Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-25 / 8. szám

Budapest, 1931 február 25. érdemes és szorgalmas tisztviselőivel és ha most a bel­ügyminiszter piros ceruzája a tisztviselőle jólétét né­miképpen csökkenti is, mindenkinek be kell látnia, hogy kényszerből cselekedett. Egynémely tévedést azonban máris helyre kell igazítanunk. A tisztviselők karácsonyi jutalma a bel­ügyminiszter rendelete értelmében félannyi lesz, mint eddig volt, de mégis lesz. Téves tehát az a híresztelés, hegy a fővá­rosnál egyáltalán nem adnak majd kará­csonyi jutalmat. Viszont kétségtelen az, hogy ahol arra törekszenek, hogy a kiadásokra fedezetet találjanak, ott mindenek­előtt az ajándékokat kell megszorítani. Csekély vi­gasztalásul szolgálhat ugyan a főváros tisztviselőinek, de meg kell jegyezni ebből az alkalomból azt is, hogy a fővárosnál még mindig sokkal nagyobb lesz a karácsonyi jutalom, mint az állam­nál. Végeredményben pedig a karácsony még messze van. Bizalommal és hittel, fokozott munkakedvvel kell a főváros tisztviselői karának munkához látnia, hogy kisegítsük a polgárságot mai nehéz helyzetéből és akkor nem lesz reménytelen a helyzet, hogy lehet még módot és lehetőséget találni a tisztviselők régi jólété­nek visszaállítására. WiÜl & mi jma, ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VÉL, COLUMBUS UCCÄ 33 TELEFÓNSZÁM: Z. 69-08 wí íí. ?ftn&i J&otes udvari szétütő Egészsögügy! műszaki _________........... „.,„1 --------------------------- berendezésék (jy.ira Bu tíspeíSÍ, VE!., Péteriig Sándor uee# 34. ssásn Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csator­názási- és gázberendezések. — Bsrendaz városoknak vízmüveket; osetornfczásoket és derííüteíopekst — TELBFON; József 818—19. Még a polgármesterválasztás sem volt olyan szenzációja az elmúlt hétnek, mint Scitovszky Béla belügyminiszternek az a rendelete, amely a székes- főváros 1931. évi költségvetésének felülvizsgálásáról szólt. Olyan beható, minden részletre kiterjedő kriti­kája ez a főváros pénzügyi politikájának és gazdál­kodásának, amilyet még sohasem eszközölt a belügy­minisztérium. Természetes is ez, hiszen az 1930. évi XVIII. törvénycikk a belügyminiszternek az eddigiek­nél sokkal szélesebb jogokat ad a főváros költségve­tésének korrektúrája, sőt határozott átalakítása tekin­tetében. A belügyminiszter piros ceruzája alaposan dolgozott, ötödfél millió pengő kiadást törölt, amivel körülbelül három százalékkal csökkentette a főváros budgetj ét. A tavalyi budget-vei szemben tehát, ha figyelembe vesszük, hogy már a közgyűlés is 4.25 szá­zalékos redukciót ejtett meg, as 1931. évi költségvetés 7.25 százalékos redukcióval indul. Számokban kifejezve ennyit jelent a belügy­miniszter rendelete. Sokkal messzebbmenő jelentő­sége van azonban a dolognak és a belügyminiszter rendelete az intézkedésnek egész komplexumát fog­lalja magában. A megbeszélések során és a sajtóban egyaránt az egész hétnek a témája a belügyminiszter erélyes fellépése volt. A politikai pártok különös hangzavarral feleltek, de a hangzavarból mégis kiérsik, hogy a bel­ügyminiszter intézkedéseit pártkülönbség nélkül a legnagyobb megelégedéssel fogad­ták. Azok a pártok, amelyek az országos politikában a kormányt támogatják és amelyek a városházán egy­ségként szerepelnek, a legnagyobb megnyugvással vették tudomásul a belügyminiszter rendeletét. Amiál mulatságosabb, hogy baloldali pártok viszont diadal­ittasan beszélnek erről az eseményről. A saját győ­zelmüket hirdetik és boldogan állapítják meg, hogy a belügyminiszter úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. Eúözben szánakozó mosollyal tekintenek a többségi pártok felé, sőt akadnak közöttük olyan naiv lelkek, akik jámboran kijelentik, hogy a belügyminiszter a saját pártját vetkőztette le. Hogy milyen naivak az urak, semmi sem bizo­nyítja jobban, mint két nyilatkozat. Az egyik nyilat­kozatot Wolff Károly tette, aki kijelentette, hogy a leiratban foglaltak egyáltalában nem hoztak számára meglepetést, hiszen mindaz, amiről itt szó van, tel­jesen megfelel annak a programnak, amelyet a köz­ségi pártok kölcsönös megállapodások alapján erede­tileg maguk elé tűztek. De még világosabban meg­mondja Kozma Jenő, aki kijelenti, hogy természe­tesen hosszas tárgyalások előzték meg a leirat elküldését, a belügyminiszter nem döntött a jobboldali pártok ellen, hanem azoknak kívánságait honorálta. Végeredményben pedig, aki visszaemlékezik Ripka Ferenc főpolgármester programadó beszédére, az na­gyon jól tudja, hogy a mammut-fizetések leépítését a főpolgármester tűzte ki legelső feladatként. A bel­ügyminiszter nem tett egyebet, mint hogy máris meg­adta a lehetőséget a főpolgármester első fontos programpontjának megvalósításához. Egyébként pe­dig olyan nagy kérdésekről van szó, bogy itt senki­nek sem szabad a maga számára érdemeket vindi­kálnia, mert mindaz, ami a főpolgármester program­beszédében és a belügyminiszter rendeletében van, az non egy-két ember műve, hanem kényszerítő szük­ségesség, ami a levegőben volt, ami ennek a városnak Icöekívánsága. HORTOBÁGYI JUHTÚRÓ Természetesen hamarosan túlzásba mentek azok a kombinációk, amelyeket a belügyminiszter rendele­téhez a vérmesebb várospolitikusok fűztek. Az egyik ellenzéki pártvezér példának okáért boldogan üd­vözli a belügyminiszter rendeletét, amely az. ellenzéki politikának száz százalékkal való honorálását jelenti. „Nem akarok másra hivatkozni, — mondja az ellen­zéki vezérpolitikus,, — mint csak arra, hányszor java­soltuk az üzemek revízióját, a. gáz- és villanyárak le­szállítását, de mindig a kormányzópártok voltak azok, amelyek becsületes törekvéseinket megdöntötték.” Egyszóval ez az ellenzéki vezérpolitikus úgy véli, hogy a belügyminiszter rendeletében benne van a vil­lany és gáz árának leszállítása is. Mi ezt sehogy sem tudjuk kiolvasni a rendeletből, viszont ki kell jelen­tenünk azt, hogy as Egységes Községi Polgári Part sokkal előbb harcolt a közüzemek egységárainak leszállítása érdekében, mint akármelyik el­lenzéki párt és ha ez még mindig nem sikerült, annak oka nem le­het más, minthogy papírt és ceruzát véve elő, a ko- moty számítások kimutatták, hogy a tervbevett ár­redukciókat a közüzemek létének veszélyeztetése nél­kül egyelőre keresztül vinni nem lehet. A belügy­miniszter rendeletében azonban mégis van egy allúzió erre az árredukcióra. Megállapítja ugyanis a. minisz­ter,, hogy a főváros üzemének nagyrészénél az üzemi szolgáltatások és termékeik árát a megindult olcsó- * sági folyamat ellenére semmivel sem szállították le. | Ezt egyszerűen megállapítja a miniszter, de további 1 lépéseket természetszerűen nem tesz. Ebből a figyel- | meztetésből azonban gondolni kell arra, hogy az anyagárakban tényleg beállott bizonyos csökkenés és így , a közüzemek egységárainak leszállításáról ismét gondolkodni lehet, különösen, ha a mammutfizetések leépítése szintén hozzá­járul ahhoz, hogy a közönséget olcsóbb szolgáltatásokkal lehet majd a jövőben el­látni. A belügyminszter a költségvetésnek úgyszólván minden tételét megkritizálja, mindegyikről meg­mondja a maga véleményét. A legfontosabb intéz­kedései közé tartoznak azonban azok,, amelyek a Rókus-kórház építésére és a Károlyi-palota vételárára vonatkoznak. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy a Rókus-kórház építésének megkezdésére az elmúlt két évben tartalékolt négy millió pengőt rendeltetésé­től elvonják és más közegészségügyi célokra használ­ják fel és elhatározta az.t is, hogy a Károlyi-palota vételárának utolsó részletére előirányzott másfél millió pengőt szociális célokra használja fel. Ezt a két ha­tározatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá, ellen­ben a a tisztviselői jutalmak, eljárási díjak, stb. körül eszközlendő megtakarításokból kí­vánja, hogy a főváros szociális kötelessé­geit teljesítse. Valószínű, hogy olyan mértékben, amint a főváros eddig tette és ahogy tovább is szeretné, a szociális segítés nem lesz lehetséges. Ez fájdalmasan esik párt- különbség nélkül mindenkinek,, de viszont számolni kell azzal, hogy a gazdasági viszonyok súlyosan nehe­zednek ránk és gondoskodni kell arról, hogy a szo­ciális segítés helyett munkaalkalmakat teremtsen a főváros minél nagyobb tömegben. A belügyminiszter intézkedésének a legnagyobb megdöbbenést keltő része, amely a tisztviselőkre vo­natkozik. A székesfőváros mindig gavallérosan bánt Justus Sándor és Gördülő fered&Byök, aecHcmesredőn.vöb, boíi- ponyvák, Társon-, szövött- és faredöuyök gyára Budapest, VI. kar. Vörösmarty ucea 24/8. Alapíthatott 1886-ban. Telefón-internrban: Automata 223—06. PIPIK ti ÍRÓSZEREK SSÍEI RIKTlifl a „P&P!RMALaM“.hoz Budapest, ív, bankéi acta I Te!.: Äat. 877-Í5 Alapítva i'gQ-bsr, I Magyar Szellőző Mflisk és Gépgyár Rt. I Budapest, VIL, Czobor ucea <—11 jj Sürgönyeim : Blackman g, Tcleíón : Zugló 73—14 Ventilátorok, exhaustorok, fúvók, minden telje- | sítményre és célra. — Szellőző-, fütő-, hűtő-, szárító-, nedvesítő- porszívó- stb. berendezések. SCHIFF MIHÁLY Preíhófsa?*« Ottokár asaae ®, ladaMS*, Ffe”. ElflST ÉSESffiEi. KST6?rT£TVE. + TKIEFGB: AUTOMATA 884-7«. A Jegesebb kivíferfbea későit??; caMaaftsle Morpantmdflfti píimó- (paplan) iieinórt, horgolt rémit, csillog gombot és gotafo* Íthuzáífí. Í465 rultßdiwsefeet, bojtokat, rojtokat, évekot, e leg- prackwb’o Dfieéssi kivitolhon. CaiU&nssieérokxt, fovAbbá sely«a- »«. «dfníwtiUAt é* minden • szakmába rigó máskát. Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSE LICITES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vassserkezetek, lakaSosmankák, portálok Tsnw&i TE/SZÖVETKEZETI KÖZPONT BURROUGHS 8 PE ClÁLG É P E K számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol Ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS RRODAGÉPKERESKEDELM1 Rt BUDAPEST V, KLOTILD UCCA 22. TELEFÓNSZÁM: A. 114-79 SCHLESINGER ALAJOS BSÖM81ERES8E8Ö BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCI ÚT 30. SZ. TELEFÓN: AUT. 909—27 sorozat. Állandó nagy készlet mindennemű csö­vekben, fayeuce- és zománcáruban, víz-, gőz- és gázszerelvényekben. EIECrEE OTTO OKGONAGYÁR Új orgonákat valamint homlokzatsípokat szállítunk és orgonajavítá­sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyáraink­ból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra BUDAPEST, X. KÉR., SZIGLIGETI UCCA 29 (Rákos falva) TELEFON: J. 393—45 KtMmMg €& MriíMsmrml j Scitovsslcy Széliig ymini&ssi&r leiraíúí m főváros j ügyi poléfiRáfáról és gosáálMoáásárúl párUciilöMlb- j ség ítéltein. megnyugvással fogadíéilz lió pengő kölcsönt akar felvenni, amit Scitovszky \ Béla belügyminiszter állítólag megtiltott azzal a meg- I — Ez a hír nem felel meg a valóságnak, — válaszolta a belügyminiszter, — mert a negyven- milliós burkolási kölcsön felvételét most hallom először. Mindeddig tudomásom sem volt arról, hogy a főváros ilyen kölcsönt akar felvenni. Természetesen ilyen körülmények között nem is tilthattam meg a burkolási kölcsön felvételei.. Az illetékes körök bizonyára megnyugvással ve- . szik tudomásul a belügyminiszternek ezt a kijelen- | tését. A miniszter egyébként még közölte a Fővárosi g S okolással, hogy az útépítést nem tartja liasznotliajtó . I beruházásnak. I Hirlap-pal, hogy a maga részéről mindenben hozzá­járul olyan akóiókhoz, amelyek a közmunkák kiter- „ jesztésére és sürgős megindítására vonatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents