Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-18 / 7. szám
Budapest, 1931 február 18. 5 A dunai hidak pénzfedezetének előteremtéséről, a tatarozásikedvezmények kiszélesitésérői, az Erzsébet sugárútról, a fürdővárosról és egyéb megvalósítható munkaalkalmakról nyilatkozik BECSEY ANCAL A minisztertanács legutóbbi ülésén nagyfontosságú olyan ügyek kerültek napirendre, amelyek elsősorban érdeklik Budapest vállalkozóit és iparosait, valamint a gazdasági élet tényezőit. A minisztertanács elhatározta a két dunai híd megépítését, az Erzsébet sugárút megnyitását, az építkezés és tatarozás fellendítését, hogy ezzel is szolgálja a gazdasági élet erőrekapását és a munkanélküliség enyhítését. Alkalmunk volt a kormány elhatározásairól, e kérdések legalaposabb ismerőjének: Becs©'-/ Antal, az Egységes Közsépi Polgári Párt társelnökének véleményét kikérni, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A közvélemény nagy örömmel vette tudomásul a minisztertanácsnak azt a határozatát, amelyik a dunai hidak vajúdó kérdését ismét az aktualitás vágányára terelte. Ez a tény annál is inkább jelentőség- teljes, mert a közelmúltban kedvezőtlen hírek terjedtek el azzal az alátámasztással, hogy a pénzügyminisztérium, a nagy külföldi kölcsön felvételéig kénytelen eltekintetni e beláthatatlan fontosságai alkotá-8 sok megvalósításától. Fokozza a kormányzati szervek § elhatározásának súlyát az a körülmény is, hogy nemcsak a Boráros téri, hanem Óbudai hídról is szó van. A hidak építésének lehetőségét megkönnyíti, hogy az építkezések időtartama a dolog természete szerint évekre kihúzódik, tehát a szükséges 50—80 millió pengő költség évi 10—12 milliós részletekre osztható föl, ami még a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett sem jelent olyan terhet, amelyre ne lehetne fedezetet teremteni, átmenetileg esetleg belföldi kölcsön, vagy áruhitelezés útján. Elismeréssel kell megemlítenem, j hogy a Közmunkák Tanácsa nagy szorgalommal folytatja a feltöltési munkálatokat a Boráros téri Ind i körzetében, sőt előkészítette a kisajátításokat a tervezett Óbudai hídhoz közvetlenül csatlakozó területeken is. — A hídépítéssel kapcsolatban számos olyan probléma vár megoldásra, amelyek nélkül Kelenföld és Lágymányos nem tud a kívánatos fejlődés útjára lépni. Az új határokkal megjelölt XI. közigazgatási kerület feltétlenül elvárja az új elöljáróság sürgős | felállítását és ebben a vonatkozásban helyes volna, ha 8 a főváros a pénzügyi hatóságokkal és a belügymi- 8 nisztériummal keresné az együttes megoldás lehető- 8 ségét olyan értelemben, hogy az adó felügyelőség, a g rendőrség és a főváros együttesen gondoskodna a I szükséges székház megszerzéséről, illetve építéséről. I Ugyancsak sürgető kívánság a kelenföldi pályaudvar halaszthatatlan rekonstrukciója. Az a gondolat merült föl, hogy a délről és nyugatról 8 ide összpontosuló vasúti közlekedés és ezek között az idegenforgalom jelentőségének emelése és kihasználása céljából a kelenföldi állomási nagy és modern pályaudvarrá kell kiképezni, azt ri«ni«»jm)Mni . a» TOg—EB—i— — —■—11 ■ u-.-'-uu '* ■■ • | BÚD APEST-FÜRDÖ VÁROS PÁLYAUDVAR | M—BBBBgaBBBMMHHIMEBMBaBagBBM———WB— névre elkeresztelni, hogy ezzel is súlyt, nevet, elismerést szerezzünk e városrész fürdőváros jellegének. Ez még a reklám szempontjából is üdvös és értékes újítás vona. Tisztázni kell, hogy az új híd és az összekötő vasúti híd közötti szakaszon véglegesül-e az állandó kiállítási terület, valamint hogy számítani lehet-e a stadionnak ezen a környéken való megépítésére. Ennek a rokonszenves gondolatnak egyelőre útját állja a gyáraknak e környéken meglehetősen nagy száma és így dönteni kell afölött is, hogy ez a terület véglegesen a sport, vagy a gyáripar részére használtassék-e föl. — Élesen beékelődik e városrészbe a Kelenvölgy, ami közigazgatásilag Budafokhoz tartozik, annak ellenére, hogy geografiailag Budapesthez simul és lakosai is mind a fővárosban folytatják mindennapi munkásságukat. Ez így temészetellenes állapot, ami a mai helyzetében meg nem maradhat, mert károsan befolyásolja a főváros e részének fejlődését. Hasonló a helyzet Albertfalvával is, amelynek ugyan- csali választani kell Budafok és Budapest között. Minthogy Kelenvölgy és Albertfalva lakossága már számtalanszor kinyilatkoztatta a fővároshoz való csatlakozás iránti akaratát, törvényhozási úton kellene intézkedni a határok módosításáról, ami azért is fontos, mert Albertfalva értékes Duna- parttal rendelkezik, amelynek, szemben az országos kikötővel, óriási hivatottsága is van. — A minisztertanács másik határozata a háztatarczásokra vonatkozik, amellyel kapcsolatban az olcsó kölcsön módozatait és lehetőségeit tárgyalták. Itt bizonyára nincs még végleges elhatározás, mert a pénzügyminiszter nem hajlandó olcsó kölcsönt úgy rendszeresíteni, hogy bizonyos kamatterhet az állam és a főváros vállaljon magára. Az egyes tényezők felfogása szerint ez ajándék volna a háztulajdonosok részére, ami esetleg érthető visszatetszést váltana ki,. — Kétségtelen pedig, hogy adókedvezmények és más ösztönző előfeltételek, valamint a laká^sfelszaba- dítás terén való könnyítések nélkül eredményes foglalkoztatást az építőipar nem kaphat. — Tudomásom szerint az olcsó hitelt úgy gondolják, hogy az Országos Társadalom Biztosító öregségi és rokkantsági ágazatának díjtartalékjaiból 30%-ot szándékoznak igénybevenni, amire a törvény is módot ad. Nyitva marad azonban az a kérdés, hogy ez a tőkefedezet rendelkezésre áll-e, mert köztudomású, hogy a betegségi, ágazat deficitjének pótlására átvették az öregségi és rokkantsági ágazat tartalékainak egy részét, bár az OTI-törvény ezt határozottan megtiltja. A felhatalmazást azonban a törvényhozás erre megadta és ily- formán kérdéses, hogy a jövőben is deficittel fenyegető betegségi ágazat nem fogja-e ismételten igénybe- venni a másik díjtartalékot. — így tehát nem látom a dolgot olyan biztatónak. Nézetem szerint súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a miBudapest- fürdőváros centrumának: a G eltért tértől a Rudasfürdőig húzódó dunaparti résznek kiképzésére néhány hónappal ezelőtt tervpályázatot írt ki az Országos Idegenforgalmi Tanács és a Fürdőváros Egyesület. A tervpályázat nagy méreteire és fontosságára való tekintettel a pályázati határidőt az eredeti terminuson túlmenőleg meghosszabbították, hogy ezzel időt és lehetőséget nyújtsanak a tervek elkészítésére. A pályázati határidő február 16-án, hétfőn járt le, amelyre több mint 40 pályamunka érkezett. A zsűri megalakítása már néhány nappal előbb megtörtént Tormay Géza kereskedelmi államtitkár elnök- lésével, aki Búd János minisztert képviseli ebben a minőségében. A zsűri az előkészítő munkálatokat befejezte, a tervek felülvizsgálásának rendszerét is letárgyalta és elhatározta, hogy a pályázatok felbontását a közeli napokban tartandó egyik plenáris ülésem ■ f°ffja eszközölni. Ugyanokkor szűkebb bíráló bizottságot is kiküldtek a pályaművek előzetes megvizsgálása céljából, amelynek tagjai azután javaslatot tesznek a tervek minősítésére. A tervpályázat azért bír különösebb jelentőséggel, mert nisztertanács eltekint a tatarozási kényszer alkalmazásától. Nem vagyok híve semmiféle formában a túlzott állami beavatkozási módszernek és ha így erről nem lehet szó, akkor nincs más megoldás, mint messzemenő kedvezményeket juttatni az építtetőknek. Sajnos, e téren a helyzet nem biztató, mert a rendkívüli házadómentességről intézkedő 1929. évi XXIX. te. szűkkeblű volt az adókedvezmények biztosításában. Ennek a magyarázata, hogy alig volt számbaj öliető építkezés, mert nem voltak megfelelően ösztönző rendelkezések. Legnagyobb meglepetésre nem hozott e téren kedvező újítást az 1930. évi XLT. törvény sem, amely az építkezések előmozdításáról és az Országos Lakás- építési Hitelszövetkezetről rendelkezik. A törvény 10. szakasza ugyanis a régi. törvény hatályát az 1933. évig beköltözhető épületekre terjesztette ki, ami nem más, mint az előző törvény hatályának burkolt meghosszabbítása, amitől az építőipar fellendülését várni továbbra sem lehet. Különben is nagy hibája a huszonkilenees törvénynek, hogy a kedvezményeket az emeletráépítésekre és a toldalékokra nem terjeszti ki, holott ezekre a kisebb munkálatokra volna ma is hajlandóság. — Ha gyakorlati, eredményt akarunk elérni, akkor sürgős revízió alá kell venni a nyújtható adókedvezményeket és itt el kell menni az állam pénzügyi érdekeinek végső határáig. Építkezési kedvet máshonnan alig várhatunk, mert a jelzáloghitel, az érdekeltek kijelentései szerint, most rosszabb, mint volt. így csak az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet igénybevételéről lehetne szó, bár ezt a kölcsönt sem tartják olcsónak. Építkezések eredményes kialakítására tehát nincs más mód, mint a házkonzerválás intenzívvé tétele a legmesszebbmenő támogatás érvényesítésével. Késlekedni azonban nem lehet, mert itt a tavasz: amikor a munkálatok lehetőségének elmulasztása pótolhatatlan veszteséget jelentene. Becsey Antal érdekes nyilatkozatához hozzáfűzte még, hogy az Erzsébet sugárút megalkotásával kapcsolatban feltétlenül szükség volna olyan törvényre, ami a kisajátítással együttjáró alapelveket állapítja meg és jogot ad a hatóságoknak, hogy békés megegyezés híján, elhárítsa az akadályokat egyes szükséges telkek és házhelyek megszerzése elöl. A helyzet ugyanis az, hogy most csak békés megegyezés útján lehet a telektulajdonosokkal ilyen megállapodást létesíteni. Feltehető, hogy sikerülni fog a barátságos elintézés is, de mégis helyes volna, ha egy erre vonatkozó törvény állana a végrehajtó hatalom hátamögött. ez az első lépés Budapest Fürdőváros realizálásának irányába. Nem kétséges, hogy a tervek a legkülönbözőbb elképzeléseket tartalmazzák és mert a legkitűnőbb város- rendezési szakértők és építőművészek jelentették részvételüket: bizonyos, hogy akad nem egy olyan nagystílű pályamunka, aminek végrehajtása egyszeriben új színt és külsőt juttat.a főváros legszebb dunaparti panorámájának. Számosán feldolgozzák a Tabán rendezését is, amelyet úgy képzelnek a fürdőváros központjává tenni, hogy ott nyaraló- és villa-épületeket terveznek, amelyekbe bevezetnék a thermális gyógyvizeket is. A Tabán kertes villanegyede körül hatalmas park szolgálna az üdülők sétohelyéül, ahonnan fedett sétányok vezetnének a Hungária^ forráshoz s onnan a Dunapart mentén a Gellért-szállóig. Természetesen a megoldások legtöbbje eltünteti a Gellérthegy oldala mellől a villamost, amelynek vágányai az alsó dunai rakparton húzódnának a Ferenc József-, illetve az Erzsébethíd irányába. A tervpályázatok fölötti döntést csakhamar nyomon követi egy másik beláthatatlan fontosságú esemény: Budapest hidrológiai és geológiai felvétele, amire előreláthatólag március első napjaiban kerül sor. A budai hegyvidéken, a városligeti tó környékén és a többi szóbajöhető területeken megállapítják a főváros esetleges újabb gyógyforrásainak helyeit és még ez év végén elvégzik az új források megnyitását. Budapest tele van rakva a legcsodálatosabb gyógyforrásokkal és nem volna meglepetés, ha a fúrások ered- mléhyeként a magyar főváros újabb, páratlanul értékes gyógytényezőkkel gyarapodna. , SCHMIDT VÉREK Tel.: Aut. 852-85. Távirati: Farbenschmidt Rákospalota, o, tV'lT át?9 IT M. Kir. Postatakarékpénztárt csekkszámla szám: **52850 M • Folyószámla az Angol Magyar B a n k központjánál Gyárt: Kő-, könyvnyomdái-, valamint oífsetfestékeket. Mint különlegességet készít: Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány ®ea 41 NegyvennéI több pályamunka érkezett a fürdőváros tervpályázatra Első lépés Budapest Fürdőváros realizálásának irányába — Új színt és külsőt kap a Dunapart panorámája — Március 1-én megkezdik a főváros hidrológiai és geológiai felvételét
