Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-15 / 28. szám

Budapest, 1931 július 15. 3 A világháborúra a nagyhatalmak nem készültek föl olyan gondosan és előrelátóan, mint ahogy a budapesti hatóságok fölépítették az utca zaja ellen viselendő há­ború haditervét. Sajtóhadjárat, rendelet-tervek, kemény kommandók érték egymást, de minden hiába. A buda­pesti csend lassabban készül a Luca-székénél és be kell vallani, hogy nem is igen hisz benne a pesti ember, hogy megszabadul élete egyik legsúlyosabb átkától, az idegeit gyötrő, éjszakáit álmatlanná tevő, létét gyilkoló lármá­tól. Egyszóval a zaj ellen való küzdelem egyelőre szél- malomharcnak tetszik és mi megígérjük, hogy nem ágá­lunk többé a lárma ellen — télen. Télen, csukott ablakok mellett mégcsak elviselhető valahogyan az élet. De nyá­ron — az Isten szent szerelméért nyáron! — olyan bor­zalmakkal kell megküzdeni, hogy a rádió-, gramofon-, autó- és (ó borzalom!) motorbicikli-tulajdonos uraknak és dámáknak nem szabad megneheztelniök, ha ebben a szörnyű kakofóniában mi is hangosan káromkodunk. Űgy-e be méltóztatik látni, hogy jogos ez a ténykedé­sünk, mert bizony már jó ideje, hogy a főkapitány rend­őrileg szokatlan udvariassággal megkért mindenkit, hogy hagyják meg nekünk legalább az éjszakát. Jogos a fel­háborodásunk, mert a főkapitányi szelid szózat falra hányt borsó maradt, a hangszórós rádiók tovább íivölte- nek, a gramofonok fokozott buzgalommal nyekeregnek, az autók veszettekből tülkölnek, sivalkodnak, az utak javításánál az aszfaltvágó gépek a Niagara dübörgésével kelnek versenyre, a motorbicikli nevű pokolfajzatja pe­dig olyan durrogást, puffogást, kattogástt, ágyúzást, bom­bázást végez, hogy nemcsak az alvók, de az ébren lévő frontharcosok is halálra rémülnek. Ez sem elég. A művelt, illedelmes, jómodorú pesti közönség gyalogjáró része is kiveszi a maga részét az éj­szakai csendháborításból. jÉfél tájban arra riadsz föl, hogy az utcáról a negyedik emeletre kiabálnak föl, meg­kérdik, hogy van a Feri bácsi és kinek a győzelmével végződött a délutáni alsós-párt. Fiát persze, hogy Ko­vács nyert, mindig mondtam, hogy hamisan játszik. Ezt persze a ház összes lakóinak tudomául venni illik. És kinek a lakásához nem esik közel egy-egy kis kocsma, vagy zug-cukrászda, ahol — hála a technika vívmányának — egész éjfélig rádió mellett italoznak, azaz hogy udvarolnak. Tessék elhinni, hogy a világon nincs szebb melódia, mint az, hogy „Szép vagy Magyar- ország . ..“, amellyel a rádió minden éjszaka befejezi műsorát. Mit fessük azonban tovább ennek a pesti, kakofó- nikus rémregénynek a részleteit? Valamennyien, akiket sorsunk idehaza ragasztott, éjszakákon át éber tanúi va­gyunk a borzalmaknak. Nem kell ezt tovább magyarázni, inkább a főkapitány úrhoz lenne néhány szavunk. Mi nagyon tiszteljük az udvarias rendőrt. Egy éle­ten át sokat firkáltunk is a goromba pesti Mihaszna Andrások ellen, akiknek — hála Istennek — valószínű­leg kiveszett már a fajtája. De higyje el nekünk a fő­kapitány úr, a nyári Budapest éjszakai lármáját soha, de sohasem fogja kiirtani, ha a rádióttulajdonosoknak és motorbicikliseknek emberbaráti érzéséhez apellál. De strigis — főkapitány urunk! — quae non sunt, nulla men- tio fiat! Tessék azonban figyelmeztetni az utcai lárma fenegyerekeit, hogy ha a rendőrség nem tudja a polgárok éjszakai nyugodalmát megvédeni, meg fogják védeni ezek maguk is. Tessék elhinni, hogy ebbe az éjszakai csata­zajba bele lehet őrülni. Az őrült emberek cselekedeteiért pedig nem tud jót állani a rendőrség. A súlyosabb áldo­zatok feltétlenül a motorbiciklisek közül fognak kike­rülni, de hogy az utcai felkiabálók és kocsirakáskor a szódavizes ládák csörömpölő üvegeivel és a tejeskannákkal hajnali 3 órakor futballozó szörnyetegek (lásd: a Szív­utca és a Szegfű-utca sáriján!) nem fogják szárazon el­vinni, azt e sorok szerény írója is garantálni tudja. Egy lavór víz végre is nem okoz súlyos testi sértést. VECfEy JENŐ okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. • BUDAPEST, Vffl., KISSTÁCIÓ-UTCA II TELEFONOK: J. 339-02,351-99, 394-86 ALAKULT 1905 - BEN TRAN S Z MISSZIÓ-OSZTÁLY: Teljes előtétek ós közlőművek F & S precíziós golyóscsapágyakkal, Dick- balata-, Roland-gummi- és Inex- b őr szí jak, Crescent-szíj kapcsok SZENTGYÖRGY1 ÉS TÁRSA FÜTÉS ^ VIA, Barott-utca 88. — Telefon: J. 308—97. GÁZ „ Valahol baj van a város­házi adminisztrációban“ A törvényhatósági tanács (élév alatt több eredményt ért el, mint a közgyűlés azelőtt három esztendő alatt — Az új költségvetés összeállításánál szigorúan kell takarékoskodni — Budapest hitele egész Európában a legszilárdabb — Kölcsönpénzből kelt beruházni Kozma Jenő őr. a városházi adminisztráció nyári feladatairól Végétért a választási korteshadjárat. Elült a harci lárma. A törvényhatósági bizottság július 1-én, szerdán tartotta utolsó közgyűlését és ezzel hivatalosan is megkez­dődött a nyári szünet. Az autonómia szerveinek nyári szü­nete azonban nem jelenthet tétlenséget a városházi admi­nisztráció számára. A városházi ügyosztályoknak most kell feldolgozniok azt az anyagot, amit a törvényhatósági tanács és a közgyűlés hatá­rozatai tartalmaznak és ugyancsak most, a nyári szünet ideje alatt kell megtenniök az előkészületeket azoknak a terveknek a kidolgozására, amely tervek végrehajthatósága fölött az ősz folyamán fog a főváros tanácsa és a közgyűlés dönteni. Ezekről a kérdésekről, a városházi adminisztráció munkájának legközelebbi menetéről folytattunk hosszabb beszélgetést dr. Kozma Jenövei, az Egységes Községi Pol­gári Párt elnökével, akit mindenekelőtt a tanács nyári ülé­sezéséről kérdeztünk meg. Kozma Jenő dr. a következőket mondotta, a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényhatósági tanács július és augusztus hó folyamán is ülésezni fog, de csakis akkor, ha másként nem lehet biztosítani a városházi adminisztráció meneté­nek ct zavartalanságát. Ez azt jelenei, hogy a tanácsot csak akkor fogja a főpolgármester úr ülésre összehívni, ha a tanácsnak feltétlenül és sürgősen határoznia kell valamilyen felmerült aktuális kérdésben. Annál nagyobb munka vár a városházi adminisztráció tisztviselőire. Őszintén meg kell mondanom, hogy a város­házi adminisztráció működésével nem vagyok megelégedve. Valahol baj van. A törvényhatósági tanács az elmúlt félesztendő alatt többet dolgozott és több konkrét eredményt ért el, mint azelőtt a közgyűlés három teljes esztendő alatt. Hiába hoztuk azonban a legfontosabb határozatokat, hiába döntöttük el egész sereg közérdekű problémának a sorsát, a városházi adminisztráció illetékes szervei még mindig késnek a végrehajtással. A városházi adminisztráció olyan, mint a klasszikus világbeli labirintus, amely min­den évben növekvő étvággyal szedi a maga áldozatait. Minden esztendőben több és több probléma enyészik el megoldatlanul az adminisztráció lagymatagsága következtében. A polgármester úrnak lesá a feladata, hogy ezeken az állapotokon változtasson. A beszélgetés további során szóbahozzuk azokat a tár­gyalásokat, amelyek a városházi ügyosztályok vezetői között a jövő évi költségvetés összeállításával kapcsolatosan folya­matban vannak. Megkérdezzük Kozma Jenőt: végrehajt- hatónalc tartja-e Scitovszky Béla belügyminiszternek a Fő­városi Hírlapban közölt azt a rendelkezését, amely 6 évre elosztva a fővárosi költségvetés újabb tízszázalékos reduk­cióját írja elő. Kozma Jenő a következőket mondotta: — Nem kétséges, hogy ez az előírt tízszázalékos redukció, bárha több évre osztjuk is fel, nehezen lesz keresz­tülvihető. Ki kell azonban jelentenem, hogy a belügyminiszter úr intencióját teljés mértékben helyeslem, sőt éppen én voltam az, aki kezdettől fogva a legszigorúbb takarékos­ságot követeltem. A nehézséget elsősorban az a körül­mény okozza, hogy a bevételek nem folynak be az elő­irányzott mértékben. A gazdasági válság természetéből következik, hogy az adóbevételek jövedelmét illetően mindig k ét-három év múlva jelentkezik a válság ter­mészetes következménye: a nagyobbarányú csökkenés. Amikor a jövő évi költségvetést összeállítjuk, számol­nunk kell azzal, hogy a jövő évben nem lesznek meg­takarítások, nem lesznójc fölöslegek, sőt azt is számításba kell vennünk, hogy az előirányzott bevételek nem fognak a mai elgondolás szerint befolyni. A személyzeti fizetéseknél, amelyek a költségvetésnek jelentékeny részét teszik, nemi tervezhetünk redukciót. Itt-csak -a nyugdíjazások és küralási rendszer hozhat csökkenést — úgy, hogy a kihalás és a nyugdíjazások folytán megüresedő állásokat nem töltjük be. Nem marad más hátra, mint a dologi kiadásoknak a csökkpn­tése. Mivel azonban a dologi kiadások legnagyobbrésze fenntartási költségeket tartalmaz, itt sem lehet olyan nagyarányú megtakarításokat elérni, hogy a költségvetés végösszege végeredményben tízszázalékkal csökkenjen. Nem marad tehát más hátra, mint az úgynevezett rendkívüli beruházásoknak a teljes törlése. Beruházá\sokat a jövőben kizárólag kölcsönpénzből szam­bád a fővárosnak végrehajtania. Itt közbevetően megkérdezzük, hogy annak a külföldi, nagy beruházókölcsönnek a felvételére, amit már évek óta tervez a kormány, mikor fog sor kerülni. Kozma Jenő eze­ket felelte: — Meg kell várni a Hoover-akciónak a befejező­dését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ez az akció nagy hatást gyakorol a pénzpiaci viszonyok alakulására. Egyelőre csak a húszmillió pengős forgótőke-kölcsön felvételének a gondolatával foglalkozhatunk. Háttérbe szorít ben­nünket az állami kölcsön ügye is. Ebben az évben semmiesetre sem lehet szó beruházó kölcsönnek a felvételéről. Jövőre talán már erre is gondolhatunk. — Ami ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan a fő­város pénzügyi helyzetét illeti, ebben a tekintetben a legkisebb ok sincs aggodalomra. A főváros pénzügyi helyzete szilárd, hitelünk csorbítatlan. Alig van az európai kontinensen világváros, amelynek pénzügyi helyzete és presztízse ennyire stabil volna. Utalok ebben a tekintetben Berlinre, amely fizetési nehézségekkel küzd. A főváros pénzügyi helyzetének stabilitásában nc\gy szerepe van a Községi Takaréknak, amely az elmúlt egészen rövid idő alatt, ami megalapí­tása óta eltelt, annyira megerősödött, hogy mindenkor biztos támasza a főváros háztartásának. Kozma Jenő végül szóvátette a fővárosi útépítkezések ügyét. Felemlítette például a Budaörsi-utat, amelyet éveként lcétszer-háromszor kell javítani, mégis járhatatlan. A fő­városnak — mondotta Kozma Jenő — át kell térnie a vég­leges útburkolatok építésének rendszerére. Azt az évenkénti hárommillió pengőt, amit a főváros utak karbantartására költ, végleges útburkolatok költségeinek amortizációjára lehetne fordítani. Négy-öt év alatt ezen az alapon ki lehetne fizetni az összes véglegesen épített útburko­latokat, amelyek azután 15—S0 évig is eltartanak. A vállalkozók maguk tíz esztendőt garantálnak. Az ötödik esztendőtől kezdve tehát évi hárommillió pengőt meg lehetne takarítani. De nemcsak ezeknél a tételeknél lehetne ilyen racionális gazdálkodás alapján megtakarításokat elérni, hanem más­fajta építkezéseknél is. Kozma Jenő ezeket a szempontokat figyelmébe ajánlja azoknak az ügyosztályvezetőknek, akik most jövő évi költségvetési előirányzataikat készítik. A hullámtető nem rozsdásodik, ha Eternit-hullámlemezből készül. — Védőmázra nincsen szükség. — Gazda­ságos, különösen üzemi- és csarnok-épít­kezéseknél, mert nagy fesztávolsággai bí­ró, könnyű tetőszerkezetre is alkalmas. — Javításra nem szorul, határtalanul tartós. Kérjen díjmentes prospektust és költségvetést ETERNIT MŰVEK, BUDAPEST, VI, ANDRÁSSY-UT 33. gggfesöaas. PART

Next

/
Thumbnails
Contents