Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-28 / 4. szám
Budapest, 1931 január 28. Ripka Ferenc: „Aki küzd és dolgozik, annak tévednie is lehet, de a küzdés lószándéka igazolja a tévedést“ H főpolgármester búcsúja a kősg^QSéstől A szerdai közgyűlésen megválasztották az örökös tagokat s ezzel a törvényhatósági bizottság megalakítása befejezést nyert, amellyel egyidejűleg Ripka Ferenc dr. főpolgármester megbízatása lejárt. Ripka Ferenc főpolgármester a következő beszéddel vett búcsút a közgyűléstől: — Tisztelt Alakuló Közgyűlés! — Az érdekképviseleti és örökös tagok megválasztásával a törvényhatósági bizottság teljesen kiegészült és így én a közgyűlést törvényesen megalakult- nak jelentem ki. De mielőtt elhagynám az elnöki széket, néhány percre igénybe fogom még venni szíves türelmüket.-— Ez az új közgyűlés hat évtizedes fejlődés eredményeiből alakult ki. Három kis vidéki város egyesített élete számára készült az 1S72. évi XXXVI. te., Budapest közéletének első fázisaiban csupán egyéni közkedveltség alapján küldték be ide a választók a törvényhatósági bizottság tagjait, akik aztán nagyrészt egyéni elhatározásaik döntöttek a napirendre tűzött ügyekben. De hat évtized fejlődése Magyarország fővárosából világvárost teremtett, mely számunkra nemzeti és európai vonatkozásokban megbecsülhetetlen hatalommá erősödött. — Ez a fejlődés vezető szempontokat, rendszereket és programokat termelt ki, melyek köré az érdek és a lelkesedés csoportokat gyűjtött. Csak primitív •szervezetekben nincsen megosztódás, a fejlődés mindig tagozódást hoz létre. A székesfőváros közéletének ez az átalakulása mindig érezhetőbben hatott a polgárság képviseletére és a pártpolitikai programok elvi harcai mellett a kulturális és gazdasági érdekcsoportok hatóereje is megkívánta a maga elhelyezkedését. Az így kifejlődött valóság mögött elmaradt rendszer újjáteremtését csak 1893-ban kísérelték meg először a XXXIII. törvénycikkel. Ez azonban csak a kerületi igazgatást szabályozta. A törvényhatósági bizottság pedig tagjainak nagy számánál és az országos politikai kérdések állandó előtérbe hozatalánál fogva nem tudott kellő időt és figyelmet fordítani a székesfőváros szükségleteire. A tanács működése pedig az ügyek szaporodásával mindig nehézkesebb lett. — Most az 1930. évi XVIII. te. adott a fejlődésnek megfelelő keretet. A politikai küzdelmek hevében természetes, hogy vádak- hangzottak el az új törvény ellen és különösen azt kifogásolták, hogy megfosztotta jogaitól a közgyűlést. Pedig csak abból a régi, primitív állapotból szabadította ki, amikor egy kezdetleges közélet és egy kisváros ügyeit mind el lehetett ilyen nagyszámú testület tanácskozásain is intézni. Amíg fennállott, ezt a régi törvényt állandóan kifogásolták és mégis ennek keretei között fejlődött világvárossá Budapest. Nem zárta el a lehetőségét a gazdasági, politikai és kulturális emelkedésnek. Mert a közületben a törvény csak keret, amit a közélet em- lxmeinek a maguk lelkiiletével kell kitölteni. Ha a mostani törvénynek is akadnak fogyatékosságai, ezeket át fogja hidalni az a lelkűiét, mely Budapestet naggyá tette és a jövőben is emelni fogja. — Ezt az új közgyűlést a pártpolitikai programok ^alapján választották és Budapest életének állandó tényezőiből alakult képviseletek egysége. Minden várospolitikai törekvésnek és sokszor országos ügyeknek is nyílt fóruma, ahol a városi programok és törekvések fölött Budapest közvéleménye mondhat ítéletet. Budapest közönsége a remények valóraváltá- sát várja ettől a testülettől: a lelkesedésnek, a hozzáértésnek és bölcsességnek mimkáját. A remények építőmunkáját várják a csüggedés nyomában járó bomlasztó helyett. A meggyőződések megbecsülését kívánják és nem a hiábavaló egyéni támadásokat, melyek sokszor erkölcsileg jobban megbélyegzik azt, aki támad, mint azt, akit támadni akar. Nehéz időkben vezetést várnak innen, mert annak az erkölcsi tőkének, amivel Budapest közönsége ezt a törvényhatósági bizottságot megajándékozta, fenn kell tartani a székesfőváros életműködését és fejlődését. —- De amikor a jövőbe nézünk, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk a múltról és a múltban azokról, akik szeretetteljes lelkesedéssel, önfeláldozással és sok eredménnyel dolgoztak itt Budapestért. — Elsősorban meg kell emlékeznem a két utolsó törvényhatósági bizottságról. A főváros történetének legválságosabb idejében, a forradalmak után a magyar élet megszaggatottságának idején vette át a kormányzást. Amikor fel volt dúlva a közigazgatás, a város gazdasága, a fővárosnak a vidékkel való természetes egysége és az egészséges nemzeti életben vitt vezetőszerepe. A lefolyt tíz esztendő alatt helyreállította a rendet, konzerválta Budapest vagyonát és rendezett háztartást adott át ennek az új törvényhatósági bizottságnak. — A még régebbi közgyűlésnek szemére veti, hogy munkájuk nem volt eléggé előrelátó és nagyvonalú. Igaz, hogy sokszor óvatosak voltak, de ki láthatta előre Budapest hatalmas fejlődését és ha tévedtek, ez jószándékú tévedés volt. Hála és tisztelet jár munkájukért, ők végezték- a városfejlesztést és ma, midőn új életre indulunk, nem szabad róluk megfeledkezni. De meg kell emlékeznünk azokról is, akik még az előző közgyűlésnek érdemes tagjai voltak és most Budapest új munkájában nélkülözni kénytelen őket. Hálásan keÜ megköszönni azt a fáradozásukat, amivel idejüket és tehetségüket a főváros javára fordították. — Amit a törvény elénk írt, elvégeztük. E törvénynek rendelkezése alapján a főpolgármesteri szék most megüresedik. Midőn elhagyom ezt a helyet, kö- szönetemet fejezem ki Önöknek, mint a múlt közgyűlés jogutódjának azért a megértő támogatásért, amellyel szándékaim helyes intenciót elismerték. Aki küzd és dolgozik, annak tévednie is lehet, de a küzdés jószándéka igazolja a tévedést. Ezzel az igazolással nézek vissza működésem idejére és a törvényhatósági bizottság munkájára Isten áldását kérve hagyom el az elnöki széket! Nagy éljenzéstől és tapstól kísérten távozott Ripka Ferenc főpolgármester az elnöki emelvényről. Ezután Papp József dr. emelkedett szólásra és hangoztatta, hogy a főpolgármester búcsúszava nem maradhat válasz nélkül. Nem lehet tőle búcsút venni anélkül, hogy a megelégedés szavának kifejezést ne adjunk. Tárgyilagosan állítja, hogy Ripka a béke embere volt már akkor is, amikor a pártok között viszálykodás és gyűlölködés uralkodott. Neki köszönhető, hogy az ellentétek lecsillapodtak. Mindig a közjóért dolgozott a főpolgármester. Elmélyült szociális gondolkodásával, humanitásával, igazságosságával megnyerte a főváros polgárságának szívét. A főváros békés fejlődését nem kis mértékben neki is lehet köszönni. Az ő műve a pangó építkezés megindítása és egész sereg községi intézmény létesítése. A főváros érdekeit a kormánnyal szemben mindig gerincesen képviselte. A főpolgármestertől nem búcsúzik, mert ilyen kiváló férfiút a főváros nem nélkülözhet, éppen ezért őt, mint a jövő emberét üdvözli. A legközelebbi közgyűlést szerdára hívták össze, amelynek egyetlen tárgya: a főpolgármesterválasztás lefolytatása. WIHART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, Vi1., COLUMBUS UCCA 33. sz. TELEFON: JÓZSEF 350-67 minden színben, aszfaltosoknak MŰKŐHÖZ GRÁNITOT munkát legjobb kivitelben szállít BUDAPESTI RÖGyÄR HiMrlS Adolf utótía BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 65. Tel.: 906-37 MEND ELŐ VÉTS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az~"1912. évi orsz. húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve \ BUDAPEST, IX,DANDÁRU.24. T.: J.360-67 FUCKER ÉS HARTMAHN mézolémoa'erek Budapest IV, Képiró ucca 3. sz. TELEFON ; Fióküzlet: IX. kar.. Tompa ueea 30. esám A. 847-73 ROTTER ZSéöMÖHD terménynagykereskedő Smiapest, V., Páátíor ucca 17. sz. Tolefón __297-18, *76-94. KE LE MIHÁLY Eitfopesi, ÖrMgyu.3840 épületasztalos munkák bútorok és iskolaberendezések gyára Telefón : József 312—98 MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IX., CSONT UCCA 3. TELEFÓN: J. 340-82 és J. 322-79. DANUBIA Ha jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű autóbuszra vagy teherautóra van szüksége, ágy kérjen ajánlatot él bematatiar a Magyar Waggon- és Gépgyár RT-tól, amelynek gyón automobilgyárában készülnek a legnjabb tipúsn autók. rAba-krupp ÉS rAba-a. f. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc u. 18 Telefon: 818-50 BudapatU raktár éo Javítóműhely : Kerepesi Út 28. SZ. Telefon: J 453-84. |MIBMM||n|-rr-|||..................................... .......,|„M, „ _____ „„ * Q ÍYIÁUIJ úctuu-ut». VÍ ZVEZETÉK, csatornázás, szolidabb kivi tőiben 1885-bon alakult UYAi IZIDOR cégtói ________ - vil., Thököly úl 75. Telalón : Z. 67—49 j Sh eet-, topeka-aszfalt, bitumac, valamint makadám- | utaknak átitató eljárású és telületi kezelése Utak pormentesítéso egyidejű konzerválással, szabadalmazott j olajos kátránybitumen-kompozícióval. 1 Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket j Legjobbak, tagkiadésabbak. legjobb kötéképeaségüek Kaphatók: Gipszet Árusító R. T. Budapest V, Erzsébet-tér 15. —Tel Aut. 805-25 — Sürgönyeim; 6IPS2 Budapest Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálíürdők, külön szénsava«, luap, fényfürdők és egyéb gyógytényeeők. Kőbányai Gép- ás Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Ttl. J. 358-25 Vasszerkezetek, lakatosmankék, portálok Straub U. festék-üzlete ÁTKÖLTÖZÖTT 5V. ketülef, Piarista ucca 6. sz. alá ALAKULT 1854 TEL.: A. 884—26 DR HELVEY TIVADAR vegyé«zetl gyár vállal szigetelési-, fedési-, aszfalt-, hő- és hangszigetelési munkákat BUDAPEST, EÖTVÖS ü. 81. Telefón: Ant. 272-75. Budapesti Hiplap a legtartalmasabb magyar napilap Hangja előkelő, hír- szolgálaia tökéletes (Eddig VTL, Amazon ucca 16. szám.) Spányi ekmö oklevele* mérnök mélyépítő-, kövezi- és bitumen- építő vállalata. Budapest, I., GjőzS ucca 5. Tel .Aut. 579 »!
