Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-11 / 6. szám

Huszadih évfolyam Ára 50 fillér Budapest, 1931 február 11, 6. szám iiiiiQiimiiioiiiaiiiQiiiaiiiniiiariiDniaiiroiiiaiiieaiiiafBSHmaBisouimiisiaidiiioisiOBiioiiyofiMOässoass^^mrkü ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre....................................24 pengő Félévre ..........................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ó E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18. SZ. Fostatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 nammmmaBaBaBsaamaaBsaaa^aamm^mmmaKmBam sem ment végbe félóra alatt, a Mindenható nagy alkotása is hat napig tartott, hogy a hetedikben megpihenjen a Teremtő. Az emberi alkotás csak akkor valamirevaló, csak akkor hajlik a tökéletes felé, ha mód, idő és anyag áll bőséggel rendelkezésre. Halljuk és olvassuk, hogy türelmetlen 1— rendesen érdekelt — helyeken sokallják azt az időt, amit az új városháza kialakítására szántak. Mi magunk is nagyon jól tudjuk, hogy az egész városi élet ma Mahomed koporsójaként lebeg a múlt és a, jövő kö­zött és hogy ebben a pillanatban az egyetlen már meglévő fix pont, fundamentum, az újonnan meg­választott főpolgármester személye. Ezentúl minden, amit látunk, csupa ideiglenesség, csupa remélt jö­vendő, csupa homály és ismeretlenség, amelyből a most következő heteknek és hónapoknak kell kivál­tania, kialakítania az új rendet, az új fővárost. Mindössze az adminisztratív dolgok, a sablonos tenni­valók bonyolódnak le ott, ahol a városi közigazgatás kisebb, de állandó hengerei működnek. Ez az állapot természetesen nem állapot és nem is tartható fenn sokáig. De kérdezzük, volna-e lelkiismerete bárkinek a kialakulás számára nagyobb tempót, gyorsabb ütemet diktálni aide or, amikor mindenki tudja, hogy nem a ma és nem a holnap, hanem évtizedek számára kell most az alapzatot lerakni. Ennek a nagy mun­kának az első etappja természetszerűen a személyi kérdések megoldása., a főváros új vezetőségének ki­válogatása és installálása. De ezek a személyi kérdé­sek ma történelmi jelentőségűek, merthiszen azok az emberek, akik pár hét múlva kezükbe veszik a fővá­ros kormányát, nemcsak napi dolgokat intéznek, nemcsak igazgatják és fejlesztik a várost, de a jö­vendő számára töltik meg élettel és tartalommal azt a törvénykeretet, amelyet a magyar törvényhozás bölcsessége számukra megalkotott. Emberek kellenek tehát a gátfa, komoly, lelkes, önzetlen, odaadó, munkás, tapasztalt és tehetséges emberek, akik tudnak nagyot alkotni és akiknek van horizontjuk, van perspektívájuk, amikor agyuk és kezük Budapest jövendője számára építi az utakat. Természetesen mindnyájan úgy akarjuk, hogy Buda­pest polgárságának legelső, legkimagaslóbb egyénisé­gei kerüljenek minden olyan pozícióba, ahol a nagy útépítés számára parancsnokolni kell. Az a demokra­tikus alkotmány, amelyet a törvényhozás az 1930. évi XVIII. törvénycikkben adott a fővárosnak, megadja a módját annak, hogy hogyan kell Idválogatni ezeket a rátermett, nagyrahivatott. egyéniségeket. Olvasunk felszömyűködő cikkeket, amelyek a demokráciát har­sogva hirdető lapokban jelennek meg és amelyek bor­zalomként kiáltanak föl, hogy Budapest jövendő ve­zetőit pártok válogatják pártemberek közül. Hát ez csodálatos terméke a demagógiának, példátlan hipo- krízis akkor, amikor az egész magyar közvélemény és Budapest egész lakossága keményen ás megingatha­tatlanul kitart a parlamentáris módszerek mellett. Vájjon az elszörnyüködők a diktatórikus módszere­ket óhajtanák? Amíg a demokratikus törvény uralko­dik, amíg elveik vannak az embereknek, addig bi­zony pártok és pártemberek is lesznek. Azokat a pártokat és azokat a párt embereket, akik válogatnak és akik közül válogatnak, Budapest népe egy demo­kratikus törvény intézkedései alapján választotta meg, hogy gondoskodjanak a főváros igazgatásáról és egyúttal gondoskodjanak az új rend kialakulásá­ról. A nép akaratát hajtják végre azok, akik pénte­ken a törvényhatósági tanács tagjait, egy hét múlva a polgármestert, rákövetkezőén pedig az alpolgár­mestereket és a tiszti főügyészt megválasztják. A pénteki közgyűlésen keiül sor az autonómia legfontosabb szervének: a törvényhatósági tanácsnak megválasztására, amelyre a jelölések az összes pár­tok részéről befejezést nyertek. Ezzel az aktussal ne­hány napra lezárul a főváros közgyűlésének munka­rendje, mert a legközelebbi közgyűlést csak február 18-án tartják, amelynek napirendjére a polgármester választását tűzik ki. A törvényhatósági tanács meg­alakulása elsőrendű fontossággal bír a főváros szem­pontjából, mert ez jelenti a városházi ügymenet újra való megindulását, valamint a kész tervek gyors keresztülvitelét. A tanács megalakulásáról Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a követ­kezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatár­sának: —- Jelentős változás a törvényhatósági tanács összetételében alig lesz, mert pártunk túlnyomórészt Mindazokat jelölte, akik eddig is resztvettek a tes­tület munkájában. Az Egységes Községi Polgári Párt hétfő esti értekezlete1 a következőket delegálta a tanácsba.: Becsey Antalt, Ugrón Gábort, Usetty Bélát, Scheuer Róbertét, Payr Hugót és Dorner Gyulát. A főpolgármester törvényszerű jogán tudo­másom szerint Bódy Tivadart, Glücksthal Samut es Harrer Ferencet nevezi ki. Ha végigtekintünk a név­soron, akkor megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy pártunkat olyan személyiségek fogják re­prezentálni, akik alaposságuk, felkészült­ségük és hozzáértésük mellett, nagy szere­tettel viseltetnek a főváros ügyei iránt. Uj tagjai a tanácsnak Ugrón Gábor és Payr Hugó, kor a városigazgatás már szélesre mosott mederben folyik, akkor is szükség van a hivatott emberi elmék legnagyobb teljesítőképességére, mert hiszen egy vi­lágvárosnak mindig fejlődnie és mindig a jövendő számára kell alkotnia, építenie. Mérhetetlenül meg­nehezedik ez a feladat azonban most, amikor a vá­rosigazgatás folyamát az új törvény új mederbe te­reli. És történik ez olyan időben, amikor az emberi élet és az emberi közösségek a legnagyobb megfeszí­téssel küzdenek csak magáért a megmaradásért, a meglévő megmentéséért, mert egy szörnyű gazdasági világválság szivattyúzta ki körülöttünk az éltető le­vegőt. Az új rend, a hatalom, a kötelesség és a munka oroszlánrészét három tényezőre: a főpolgár­mesterre, a polgármesterre és a törvényhatósági ta­nácsra ruházza. Most a törvényhatósági tanács meg­választása előtt állunk és hinni kell, hogy a köz­gyűlés minden tagja az ítélőbíró lelkiismeretességé­vel, a városáért rajongó polgár szent hitével áll az urnák elé, mert ha rosszul választ, nemcsak magá­I nak és kortársainak, de gyermekeinek és unokáinak is kárára választ, ha pedig jól választ, gyermekei és unokái boldog jövendőjét készíti elő. Gond, megfontolás és leküsmeret vezessen min­den kezet, amely a maga voksával Budapest jöven­dőjébe avatkozik bele. Ha majd aztán túlestünk a személyi kérdéseken, akkor fújjuk meg a riadót, hogy kezdődjék meg és menjen a munka szakadatla­nul, kíméletlen tempóban, mert rengeteget kell pó­tolni és még többet alkotni. akik mindketten alapos ismerői a főváros ügymene­tének és így munkásságuktól üdvös eredményt várok. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy mikorra var­ható a törvényhatósági tanács összehívása1? — Több mint valószínű, hogy az újonnan meg­alakult testület február 19-én, csütörtökön tartja első ülését. A pártok vezetői ugyanis azt tartják helyesnek, ha a törvényhatósági tanács megvárja a pol­gármester-választást és csak azután kezdi meg érdemleges munkáját. A törvényhatósági tanács ugyanis nem nélkülözheti a polgármester funkcióját, márpedig a polgármester csak hivatalának elfoglalása, után hozhat kellően elő­készített tárgyakat a tanácsülés napirendjére. Az autonómia legsürgősebb intézkedéseiről és feladatairól a következő választ kaptuk: — Az elmúlt interregnum alatt valóban számos olyan anyaghalmaz gyűlt össze, amelyekkel elsősor­ban kell foglalkozni,. Ezek közé tartozik a munka- nélküliség kérdése, amelynek leküzdesere a fővárosnak is mindent el kell követnie. A költségvetésben nagy­összegű közmunkákra nyílik lehetőség és ezért a legerélyesebben fogom ^ szorgalmazni, hogy azoknak kiírása és vállalatba-adása a legsürgősebb lebonyolítást nyerjen. A gazdasági kérdések egész sora vár elintézésre, amelyek révén sikerülni fog a főváros lakosságának kereseti viszonyaira is jótékony hatást gyakorolni. Magától értetődik, hogy a törvényhatósági tanácsra A világ* teremtése Jövő héten, a polgármesterválasz­tás után megkezdi működését a törvényhatósági tanács Sürgősen le kell bonyolítani a közmunkák válSalatbaadását — Valószínűleg sikerül a szellemi szükségmunkát meghosszabbítani I Mi meg vagyunk nyugodva a 'nép akaratában. Az a törvényhatóság, amely most ült össze, nem szűkölködik tehetséges, a nagy alkotásokra ráter­mett, kimagasló egyéniségekben. A törvény szelleme és a nép akarata pedig akkor érvényesül, ha azok a pártok, amelyeknek elveit és eddig való munkásságát a választók honorálták, a maguk kebeléből a legjob­bakat, a leghozzáértőbbeket delegálják az őket meg­illető posztra. A törvényhatósági tanács választásá­nak úgy kell végbemennie, hogy ez az elv tökéletesen érvényesüljön. El sem képzelhető azonban, hogy ez máskép legyen, mert a pártok most is tudatában van­nak, hogy nagy feladatok megoldását nem lehet tör­tetőkre és hen'ye, hatalomban tetszelgő, jelentéktelen egyéniségeikre bízni. Ma minden párt számára legelső­rendű presztízskérdés, hogy a legkiválóbbakat válasz­szák ki a törvényhatósági tanács tagsági helyeire, mert ma minden párt és minden ember, akinek a jövő kialakításában része és szava van, Budapest tör­ténelmével szemben felelős. Ennek a mérhetetlen fe­lelősségnek a súlyát mindenkinek érezni kell, amikor a jelölőlistákat összeállítják. Véges emberi elmék és véges emberi munkabírás s .arára rendes körülmé­nyek között is, a város életének hétköznapjain is, elegendő feladat ennek a mérhetetlenül naggyá duz­zadt gépezetnek igazgatása és jókarban tartása. Ami­•»vxv > ma j • «r* m» mng tM vw nrf! fK !I*B CTB ffW KM* SK! RGt fKS ttW £35 SSH íflB SNA

Next

/
Thumbnails
Contents