Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-23 / 51-52. szám

é Budapest, 1931 december 23 A magyar közigazgatás gaz­daságosságának és ered­ményességének biztosítása Hozzászólás Magyary Zoltán dr. egyetemi tanár, kormánybiztos javaslatához Irta: MÁRKUS JENŐ dr., a Magyar Városok Országos Kongresszusának alelnöke Egyik legfontosabb és az állami élet minden terüle­téi-e kiható sürgős kormányzati feladat közigazgatásunk racionalizálása. A kérdés előkészítésére a kormány a folyó év elején Magyary Zoltán egyetemi tanár személyében kormánybiztost, nevezett ki és feladatává tette a vonatkozó javaslatok kidolgozását. A 33-as országos bizottság 6-o‘s albizottsága, törvényes megbízásából folyóan, az állami kiadások csökkentése érdekében az általa már javasolt megtakarításokon felül most készül foglalkozni azokkal a további takarékossági lehetőségekkel, amelyek egyrészt intézmények beszüntetése, szüneteltetése vagy leegyszerű­sítése, másrészt az állami élet terén végrehajtandó gyöke­res szervezeti változtatások révén biztosíthatók. A székes­főváros polgármestere a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén bejelentette, hogy foglalkozik a fővárosi közigaz­gatás egyszerűsítésének a kérdésével és hogy egyik főtiszt­viselőjét meg fogja bízni a szükséges javaslatok elkészíté­sével. Egyidejűleg a Magyar Vársok Országos Kongresszu­sának állandó bizottsága, amely magában foglalja az összes magyar városokat s azok polgármestereit, a racio­nalizálási kormánybiztos felszólítására szintén behatóan tanulmányozza a kérdést és idevágó javaslatait emlék­iratba foglaltan rövidesen a kormánybiztos rendelkezé­sére fogja- bocsátani. A munka tehát az egész vonalon megindult és felette kívánatos, hogy közigazgatásunk évtizedek óta -húzódó olyannyira égető korszerű reformja, amire nézve a múlt­ban ismételten sok kísérlet történt, ezúttal ne maradjon meg pusztán. . szándéknak vagy javaslatnak, ne merüljön ki részleges kisegítő megoldásokban, hanem mint szerves egész -öltsön testet és jusson végre tető alá. E refomtörekvésekkel kapcsolatban általános érdeklő­dés fogadta Magyory Zoltánnak: „Közigazgatásunk gaz­daságosságának és eredményességének biztosítása* ‘ kérdé­sében legutóbb a miniszterelnök elé terjesztett és nyomta­tásban közreadott, értékes javaslatát, amelyben a szak­ember széleskörű tudományos ismereteivel é-s gyakorlati tapasztalataival veszi ,a kérdést bonekés alá. A javaslat gondolatmenetét a következőkben foglalhatjuk össze. „A magyar közigazgatásban az állami és önkormány­zati szervek közt oly szoros -a kapcsolat és munkameg­osztás, hogy az állami és önkormányzati közigazgatásnak önmagában való szemlélete nem vezethet helyes megítélésre, hanem a közigazgatás egészét, mint egységet kell minden kritikánál szemelőtt tartanunk. Egységes szervezési szem­pont közigazgatásunk fejlesztésében 1867 óta nem érvé-, nyesült. Közigazgatási szerveink területi beosztása, szin­tén az egységes szervezési szempont hiánya miatt, oly vál­tozatosan alakult, hogy két teljesen egyenlő beosztás nem található. A közigazgatási hatáskörök kérdése rendkívül kúsza és ezt a közigazgatás rendezéséről szóló legújabbi 1929:XXX. te. sem tisztázta. A jogszabályok tömege át­tekinthetetlen. Az Országos Törvénytárban az 1867—1930. években kihirdetett 255-9 törvénycikkből 2000 a közigaz­gatási vonatkozású s az ezekből ma is érvényes törvények száma, több, mint 400. Az ország feldarabolása következ­tében jogszabályaink igen nagy része elantikválódott. Köz­igazgatási bíráskodásunk csonkán, mint egyfokú szervezet valósult meg, taxativ hatáskörrel, holott a közigazgatási jog terén a jogállam irányában való fejlődés a közigazga­tási bíráskodás hatáskörének kitágítását és alsófokú bíró­ság létesítését is követeli. A korábban tisztán magánjogi vállalati formáknak az állami és más közületi érdekeltség különböző .-bekapcsolása útján való felhasználása, követ­keztében. a. közigazgatás szervezeti formáinak szaporodásá­val állunk szemben. Azonban, -bár a közüzemek kérdésébe a törvényhozás újabban incidentaliter többször belenyúlt, ezen a téren elsősorban jogi tekintetben káosz uralkodik, mert az átfogó szempont nincs tisztázva. Ha közigazgatá­sunkat. magasabb szempontból vizsgáljuk, alig zárkózha­tunk el annak elismerése elől, hogy azt 1867 óta kevés Ötlet, részben elmaradottság, ingadozás, szakkérdéseknek nem egyszer tárgyú érvek helyett hatalmi., vagy presztízs szempontok szerint való eldöntése jellemzi, aminek magya­rázata az elvi szempontokig való emelkedés hiánya, a mé­lyebb tudományos elmélyedés elmulasztása, holott, a tudo­mány útmutatásainak a közigazgatás kritikájában-, fejlesz­tésében és egész működésében való nélkülözhetetlenségét a külföldön évtizedek óta annyira felismerték, hogy evég-böl külön kutatóintézeteket .< tartanak fenn. A közigazgatás racionalizálásának vannak technikai segédeszközei. Leg­főbb problémája, azonban a közigazgatás színvonalának, a vezető tisztviselők képzettségének emelése. Közigazgatási szervezetünk alapvető hiánya, hogy közigazgatásunknak nincs szellemi központja, mely a közigazgatást a maga egészében tartaná mindig szem előtt és a közigazgatás egységes gépezetének irányítására befolyást -gyakorolhatna. A racionalizálás a, közigazgatás szervezetében és működé­sében a gazdaságosság és eredményesség szempontjárnak állandó érvényesítését van hivatva bevezetni, tehát nem a jinnyás embernek való az omnibusz. Különben — úgy látszik — nem is Kratochvill kocsijai voltak Budapest első omnibuszai. Boldogult Leehner Ödön, a zseniális építőművész mesélte, hogy nagyapja, aki .József nádor­nak építészeti és kertészeti tanácsadója volt: próbálta ki Pesten az első omnibuszt, még a huszas évek dere­kán, de senki sem akart ráülni Leehner omnibuszára. Végre is az öreg úr dühbe gurult és egy vasárnap föl­rakta a feleségét, meg a gyerekeit a szokatlan járműre és úgy utazott ki a Városligetbe. Az utazásban azonban nem volt köszönet, mert a „népek'' csudájára jártak a különös alkotmánynak. Az utcagyerekek utána szalad­tak Leehner kocsijának és mindenféle cifra dolgot kiabáltak Leehner után. De ami nem sikerült Lechnernek, sikerült Kratoch- villnek. Kratochvill o-mnibuszai aztán modernizálódtak az évek során. Próbáltak lépést tartani a haladó korral; liozzáidomulnL a változó divathoz. Végignézték, hogy épült, szépült Pest; végigülték a nagy árvizet, a szabad­ságharcot. A Bach-korszak elején már új árendása van az omnibusznak: -egy Tárcsái nevezetű, aki már tíz ko­csival bonyolította le a. pesti lokális közlekedést és a Rózsa-téren, a Sebestyén-téren, a „Tvét pisztoly" előtt (a mai Kálvin-tér), a „Zrínyi" előtt, (a Kossuth-utca és a Múzeum-kőrút sarkán), meg a Szénpiacon (Deák Ferenc-tér) volt az állomása. Négy konvenció krajcár volt a viteldíj, amelyet T858-ban tíz osztrák -értékű krajcárra emeltek fel. 1861-ben az omnibuszforgalomba új színt és új életet vitt be az a változás, hogy a rendőrség a választás idejére és a vasárnapi napokra megengedte, hogy négy lovat fagjauak be az omnibusz-határokba ds csikósnak öltözött kocsis ülhessen a bakra. A négylovas omnibusz nyilván az idegenforgalmat akarta szolgálni. Igazán divatossá azonban tulajdonképpen a haza bölcse: Deák Ferenc tette az omnibuszt, aki 18C2-töl kezdve minden délelőtt omnibuszon utazott ki a Városligetbe. 1860-ban hatalmas konkurrense támadt az omnibusz­nak: megindult- az első lóvasút. Az omnibusz forgalma szinte máról-holnapra megcsappant, mert ámbár a ló- vasút- se volt gyorsabb, mint az omnibuszlovak járása, de a lóvasút mégis messzebb vitte az embert. így esett, hogy közvetlenül a bécsi krach előtt megbukott az omni­busz-társaság. De azért Pest azután sem maradt omni­busz nélkül. Csakhogy valahány omnibusz-stand: annyi vállalkozó. Leghíresebbek voltak azok az omnibusz ko­csik, melyek a Széna-tértől (Kálvin-tér) hordták a Városligetbe, a „pasasokat". Ezeknek az omnibuszoknak a hasát két, keresztbe festett pisztoly ékesítette. Hasu­kon a kc-t kereszbefektetett pisztollyal félelmetesek vol­tak ezek az omnibuszok, pedig tulajdonképpen csak azt példázták, hogy a „Ivét Pisztoly'' -hoz címzett hírhedt fogadó (ma a Iválvin-téri Pesti Hazai Takarékpénztár palotája van a helyén) előtt volt a standjuk. A hetvenes esztendők elején aztán kiderült, hogy az omnibusz-üzlet csak akkor lesz rentábilis, ha modernizálódik. így esett, hogy az omnibusz-monopóliumot egy vállalkozó társaság foglalta le magának. A vállalkozók Bécsben összevásá­roltak egy sereg kimustrált nyitott és imperiálos omni­buszt. Ezekkel az imperiálos kocsikkal v-ették fel a ver­senyt a lóvasút ellen. Az imperiálos omnibuszokat Pá­rizsban eszeltek ki III. Napoleon császár idejében és célzással a császárra keresztelte el a párizsi humor a kocsi tetejét ,pmperiálnak''. Párizsból Bécsbe és Bécsböl hoz­zánk került az imperiál, melyen négy krajcár, lent a kocsi belsejében pedig hat krajcár volt az utazás ára. Később, mint nőtt a drágaság, az omnibusz-vitel dijakat fölemelték; a négy krajcáros jegy árát hat krajcárra, a hat krajcáros jegyet nyolcra. Az omnibusz-kalauzoknak ez volt az aranyideje, mert mindenki tíz krajcárt adott a kalauznak nyolc helyett, * A hetvenes évek óta az omnibusz életében túlságo­san sok érdekes változás nem történt. Hogy hányszor cseréltek gazdát az omnibuszkocsik és az omnibuszlovak azóta: az nem látszott meg sem a kocsikon, sem a lova­kon. A publikum alig vett tudomást erről a szenzációról. Az omnibuszlovak nem jártak gyorsabban azután sem, süt az omnibuszkocsikat' sem parfömírozták jobban, mint azelőtt. Ha zabot kaptak kullogtak, „trappoltak'' a lovak végig a városon, és húzták maguk után a döcögő, nyikorgó, panaszkodó öreg. omnibuszkocsikat. Közvetlenül a háború kitörése előttt az omnibusz vállalatot megváltotta a város. A kocsikon és a lovakon ez sem változtatott, csak az omnibusz neve lett előkelőbb éls a tekintélye nagyobb. Az omnibusznak akkor kezdett befellegzeni, amikor az első autóbusz jelent meg a buda­pesti utcán. Akkor már lehetett látni, hogy az omnibusz kora lejárt, hogy a bárkák évei meg vannak számlálva és ime: az omnibusz ideje csakugyan leáldozott. Kitúrta a fürgébb járású és előkelő autóbusz. j költségvetés komprimál ására irányuló, felületesen mozgó í és a bajok formásáig ki 'ivem ható egyszeri aktust, hanem új módszert jelent. A közigazgatás racionalizálásnak ki­indulási pontja nem lehet más, mint az,, hogy a közigazga­tást egységes egésznek tekintjük és mint ilyent vizsgáljuk. A közigazgatás egysége azonban eddig főleg két okból hiányzik. Az egyik az, hogy .a közigazgatás miniszteri ügy körönként széttöredezett. A másik ok az, hogy nincs kellő összhag a törvényhatóságok és az 1867 óta kifejlesztett állami külső szakigazgatási szervek között." Okfejtései alapján Magyary Zoltán két alapvető meg­állapítást tesz. Első megállapítása az, hogy az állami élei terén tervezett gyökeres szervezeti változtatások, amelyek­kel a 6-os bizottság most készül foglalkozni, két különböző csoportra oszlanak: az egyik a közigazgatás egészére, a másik a közigazgatás különböző ágaim vonatkozik. A két csoport közti különbség az, hogy az elsőt csaknem egészé­ben újonnan kell csinálni, mert eddig hiányzik, a másik pedig a meglévő szervezet átalakítására- vonatkozik. Az elsőnek megoldása nélkül azonban ,a második a kellő ered­ményre nem vezethet. Második megállapítása pedig az, hogy annak, hogy a közigazgatás önmaga, a nemzet pedig a közigazgatás iránt visszanyerje bizalmát és ezáltal mind­azok az eredmények elérhetők legyenek, amiket a raciona­lizálástól várunk, első és nélkülözhetetlen feltétele, hogy mondassák ki a miniszterelnök felelőssége a. közigazgatás szervez,étének és működésének gazdaságosságáért és jósá­gáért. A közigazgatás így megkaphatja, hogy egy feje legyen, ami a nagyüzem, sikeres vezetésének sine qua nonja. Ezen utóbbi, megállapítás indokolt voltát teljes mér­tékben igazolják a nyugati államok közigazgatásában újab­ban megnyilvánuló modern reformtörekvések és intézkedé­sek. Ezt igazolja elsősorban Anglia példája is, amire Magyary Zoltán különös nyomatékkai utal, ahol a „Prime Minister", a miniszterelnök, mint egyúttal a „First Lord of the Treasury", vagyis a közszolgálat vezetője, a kor­mány nevében eljár azokban az ügyekben, amelyek a köz- szolgálat egészét illetik és felelős a közszolgálat egységes szervezéséért, valamint működésének állandó felügyeletéért és ellenőrzéséért. De teljes egészében indokolt az a másik megállapí­tása is, hogy. a 6-os bizottság által az állami élet terén tervezett gyökeres szervezeti változtatásoknak közigazga­tásunk egészére, mint egységes egészre kell kiterjedni és hogy elsősorban ezt a feladatot kell megoldani, mert anél­kül a közigazgatás meglévő különböző ágainak átalakítása nem jelentene egyebet, mint az eddigi különösebb ered­ménnyel nem járó részleges javítgatásoknak meddő foly­tatását. A nemzetnek új közigazgatási szervezetre van szük­sége, mely alkalmazkodik megváltozott területi és népes­ségi viszonyainkhoz és alkalmazkodik a megváltozott élet- körülményekhez, az előállott új gazdasági, kulturális és szociális követelményekhez és ennek az új szervezetnek á keretében — szembeni a centralizmussal -—- minél teljesebb mértékben érvényesíteni kell az önkormányzati jogúit és szabadságot, mert ez a nemzet anyagi és erkölcsi boldogu­lásának egyik biztos erőforrása. Ezért is feltétlenül szük­séges, hogy az állami közigazgatással karöltve ebben a szellemben újjászervezzük a magyar városokat és a szé­kesfővárosi törvényhez hasonlóan, végre megalkossuk a külön városi törvényt, kiemelvén megyei városainkat a gyámság szorító jármából és cselekvőképessé téve őket úgy az állami, mint a helyi közigazgatásban rájuk váró fontos szerep betöltésére. Ez a régi követelmény közigazgatási reformunknak szintén oly alapvető része, aminek célirányos biztosítása nélkül a kérdést^ helyesen megoldani nem lehet. Ezért is szükségesnek tartottam-, hogy Magyary Zoltán javaslatával kapcsolatban arra rámutassak. SpÁNYI ERNŐ • k 1 • ▼ • 1 • ■ niritb m£ljrápit6-. kj5v«*ó- ét Utum«a- fyttS vállalata. Eodapaat, L kar., ŰySzfi-utca S.Tal.i Aat. 379-91.- nn-n irrrin-aiTOMnmmgiMnfiwmrrm KÚM SAND OH lesték, kence, zsiradék, kátrány és vegyi termékek gyári raktára , ÍV., Ferenc József TeleSonnzám: József |SZÜSZLAJOS TŰZIFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTELEPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TELEFON: József 456-3Ü FREIMANN ÉS TÁRSA vésnök! műintézete, pecsétbélveg, címke és domborműnyomdája Budapest, VI., kerület, Király-utca 10 Bélyegzők. Telefon .* 245 — 69. Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket Legjobbak, legkiadósabbak, legjobb kötők^oességüek Kaphatók: GIPSZET ÁRUSÍT J R-r. EHDAPEST, V., Erzscbet-tér 15. Telefon : Aut. 805—25. Sürgönyeim : GIPSZ, Budapest. Kemény Sándor •ki. akatk, ápftOmaatar Epést, V., Pannoni a-utca 46 Telefon i Automata 926-24 BUDAPEST-rakpart 18 361—23 1

Next

/
Thumbnails
Contents