is dús és a furónyilástól két méter magasra szökik fel. Mind a két fúrást egyelőre abbahagytuk és miután megfelelő mennyiségű vizet bocsátottunk ki a vizsgálat céljára, a nyílásokat lezártuk. A harmadik fúrásra rövidesen sor kerül. Ez a próbafúrás közel a Dunához, a hid lábánál lesz és az eddigi eredmények alapján 70 méter melységben körülbelül 60 Tokos vizet kapunk. A geológiai retegeződés figyelembevételével még nagyobb lenne az eredmény, ha a pesti oldalon a Vigadó-téren, vagy a Piarista-ház helyén a Duna medre alatt áthúzódó dolomit-rétegben egy negyedik fúrólyukat is lemélyítenénk. Minden, valószínűség szerint itt már 80 fokos vízre találnánk. —i Most már mindenki előtt világos, hogy. idegen- forgalmunkat a budapesti gyógyforrásokra, illetve a gyógyfürdőkre kell alapítani. Budapest néhány esztendő alatt a világegyetem egyedülálló és legfrekventáltabb . fürdővárosa lehet, ahol több mint száz forrásból a legkülönbözőbb összetételű és gyógyhatású vizek várják a gyógyulást keresőket. A mi forrásaink vize utolérhetetlen hatású nemcsak a reumások és csúzosok számára, hanem biztos gyógyszere a vesebajosoknak, a gyomorbajosoknak és anyagesere- I zavarban, szenvedőknek, valamint az egyéb betegségek különböző válfajainak is. A hozzánk érkező betegek mindazokat a gyógy tény ezőeet megtalálnák, amelyek Kfí^Aslbadot, Mcirienbcidot, Pöstyénf, Gct&temt, Joachims- td-U világhírhez!juttatták. —• Az új próbafúrások vízének analizálása most van folyamatban, de már a nyers eredmény is egyenesen meglepő. Az első- számú kutató-forrás 45 fokos vize igen nagymennyiségű, literenként 0.00511 gramm kénhidrogént tartalmaz; ebben az összetételben tehát Európa egyik legdúsabb kéntartalmú forrásvize. A vízben tekintélyes mennyiségben van szabad szénsav, azonkívül nátrium,! kálium, kalcium, magnézium, vas, aluminium, lítium, strundiumj. hidrokarbonát, jód, brom é$ kisebb mennyiségben foszforsav. A második számú kutató-forrás vízének összetétele nagyjában egyezik az elsőével és szintén gazdagon kéntartalmú. A legszenzációsabb azonban a gyógyforrások rendkívül gazdag rádiumtartalma. —• 'Meglepő és nem várt eredményt értünk el a régi Török-forrás újrafoglalási munkáinál is- Ez a Török- forrás a Gellért-szobor alatt a nagyközönség előtt eddig teljesen ismeretlen és kis vasajtóval eltakart barlangban fakadt. Közvetlen mellette másik barlang is volt. Most, amikor a forrás-tisztítást végeztük, a két barlangot folyosóval kötöttük össze. Ennél a munkálatnál néhány méternyire a régi Török-forrástól új, eddig ismeretlen forrás tört elő, 4-3 fokos erősen kénes, rádiumos vizzel. A barlangot úgy hoztuk rendbe, hogy ivócsarnok lesz és a mostani kutató-furásokat nem számítva a tavasszal már öt olyan forrás áll rendelkezésre, ahol a közönség, orvosi rendelet szerint, más és más bajoknál' ivókúrát végezhet. Ezek a források a Hungária, az Árpád, a Mátyás, Török és a most felfedezett kénesví/.ű Musztafa-for'rús. A hatodik forrás a R^osínce-forrás, de ennek olyan a fekvése, hogy ivókúrára egyelőre igénybevenni nem lehet. — Az új fúrások eredménye az idegenforgalmi érdekeltségeket is meglepte és komoly formában foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a gyógyforrások vizét egyrészt a budai oldalról, másrészt a szóbanforgó Petőfi-téri új forrásból a dunaparti szállodákba bevezetik. Ha ez a terv valóra válik, akkor régi álmunk testet öltött. Szállodaépítkezések és minden komolyabb befektetés nélkül megvalósul Budapest-fiirclő- város. A. forrásvizeknek a dunaparti hotelekbe való bevezetése aránylag; minimális költséggel járna, viszont ezáltal a IJunapcÜota, a Hungária, a Carlton és a Bristol és a közelben levő többi szállodák olyan előnyökhöz jutnának, amelyek révén azoknak látogatottsága beláthatatlan méretekben fokozható volna. De a gyógyvizes vezeték a Margitsziget gyógyintézményeibe is bevezethető volna. — Ami a Rudasfürdő környékének rendezését illeti, még a tavasszal ez is megtörténik. Az a terv nyomult ismét előtérbe, amivel évekkel ezelőtt a főváros vezetősége már foglalkozott, hogy a Rudas helyiségeinek fűtését a Gellért-szálló kazánházából látják el. Alig 600 méter távvezetékre van szükség, ami már kész tervek és az elvégzett számítások szerint alig kerül 100.000 pengőbe és ebből a pénzből m-egvalósítható lesz a régi Icazájiház és igazgatósági épül'/S-t lebontásán kivid a Hungária,-forrás ivócs'üni;okáyak bizonyos kibővítése és « térség parkírozása, is. Az, egész terv megvalósítása a végzett és végzendő próbafúrásokkal együtt minimális, alig pár ’ezer pengő megterhelésével jár a fővárosnak és az egész kiadást a Gellért-fürdő, illetve az Ásványvízüzem vállalta magára. * Szakszerű nyilatkozatok Az új forráskutatások dolgában kérdést intéztünk Pávay Vájná Ferenc főbányatanácsoshoz, a kiváló geológushoz, aki: munkatársunknak a következőket mondotta: — A főváros altalajának természetes hévvízkincse jóformán minden számottevő gyakorlati kihasználás nélkül eddig parlagon hevert. Ezért csak a legnagyobb örömmel lehet üdvözölni a főváros legújabb forrás- kutató, illetve mélyfúró kísérleteit. A legújabb eredmények minden bizonnyal eloszlatják azt az ellenszenvet, amely újabban indokolatlanul jelentkezett a mélyfúrási és forráskutató kísérletekkel szemben és amelyektől ' * a régi források vízhozamát féltették. De ezen csak mosolyogni lehet. Aki tudja, hogy a budai hegység mészköveiben,, dolomitjaiban és azok repedéseiben, üregeiben mennyi hideg karszt és triaszvíz van és a felmelegedett hidratizált kőzetekből! mennyi forróvíz és gáz fejlődik és bogy máig (mennyi melegvíz folyt el a főváros altalajából, — annak nem lehetnek ilyen aggodalmai. A magyar főváros alatt olyan thermális kincsek vannak, amelyek elhanyagolása már eddig is nemzetgazdasági bűnszámba ment. Felkerestük még Wesselszky Gyula dr. professzort, Egyetemi Radiológiai Intézet igazgatóját, a kiváló hidrológust is, aki a budai források vizét rádium tart almuk szempontjából kutatja. Wesselszky professzor a következőket mondta: — A Török-forrás mellett levő barlangban fakadó Új forrás, sőt a tisztított Török-forrás vízének radiológiai vizsgálata még nem fejeződött be teljesen, ezzel a munkával rövidesen készen löszünk; az ríj furatu tlier- mák radiológiai vizsgálatához pedig most fogtunk hozzá, úgyhogy végieges eredményről nyilatkozatot anég nem tehetek. Annyit mondhatok csak, hogy a Rudas-forráscsoport vizei Európa leggazdagabb rádiumos vizeinek tekinthetők és semmiben sem maradnak mögötte a világhírnek örvendő gasteini víznek. Ha a főváros vezetősége a gyógyforrásokban rejlő értékeket kellően és megfelelően gyii- mölcsöztetheti, mint ezt már több alkalommal hangoztattam, Budapest rövidesen a világ egyik legelső Ó3 valóban páratlan fürdővárosa lehet. Erre forrásainknak nagy száma, sokfélesége, szépsége és természeti fekvésénél fogva is különösen hivatott. makadám, aszfalt fsivágácáhoa vagya* béfkomppessopl L I S K A JEKÖ okleveles gépészmérnök, korapreasor-bérbeedé, Budepcet, Vm. kerület, Orcry-át 22. ez. Telelcmszám : Jézeef 335—<2 TC5C-M tulajdonosa 100 adóállomás műsorában válogathat G^OOC^OOOOOOOOOOC’C^OOOOOOC'OOOGChOOOOOOOOOO'CxC'OOOOOOC'OOOOOO'C'OOOOO^xOOO'C^'OOOOC'OC’OOOOOOOOGOOO'C' t>C>00<>00000000<><>0<>000’C>0<X>CI A FŐVÁROSI HÍRLAP HIRDET f
