Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-23 / 38. szám
Budapest, 1931 szeptember 23. 3 Kooperációs működést kell az állami és a fővárosi kikötők között végrehajtani Imponáló számok és adatok jelzik azt a hatalmas munkásságot, amelyet a budapesti vámmentes kikötő as elmúlt évben lefolytatott. Sok aggodalom és csiiggedés előzte meg ennek a nagyfontosságú intézménynek a működését és most, hogy az eredmények ‘a legmesszebbmenő várakozást is felülmúlták: kikértük Becsey Antal törvényhatósági tanácstagnak, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének véleményét a fővárosi ferencvárosi ki- Icötő sorsáról, amelyikben még mindig nem kezdődött meg a remélt lendületes forgalom. — Az állami kikötő hatalmas pionirmunkát végez a külkereskedelem lebonyolítása irányában. Amíg az elmúlt évben a forgalom összesen csak 3 és félmillió métermázsa volt, addig az idén a forgalom már 5.650.000 métermázsára rúgott. Az emelkedés tehát kereken 100%-os, amely egyformán megnyilvánul úgy a kereskedelmi, mint a petróleumkikötőben. Érdekes, hogy a gazdasági év első felében a beraktározás túlhaladta a kiraktározás mértékét. A közvetlen átrakodás mutatja a legegyenletesebb képet, mert alakulását csak a hajózási szünet befolyásolta. Néhány számadat beszédesen illusztrálja a fejlődést. Az előző évben például a gabonaforgalom 402.000 métermázsa volt, az idén 603.000 métermázsa, a darabáru 157.000 méter- mázsáról 233.000-re emelkedett, a nyílt raktárterületek forgalma 519.000-ről 1,300.000 métermázsára, a közvetlen átrakodási forgalom pedig 670.000 mázsáról 1.320.000 mázsára rúgott. A darabáru-raktárakban a legnagyobb forgalmat a papír, a gyapjú, a gyapot, a konzerv, a hüvelyesek, a műtrágya, a szilva, a szilvaíz, a szardínia, a vegyiáruk, a cellulose, a bőrök és gépek mutatták fel. A fejlődés méreteit mutatja az a körülmény is, hogy a nyílt rakterületek bérlete 37.000 négyszögméterre növekedett, annyira, hogy ma már itt az igényeket kielégíteni nem lehet és ezért a medencéktől távolabb eső területeket is bérbeadták. — A főváros szempontjából ezek az adatok sok tamilságot tartalmaznak. A vámmentes kikötő a közvetlen átrakás révén állandóan fejlődik, míg a főváros kikötője elmarad hivatásától. Az átrakást ugyanis meglehetősen komplikált lebonyolítani. A vámmentes kikötő forgalmát felélénkítette az az ügyes újítás is, hogy magtisztító és zsizsilc- telemtő berendezéseket, valamint a hüvelyesek feljavítására szolgáló gépeket állítottak fel, amelyek révén meglepően nagyarányú fejlődést biztosítottak. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az érkezett 422 vagon hüvelyest és magot itt feldolgozták és 331 vagont gépekkel, 139 vagont pedig kézi válogatással tisztítottak meg. Mindentől eltekintve, ez egymagáiban is haltalmas munkaalkalmat hozott a mai viszbnyok között. Nagy szerepe lehetne a főváros kikötőjének is, ha minden intézkedésével számolna az állami kikötő kooperációs lehetőségével. Bizonyos, hogy a főváros kikötője hátrányban van azzal, hogy a nyílt Dunával nincs• közvetlen összeköttetése, de indolencia, hogy nem törődtünk pl. a parti vágányilletékek és egyéb díjak olyan megállapításával, ami idevonzaná a dunai forgalomban érdekelt szállítmányokat. Hátrány az is, hogy a Kvassay-zsilipen való átrakás igen jelentékeny költségbe kerül, sőt a különböző árúk utáni illetékek kiszabása valósággal vegza- tórát jelent a szállítókra. — A fővárosnak most már erősen kézbe kell venni a ferencvárosi kikötő ügyét. Nézetem szerint nem sok előnyt jelent, hogy az új élelmiszernagyvásárt ide helyezik, mert az messze fekszik a Dunától és így a főváros kikötője ezzel az akcióval nem kerül nyugvópontra. Sajnálatos, hogy az egyetlen áruraktár nincs jól kihasználva és hogy nincsenek egységesen rendezve a kikötővel kapcsolatos tarifák sem. Nem az a cél, hogy a főváros rivalizáljon az állami kikötővel, sőt a siker csak úgy következhetik be, ha egységes koncepcióval igyekszünk a ferencváfosi kikötő problémáit az állami kikötő működésével összhangzásba hozni. * Elmondotta még Becsey Antal, hogy a törvényhatósági tanács előbb, indítványozni fogja a kikötőügy elmek a köz- gazdasági ügyosztályba való átutalását, hogy lehetővé váljék egész kereskedelmi életünket a dunai kikötők forgalmába bekapcsolni. Nem aktuális a te céltalan a b iztosító in tézetek rohama Az elmúlt héten, főleg biztosítási körökben, olyan hírek terjedtek el, hogy a fővárosnál rövidesen kiadják a temetésbiztosítás koncesszióját. A hírre egész sereg biztosítótársaság nyújtott be ajánlatot a fővároshoz, illetve a Községi Temetkezési Intézethez, így a Magyar Élet- és Járadékb'iztosító Intézet, a Gazdák Biztositó Szövetkezete, az Országos Temetkezési Pénztár, a Phönix, a Corvinia, a Magyar-Hollandi és még néhány kisebb intézet. A főváros vezetősége három évvel ezelőtt tényleg komolyan foglalkozott a temetés-biztosítás bevezetésével, olyan elképzeléssel, hogy a biztosítótársaság néhány filléres díjtétel ellenében kötelezné magát arra, hogy a biztosított felek halála esetén a temetkezési költségeket a fővárosnak megfizeti. Annakidején több fővárosi tisztviselő külföldi nagyvárosokban is tanulmányozta a temetés-biztosítás rendszerét, így Párisban és a német nagyvárosokban, ahol azt már évek óta alkalmazzák. A városházán a Községi Takarékpénztár segítségével gondolták az újszerű biztosítás bevezetését. A különböző események azonban erősen háttérbe szorították ezt a tervet és az illetékes ügyosztályban keltett legnagyobb, meglepetést a terv új formában való felbukkanása. — A főváros, ezidőszerínt, egyáltalában nem foglalkozik a temetés-biztosítás rendszeresítésével — mondotta Salamon Géza tanácsnok a Fővárosi Hírlap tudósítójának, — miután a mai helyzet a legkevésbbé sem alkalmas ilyen reformok meghonosítására. Tény az, hogy komolyan foglalkoztunk ilyen tervvel,, mert egyre több a,z ingyentemetés és általában a legegyszerűbb temetéseket veszik igénybe a gazdasági viszonyok következtében, míg a temetésbiztosítás révén az ingyentemetések száma úgyszólván a minimumra redukálódnék és a drágább temetések száma is emelkednék. A koncesszió kiadásáról azonban egyelőre és a közeljövőben annál kevésbbé lehet szó, mert hiszen a polgármesterhez három évvel ezelőtt benyújtott tervezetet még a törvényhatóság illetékes testületéi sem tárgyalták le. A javitásmenles tető egyúttal olcsó is. Eternit viharálló és tűzbiz tos, az első kiadás egyszersmind az utolsó is. Ké jen díjtalan prospektust és árajánlatot. ETERNIT MÜVEK, BUDAPEST, VI. KERÜLET, ANDRÁSSY-ÚT 33. SZÁM Megmentik a túlságosan elszaporodott uícagyerekeket Multheti számunkban ismertettük az iskoláukívüli népművelési bizottság munkáját és azt a megállapítást, hogy közel 7—8 ezer olyan fiatalkorú van Budapesten, akik gondozás és felügyelet híján csatangolnak: utcagyerekekké válnak. Ennek a szomorú jelenségnek az orvoslását célozza az a tervezet, amely pedagógus körökből származik és gyermekfoglalkoztató- és nevető felügyelőségek felállítását tartja sürgősen szülcs ég esnek. — A szegénysorsú fiuk és leányok, — mondja a beadvány, — reggeltől estig az utcán kóborolnak és a játszótereken csintalankodnak. A nyomortanyákról a rossz erkölcsű gyerekek elvegyülnek a jobbak közé és a jók átveszik a rosszat és végül bűnözőkké válnak. Az ilyen gyerekekből kerülnek ki a notórius munkakerülők, álkoldusok, tolvajok, betörők, mert a munkában elfoglalt, vagy munkanélküliség miatt nélkülöző szülők nem tudnak maguk gondoskodni a felügyeletről, de nem is értenek hozzá. Az ily környezetből származó gyermekek csak a javítóintézeteket népesítik be és ezekből fejlesz- tődik aztán a bűnözők társadalma. Azért kiszámíthatatlan erkölcsi és vagyoni károk elhárítására van mód, ha az elhagyott gyermekek züllését megelőzik. A felügyelőségek hatásköre 12 éves korig terjedne és naponta reggel 7-től este 7-ig gondoznák a gyermekeket. Legjutányosabb intézeti ágyak, bútorok, matrac, paplan. pokróc és ágyneműek. LEGSZEBB lan. pokróc A yn LEGJOBB ■^-f LANp/áP; AL APITT AT OTT 1854. LEGOLCSÓBB PAPlan Kárpllosáru, vas- ss rézbutorgyár Szőnyeg, pokróc, függöny, ágy- és asztalterítők, gyermekkocsik, nyug- székek, leányszoba, előszoba minden kivitelben kaphatók« Gichner János Budapest, VII., Erzsétíel-Kömí 20. sz„ Nagy katalógust postán bér mentve küldök. Betón, makadám, aszfalt {elvágásához vegyen bérkompressorl . 1 S K. A JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, kidapeat, VIII. kerület, Orczy-út 22, sz^Telefonszánm^jJ^ HOUO/ FERENC OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ 9 0 Budapest, V., Ügynök-utca 22/b. TELEFON: 901-24 dZ EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT _________hivatalo» lapja
