Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-17 / 24. szám
Budapest, 1931 június 17. 5 Erőteljes új akció a hatósági üzemek megszüntetésére A legnagyobb köriiilekintóssel kell kezelni az üzemi problémái — Hatósági üzem vagy részvénytársaság? — Az üzemi fizetésekről nem szabad hangulatók nyomása alah határozni az igazság azonban valahol a középen lelhető Talán erőteljesebben, mint valaha: ismét napirendre került egyes magán érdekeltségeknek olyan természetű követelése, hogy a hatóságok sürgősen gondoskodjanak a közüzemek leépítéséről, megszüntetéséről és összevonásáról. Az akciói valószínűleg szélesebb hullámokat fog vetni úgy az összeülő új parlamentben, mint a törvényihatósági bizottságban és így ismét szembekerülnek egymással az iizemellenes és az üzem fenntartásának szükségességét hangoztató pártok. Hogy milyen lesz a döntés, azt nem lehet tudni, kétségtelen azonban, hogy ezt a kényes problémát csak a legnagyobb körültekintéssel, óvatossággal és hozzáértéssel lehet megoldani. Az üzemek ügyéről folytattunk beszélgetést %7. bizonyos, hogy a közönség megszokta az élelmezési üzemek áruit, amelyeket azonban korlátozni kell kizárólag az elsőrendű tömegcikkek árusítására. Luxuskészítmények és luxuscikkek előállítása és forgalomba hozása nem tartozhat a közélelmezési üzem feladatkörébe. Mindenesetre öüv&idetAeá, hogy ct) községi pártok túlnyomó többségének iá ez a felfogása. — Az. üzemvezetők díjazása terén most kezd kialakulni a helyzet én ón nem habozom kijelenteni, hogy az üzletvezetők illetményeinek megállapításánál a közigazgatás normáit nem szabad mértékadónak tekinteni. Az üzemek üzleti vállalkozások, amelyeket természetszerűleg nem lehet «. közigazgatás szemüvegén keresztül nézni, mert azok élére elsőrendű szakembereket szoktak meghívni és így munkájukat sem lehet hozzámérni a közigazgatási funkciókhoz. Ebben a vonatkozásban az Egységes Községi Polgári Párt már állást- foglalt és helyeselte Éber Antalnak azt a felfogását, hogy ha díjaztok terén bizonyos hangulatokat (Hegedünk érvényesülni, akkor nem fogunk kgpi éles látókörű, hozzáértő üzemvezető szakembereket. Hangoztatta végül Becsey Antal, hogy az üzemi tisztviselők fizetését azért sem szabad egy kalap alá vonni a közigazgatási szellemmel, mert az üzemek bürokratikus gépezetekké nem válhatnak, miután ez úgy a köz, mint a városgazdaság szempontjából katasztrófára vezethet. Becsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökével, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A hatósági üzemek működésének korlátozása és a magánipar szempontjából való háttérbe szorítása nem jelenti azt, hogy az általános érdekeket szolgáló nagy közüzemek: az Elektromosmüvek, a Gázmüvek, a Vízművek, a csatornázási üzemek és a közlekedési vállalatok bármily vonatkozcnsbcm is érintessenek. Ezek az üzemek nem csinálnak konkurrenciát és ha itt változást erőltetnek, akkor csak a nagy tőkeérdekeltségek malmára hajtják a vizet. — Ezek nem sértik az ipart és kereskedelmet, de szolgálatot tesznek a köznek, legfeljebb az vitatható, hogy ezeknek az üzemeknek kommerciális, formája megfelelő-ef Ez a kérdés a külföldön is állandó nagy problémává nőtte ki magát és megállapítható, hogy a hatósági üzem vagy részvénytársasági forma dolgában mindenütt még a kísérletezéseknél tartanak. Kivételt képez talán Németország, ahol meglehetősen jó eredménnyel formálták ki a vegyes összetételű üzemet : a részvénytáNaíságot, ahol a részvénytöbbség a hatóságok kezében, a minoritás a magánérdekeltség birtokában iwn. Ilymódon a hatóságnak megvan a kellő in gerendája, viszont az üzletvitel a magánérdekeltség feladata, ami természetesen gyorsaságot és több kereskedelmi fürgeséget hoz magával, úgyhogy a hatóságnak minden (feszdóba, m^egvetn g kellő beleszólása. Nálunk ez a forma csak csők erényesen alakult ki. Hasonlít a mi üzemeink közül ehhez a Vásárpénztár, a Községi Td- kdrékpénztár és a Kisipari Hitelintézet, ahol szintén van magántőke, de nem oly arányban, mint a külföldön. Eizen az úton lehetne valami reális elgondolást végrehajtani és én hiszem, hogy sikerül is a közel jövőben valami eredményt felmutatni. — Vannak üzemeink, amelyek valóban nem csinálnak egyebet, mint konkurrenciát a magánipamak: ezeket át kell formálni, hogy ne legyenek továbbra is vörös- posztók az érdekeltségek szemében. Tárgyilagosan meg kell azonban állapítani, hogy a város máris sokat tett e téren, mert amikor az üzemvizsgálóbizottság először kezdte meg működését, akkor 80 üzemmel találta magát szemben, míg ma összesen csak 24 komoly üzemről lehet szó. Állandóan nagy vita folyik a közélelmezési üzemek körül keresve azt a határt, hogy meddig lehet ezeknek az üzemeknek tevékenységet kifejteni. A felfogások eltérnek és a szélsőségekbe mennek át. Az. egyik szélsőséget az ipa\t- kamarci képviseli, amelyik azt hangoztatja, hogy nincs szükség erre az üzemre, a másik pedig úgy érvel, hogy a közélelmezési üzem feltétlenül feAntdftandó és emlékeztet azokra az esztendőkre, amikor a tömegélelmezési cikkekben katasztrofális' hiány mutatkozott és akkor a közélelmezési üzemek egymaguk biztosították a főváros szükségleteit, Egészeír bizonyos, hogy mindkét fél argumentációjában van elfogadható állítás, VECSEY JENŐ okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. Budapest. VIII., Kisstácíó-u. 11. ALAKULT: 1905-BEN TELEFONOK i József 339-02, 351-99, 394-86 Irodai géposztály: Legelsőrendü amerikai Írógépek, számológépek, kellékek, karbantartás, javítóműhely. Váratlanul előtérbe nyomult a Tabán problémájának megoldása Áttanulmányozzák az összes eddigi terveket és ajánlatokat — A fürdőtörvény kapcsán tárgyalások indulnak meg a kormánnyal A főváros törvényhatósági tanácsának csütörtöki ülésén Csilléry András szóvátette a fürdőtörvényt, amely teljesen figyelmen kívül hagyta Budapestet, mint fürdővárost és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a főváros érdekeit nem méltányolják. Ilyen körülmények nem segítik elő Budapestnek fürdővárossá való fejlesztését és a Tabán-kérdés megoldását. A törvényhatósági tanács ebben a rendkívül fontos ügyben nyomban úgy határozott, hogy bizottságot küld ki a fürdőváros kérdésének tanulmányozására és érintkezést keres a kormánnyal. A bizottságba Sipőcz Jenő polgármestert, Liber Endre és Borvendég Ferenc alpolgármestereket, Szendy Károly tanácsnokot, továbbá Kozma Jenő, Harrer Ferenc, Wolff Károly, Csilléry András, Friedrich István, Petrovácz Gyula, Eassay Károly, Bródy Ernő és Büchler József törvény- hatósági tanácstagokat delegálták. A bizottság megalakulása után Sipőcz Jenő polgár- mester utasította a városgazdasági ügyosztályt, hogy a Tabán felépítésére vonatkozó eddigi előterjesztéseket és javaslatokat dolgozzák fel és mielőbb adják át a bizottságnak áttanulmányozás céljából. Szendy Károly tanácsnok irányításával ezek a munkálatok már szombaton befejeződtek és a tanácsnok a Tabánkérdés komplexumát átnyújtotta Sipőcz Jenő polgármesternek, mint a kiküldött bizottság elnökének. A Tabán felépítésére vonatkozólag az elmúlt években több ajánlatot tettek a fővárosnak s ezek között az ajánlatok között két külföldi is szerepel. Valamennyi ajánlatot újra elővették és a legalkalmasabbakat terjesztik a tanács elé azzal a céllal, hogy a tanács adjon felhatalmazást az ajánlattevőkkel való tárgyalások megkezdésére. A Tabán felépítésére vonatkozólag különböző tervek vannak, amelyek kivétel nélkül nagy összegeket igényelnek s éppen ezért a főváros nem idegenkedik attól a gondolattól, hogy a Tabán felépítésébe külföldi tőkét kapcsoljon bele. A Tabán felépítése nemcsak idegenforgalmi szempontból fontos, hanem elsősorban azért, hogy nagymértékben hozzájáruljon új munkaalkalmak megteremtéséhez. A Tabán felépítése friss erőt hozna a gazdasági életbe és nagy mértékben hozzájárulna a munkanélküliség megszüntetéséhez. A főváros gazdaságpolitikájának homlokterébe így került váratlanul a Tabán felépítése. Ez foglalkoztatja most azokat az ügyosztályokat, amelyeknek hatáskörébe tartozik a közmunkák programúijának kidolgozása. Legjobban jellemzi az ügy fontosságát, hogy valamennyi illetékes ügyosztályhoz sürgős átirat érkezett, hogy ez ügyben legkésőbb szeptemberig tegyék meg előterjesztésüket, észrevételeiket, mert a főváros törvényhatósági tanácsa már az első őszi ülésén foglalkozni akar a Tabán problémájával. Addig úgy a pénzügyi osztály, mint a város- gazdasági ügyosztály letárgyalja a szükséges előfeltételeket, tanácskozik a Tabán felépítésére tett ajánlattevő érdekeltségekkel és a tárgyalások alapján teszik meg előterjesztésüket. A Tabán felépítésére a főváros külön intézkedést kíván a fürdő-törvényben és erre vonatkozólag még a nyár folyamán tárgyalásokat kezdenek úgy a népjóléti minisztériummal, mint a kereskedelmi kormánnyal. A fővárosnak ugyanis nincs biztosítéka arra, hogy a törvény értelmében megalakítandó Országos Forrás- cs Fürdőügyi Bizottságban a többség a fővárosé lesz s így előfordulhat, hogy ebben a bizottságban a Tabán felépítésével kapcsolatban a főváros érdekei ellen intézkednek. Ezért van szükség tehát -arra, hogy éppen a Tabánkérdés megoldásával kapcsolatban a fürdőtörvény biztosítékot nyújtson a fővárosnak arra, hogy az építkezések megindítása és azoknak keresztülvitele elé semmiféle akadályokat nem gördíthetnek. "SCHÄFFER KAROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betónépílési vállalkozó, kövezö-mester Budapest, !'/. Kecskemétiu. Í3 , III. em. 1. Telelőn 844—12 EGGENIER6ER-FÉLE SU ■ |f ' -I.. KÖNYVKERESKEDÉS IIÍHPlÍfllf A Magyar Kir. Állami Térképészet főbizotr.ányosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Fennáll: 1768 óta. Telefon : Aut. 893-24 Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok. Vasúti menetrendek. JÉöy JtfüL Aszfalt és Kátrány Útépítő Részvénytársaság BUDAPEST, IV., KOSSUTH LÄJ0S-U. 1 4. Telefon: Aut. 896—23. Vállalja minden tipusu utak építését S@§t§@aiíi Soma és Pia kőfaragó srsesiter jBudapest» Vili., Fiumei-út 9» ZSlagf ctvés : 7SG7. Teiefovi i Jt, 425— HERTZKA ES KASZAS Hőszigetelő vállalat. Budapest, V,, Tátra-u. 12/a Tel.: Í25-34 Hőszigetelések, alacsony nyomású, magasfeszültségű, túlhevítelt gőzű csővezetékek, gőzkazánok és hőlégvezetékek számára. Jéggyárak és hűtőberendezések H IRSCH LÁSZLÓ út-, vasútépítési és kövezési vállalkozó !*, EEek-uica S/a. Te3. a Lá. 18—43. Minden üzem- bérfizetési tasakot, levélborítékot, papírzacskót nek megfelelő gyárt és leg- TTÖáTh KI A "I" levélboríték- és ID Budapest, VII., DJ olcsóbban szállít -HT -tik -BLie papírzacskógyára |J Akácfa-utca 56 |J Telelőn i J. 333-01 « Mintázott árajánlattal szolgálok az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART hivatalos la EL
