Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-28 / 4. szám
Közmunkák és a vállalatok áttelelése Ki kell tehát adni a lehető legsürgősebben az előkészített és kiírt fővárosi közmunkákat mert ez éltető injekció lenne a közgazdasági téli álom dermesztő Írfa: SZÄBÖ SÁNDOR dr.f az Egységespárt alelnöke, országgyűlési képviselő, fővárosi biz, tag A tói a maga életkermgést dermesztő és bénító hatásával nemcsak a mezőgazdasági üzemek szívverését hallatja el, hanem az ipari élet és vállalkozás legtöbbjére is bénítólag hat. Az iparágak egész sorozata az építőipar működésben létének a függvénye, miért is annak üteméhez kell igazodnia. Általában úgy áll nagyipari hitel a nagybankoknál, a kisipari hitel a Kisipari Hitelintézetnél és az Iparosok Országos Központi Hitelszövetkezeténél, hogy megrendelésekre szívesebben adnak kölcsönt, vagy előleget, mint ingatlanfedezetre. állapotában levő kis- és nagyiparra egyaránt. Hisszük és várjuk, hogy ez meg fog történni, és ennek a nyomában a vállalkozók szeme előtt áttöri a zavaros, áthatolhatatlan közgazdasági ködöt az újraéledés éltető napjának reménysugara. Pacsirtaszó lesz ez a nagy télben, amely rezgésbe hozza az áléit szíveket s az alkotás nagy munkájához reménykedő lélekkel indulnak a vállalkozók a tavaszi kikelet elé. a dolog, —• nemcsak a mezőgazdasággal, de az ipari élettel is — hogy a vállalatok átteleltetése ma különös gondot okoz. Sokaknak egyenesen az a sorsa, hogy a téli álomból fel sem tudnak ébredni egészségesen, vagy éppen belepusztulnak. Az az ipari fellendülés és felkészültség, amely a háború és az azt követő időle gazdasági szervezkedése és védelmi rendelkezése munkájának dicséretes eredménye, új problémákat vetett fel közgazdasági életünleben. Űj kérdések és feladatok elé állította a kormányt, a közhatóságokat, de magukat az ipari vállalkozásokat is: a hitel, a fogyasztás, a piacok megszerzése és megtartása, új termelési ágak és irányok bevezetése stb. szempontjából. A kormányt és a közhatóságokat mindezen kérdések nyomában előtoluló legsúlyosabb szociális kérdés: a munkanélküliség érdekli, de foglalkoztatja is legközelebbről. Ez az egész világon járványszerűleg dühöngő szociális és közgazdasági nyavalya, minden országban szedi az áldozatait, amitől a mi országunk sem mentes. Budapest székesfőváros törvényhatósága új életére ezekkel a problémákkal ébred, de meg vagyok győződve, hogy a megalakulás vajúdó idejében is élénken foglalkoztatják ezek nemcsak az illetékes ügyosztályokat, hanem az intézkedésre hivatott hatósági szerveket és irányító férfiakat is. Az ipari és kereskedelmi vállalkozások ennek a most dühöngő közgazdasági télnek dermedt állapotában igen sokat várnak a közmunkák megindulásától. Mindazoknak, akik bizonyos újraéledést remélnek, óhajtanák látni, hogy mely irányú munkálatok elvégzésére kerülhet a sor és mely munkálatokba szükséges félkészanyagok gyártása, illetve előkészítése nyújthat számukra az átteleltetésre segítséget jelentő munka- alkalmat. Köztudomású az, hogy több ügyosztályban vannak kÖltségvetésileg lefedezett, árlejtésileg részben meghirdetett, részben még meg sem hirdetett olyan munkálatok, amelyek talán azért nem kerültek odaítélésre, mert bármely okból még nincsen meg a készpénzfedezet. Éppen ezek azok, amelyekre nézve a legsürgősebben kellene mégis a kiadás és odaítélés iránt intézkedni. Ma a vállalatok óriási erőfeszítést fejtenek ki. hogy legalább kitűnő szakmunkásgárdájukat megtarthassák és foglalkoztassák. Örvendetes jelenség, hogy ma a nagy közgazdasági bajok idején sokkal közelebb jutott egymáshoz a munkaadó és munkás, mert a sok irányból nyomasztó helyzetben világosabban domborodik ki egymásrautaltságuk s mindez alkalmas a szociális kiegyensúlyozódás elősegítésére. Ezért kell a rendelkezésre álló eszközöket működésbe hozni a munkaalkalmak nyújtására. Az a vállalkozó, aki. eddig talán készpénztőkéjéből, vagy hitelének sokszor erőltetett igénybevételével raktárra dolgozott, a bizonytalan vevő vagy a piac minden súlyos kockázatát viselve, ma bizonytalanul és súlyos gondok közt révedezik és örömmé7 vállalkozik egész minimális kereset, valójában a tér melési költség mellett is munkálatok végrehajtására vagy megrendelések teljesítésére, mert így a vevőre illetve eladásra, vagy a teljesített munka ellenértéké kézhezvételére biztonsággal számíthat. A hitelélet is úgy van berendezkedve és pedig a T eherautópótkocsik T eJieraiitékarosszé riák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép-, szállítóeszköz- és szivattyúgyár rí. Budapest, X., Kápolna tér 27-29. Tel: J *463—88. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betónépítési vállalkozó, kövező-mester Budapest, IV., Kecskeméti neca 13., III. era. 1. Tokión: 844—13 Műszaki természetű ügyekben szakembereké legyen a döntő szó A modern városigazgatásban nélkülözhetetlen a centralizált műszaki irányítás - Visszásságok és furcsaságok egy elavult törvényokozta rendszerben — Becsey Antal a mérnökök mozgalmáról Teljes erővel bontakozik ki a mérnöki hivatáshoz tartozóknak mozgalma mindazoknak a jogos kívánságoknak megvalósításáért, amelyeknek érvényesítésére a fővárosi törvényben mód és lehetőség kínálkozik. Tanulmányok, kimutatások és memorandumok mindazt igazolják, hogy a műszaki képzettségnek az eddiginél nagyobb teret kell juttatni a főváros üzemeinek irányításában, ahol ma már nemcsak a közigazgatás képezi az egyetlen feladatot, hanem a műszaki adminisztráció is hatalmasan kinőtt az eddigi keretekből. A műszaki képesítés fokozottabb kihasználásáról és a mozgalom jelentőségéről kikértük Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének, a mérnöktársadalom kimagasló egyéniségének hozzászólását, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Érthető feltűnést kelt a mérnöki karnak, sőt a kívülálló műszaki testületeknek az a mozgalma, hogy | a mérnökök minél szélesebb befolyást és működési te- | rületet kapjanak. A mozgalom régi keletű és sikerült 1 is már régebben három, illetve az összevonás követ- a keztében két ügyosztályt műszakivá átminősíteni, ami | honorálása volt annak a követelménynek, bogy a főváros felszaporodott műszaki természetű ügyeiben a döntő szó szakemberek véleményétől és állásfoglalásától függjön. A közgyűlésen is nem egyszer elhangzott olyan követelés, hogy a technikai problémák intézése műszaki alpolgármester kesében fusson össze, mert addig mindig előállhatnak zavarok és nehézségek, mint ahogy azokat elkerülni a múltban sem lehetett. — A mozgalommal kapcsolatban felmerült a gondolat, hogy a műszaki ügykezelést ismét centralizálják olymódon, hogy állítsák vissza a középítési igazgatói hatáskört. Az ilyen kívánság érthető rccen- zust váltott ki minden irányból, mert átlátszó tendenciát szolgál azzal a hátsó gondolattal, hogy a mérnöki kart ismét a szakhivatalnoki függőségbe szorítsa vissza. — A nagy erővel folyamatba tett kari mozgalom kapcsán nem lehet másról szó, mint szembenézni a jelen helyzet által diktált követelményekkel. — A városigazgatás ma már messze van a régi közigazgatás nehéz és avult felfogásától és rendszerétől. A városok gazdasági kultúrája olyan új problémákat vetett fölr amelybe feltétlenül szükséges a műszaki irányítás fokozottabb bekapcsolódása. Aki figyelemmel kísérte a főváros fejlődését, az láthatta, hogy ma már milyen erővel dominálnak a műszaki tudást és felelősséget igénylő nagyhorderejű ügyek, amelyek lépten-nyomon fellelhetők a városházi adminisztrációban. Á régi 1872-es törvény érthetőleg nem ismerhette azokat a problémákat, amelyeknek méltánylásától valósággal duzzad az új reformtörvény számos rendelkezése. A főváros közigazgatásának súlya áthelyeződött a gazdasági problémák területére és csak át kell nézni a polgármesteri expozékat, ügyosztályi jelentéseket, előterjesztéseket, valamint az. üzemekkel kapcsolatos javaslatokat: szembeötlővé válik az a körülmény, hogy ma már az egész vonalon a gazdasági és üzemi kérdések dominálnak. A fővárosnak körülbelül 800 millióra tehető vagyonértéke van, amelynek az ötven százaléka az üzemek aktív értékeiből tevődik össze, amelynek a kezelése, racionális továbbvitele és fel(- ügyelete a legfontosabb, mondhatni a sorsdöntő feladatok körébe tartozik, ami a ^közigazgatási teendők mellett egyenlő erővel áll az előtérben. A helyzet az, hogy az egész közigazgatás rákfenéje az 1883. évi I. törvénycikk 3. paragrafusa, amely kimondja, hogy a szorosan vett közigazgatási szakok, illetőleg egy közigazgatási tanfolyam vizsgálati rendszeresítése iránt külön törvény fog intézkedni, de addig is a következő képzettségre van szükség: ügyvédi oklevél, a jogtudományok legalább négy évfolyamának bevégzése és az államtudományi államvizsga letétele. — Ebből a rendelkezésből kiderül, hogy a legalacsonyabb fokú jogi minősítés megnyitja a közigazgatás területét az érvényesülés felé, ezzel szemben azonban a legképzettebb szakember előtt el van zárva az út az érvényesülés és az igazgatásban való döntő beleszólás elöl. — A törvény magyarázata utal arra is, hogy az említett közigazgatási tanfolyam felállítása a törvény- hozás útján nyer majd szabályozást. Ezzel szemben mi történt? A közigazgatási tanfolyam és vizsga egyszerűen elsikkadt és az idők folyamán senki sem gondolt annak eredményes életre- hívására. A Műegyetemen kötelező tantárgy ugyan a közigazgatási jog és a nemzetgazdaságtan, ennek ellenére a régi elavult törvénynek ez a rendelkezése nem jut kifejezésre a közigazgatási szakra való minősítésnél. Súlyos sérelme ez nemcsak a mérnököknek, hanem a többi szakszerű szolgálati ágazatnak, mint az orvosoknak, a pedagógusoknak, a közegészségügyi szakhivatalnokoknak egyformán. — Ma a polgármester diszkrecionális joga, hogy az ügyosztályvezető tanácsnokokat beossza. Előfordult, hogy az a tanácsnok, aki a közlekedési ügyosztályban működött, a közoktatási reszortot vette át, vagy pedig a közjogi ügyosztályból a közegészségügyi szolgálat irányító pozíciójába került. Lehetetlenség ideális és jól funkcionáló közigazgatást rendszeresíteni, amikor a tanácstagokat ide-oda helyezik és nem gondolnak arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok ilyen módon visszásán használtatnak föl. Teljes aberrációja ez a közigazgatásról való felfogásnak, mert csak az lehet a helyes és célravezető törekvés, Magyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, V!., Frangepán ucea 77. szám Te?e?on; Aut. 913-53 Bazilika részér© késsüií 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világ-kiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. ( és 1920. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, j 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és B szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitün- I tetve. — Számos egyházi elismerölovél I — Költségve- | téssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek! g Ipartermék Értékesítő R.-T. Budapest V, Zoltán u. 7-9. Tel.: A. 110-18
