Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-23 / 12-13. szám
Budapest, 1952 március 23. Alaposan meg kell vizsgálni: előnyös e a fővárosra a Vásárpénztár felszámoltatása Payr Hugó országgyűlési képviselő, tanácstag, a túlzó takarékosságról és a jelszópolitika kártékonyságáról Teljesen elfogadható érv az is, hogy a VásárAz üzemi bizottság még munkája legelején tart és egyelőre ismeretlen, hogy milyen javaslatokat készít az egyes üzemek megszüntetésére, korlátozására, vagy egybeolvasztására. A beavatottak szerint júniusnál előbb sem- miesetre sem lesz kialakult véleménye. De az iparfejlesztési törvény értelmében az üzemek átvizsgálásával addig végezni kell. A javaslatok végrehajtására még azontúl is egy álló esztendő áll rendelkezésre. Mostanában különösen sokat foglalkoztatja a közvéleményt a Vásár pénztár felszámoltatásának a közeljövőben szőnyegre kerülő ügye. Erről és vele kapcsolatban az egész üzemi kérdésről a Fővárosi Hírlap munkatársa beszélgetést folytatott Payr Hugó országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstaggal, aki véleményét a következőkben fejtette ki: — Az államnál és a fővárosi politikában is egy- ránt az emberek igen hajlamosak arra, hogy beleessenek a jelszópolitika hibájába. Ilyen divatos jelszó mostanában a takarékoskodás. Olyan makacsul hajtogatják, hogy szinte megismétlődik nálunk az a tréfás német ki- szólás: „Takarékoskodunk} ha még olyan sokba kerül is!“ A magam részéről már a költségvetés összeállítása előtt szembeszálltam ezzel a túlzó felfogással. Követeltem és követelem az okszerű takarékosságot és a prédálás ellensége vagyok. Már az egyik augusztusi tanácsülésen kijelentettem, hogy a túlzott takarékosságot veszedelmesebbnek tartom a kisebb mértékű pazarlásnál. — Mostanában a demagógia vesszőparipája az üzemegyesítés és az üzemmegszüntetés követelés,e. Helyes-e, okos-e és gazdaságos-e az üzemegyesítés, vagy egyes üzemek megszüntetése? — ezt alaposan, ceruzával a kezében, még senki meg nem vizsgálta. Én például feltétlenül helyesebbnek tartom a kisebb egységek fenntartását, mert könnyebben lehet őket kormányozni, irányítani. Az eddigi üzemegyesítéssél rossz tapasztalataink vannak. Példa rá a Gellert és a Rudas egyesítése, ahol most senki sem tudja megállapítani, hogy melyik intézmény hogyan dolgozik. Külföldön is megpróbálkoztak az üzemegyesítésekkel, de ott sem volt kielégítő az eredmény. Általában azt tapasztalták, hogy a.z egyesített üzemeknél mindig az az üzem kerekedett felül, amelyiknek élelmes igazgatója az élre került és a beolvasztott, illetve a hozzácsatolt üzem esetleg visszafejlődött. Igen alaposan meg kell tehát nézni, tényleg hasznos-e az egyesítés. Minden esetben sorra1 kell venni az összes érveket és azokat egyeukint meg kell vizsgálni. Csak az alapos megfontolás, a kréta és a számok lehetnek döntőek, nem pedig a politikum. * — A közeljövőben kerül a tanács elé a Vásárpénz- tár felszámoltatásának ügye, amelyet ugyancsak nagyon megfontol an dónak tartok. Nem tudom, tudok-e perdöntőén hozzászólni a kérdéshez, de mindenesetre az a felfogásom, hogy mielőtt döntenénk, minden oldalról meg kell vizsgálni: célszerű-e a Vásárpénztárt felszámoltatni? Lesz-e belőle haszna a fővárosnak? Az én információm az, hogy a beolvasztás kockázatos. Amikor a Vásárpanztár felszámoltatásáról és beolvasztásáról kell dönteni, az intézet sorsát nem befolyásolhatja az intézmény korábbi vezetőségének hibás működése. A. múlt hibáiért nem szabad magát az intézetet deresre fektetni. A megtorlás és a retorzió, — ez külön ügy és egészen más elbírálást követel a likvidálás. A probléma eldöntésében feltétlenül megszívlelendők azok az észrevételek, amelyeket a Vásárpénztár igazgatósága most készített jelentésében felsorol. Ezeknek alapos megfontolása, szerintem, azt eredményezi, hogy a mai viszonyok között a Vásárpénztár beolvasztása nem célszerű. — A főváros és a Vásárpénztár jogi viszonyát az az alapszerződés szabályozza1, amely 1908-ban jött létre. Eszerint a Vásárpénztárnak nincs is joga felszámolni, mert a felszámolás 1982 előtt csak kétéves felmondás után történhet meg, — A székesfőváros a Vásárpénztár részvény többségének tulajdonosa ugyan és a felszámolást bármikor kimondhatja, el kell azonban döntenie, hogy szükséges-e most a felszámolás, megokolt-e, milyen célt szolgál és hogy megéri-e ez a cél a felszámolás következtében előálló esetleges veszteségeket és károkat? A Vásárpénztár korábbi vezetősége talán rosszul .sáfárkodott, de as új vezetőség és igazgatóság három év alatt rendbehozta az intézet dolgait és az üzletvitelt normális mederbe terelte. Már ameny- nyire ez a mai gazdasági viszonyok között lehetséges volt. A további veszteségeket részben megakadályozta, részben csökkentette. — Elfogadhatjuk, hogy a Vásárpénztár ma semmivel sincs nehezebb helyzetben, mint a többi pénzintézet, bár kereseti lehetőségei korlátozottabbak. Ha a jövedelmezősége nem is kielégítő, erről az igazgatóság nemigen tehet, hanem a mai válságos gazdasági helyzet. Főként az állatárak és a mezőgazdasági termények árának nagyfokú zuhanása idézték elő a bevételek nagymérvű csökkenését. — A fölszámolás révén egyáRalátii ‘wem mentesül a föváÁos az Hhtézfitt.el kap esői aflos kötelezettségeitől, ami annyit jelent, hogy a főváros a likvidálással anyagilag csak rosz- szabb helyzetbe kerül. Be kellene- hajtani összes kintlévőségeit, ami évekig is eltarthat, értékesíteni kellene ingatlanait, eleget kellene tenni összes kötelezettségeiért, amelyek közül a legterhesebb az adonyi bérletért vállalt jótállás. nyelt folytán félbeszakított lakáspolitikai tevékenysége 1925-be.n indult meg újból, s bár építési programjának tervszerű keresztülvitele akadályokba ütközött, 1930-ig 2235 egyszobás, 1320 kétszobás és 322 lráromszobás, vagyis összesen 3877 lakást termelt. A főváros építkezése és a vele egyidejűén megindított magánépítkezések révén sikerült is a lakásszükségen csaknem százszázalékban segíteni. A súlyosbodó gazdasági helyzet következtében a megállapított bérek és a bérlők fizetőképessége között egyre növekedett az aránytalanság és emiatt a főváros vezetősége nem tud kitérni az egyré fokozódó követelés elől1, hogy a városi kislakásos bérházak bérét mérsékelje. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya mellett működő bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a problémával1 és 30 százalékos bérmérséklést követelt. A főváros vezetősége azonban a szükséges számítások elvégzése után megállapította, hogy ilyen mértékű leszállításra lehetőség nincs, hanem a redukció május elsejétől kezdve 5—14 százalékos lesz. Illetékes helyen ia Fővárosi Hírlap munkatársát így informálták: — A lakásügyeket intéző szociálpolitikai ügyosztály az ogyete házak lakbéreit a házak, illetve a lakások fekvése, beosztása és használhatósága szerint 5—14 százalékkal javasolja csökkenteni. A béresökkentés mértékének megállapításánál az ügyosztály a házakat és .a lakásokat egyenkint bírálta el. Az egyes házcsoportok szerint a bér- leszállítás a következő lesz: I., Németvölgy-úti bérház 8.3%, I., Lenke-úti házak 5.d%, III., Bécsi-úti házak 9.7%, III., Hunor—Meder-utcai (házak 8.4%, V., Kárpát- utcai házak ö.2%, V., Váci-ét 170. szám alatti házak ■8.9%, VT., Váci-út 159. szám alatti házak 10.2%, VII., Gyarmat-utca 47—49. szám alatti házak 7.5%, VII., Uj- vidók-utca 5. szám alatti házak 11%, VIII., Bozgonyi- utca 2. szám alatti házak 5.6%, Vili., Kisfaludy-utca 40. wjnn alatti házban 14.9%, a IX., Gróf Ilaller-utca S—18. szám alatti házban 7.7%, a X., Üllöi-út 120—122, szám alatti házakban 12.4%, a X., Ma.glódi-út 10. szám alatti házban 7.8%, a X., Kolozsvári-út 39—43, szám alatti házakban 4.8%, a X., Kerepesi-út 118. szám alatti házban 10%. A legkisebb csökkentés eszerint a Kolozsvári-úti házakban és a legnagyobb mérséklés a Kisfaludy-utcai házban mutatkozott méltányosnak. pénztár megszüntetése nagy zavarokat és károkat idézne elő a 34 éven át kialakult vágóállat-forgalomban. A Vásárpénztár hús-, zsír-, szalonnaexport hiteleinél a kihelyezés körül a múltban minden bizonnyal nem nyilvánult meg mindenkor á szükséges gondosság, de az ilyen hitelezésre a Vásárpénztárt szerződése kötelezte ■és ha voltak is miatta az intézetnek veszteségei, ez a körülmény nem lehet ok arra, hogy a Vásárpénztárt elejtsük. — A Vásárpénztár íelsizómolása takarékossági szempontból sem látszik indokoltnak, mert a likvidálás 4—5 évig is elhúzódhat, ha nem akarjuk a sok ingatlant elkótyavetyélni és a tekintélyes követelés gyors behajtásával az adósokat tönkretenni. A likvidálással egyidőben egy másik szervet kellene beállítani a budapesti állatvásár forgalmának lebonyolítására és egy új vásárpénztári intézmény költségeit is fedezni kellene. • ■ A likvidálás végrehajtása a mai rossz gazdasági viszonyok között előre ki nem számítható veszteségeket jelenthet. Nagy károk érhetik a fővárost az adonyi bérgazdaság rapid átadásánál is, mert 2 millió pengős állatállományt és instrukciót alig lehetne veszteség nélkül az új bérlőnek átadni s ugyanakkor nem mentesülne a Vásárpénztár a, még tíz éven át fennálló készfizetői kötelezettség alól. —■ A Vásárpénztár saját ingatlanainak, a Budapesten és vidéken lévőknek jelenlegi értéke másfélmillió pengőnél több és két és félmillió pengő azoknak az ingatlanoknak értéke, amelyekre a Vásárpénztár jelzálogkölcsönt nyújtott. Mindezeknek a felszámolás keretében való értékesítése ma nagy kockázatot jelenthet. — Ismétlem, nem kívánok a dolgoknak élébe vágni és nem tudok határozott véleményt mondani a Vásár- pénztár likvidálása dolgában. Annyi azonban biztos, hogy nagyon alapos és bölcs megfontolásra van szükség, mi— A kislakásos, bérházak évi 4,449.242 pengő jövedelme a redukció révén összesen 218,542 pengővel, 4.91%- kal csökken. A bérbevétel lényeges csökkenésére különben az esetben is számítani kellene, ha a lakbéreket május elsejétől nem szállítaná le a főváros, mert valószínű, hogy a lakbérmérséklés elmaradása esetén a lakások nagyrészt kiadhatatlanokká válnának. A bórmérséklés: viszont a hátralékok ijesztő mértékben való növekedését is: akadályozni fogja, mert az olcsóbb lakásokban a bérlők igyekeznek pontosabban fizetni. — Foglalkozik a főváros a Lehel-utca 14. szám alatti műhelybérház béreinek arányosításával is. Amennyiben pedig a kislakásos bérházaknál a főváros anyagi érdekeinek megvédése, a kiadatlanság elkerülése érdekében további mérséklés válnék szükségessé, úgy a főváros vezetősége nem fog elzárkózni a további bérleszállítás elől. A főváros ezztíl példát akar mutatni a magánbórházak tula j donosainiak is. előtt a fővaros önkormányzata ebben a kérdésben határoz. Május 1-től 5—14 százalékkal csökkentik a városi kislakásos bérházak béreit A főváros számol a további béresökkentés körülményeivel is A főváros háború előtt megkezdett és a világesetoéBBHBHBEaHBHenH**!D0BOÍ'HI!IRIBI«aU«BBBBilI0nBnBaBBBIÍH»Bns:BBBOBB«*!HHBmBlűBEBBBBBBBlinBBBBBBBBBBB«D««il»»»MBBBISOBBBBBBBBBBBBBBBBIIBBBBBlBBBBBB«BBBBB*BBB«B*BBBlB«BB^» A FŐVÁROSI HÍRLAP mindent tud és megér ................................
