Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-15 / 15. szám
'(lowimäjSImip Budapest, 1931 április 15. (fl fi Ötmillió pengőt mentett meg a magyar mezőgazdaságnak a főváros húsakciója Irta: VÁJNÁ EDE tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője HLATKYJÓZSEF OKLEVELES MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA MAGASÉPÍTÉS, ÚT-, VASÚT, HÍDÉPÍTÉS, VASBETÓN BUDAPEST, I„ FEHÉRVÁRI-ÚT 42. — TELEFONI LÁ. 1-05. Gyakran bukkan fel a jelszó, hogy a fővárost a faluval szorosabb kapcsolatba kellene hozni, hogy így a- főváros jobban szolgálja a falunak, vagyis a mező- gazdaságnak az érdekeit. E jelszó kiinduló pontja kétségtelenül téves, mert abból a feltevésből ered, hogy a főváros nem szolgálja eléggé a vidék 'mezőgazdaságának az érdekeit. Hogy ez a feltevés mennyire téves, azt már az az egy tény is világosan igazolja, hogy a főváros és a főváros piacairól magát élelmező közvetlen környék másfélmilliónyi f ogyasztóközönsége ma |az ország mezőgazdaságának legfontosabb értékesítő piaca, amely bizonyos cikkekben még nagyobb fontosságú, mint az ország egész exportja. A főváros, mint értékesítő-piac! a mezőgazdaságra nézve annál nagyobb jelentőségű, mert a fővárosi piac a maga nagy felvevőképességével a termékeit értékesítő mezőgazdaságnak mindenkor feltétlenül rendelkezésre •áll (nem úgy, mint a külföldi piacok) és itt a magyar mezőgazdának nem kell tartania más termelőországok úrromboló versenyétől, még kevésbbé határzároktól. De a főváros, mint értékesítő-piac a magyar mezőgazdára nézve azért is igen becses, mert ide a magyar gazda bármikor személyesen is felhozhatja a terményeit, amennyiben a teierautóforgalom fejlődése következtében ma már 150—200 kilométeres távolságokból is hoznak fel gazdák Budapestre élebnicikkeket. Sőt a Hódmezővásárhelyről (223 kilométer) jövő teherautók sem ritkák a központi csarnok vásárján. A forg'alom, illetve az áruszállítás ilyetén tökéletesedésének következtében tehát a budapesti piac ma már úgyszólván az ország termelő gazdaközönségének a napi piaca lett, ami a magyar mezőgazdaságra nézve egyre növekedő jelentőséggel bír, mert szinte az egész országra nézve lehetővé teszi a magyar termelőgazdának a közvetlen összeköttetést a budapesti piaccal és az itteni jobb értékesítést. Aki tehát azt tartja, hogy a fővárost közelebb kellene.hozni a faluhoz, avagy a falut a fővároshoz, az tulajdonképpen nyitott ajtót dönget, mert a gazdasági élet és különösen az autóforgalom ezt az elvet, bár zajtalanul, de annál kézzelfoghatóbban megvalósította. Az egymáshoz ma már sokkal közelebb fekvő falu és főváros egy új gazdasági exiszteneiát teremtett, az úgynevezett kisgazda-kereskedőt, Ezt az új gazdasági alanyt legtöbbször a falusi munkanélküliség termelte ki, amennyiben a falusi munkanélkülieknek élelmesebbjei, akiknek a száma sokezer, a maguk falujában összevásárolt élelmicikkeket hátizsákban, batyuban, karoskosárban, gyalog, tengelyen és vasúti regie-jeggyel naponta hozzák a budapesti piacokra, és itt a közönség őket, mint becsületes, jó falusi termelőket fogadja és szükségleteit elsősorban ezeknél vásárolja be. Ezek a kisgazda-kereskedők, akiket a vásárlóközönség termelőknek, a budapesti kofák ál-őstermelőknek tartanak, akik azonban a valóság szerint egyik kategóriába sem tartoznak, ma már oly nagy számban járnak Budapestre, hogy a budapesti autochton piaci árusok exisztenciá- ját érzékenyen érintik, sőt mondhatnék, komolyan veszélyeztetik, másrészt ugyanők, érdekeik védelmére, már szervezetekbe is tömörülnek. A főváros tehát a falu gazdasági életében fennálló nagy munkanélküliséget is lényegesen enyhiti, De a falu és illetve a magyar mezőgazdaság más veszélyeit is elhárítja a főváros a maga fényeivel. így például tudvalévő, hogy a múlt év december 16-án életbelépett Magyarország és Csehszlovákia között a szerződc- senkívüli állapot, köznyelven a cseh vámháború. Ez az állapot gyakorlatilag azt jelenti, hogy például a magyar mezőgazdák nem vihettek ki többé Csehszlovákiába hízott disznót, hízott marhát, sem pedig a cseh háziasz- szonyok áltál nagyrabecsiilt tízújnyi vastag szalonnát, avagy a zamatos magyar zsírt. És mindez éppen abban az időszakban szakadt "a magyar gazdára, amikor tudvalévőig beérett a gazda hízó jószága, amelyet pedig visszatartani nem lehet, hanem csak vagy eladni, vagy levágni. A magyar mezőgazdaság ilyképpen rendkívüli kényes helyzetbe került és komolyan félős volt, hogy különösen a sertésárak katasztrofális árzuhanása még tetézm fogja a magyar mező gazdiáknak amúgy is válságos gazdasági helyzetét. Ebben a komolyan veszedelmes helyzetben a főváros a magyar kormány megbízásából erőteljes intervencióba lépett és a nagyszámban eladásra felkínált hízott sertéseket fixen tartott árakon felvásárolta, a sertéseket feldolgozta és szalonnájukat meg zsírjukat távolabbi külföldi piacokra (Tirol, Németország, Olaszország) exportálta. A fővárosnak ezzel a közbelépésével a magyar mezőgazdaság nagy károsodásoktól mentesült, amit nemcsak az illetékes tényezők, de maguk az érdekelt gazdák is készséggel elismertek. A fővárosnak ez az intervenciója nemcsak azon 10.000 darab hízott disznó árát mentette meg a gazdák számára, amely disznókat a főváros az akciója keretében felvásárolt, hanem ugyanezzel fennta,rtotta a főváros mindazoknak a sertéseknek az árait is, amelyek az intervenció kfthónapi tartama alatt az egész országban 1 eladásra kerültek. Hogy ez számokban milyen vagyonmentést jelentett a gazdák számára, arranézve tájékozásul szolgáljon, hogy ha például a főváros intervenciójának elmaradása esetében a sertésárak kg-kint 120 fillérről 100 fillérre estek volna, ez az ugyanezen időben az országban értékesítésre került, mintegy 233.000 darab sertésnél, körülbelül öt millió pengő árveszteséget jelentett volna a sertéshízlaló gazdákra nézve. Az előadott vázlatos adatok is kétséget kizáróan igazolják azt a tényt, hogy a főváros a mezőgazdáknak, tehát köznyelven szólva, a falunak, mily különböző utakon teljesít 'nap-nap után igen nagy szolgálatokat és hogy a főváros még önfeláldozó munkával is mennyire segíti a falut exisztenciális érdekeiben. És kétségtelen az is, hogy az előlidézett jelszó nem más, mint kétségbevonása annak a ténynek, hogy a főváros a faluval, a falu pedig a fővárossal együttérez és együtt él, ami nemcsak helyes, hanem természetes is és hazafias szempontból örvendetes, mert egy mezőgazdasági ország és annak fővárosa között a gazdasági és érzelmi kapcsolat csak olyan lehet és kell is hogy olyan legyen, amilyen az Budapest főváros és a magyar mezőgazdaság között: Budapest az ország feje, a falu az ország teste, a kettőnek pedig közös és egy a szíve. Háziasszonyok tözőversenye A magyar háziasszonyok egyesületei és szövetségei a háztartások racionalizálásával kapcsolatban országos főzőversenyt rendeznek, először az egyesületek és szövetségek keretén belül, majd a vidék bevonásával az egyesületek győztesei versenyeznek „Magyarország legjobb háziasszonya“ címéért. A versenyekre értékes tiszteletdíjakat tűztek ki; valamennyi egyesületi nyertes tiszteletdíjat kap. A versenyeket a Károlyi-palotában (IV., Egyetem-u. 6) az alábbi napokon tartják meg az egyes egyesületek: Április 8-án d. u. 5 órakor Katolikus Háziasszonyok 0. Sz. „ 15-én )) 5 yy Katolikus Leányok Orsz. Szöv. „ 20-án 5 yy Magyar Gazdaasszonyok O. Sz. „ 22-én )} 5 yy Foederatio Emericana. „ 27-én )) 5 yy Dolgozó Nők Lapja. „ 29-én V y27 yy Katolikus Háziasszonyok O. Sz. Május 2-án V 6 yyKatolikus Háziasszonyok 0. Sz. „ 6-án V 5 yy Protestáns Nőszövetség„ 12-én 7) 5 yy Továbbképző háztartási isk. volt növendékeinek szövetsége. Országos záróversenyek és díjak kiosztása 1931 május 30:—31-én. Belépés díjtalan, vendégeket szívesen látnak. A közönség közül azok, akik a verseny nyerteseit helyesen eltalálják, díjat nyernek. Tekintettel a verseny közhasznú voltára, melyen háziasszonyainknak alkalmuk lesz nemcsak házias tevékenységüket és tudásukat bemutatni, hanem a gyors és takarékos főzés-sütés lehetőségeit is bebizonyítani, a versenyek — különösen háziasszonyaink részéről — nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Versenyíárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros a köztisztasági hivatal részére szükséges 250.000 (Kétsziázötvenezer) kilogram inotaífeo szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást fog tartani. Felhívom azokat, akik erre a szállításra vállalkozni akarnak, hogy írásbeli ajánlataikat 15)31. Évi niftjus lift 5-Én cl. e. 11 Éráig; a székesfővárosi köztisztasági hivatal igazgatóságához nyújtsák bí. Az ajánlatokat a.z ugyanakkor és ugyanott tartandó versenytárgyalás során fogják felbontani. A versenytárgyaláson az ajánlattevők va,gy igazolt képviselőik jelen lehetnek. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) vállalkizók ajánlataikat postán nem küldhetik be. Bánatpénzül, a versenytárgyalási hirdetés számára való hivatkozással, a központi számvevőség VI. ügyosztályának (Központi városháza, III. emelet 371. ajtó) előzetes számfejtés után, az ajánlati végösszeg 2 (kettő) százalékát kell a központi pénztárnál a versenytárgyalást megelőző napon déli 12 óráig letenni és az erről .szóló nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Csakis hazai áruval lehet pályázni. Csak szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt, sértetlen borítókban elhelyezett ajánlatok vehetők tárgyalás alá, elkésve érkező, vagy a feltételeknek mieg nem felelő ajánatok figyelembe nem vehetők. A székesfőváros fenntartja magának á jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül a megajánlott árakra való tekintet .nélkül szabadon választhasson, a szállítást megoszthassa, '"vagy az összes, ajánlatokat visszautasíthassa. Ajánlatot lehet tenni az egész mennyiségre és bizonyos hányadra, vagy csakis egy bizonyos hányadra. Az ajánlati ég .szállítás'! feltételek és az ajánlati űrlapok a köztisztasági hivatalnál naponkint délelőtt 10 és 12 óra között díjtalanul kaphatók. Budapest, 1931. évi március hó 30. A szÉkcnfőváros Dolgftrmestei'e. Hagyat Építő Iparosok Szövetkezeié KÖZPONT» Budapest, IV. kerv Párizsi sswtca 1 Építőtakarékosság és az építő iparral kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolítása TagSclvétel csak iparengedélymásolattal kérelmezhető <§> Budapesti Hírlap A LEGTARTALMASABB MAGYAR NAPILAP Hangja ELŐKELŐ, hírszolgálata TÖKÉLETES Telefon: Aut. 871-19 és 883 - 97 RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Uj orgonákat valamint homlokzatsípokat szállítunk és orgonajavitá- sokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X. KERÜLET, SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSFALVA) Tel.: Zugló 63-45. CUSTOMS ALPHONS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST,V. KÉR,, NÄD0R-UTCA19.SZ. TEL.: AUT. 120 07 Gyárkéményépítés Gőzka- zánbeíalazás Ipari kemencék építése és tervezése Müller Rezső asztalosárugyár. Arany- és ezüstéremmel kitüntetve Cégtulajdonos: Tomancsik György Alapítva 1875 A Tomancsik-rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellensúlynélküli tolóablak egyedüli gyártója Budapest, X. kér., Kerepesi-út 63. Telefon: József 396—32 Magyar Szellőző Miivek és Gépgyár RÍ, Budapest, Vll., Czobor-utca 7—11. sz. Sürgönyeim: Blackman Telelőn i Zugló 72—14 Ventilátorok, exhaustorok, fúvók, minden teljesítményre és célra. — Szellőző-, fűtő-, hűtő-, száritó-, nedvesítő-, porszívó stb. berendezések. Hete Mihály épületasztalos munkák bútorok és iskolaberendezések gyára Budapest, Örömvölgy-utca 38—40. Telefon: J. 312—98. Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatornakészletet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert, por- és padlótörlőruhát Telefon: J. 415—07 Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Budapest, VII.t Károly-körút 15, szám
