Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-23 / 51-52. szám
é Budapest, 1931 december 23 A magyar közigazgatás gazdaságosságának és eredményességének biztosítása Hozzászólás Magyary Zoltán dr. egyetemi tanár, kormánybiztos javaslatához Irta: MÁRKUS JENŐ dr., a Magyar Városok Országos Kongresszusának alelnöke Egyik legfontosabb és az állami élet minden területéi-e kiható sürgős kormányzati feladat közigazgatásunk racionalizálása. A kérdés előkészítésére a kormány a folyó év elején Magyary Zoltán egyetemi tanár személyében kormánybiztost, nevezett ki és feladatává tette a vonatkozó javaslatok kidolgozását. A 33-as országos bizottság 6-o‘s albizottsága, törvényes megbízásából folyóan, az állami kiadások csökkentése érdekében az általa már javasolt megtakarításokon felül most készül foglalkozni azokkal a további takarékossági lehetőségekkel, amelyek egyrészt intézmények beszüntetése, szüneteltetése vagy leegyszerűsítése, másrészt az állami élet terén végrehajtandó gyökeres szervezeti változtatások révén biztosíthatók. A székesfőváros polgármestere a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén bejelentette, hogy foglalkozik a fővárosi közigazgatás egyszerűsítésének a kérdésével és hogy egyik főtisztviselőjét meg fogja bízni a szükséges javaslatok elkészítésével. Egyidejűleg a Magyar Vársok Országos Kongresszusának állandó bizottsága, amely magában foglalja az összes magyar városokat s azok polgármestereit, a racionalizálási kormánybiztos felszólítására szintén behatóan tanulmányozza a kérdést és idevágó javaslatait emlékiratba foglaltan rövidesen a kormánybiztos rendelkezésére fogja- bocsátani. A munka tehát az egész vonalon megindult és felette kívánatos, hogy közigazgatásunk évtizedek óta -húzódó olyannyira égető korszerű reformja, amire nézve a múltban ismételten sok kísérlet történt, ezúttal ne maradjon meg pusztán. . szándéknak vagy javaslatnak, ne merüljön ki részleges kisegítő megoldásokban, hanem mint szerves egész -öltsön testet és jusson végre tető alá. E refomtörekvésekkel kapcsolatban általános érdeklődés fogadta Magyory Zoltánnak: „Közigazgatásunk gazdaságosságának és eredményességének biztosítása* ‘ kérdésében legutóbb a miniszterelnök elé terjesztett és nyomtatásban közreadott, értékes javaslatát, amelyben a szakember széleskörű tudományos ismereteivel é-s gyakorlati tapasztalataival veszi ,a kérdést bonekés alá. A javaslat gondolatmenetét a következőkben foglalhatjuk össze. „A magyar közigazgatásban az állami és önkormányzati szervek közt oly szoros -a kapcsolat és munkamegosztás, hogy az állami és önkormányzati közigazgatásnak önmagában való szemlélete nem vezethet helyes megítélésre, hanem a közigazgatás egészét, mint egységet kell minden kritikánál szemelőtt tartanunk. Egységes szervezési szempont közigazgatásunk fejlesztésében 1867 óta nem érvé-, nyesült. Közigazgatási szerveink területi beosztása, szintén az egységes szervezési szempont hiánya miatt, oly változatosan alakult, hogy két teljesen egyenlő beosztás nem található. A közigazgatási hatáskörök kérdése rendkívül kúsza és ezt a közigazgatás rendezéséről szóló legújabbi 1929:XXX. te. sem tisztázta. A jogszabályok tömege áttekinthetetlen. Az Országos Törvénytárban az 1867—1930. években kihirdetett 255-9 törvénycikkből 2000 a közigazgatási vonatkozású s az ezekből ma is érvényes törvények száma, több, mint 400. Az ország feldarabolása következtében jogszabályaink igen nagy része elantikválódott. Közigazgatási bíráskodásunk csonkán, mint egyfokú szervezet valósult meg, taxativ hatáskörrel, holott a közigazgatási jog terén a jogállam irányában való fejlődés a közigazgatási bíráskodás hatáskörének kitágítását és alsófokú bíróság létesítését is követeli. A korábban tisztán magánjogi vállalati formáknak az állami és más közületi érdekeltség különböző .-bekapcsolása útján való felhasználása, következtében. a. közigazgatás szervezeti formáinak szaporodásával állunk szemben. Azonban, -bár a közüzemek kérdésébe a törvényhozás újabban incidentaliter többször belenyúlt, ezen a téren elsősorban jogi tekintetben káosz uralkodik, mert az átfogó szempont nincs tisztázva. Ha közigazgatásunkat. magasabb szempontból vizsgáljuk, alig zárkózhatunk el annak elismerése elől, hogy azt 1867 óta kevés Ötlet, részben elmaradottság, ingadozás, szakkérdéseknek nem egyszer tárgyú érvek helyett hatalmi., vagy presztízs szempontok szerint való eldöntése jellemzi, aminek magyarázata az elvi szempontokig való emelkedés hiánya, a mélyebb tudományos elmélyedés elmulasztása, holott, a tudomány útmutatásainak a közigazgatás kritikájában-, fejlesztésében és egész működésében való nélkülözhetetlenségét a külföldön évtizedek óta annyira felismerték, hogy evég-böl külön kutatóintézeteket .< tartanak fenn. A közigazgatás racionalizálásának vannak technikai segédeszközei. Legfőbb problémája, azonban a közigazgatás színvonalának, a vezető tisztviselők képzettségének emelése. Közigazgatási szervezetünk alapvető hiánya, hogy közigazgatásunknak nincs szellemi központja, mely a közigazgatást a maga egészében tartaná mindig szem előtt és a közigazgatás egységes gépezetének irányítására befolyást -gyakorolhatna. A racionalizálás a, közigazgatás szervezetében és működésében a gazdaságosság és eredményesség szempontjárnak állandó érvényesítését van hivatva bevezetni, tehát nem a jinnyás embernek való az omnibusz. Különben — úgy látszik — nem is Kratochvill kocsijai voltak Budapest első omnibuszai. Boldogult Leehner Ödön, a zseniális építőművész mesélte, hogy nagyapja, aki .József nádornak építészeti és kertészeti tanácsadója volt: próbálta ki Pesten az első omnibuszt, még a huszas évek derekán, de senki sem akart ráülni Leehner omnibuszára. Végre is az öreg úr dühbe gurult és egy vasárnap fölrakta a feleségét, meg a gyerekeit a szokatlan járműre és úgy utazott ki a Városligetbe. Az utazásban azonban nem volt köszönet, mert a „népek'' csudájára jártak a különös alkotmánynak. Az utcagyerekek utána szaladtak Leehner kocsijának és mindenféle cifra dolgot kiabáltak Leehner után. De ami nem sikerült Lechnernek, sikerült Kratoch- villnek. Kratochvill o-mnibuszai aztán modernizálódtak az évek során. Próbáltak lépést tartani a haladó korral; liozzáidomulnL a változó divathoz. Végignézték, hogy épült, szépült Pest; végigülték a nagy árvizet, a szabadságharcot. A Bach-korszak elején már új árendása van az omnibusznak: -egy Tárcsái nevezetű, aki már tíz kocsival bonyolította le a. pesti lokális közlekedést és a Rózsa-téren, a Sebestyén-téren, a „Tvét pisztoly" előtt (a mai Kálvin-tér), a „Zrínyi" előtt, (a Kossuth-utca és a Múzeum-kőrút sarkán), meg a Szénpiacon (Deák Ferenc-tér) volt az állomása. Négy konvenció krajcár volt a viteldíj, amelyet T858-ban tíz osztrák -értékű krajcárra emeltek fel. 1861-ben az omnibuszforgalomba új színt és új életet vitt be az a változás, hogy a rendőrség a választás idejére és a vasárnapi napokra megengedte, hogy négy lovat fagjauak be az omnibusz-határokba ds csikósnak öltözött kocsis ülhessen a bakra. A négylovas omnibusz nyilván az idegenforgalmat akarta szolgálni. Igazán divatossá azonban tulajdonképpen a haza bölcse: Deák Ferenc tette az omnibuszt, aki 18C2-töl kezdve minden délelőtt omnibuszon utazott ki a Városligetbe. 1860-ban hatalmas konkurrense támadt az omnibusznak: megindult- az első lóvasút. Az omnibusz forgalma szinte máról-holnapra megcsappant, mert ámbár a ló- vasút- se volt gyorsabb, mint az omnibuszlovak járása, de a lóvasút mégis messzebb vitte az embert. így esett, hogy közvetlenül a bécsi krach előtt megbukott az omnibusz-társaság. De azért Pest azután sem maradt omnibusz nélkül. Csakhogy valahány omnibusz-stand: annyi vállalkozó. Leghíresebbek voltak azok az omnibusz kocsik, melyek a Széna-tértől (Kálvin-tér) hordták a Városligetbe, a „pasasokat". Ezeknek az omnibuszoknak a hasát két, keresztbe festett pisztoly ékesítette. Hasukon a kc-t kereszbefektetett pisztollyal félelmetesek voltak ezek az omnibuszok, pedig tulajdonképpen csak azt példázták, hogy a „Ivét Pisztoly'' -hoz címzett hírhedt fogadó (ma a Iválvin-téri Pesti Hazai Takarékpénztár palotája van a helyén) előtt volt a standjuk. A hetvenes esztendők elején aztán kiderült, hogy az omnibusz-üzlet csak akkor lesz rentábilis, ha modernizálódik. így esett, hogy az omnibusz-monopóliumot egy vállalkozó társaság foglalta le magának. A vállalkozók Bécsben összevásároltak egy sereg kimustrált nyitott és imperiálos omnibuszt. Ezekkel az imperiálos kocsikkal v-ették fel a versenyt a lóvasút ellen. Az imperiálos omnibuszokat Párizsban eszeltek ki III. Napoleon császár idejében és célzással a császárra keresztelte el a párizsi humor a kocsi tetejét ,pmperiálnak''. Párizsból Bécsbe és Bécsböl hozzánk került az imperiál, melyen négy krajcár, lent a kocsi belsejében pedig hat krajcár volt az utazás ára. Később, mint nőtt a drágaság, az omnibusz-vitel dijakat fölemelték; a négy krajcáros jegy árát hat krajcárra, a hat krajcáros jegyet nyolcra. Az omnibusz-kalauzoknak ez volt az aranyideje, mert mindenki tíz krajcárt adott a kalauznak nyolc helyett, * A hetvenes évek óta az omnibusz életében túlságosan sok érdekes változás nem történt. Hogy hányszor cseréltek gazdát az omnibuszkocsik és az omnibuszlovak azóta: az nem látszott meg sem a kocsikon, sem a lovakon. A publikum alig vett tudomást erről a szenzációról. Az omnibuszlovak nem jártak gyorsabban azután sem, süt az omnibuszkocsikat' sem parfömírozták jobban, mint azelőtt. Ha zabot kaptak kullogtak, „trappoltak'' a lovak végig a városon, és húzták maguk után a döcögő, nyikorgó, panaszkodó öreg. omnibuszkocsikat. Közvetlenül a háború kitörése előttt az omnibusz vállalatot megváltotta a város. A kocsikon és a lovakon ez sem változtatott, csak az omnibusz neve lett előkelőbb éls a tekintélye nagyobb. Az omnibusznak akkor kezdett befellegzeni, amikor az első autóbusz jelent meg a budapesti utcán. Akkor már lehetett látni, hogy az omnibusz kora lejárt, hogy a bárkák évei meg vannak számlálva és ime: az omnibusz ideje csakugyan leáldozott. Kitúrta a fürgébb járású és előkelő autóbusz. j költségvetés komprimál ására irányuló, felületesen mozgó í és a bajok formásáig ki 'ivem ható egyszeri aktust, hanem új módszert jelent. A közigazgatás racionalizálásnak kiindulási pontja nem lehet más, mint az,, hogy a közigazgatást egységes egésznek tekintjük és mint ilyent vizsgáljuk. A közigazgatás egysége azonban eddig főleg két okból hiányzik. Az egyik az, hogy .a közigazgatás miniszteri ügy körönként széttöredezett. A másik ok az, hogy nincs kellő összhag a törvényhatóságok és az 1867 óta kifejlesztett állami külső szakigazgatási szervek között." Okfejtései alapján Magyary Zoltán két alapvető megállapítást tesz. Első megállapítása az, hogy az állami élei terén tervezett gyökeres szervezeti változtatások, amelyekkel a 6-os bizottság most készül foglalkozni, két különböző csoportra oszlanak: az egyik a közigazgatás egészére, a másik a közigazgatás különböző ágaim vonatkozik. A két csoport közti különbség az, hogy az elsőt csaknem egészében újonnan kell csinálni, mert eddig hiányzik, a másik pedig a meglévő szervezet átalakítására- vonatkozik. Az elsőnek megoldása nélkül azonban ,a második a kellő eredményre nem vezethet. Második megállapítása pedig az, hogy annak, hogy a közigazgatás önmaga, a nemzet pedig a közigazgatás iránt visszanyerje bizalmát és ezáltal mindazok az eredmények elérhetők legyenek, amiket a racionalizálástól várunk, első és nélkülözhetetlen feltétele, hogy mondassák ki a miniszterelnök felelőssége a. közigazgatás szervez,étének és működésének gazdaságosságáért és jóságáért. A közigazgatás így megkaphatja, hogy egy feje legyen, ami a nagyüzem, sikeres vezetésének sine qua nonja. Ezen utóbbi, megállapítás indokolt voltát teljes mértékben igazolják a nyugati államok közigazgatásában újabban megnyilvánuló modern reformtörekvések és intézkedések. Ezt igazolja elsősorban Anglia példája is, amire Magyary Zoltán különös nyomatékkai utal, ahol a „Prime Minister", a miniszterelnök, mint egyúttal a „First Lord of the Treasury", vagyis a közszolgálat vezetője, a kormány nevében eljár azokban az ügyekben, amelyek a köz- szolgálat egészét illetik és felelős a közszolgálat egységes szervezéséért, valamint működésének állandó felügyeletéért és ellenőrzéséért. De teljes egészében indokolt az a másik megállapítása is, hogy. a 6-os bizottság által az állami élet terén tervezett gyökeres szervezeti változtatásoknak közigazgatásunk egészére, mint egységes egészre kell kiterjedni és hogy elsősorban ezt a feladatot kell megoldani, mert anélkül a közigazgatás meglévő különböző ágainak átalakítása nem jelentene egyebet, mint az eddigi különösebb eredménnyel nem járó részleges javítgatásoknak meddő folytatását. A nemzetnek új közigazgatási szervezetre van szüksége, mely alkalmazkodik megváltozott területi és népességi viszonyainkhoz és alkalmazkodik a megváltozott élet- körülményekhez, az előállott új gazdasági, kulturális és szociális követelményekhez és ennek az új szervezetnek á keretében — szembeni a centralizmussal -—- minél teljesebb mértékben érvényesíteni kell az önkormányzati jogúit és szabadságot, mert ez a nemzet anyagi és erkölcsi boldogulásának egyik biztos erőforrása. Ezért is feltétlenül szükséges, hogy az állami közigazgatással karöltve ebben a szellemben újjászervezzük a magyar városokat és a székesfővárosi törvényhez hasonlóan, végre megalkossuk a külön városi törvényt, kiemelvén megyei városainkat a gyámság szorító jármából és cselekvőképessé téve őket úgy az állami, mint a helyi közigazgatásban rájuk váró fontos szerep betöltésére. Ez a régi követelmény közigazgatási reformunknak szintén oly alapvető része, aminek célirányos biztosítása nélkül a kérdést^ helyesen megoldani nem lehet. Ezért is szükségesnek tartottam-, hogy Magyary Zoltán javaslatával kapcsolatban arra rámutassak. SpÁNYI ERNŐ • k 1 • ▼ • 1 • ■ niritb m£ljrápit6-. kj5v«*ó- ét Utum«a- fyttS vállalata. Eodapaat, L kar., ŰySzfi-utca S.Tal.i Aat. 379-91.- nn-n irrrin-aiTOMnmmgiMnfiwmrrm KÚM SAND OH lesték, kence, zsiradék, kátrány és vegyi termékek gyári raktára , ÍV., Ferenc József TeleSonnzám: József |SZÜSZLAJOS TŰZIFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTELEPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TELEFON: József 456-3Ü FREIMANN ÉS TÁRSA vésnök! műintézete, pecsétbélveg, címke és domborműnyomdája Budapest, VI., kerület, Király-utca 10 Bélyegzők. Telefon .* 245 — 69. Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket Legjobbak, legkiadósabbak, legjobb kötők^oességüek Kaphatók: GIPSZET ÁRUSÍT J R-r. EHDAPEST, V., Erzscbet-tér 15. Telefon : Aut. 805—25. Sürgönyeim : GIPSZ, Budapest. Kemény Sándor •ki. akatk, ápftOmaatar Epést, V., Pannoni a-utca 46 Telefon i Automata 926-24 BUDAPEST-rakpart 18 361—23 1
