Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-06 / 18. szám
Budapest, 1931 május 8. ySineSäliijSip Budapest kikötője Európa viziútjának gócpontja A Rajna-Majna—Duna csatorna összekapcsolja az északi és déli tengereket - Ki kell használni geográfiái helyzetünk előnyeit - Megalakul! az Iparkamara kikötőbizottsága A Kereskedelmi és Iparkamara, hétfőn megalakította azt a kikötő-bizottságét, amelynek döntő szerepe lesz a csepeli kikötők sorsának kialakulására. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a gazdasági érdekképviseletek is beleszólást kérnek ezeknek alz intézményeknek irányításába és főleg abban a vonatkozásban érvényesítik akaratukat, hogy a kikötők harmonikus egyiittmunkálkodússal alkalmazkodjanak ia gazdasági élet viszonyaihoz. Nem kétséges, hogy ez a súlyosszavú képviselete a főváros kereskedelmének és iparának kedvező irányban fogja befolyásolni a kikötő működését. Garanciát nyújt erre a bizottság elnökének, Becsey Antalnak személye, is, akinél összpontosulnak e komplikált kérdés összes szakismeretei és az a közgazdasági tájékozottság, ami nélkülözhetetlen e kényes intézmény ügyeinek intézésénél. Alkalmunk volt a kikötő működésével kapcsol atos irányelvekről Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének álláspontját kikérni, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége e bizottság megalakításával azt a. célt kívánta szolgálni, hogy egy ily bizottság keretébe tömörítve az illetékes gazdasági tényezők mértékadó képviselőit, összhangba igyekezzék hozni mindazokat a gondolatokat és törekvéseket, amelyek a kikötőnek, mint közgazdaságunk egy nagyrahivatott intézményének sorsát irányítani méltóak. Fiume elvesztésével megszűntek a közvetlen kapcsolatok a tengerekkel és az emiatt beállott nehézségeket most betetőzi a politikai helyzet. Már pedig nekünk múlhatatlanul szükségünk van arra, hogy a tengerekkel kapcsolatot teremtsünk, nocsak a vasúti vonalak, hanem a. tömegszállításokra. kétségtelenül sokkal alkalmasabb és versenyképesebb vízicsatlakozások révén. — Ez a lehetőség kétségtelenül meg van. Budapestet tenni e törekvések bázisává és itt az európai vízi-útrendszer egyik súlypontjában létesíteni a magyar kikötőt, nem új gondolat. A Budapesten lebonyolódó víziforgalom megérlelte a helyzetet a kikötőre vonatkozó komoly elhatározások szempontjából. A statisztikai adatok szemüvegén átí- nézve, a kikötő jelentőségét, egy tényt mindenesetre örömmel kell megállapítanom és ez az, hogy hajózó forgalmunk az 1926. évi 336.000 tonnáról, 1924-ig 822.000 tonnára és 1927-ben 1,950.000 tonnára emelkedett, ami azt igazolja, hogy bár a forgalom még korántsem érte el a békebeli mérteidét, de határozott fejlődés utján van. Nem állítom azt, hogy a forgalmi statisztikai adatok minden további bírálat nélkül képezhetnék alapját a forgalmi viszonyok megítélésének és a kikötőre vonatkozó messzemenő következtetéseknek. — A kamara az összes adatok alapján már 1928- ban részletes előterjesztést tett a kereskedelmi kormánynak a csepeli kikötő gazdasági kihasználása kérdésében. Azóta lényegesebb változások állottak be úgy a dunai forgalom emelkedésében, mint a kikötő életében. Megépült a vámmentes kikötő petróleummedencéje, elkészült az első nagy vámmentes kikötőmedence 35.000 tonnás gabonatárházával, elkészültek a nagyrakodók is, úgyhogy ma már ott tartunk, hogy a kikötő továbbfejlesztése nélkül a növekedő áruforgalmat lebonyolítani nem lehet. Határozott fejlődésről tesz tanúságot a főváros ferencvárosi helyi kikötőjének berendezése is. Itt már készen áll a vízi és vasúti kapcsolatok érdekében szükséges vasúti vágányzat, a Soroksári-útlioz' csatlakozó főútvonal, odaépül az élelmiszer-nagyvásár, amely alkalmas arra, bogy ne,csak a belföldi, hanem az exportra szolgáló élelmiszerforgalomnak is kulcsa legyen. — Mindezeken túl meg kell látnunk azokat az évtizedes törekvéseket, amelyek a német kormányzat részéről a Rajna—Majna—Duna vízrendszerének szerves összekapcsolása révén az európai kontinensen áthaladó viziúÁrehdszerrel kívánják összekapcsolni az északi és déli tengereket. Ennek a vízi országútnak egyik gócpontjában áll Budapest kikötője. Felkészülten kell várnunk ennek a nagy közlekedési eseménynek bekövetkezését és előrelátással mindent előkészíteni, hogy geográfiád helyzetünk előnyét), az ország javára kellőkép kihaszncüháSéuk. Hangoztatta végül Becsey Antal, hogy fejlődő kikötőnk hatalmas szolgálatokat tehet az ország- közgazdaságának, amellyel foglalkozni kell 'némosak a kormányzatnak, hanem az összes gazdasági érdekeltségeknek is. Teljesen kiépült a főváros díszpanzer-hálózata, de még mindig megoldásra vár a íbc-ések kórházi elhelyezése Beszélgetés Parassin József dr. igazgatófőorvossal A főváros törvényhatósági bizottsága a tűdővósz ijesztő elterjedésére való tekintettel, három évvel ezelőtt rendkívül nagyjelentőségű szociálhigiéniai programot szabott meg, amelyben kimondotta, hogy a főváros területén, különösen a sűrű és szegény emberektől lakott vidékeken sztratégiailag- megkonstrulát diszpanzer-hálózatot épít ki, aiol a rászorulók díjtalanul részesülnek orvosi kezelésben, tanácsban, gyógyító eszközökben, sőt szociális segítésben is. A programhoz nyomban hozzá is fogtak s ma már a modern, mintaszerű gondozó intézetek egész sora végzi nagyfontosságú munkáját s ezek közül a két legújabbat: a VII. kerületit a Szegényház-téren és az I. kerületit a Lenke-út mentén a múlt héten adták át hivatásának, míg a legújabb építése most van folyamatban a Margit-híd budai hídfője közelében a II. kerületi Tölgyfa-ptcában, úgyhogy most már arányosan megosztva, tíz diezpgnzer van a főváros területén s nincs olyan városrész, ahol a szegény betegek ne találnának közeli segítséget. A tüdőbeteggondozó intézetek kiépítése Parassin József dr» egészségügyi főtanácsos, központi igazgató intenció és terve VECSEY JENŐ okleveles gépészmérnök kereskedelmi és ipari r.-t. Budapest. VHS., Kissíáci o-u. 11. ALAKULT: 1905-BEN TELEFONOK : József 339-02, 351-99, 394-86 Irodai géposztály: Legelsőrendü amerikai írógépek, számológépek, kellékek, karbantartás, j avítómühely. szerint készültek el, aki az intézetek hivatásáról és nagy jelentőségéről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — A Tölgyfa-utcai intézet megépítésével építési programunk egyelőre lezáródott. A főváros a tíz intézettel olyan mintaszerű diszpanzer-hálózatot létesített, amellyel kevés nagyváros dicsekedhet és amely intézetekkel éppen a napokban nyertük el a; hozzánk tanulmányútra érkezett wieni új tisztifőorvos legteljesebb, szintfe irigylő elismerését. — A diszpanzerek kitűnő munkát végeznek nemcsak a megelőzés, hanem a gyógyítás és a baj elterjedésének megakadályozása terén egyaránt. A diszpanzerek eredménye az, hogy Budapesten a 3%0-nél magasabb tbcés halálozási arányszámot sikerült l°/oo-re leszorítani. Még ennél is nagyobb eredményt érhetnénk el, ha a kórházi helyhiány nem nehezítené meg igen nagy mértékben a gondozó intézetek munkáját. Nem mondok újat, ha ax-ra mutatok rá, hogy ma úgyszólván minden egyes esetben minden befolyásunkat latba kell vetni, valóságos harcot kell vívni, hogy egy-egy beteget elhelyezhessünk. Ez pedig lehetetlen állapot s ha a főváros azt akarja, — mint ahogy akarja, — hogy az intézetek munkája még eredményesebb legyen, sürgősen kell valamilyen megoldást találni arra, hogy legalább azokat a betegeket, akiknél a kórházi elhelyezés, a környezetből való kiemelés elkerülhetetlenül szükséges életkérdés és közérdek is. Ebben az irányban rövidesen megteszik a gondozó intézetek a közegészségi ügyosztállyal közös javaslatukat, amely lényegében az, hogy a rendelkezésre álló kórházi helyek egy része felett a gondozó intézetek diszponálhassanak, másrészt pedig arra vonatkozóan, hogy minden megüresedő és rendelkezésre álló helyet haladéktalanul hozzanak a gondozó intézetek vezetőségének tudomására. Sí Balaton legfőbb telkei a jelenlegi fürdőtelep mellett 5§»"" kaphatók csekély havi 1‘CSZlß'äf83S©%SäSS''©i» A fürdőigazgatóság irodái: Siófok-fürdőtelep. Telefon: Siófok 1. ésj - Budapest, VIL, Károly-körút 3. félemelet. Tel.: J. 452-02 Telekvevőinknsk 1L osztályú íour** reíour vasútjegy árál megíéiííjük EGGE1BERGER FÉLE Qqmi|Í Uh ml.. KÖNYVKERESKEDÉS ItlilfS HiiOff A Magyar kir. Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2. Fennáll: 1768 óta. Telefon : Aut. 893-24 Magyar-német-olasz-angol-francia-lengyel- spanyolnyelvü szépirodalom Útikalauzok. Térképek Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELICHEf MÉRNÖK Budapest, X, Líget-u. 46. Tel.: Kőbánya 74-25 Vassserkesetek, lakatosmunkák, portálok KŐNK JÁNOS OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Műszaki iroda. — Grafikai szaküzlet TELEFON : J. 453-58 Saját gyártelep Budapest, IX., Remete-u. 23. Somopi Soma és Fia köfaragómester1 Budapest, Vili., Fiumei~üí 9« Mttzfíiivcx : 7SG7 TTeisfon : J, Z35—2?0 HOKKY ISTVÁN VAS- ÉS GÉPIPARI MŰHELYE BUIMPEST# SÍI** L&JOS-ljT€& S2S* Hl TELEFONJ AUT. 626-27, GYÁRTMÁNYAI : takaréktüzhelyek gáz és gőz. Főző üstök, tálaló asztalok, edénymosogatók, valamint teljes konyhaberendezések kórházak és intézetek részére elsőrangú kivitelben. Vaskályhák szén-, koksz-, fa- és fürészpor-tüzelésre. »jet-» Mzu-JL- jR J9L« Aszfalt és Kátrány Útépítő Részvénytársaság BUDAPEST,JV., KOSSUTH LAJOS-U. 14. Telefon: Aut. 896—23. Vállalja minden tipusu utak építését Betón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen S3 é r Kcs m p b*ss s s© rf LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, Budapest, VIII. kerület, Orczy-út 22. sz. Telefonszám ; József 335—42 HAJNAMMR1 OKLEVELES MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, I., ATTILA-KÖRÚT 47 TELEFON! AUTOMATA 528-64 MMP az EGYSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART ________ hitíajatos lapja___________
