Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-12 / 32. szám
Budapest, 1931 augusztus 12. jfovriß^Til^mp 3 ILázítás Itt ülök az Erzsébet-ikilátó torony tövében a székes- főváros Jánoshegyi vendéglőjében. Ott lent Budapesten már ezrével vibrálnak a villanyfények és a hatalmas piros transzparensek, idefönt csak apró, éledd meg kihunyó tűzpontoknak látszanak. Amíg az ember idáig föl jut, bizony félig kilóg a nyelve, izzad fárad kegyetlenül, ám autóval' kényelmesen lehet eljutni a nyugalomnak, a csöndnek, a harmonikus semmittevésnek, a szellős vacsorának, a mámorító kilátásnak ebbe a honába. Ám a dolog akár így, akár amúgy áldozatba kerül. Akár benzinbe fektetet pénzáldozatba, akár pedig lábakat és tüdőt megerőltető gyaloglásba. Egyszóval ide nem jöhet mindenki és amikor itt meg- érdemlett és keserves munkával megkeresett vacsorámat a levegőn fogyasztom, nem ülök a kirakatban. És most azokra gondolok ott lent, Budapesten, akik reggel!, délben, este mindig a kirakatban ülnek és reggelijüket, ebédjüket és vacsorájukat mind az utcán fogyasztják el. Nem, nem vagyunk kommunisták, a kommunista' gondolkodásnak egyetlen futó felhője sem vet árnyékot az agyvelőnkre: jogosnak tarjuk tehát, hogy azt és ott egyék mindenki, amit és ahol jólesik. Azaz, hogy ami jut neki. De mégis a mai szomorú, nyomorúságos időkben mégis jobb szeretnénk, ha az ízes falatok tulajdonosai „csendesebben vigadnának“. No igen, tudniillik — ha talán méltóztattak a gondtalan jómódúak erről már értesülni — sok a szegény, a nagyon szegény ember Pesten. Vannak olyanok is, akik dolgoznának, ha munkájuk lenne és ennének, ha lenne mit. Hát ezekre figyelemmel kell lenni. Ha már segíteni nem tudunk rajtuk, legalább ne botránykoztas- suk azzal, hogy az emberi egyenlőtlenség iskolapéldáit gyakorolják előttük. Ezek szegények úgy is tudják, hogy a csillárfényes ebédlőkertben, kápráztató fényű éttermekben nem töpörtyüt vacsoráznak egy darab száraz kenyérrel, de legalább ne üljünk ki enni, inni a terra- szokra, ahol éhes szemek nézik ki a falatot a szánkból. Rántott csirke-gúlák, mosolygó fánkok és csillogó vederben hiiledező butéliák ma nem az utcának való látvány. Boesássanak meg az egyéni szabadság vérmes hívei, mi is szabadságpártiak vagyunk, de a nyomornak ezt a pro- vokálását mi lazításnak: véljük. Innen a Jánoshegyi vendéglőből látjuk ezeket az anomáliákat. Itt mi nem vagyunk a kirakatban, mert a munkanélküliek ezrei járnak ide sétálni. Otthon is lehet jól vacsorázni, meg a vendéglőben is, sőt szerintünk kell is, mert ez azt jelenti, hogy másnak is jut enni. Mindent szabad, kaviárt is szabad enni, pezsgőt is szabad inni. A kirakatban is szabad, hiszen szabadon cselekszünk mindent. Csak éppen nem muszáj a kirakatban lázítani azokat, akik amúgy sincsenek valami rózsás hangulatban. * Ä szanatórium Jc én lénye Egy panaszos levelet olvasunk, amely elmondja, hogy a Svábhegyi Szanatórium elfoglalta az egykori, sokat kárhoztatott, nevetségesen kiöregedett fogaskerekű <7cri-vasút helyét és rettenetes füsttel rontja a világszép ’üdülőhely levegőjét. A szanatórium évek előtt kazánfűtésre kért és kapott engedelmet, de már akkor és természetszerűen kikötötték a hatóságok, hogy csak füstmentes tüzelést szabad végezni. Azóta sok minden történt. Följelentések, új és' új hatósági intézkedések, közbelépések, figyelmeztetések, döntések. Ez mind megtörtént, csak éppen a szanatórium nem hagyja abba az üdülőhelynek fojtó széngázzal való telítését. A szanatórium fütyül minden hatósági intésre, tovább veszélyezteti a pompás hely kitűnő egészségi állapotát. Az ember elképed ezen a vakmerőségen, hogy egy egészségügyi intézmény áll be egészségrorvtónah és pedig határozottan kitűnő eredménnyel. Bár a rosszmájúak azt mondják, hogy merő önzésből történik az egész: a sok-sok megrontott egészségű ember végeredményben mégis csak szanatóriumba vágyik. Már pedig hol volna a közelben nagyszerűbb, kívánatosabb szanatórium, mint éppen — a Svábhegyi szanatórium. KÖNYVKERESKEDÉS Rényi Károly A Magyar Kir. Állami Térképészet föbizományosa Budapest, IV, Kossuth Lajos-utca 2 Fennáll: 1768 óta. Telefon’: Aut. 893-24 & Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok Vasúti menetrendek. Hasznosítani kell a nélkülözhető hatósági üzemeket A törvényhatósági tanács sürgősen tárgyalni fogja az üzemek likvidálásának kérdését Emlékezetes az a heves akció, amelyet a magánipari és kereskedelmi érdekeltségek indítottak a főváros egyes üzemeinek megszüntetése és likvidálása érdekében. Az érdekeltségek felvonulása csak részleges eredményt hozott, mert ezidíáig mindössze csak néhány alárendelt kis üzem és műhely megszüntetését vitték keresztül, a továbbiakban kifogásolt üzemek leépítésének a módozatait pedig még mindig tanulmányozzák a Városházán. Valószínű, hogy az őszi hónapokban döntésre érik ez a probléma is, amelyről Scheuer Róbert országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Évek óta beszélünk a felesleges üzemek leépítéséről, míg most már parancsoló erővel nyomul előtérbe az a követelmény, hogy leépíteti alá kerüljenek és magánkézbe jussanak azok az üzemek, amelyek nemcsak felesleget nem produkálnák, de évvégi eredményük a várós kezelésében minden alkafá.mmcll deficitet tünket fel. Meggyőződésem, hogy a magánérdekeltségek olyan bért fizetnének a kifogás alá eső hatósági üzemekért, amely bérösszeg teljesen kárpótolná a fővárost. A magántőke fürgesége, mozgékonysága és a mai időkben megnyilvánuló vállalkozási éhsége bizonyára igen szép hasznot juttatna a fővárosnak és mivel ai magántőke már természeténél fogva hozzá5 van szokva az állandó versengéshez, hogy bolddgulha&s'on, a közönjég igényeit is a legkifogásialandbbul, gyprécén ás előzékenyem iparkodnék kielégítem. Elősegítené a magántőke lukrativ mozgását az a körülmény is, hogy nem támaszkodhatnának a monopolisztikus helyzetre, ami érthetően vonta- tottá és kevésbbé körültekintővé változtatta a' hatósági üzennek tevékenységét. — A közeli hetekben összeülő törvényhatósági tanács munkájának egyik kimagasló pontja lesz ennek a problémának a helyes megoldása, amellyel lehetővé válik a város bevételeinek fokozása és egyúttal újabb munkakörökhöz juthatnák a magánipar és kereskedelem, amely minden egészséges vállalkozásra szívesen kapható. * Elmondotta még Scheuer Róbert, hogy leginkább a kis üzemek bérbeadására gondol, amelyek a városházi adminisztráció ellenőrzésétől meglehetősen távol működne, ellenben munkásságuk semmiféle hasznot és jövedelmet nem hoz a községi háztartásnak, Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a jövő évi költség'- vetés összeállítása teljes erővel folyamatban van és az ügyosztályi és üzemi nyers előirányzatok áttanulmányozása után, megkezdik a végleges költségvetés kialakítását is. A tervezetek már átmentek Borvendég Ferenc alpolgármester és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok alapos cenzúráján és azon Homolyay Rezső költségvetési előadó végzi az utolsó simításokat, hogy a! hatalmas munkát az illetékes szerveknek bemutassa. A gazdasági viszonyok alakulása azonban most egészen új irányt ad a költségvetés elkészítésének és nagyon valószínű, hogy a jövő évi gazdálkodás előzetes tükre csak később kerülhet a pénzügyi bizottság, a\ tanács és a közgyűlés plénumába. A késedelem okairól illetékes helyen a következő érdekes magyarázatot adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Azt hittük, hogy a költségvetés utolsó simítási munkálataival ebben a hónapban végzünk, azonban már látjuk, hogy a budget kialakítása súlyosban komplikált feladatot jelent. A gazdasági viszonyok alakulása természetesen érezteti hatását a városigazgatás minden vonalán és bár a redukció és a takarékosság szempontjait mindenütt érvényesítettük: végleges bevételi és kiadási előirányzatot mindaddig nem csinálhatunk, míg a gazdasági élet rendjének kialakításával egyidejűleg pozitív bizonyossággal nem látjuk a jövőt. Az országgyűlés csak az imént hozta meg a törvényt, amely a kormányt kivételes intézkedésekre jogosítja és amely törvény lehetőséget nyújt az államhatalomnak alrhoz, hogy a szükséges kivételés intézkedésekkel ad, egész gazdásági életet szabály ázz a. Természetes, bogy a főváros érzékenyen reagál a gazdasági viszonylatokban megnyilvánuló minden momentumra és ezért mindaddig, amíg a jelzett intézkedések és a még várható rendeletek hatását nem látjuk: nem zárhatjuk le a költségvetést. A fővárosnak arra kell törekednie, hogy száz százalékig reális és deficitmentes költségvetés alapján folytassa le a jövő évi munkásságát és ezért a 33-aisí bizottság és a kormáhtyrendeletek javaslatainak, illetve Rendelkezéseinek bevágásáig fiiggőbeix tartjuk a) költségvetés véglegesítését. — A költségvetés összeállítása során érdekes kimutatás készül azokról aterhekről, amelyeket a főváros vállalt ugyan, de többizben hangoztatta azt az elvi álláspontját, hogy azokat állami feladatoknak minősíti. A főváros teljes nyíltsággal fogja feltárni pénzügyi hely zetét és valószínűleg a kormányhatósági jóváhagyást kérő feliratban terjeszkedik ki arra, hogy közegészségügyi és kulturális téren hatalmas kiadásokat kell viselnie, holott azoknak jelentékeny része az államhatalom hivatását alkotják. Rámutat a főváros arra is, hogy a rendőrségi hozzájárulás hárommilliós terhe milyen súlyosan nehezedik a főváros háztartására, awely- lyel szemben az utóbbi években az állam igényei növekedő tendenciát mutattak. Azonfelül az állam átvette a közlekedési adót, amelynek egy jelentős hányada a fővárost illette, magának foglalta le a kereseti adó felemeléséből származó többletjövedelmet és általában res- tringálta az adóbevételekből a fővárost megillető részesedést. Ezzel szemben a hídépítés) költségeinkre háromnegyedrészét a fővárosra hárította és állandóan hangoztatja azt a kívánságát, hogy a főváros továbbiakban is támogassa az állami intézményeket. A főváros felirata mindezeknek a legrögzítésével már eleve elhárítja az egyetemek, a magyar királyi Operaház és a klinikák számára igényelt támogatást, azzal az indokolással, hogy a felsorolt vállalások répén amúgy is túbnenf a méltányos kötelesség határain. A költségvetést, — amint a fenti nyilatkozatból kitűnik —■ valószínűleg csak oKtóber folyamán zárják le és a közgyűlési vita gyorsjtás'árval gondoskodnak a kormányhatósági jóváhagyás terminusának betoldásáról. A viharoldalon megbízható védelmet nyújt az ETERNIT-falburkolás —■ Alatta a falak kiszáradnak, — Árajánlattal és prospektussal díjtalanul szolgálunk. ETERNIT MŰVEK, BUDAPEST, VI. KERÜLET, ANDRÁSSY-ÚT 33. SZÁM EGYseoELKyytPAo.L.oiR‘piRi Mindaddig nem véglegesítik a főváros költségvetését« amíg ki nem alakul a gazdasági élet rendle A viszonyok alakulása új irányt ad a budget elkészülésének — A §ováros elzárkózik az állami kultúrintézmények támogatása elől
