Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-15 / 15. szám
Budapest, 1931 április 15. A múltban Budapest meglehetősen a kirakatban táplálkozott. Jobb időkben, pláne, amikor a pénzbőség konjunktúrájában éltünk, zsúfolva voltak a jobb vendéglők és az élnivágyás elrejtett zugokban intim és méregdrága kiskocsmákat teremtett, ahol a pestiek ki- mondenkedhették magukat. Általában a pesti ember nem igen vacsorázott otthon és így nagyon elszaporodtak a divatos vacsorázó helyek. A vendéglőkben, kávéházak- han, tehát a kirakatokban táplálkozott jobbadán a budapesti ember, akinek csak egy kis arravaló pénze akadt. Most azt vesszük észre, hogy a táplálkozás jórészt elvonul a kirakatból. Hogy otthon eszik-e, vagy egyáltalán hol eszik a pesti ember, ma még nem igen lehet eldönteni. De bizonyos, hogy a vendéglők, kávéházak jobbára sörözésre, feketézésre szolgálnak és jobbára csak vacsora után jelenik meg a vendég. Persze, azonnal mindent a gazdasági válságra kenünk: nem járnak az emberek vendéglőbe, kávéházba, mert nincs pénzük. No, nem egészen így van. Valami igazság van a dologban, de nem olyan teljes a bizonyosság. Nem megy vendéglőbe, akinek nincs pénze, ha otthon van mit ennie, ha otthon van, aki főzzön. De enni muszáj és mégis azt látjuk, hogy az sem megy vendéglőbe, aki rá van szorulva, mert otthon nem főznek neki. így aztán a körúti, középrendű, jobb vendéglők tátonganak az ürességtől, legföljebb söröző, spriccerező társaságok lézengenek bennük. A nagyobb mellékutcákban, ahol nem luxusból, hanem éhségből ebédeltek és vacsoráztak az emberek, sorra becsuknak a jóhírnevű vendéglők. Nincs, aki ebédeljen, nincs, aki vacsorázzon. Aki mégis nyitvatartja a boltját, mert az italból remél valamit, annak pedig valósággal elsorvad az étlapja: két- háromféle étel neve húzódik meg rajta, tanulságaként annak, hogy minek főzzenek, amikor nincs, aki megegye. A körúttól kifelé borjúpörköltnél egyebet nem lehet vacsorázni. És mégis azt mondjuk, hogy nem szabad ezt a táplálkozási átalakulást teljesen a gazdasági válság számlájára írni. Nem történt egyéb, mint hogy Budapest elvonul a kirakatból, amikor enni akar. Többé a pesti ember számára nem parádé, nem szertartás az evés. Még csak nem is a pihenés egy része, hanem kényszerűség, amelyen akárhogyan, de át kell esni! Akárhogyan és akárhol. Aztán jöhet a pihenés, vagy a szórakozás. De az evés, mint azelőtt, nem számít bele. Persze, sok vendéglő megy tönkre ebbe a táplálkozási válságba, viszont új exisztenciák keletkeznek és ki tudja, nem lesz-e szebb, tetszetősebb a pesti kirakat, ha nem a zabáló errber lesz a cégére. KOR£MYB-féle 5ZABVAGYOMÖRZÖ"RACiO/RI!>©NY. Ef/LIMGSHI FARiBÖMY. ACÉL-REBŐMY,VA*ZQMKEDQ&flY, J©TÉY!T©-*ZERK1£ET, FÉMFORTÁL.B® ÍY WÍGH-T0L® RÁCS. FAIIéjÍIMÁD@HAU§N&PELLEHE® JZAB. ~ „ ÁR BAN hMiWÖJÉGBEN l ÖTÓLÉRHBTBTLBNI Katzer építési vállalata L, Szirte$-u. 3/b. Tel: A. 539—14. Tervpályázatot írnak ki áVigadó-tér rém de egyelőre nem bontják le a Hanglit Ginek Frigyes törvényhatósági bizottsági tag néhány hónappal ezelőtt igen érdekes tervet, adott át a polgármesternek, amely a Vigadó-tér rendezésére, a dunaparti villamos áthelyezésére és a korzó kiképzésére vonatkozott, s megvalósulása esetén kétségtelenül nagy előnyére lenne a budapesti idegenforgalom fellendülésének. Ennek a tervnek első előfeltétele a Vig'adó előtti fából épült kávéház, a Hangli-kioszk lebontása volna, amelynek helyére a Glück-féle javaslat kivilágított szökökatat tervez. Eltűnne a Hangli körüli kert is, helyette a teret kőlapokkal burkolnák, a tér két oldalán pedig kolonád létesülne. A Vigadó-tér stílusos átalakítása azt célozná, hogy itt legyen a budapesti idegenforgalom gócpontja, s a később tervezett kurszalon. A Glück-féle tervet nem sokkal később, a Fejér és Dános építési vállalat ajánlata követte, mely szerint az árkádokat egy pénzcsoport saját- költségén felépítené, ha a hasznosításra harminc esztendőt kap, .azután pedig az egész építményt ingyen a főváros rendelkezésére bocsátja. A polgármester az érdekes terveket elbírálás végett kiadta a különböző ügyosztályoknak, amelyek most tették meg jelentéseiket: A középítési ügyosztály szerint a kioszk esetleges lebontásával a Vigadó-épület művészi homlokzata talán jobban érvényesülne, a Vigadó-tér rendezése azonban olyan) jelentős művészi feladat, ami a szakemberek általános érdeklődésére tarthat számot, ezért nyilvános pályázat kiírását javasolja a polgár- mesternek. A Szent Márkus-térnek többé-kevésbó sikerült utánzását ugyanis archaikus hangulat nélkül nem tartja alkalmasnak arra az ügyosztály, hogy köztetszést keltsen, s az idegenekre különösebb vonzóerőt gyakoroljon. A városrendezési ügyosztály vezetője, Csármann Fenne tanácsnok szerint ugyancsak előnyös lenne a Vigadó-épület ’homlokzata ég a Vigadó-tér arányainak érvényesülése szempontjából a tér szabaddá tétele, mert ezáltal a főváros nagy- értékű városképpel gazdagodna. A hatás azonban csak akkor volna teljes, ha a villamosvasutat a Dunapartról eltávolítják. A vágányoknak a Mária Valéria-utcába való áthelyezését a városrendezési ügyosztály közlekedési szempontból aggályosnak tartja. A pénzügyi ügyosztály vezetőjének Lamott"? Kis-oly tanácsnoknak véleménye a következő: Pénzügyi szempontból a kioszk 1 ‘bontása nem jelentős, mert a térrendezés folytán az idegenforgalom emelkedésével közvetve megtérülne az a bérösszeg, amelyet a kioszk lebontása következtében a főváros elveszítene. Az ügyosztály előnyösnek látja a tér felszabadítását, a közlekedési kérdés leghelyesebb megoldását pedig abban látná, ha a város belső részeiben az autóbuszforgalomra lehetne áttérni. A képzőművészeti ügyosztály részéről Némethy Károly tanácsnok így nyilatkozott: Művészeti szempontból a Vigadó homlokzatának érvényesítése érdekében szerencsésnek találja az ügyosztály a kioszk lebontásának gondolatát. Az indítványnak ezt a részét feltétlenül támogatja, annál inkább, mert nem járna költséggel és a bérveszteség is megtérülhet a Vigadó helyiségeinek jobb hasznosításával A villamosnak a Vigadó elé való áthelyezése ellen azonban tiltakozik. A kolonádra írjanak ki nyilvános pályázatot. A városgazdasági szakbizottság és a törvényhatósági tanács ezeknek a véleményeknek az összefoglalása után néhány napon belül foglalkozik a Vigadó-tér rendezésének kérdésével és Ssendy Károly tanácsnok javaslata így hangzik: — A tanács mondja ki elvben a Vigadó-téri kioszk lebontását és a kert eltávolítását, ügyanúkkor írjanak ki a tér rendezésére nyilvános pályázatot, amelynek első díja kétezer, második díja' ezerötszáz, harmadik díja pedig ezer pengő legyen, s ezenkívül vásároljon meg a főváros öt tervet ezerötszáz pengőjével. A bírálóbizottság költségeire kétezer pengőt számítva, összesen nyolcezer pengőbe kerülne ennek a művészi pályázatnak a lebonyolítása. Az idő rövidségére való tekintettel azonban október 30-ig hagyják meg bérletében a mostani kávést és további öt évre hirdessen nyilvános bérleti pályázatot A törvényhatósági tanács döntése elé nagy érdeklődéssel néz a főváros közönsége, amely mindenben osztja I az ügyosztály javaslatát. Kivételt képez a Hangli lebontásának gondolata, mert ennek a kedvelt és» nívós duna- ' parti kávéháznak eltávolításával Budapestnek nevezetes | specialitása tűnne el, amit mindenki őszintén sajnálna. Végefelé közeledik a városházi restauráció Még köze! 38G tisztviselő álhelyezése várható - Jövő iie'en írje ki a íöpoigórmesier a két elöljárói állásra a pályázatot - Rövidesen dial a közgyűlés a harmadik alpolgármesteri állás szervezéséről A fővárosi közigazgatás restaurációja vége felé köze- | ledik, aminek legfőbb ideje is, mert a városházán még mindig nem indult meg a közéi egy esztendeje megzavart nyugodt munka. A múlt héten a polgármester betöltötte az új ügyosztályok vezetői állásait, s kinevezte az ügyosztályvezető helyetteseket is. Az új út- és csatornaépítési és köztisztasági ügyosztály élére Király Kálmán műszaki főtanácsos került, tmig a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetésével báró Babarczy István dr. főjegyzőt bízta meg a polgár- mester. Az ügyosztályok vezetőinek állandó helyettesei a következők lettek: Az I. (elnöki) ügyosztályban dr. Felkai Ferenc tanácsi főjegyző, a II. (út- és csatornaépítési) ügyosztályban Zaitz László műszaki főtanácsos, a III. (városrendezési és magánépítési) ügyosztályban Szécsi Jenő műszaki főtanácsos, a IY. (közjogi, katonai és illetőségi) ügyosztályban dr. Czebe Jenő tanácsi főjegyző, az Y. (közlekedési) ügyosztályban dr. Gallner Ferenc tanácsi főjegyző, a VI. (pénzügyi) ügyosztályban Zielinski Tibor tanácsjegyző, a VII. (közoktatási) ügyosztályban dr. Boros Pál tanácsjegyző, a VIII. (közélelmezési) ügyosztályban dr. Rosta János tanácsjegyző, a IX. (közjótékonysági és szocialpöTitikai) ügyosztályban Bártl Tivadar tanácsjegyző, a X. (közegészségügyi) ügyosztályban dr. Rostagni Achilles tanácsi főjegyző, a XI. (városgazda- sági) ügyosztályban dr. Vigyázó Géza tanácsi főjegyző, a XII. (vízvezetéki és világítási) ügyosztályban dr. Morvo.y Endre tanácsi főjegyző, a XIII. (magasépítési) ügyosztályban Szinte László műszaki főtanácsos; másod- helyettesként Friedrich Lajos műszaki főtanácsos, a XIV. (közművelődési)*" ügyosztályban Antalfy Géza tanácsi főjegyző, a XV. (közgazdasági és ipari) ügyosztályban dr. Pertik Béla tanácsi főjegyző. Az ügyosztályvezetőkön és helyetteseiken kívül a főtisztviselői karban is számos áthelyezés történt s alig van ügyosztály, vagy elöljáróság, ahol változás ne történt volna. Dr. Gömöry Albert tanácsi főjegyző az V. ügyosztályból az I. kerületi elöljárósághoz, került, innen Lindl Zsig- mond tanácsi főjegyzőt a VII. kerületi elöljárósághoz helyezték, dr. Vezér Károly főjegyző a II. kerületi elöljárósághoz, dr. Goszleth Ernő főjegyző a IV. kerületi elöljárósághoz, dr. Thordai Lajos főjegyző a X. kerületi elöljárósághoz, Michál Jenő főjegyző a tanügyi ügyosztályból a III. kerületi elöljárósághoz, Wirnhardt Ágoston főjegyző a Fővárosi Közlöny szerkesztőségétől a VI. kerületi elöljárósághoz, Antalfy Géza főjegyző a III. ügyosztályból a XIV. ügyosztályba, Unger Ferenc főjegyző a VIII. ügyosztályból a II. ügyosztályba, dr. Gallner Ferenc főjegyző a XI. ügyosztályból az V. ügyosztályba, dr. Rostagni Achilles főjegyző a IX. ügyosztályból a X. ügyosztályba, dr. Rosta János tanácsjegyző az elnökiből a VIII. ügyosztályija,' dr. Komolyai Rezső tanácsjegyző a X. ügyosztályból a VI. ügyosztályba, dr. Garancsy László tanácsjegyző az I. kerületi elöljáróságtól a X. ügyosztályba, dr. KavUn Károly tanácsjegyző a IV. ügyosztályból az I. ügyosztályba került. Egyúttal dr. Gömöry Albert főjegyzőt az I. kerületi elöljáró, dr. Goszleth Ernő főjegyzőt a IV. kerületi elöljáró, Michál Jenő főjegyzőt a III. kerületi elöljáró, dr. Thordai Lajos tanácsi főjegyzőt a X. kerületi elöljáró, Wirnhardt Ágoston főjegyzőt a VI. kerületi elöljáró, dr. Vezér Károly főjegyzőt a II. kerületi elöljáró állandó helyettesítésével bízta meg a polgármester. Az átcsoportosítás azonban még ezzel a hosszú sorral sem ért véget és a közeli napokban még körülbelül 300 tisztviselő áthelyezése várható. A megüresedett két elöljárói helyre a jövő héten írja ki a pályázatot Ripka Ferenc főpolgármester. A pályázat — az elnöki osztályból kapott információnk szerint — nem kerületi elöljárói, hanem tanácsnoki állásra lesz kiírva. Az új fővárosi törvény ugyanis nem tesz különbséget elöljárói állások tekintetében, sőt ilyent kifejezetten nem is isméi. A kerületi elöljárói státus, mint olyan, megszűnt s az új törvény módot ad tanácsnokok és elöljárók kölcsönös áthelyezésére is. A két hely ezek után mint tanácsnoki állás lesz pályázatra kiírva s a jövőben a következő disztinkciók lesznek: „tanácsnok — ügyosztályvezető,, és „tanácsnok — kerületi elöljáró‘ ‘. A harmadik alpolgármesteri állás szervezésének kérdése is hamarosan eldől. Az elnöki ügyosztály már elkészítette előterjesztését, amely a legközelebbi közgyűlés elé kerül. A javaslat alternatív és a törvényhatóság bölcse- ségétől függ, hogy műszaki vagy jogi minősítésű alpolgármesteri állást statuál,
