Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13-14. szám
6 Budapest, 1931 április 1. A közlekedési vállalatok utasforgalmának visszafejlődése Irta: Dr. Márkus Jenő, a Beszkárt vezérigazgatóhelyettese A.gazdasági viszonyoknak egyik csalhatatlan fokmérője a közforgalom. A jelenlegi gazdasági világ- krizis természetesen egyúttal forgalmi krizis, mely élénkén visszatükröződik úgy a nemzetközi, mint az országos, nemkülönben a nagyvárosi viszonylatokban. A vasúti forgalom az utolsó évben Amerikában és Európában egyaránt katasztrofális mértékben visszaesett és úgy a nagyvasunknak, mint a közúti vasutak- nak 1936. évi forgalmi és üzleti adatai elszomorító eredményekről tanúskodnak. A Veökehrstechnik legutóbbi számában Pohl Miksa berlini igazgató ismerteti a német közúti vasutak 1928—1930. évi utasforgalmát, melynek alakulását a következő táblázat mutatja: A német közúti vasutak utasforgalma 1928—1930-ban Szállított személyek Szállítá (Motori teljesítmény és pótkocsi km.) A forgalmi körzet 'd N milliók Dán m i 1 1 i ó k b a n lakosszáma d "p 1928-cal 1929-cel 1928-cal 1929-el > 1928 1929 szemben 1930 szemben 1928 1929 szemben 1930 szemben < + + 4- 4- A] Közúti vasutak 1. csoport 50.000-ig 48 75.4 74.2 — 1.6 66.4- 10.5 21.0 21.3 + 1.4 20.8- 2.3 2. csoport 50—100.000-ig 41 209.4 211.8 + 1.1 192.2- 9.3 48.2 51.2 + 6,2 51.5 + 0.6 3. csoport 100—250.000-ig 29 520.8 526.4 A 1.1 479.7- 8.9 125.9 129.2 + 2.6 126.8- 1.9 3/a csoport 71) 20.9 21.7 + 3.8 19.2- 11.5 6.5 7.2 + 10.8 6.8 — 5.6 4. csoport 250—500.000-ig 10 593.5 609.2 + 2.6 551.4- 9.5 146.0 153.7 + 5.3 149.1- 3.0 4/a. csoport 6') 64.9 67.6 + 4.2 60.4 — 10.7 16.9 17.6 + 4.1 17.8 + 1.1 5. csoport 500—1,000.000-lg 10 1445.1 1395.1- 3.5 1262.1 — 9.5 346.9 343.9- 0.9 329.7- 4.1 5/a csoport 4') 90.8 86.5- 4.7 78.1- 9.7 28.5 27.8- 2.5 26.5- 4.7 6. csoport 1,000.000-n felül 2 1142.1 1162.1 + 1.8 913.7 — 21.4 239.5 247.1 + 3.2 225.3- 8.8 157 4162.9 4154.6- 0.2 3623 2- 12.8 979.4 999.0 ~n 2.0 954.3- 4.5 B) Gyorsvasutak7. csoport 3 382.1 390.8 .4-2 3 343.1 — 12.2 75,4 79.8 + 5.8 76.5 — 4.1 160 4545.0 4545.4 l + o.ooi 3966.3 — 12.7 1054.8 ;i078.8 ,+ 2.3 1030.8- 4.4 v’ "• 1 1 tr~ M . .s lj Túlnyomórészt helyközi forgalommal biró vasutak. Ezek szerint a forgalom csökkenése 1930-ban a 100—250.000 lakosú forgalmi körzettel bíró közúti vasutaknál volt a legalacsonyabb (8.9%). Az 50— 100.000, továbbá a 250—500.000 és az 500.000—1 millió lakosú forgalmi körzettel bíró közúti vasutak forgalmának csökkenése még elég mérsékelt (9.3, 9.5, 9.7%-), míg a legkisebb, 50.000 lakosú forgalmi körzettel bíró közúti vasutaknál a csökkenés már magasabb (10.5%). A visszafejlődés az 1 millió lakoson felüli forgalmi körzetekkel bíró közúti vasutaknál volt a legnagyobb (21.4%). Ennek a rendkívül magas százaléknak jelentős része a berlini közúti vasútra esik, míg a hamburgi közúti vasút ebben csak kisebb mértékben részes. A gyorsvasutak forgalmi visszaesése 12.2%. Az összes német közúti vasutak 1930. évi Utasforgalmának csökkenése — a gyorsvasulalcéval együtt — az 1929. évhez képest átlag 12.7%. Míg az 1929. évi eredmények nagyjában megegyeznek az 1928. évi eredményekkel, az 1930. év szinte katasztrofális képet mutat. Az átlagos forgalmi csökkenés az első negyedévben 7%, a másodikban 10.1%, a harmadikban már 15.3%. Az esztendő negvedik negyedéve pedig vigasztalan adatokkal zárul. A 250—500.000 lakosú körzettel bíró középnagy közúti vasutaknak és az 500.000—1 milliós körzetű nagy közúti vasutaknak forgalmi csökkenése 12.7—12.9%, a túlnyomó részt helyközi forgalommal bíró közúti vasutaké pedig 14.4—20.8%. Ebben a negyedévben az 1 millión felüli körzettel bíró közúti vasutak forgalmi csökkenése 31.3%, a gyorsvasutaké pedig amelyek addig aránylag még elég kedvező eredményeket értek el — 21.9%, úgy, hogy az 1930. év negyedik negyedének átlagos utasforgalmi csökkenése 18.6%-ra emelkedett. A berlini városi összforgalmat vizsgálva, a következő eredményekre jutunk: Szállított személyek száma milliókban 1930-ban 1929-ben 1918-ban Közúti vasút 721.1 929.1 652 Gyorsvasul lek‘Sésl Rt 256‘5 277 3 73 Autóbusz 1 leKeaesl 219.5 277.2 170 Városi, körvasún és elővárosi államvasutak 448.3 ' 445 395 ______448.3 ös szesen 1.645.4 1.928.6 1.290 A berlini városi összforgalom tehát az elmúlt esztendőben 14.7%-kal csökkent. A forgalom csökkenése leginkább a Berlini Közlekedési R.-T.-nál (BYG) tapasztalható, amelynek 'utasvesztesége az előző évvel szemben negyedévröl-negyedévrc növekedett és a negyedik negyedévben közel 28%-ra rúgott. A társaság forgalomcsökkenésének évi átlaga 19.3%-ra tehető. Ezzel szemben az államvasút városi, körvasúti és elővárosi forgalma, bár jelentéktelenül, de mégis 0.7%-kai emelkedett, ami a közúti vasúti viteldíjaknak 1929-ben törtélit emelése folytán az ev első negyedében bekövetkezett jelentős 21%-os forgalmi növekedésre, illetve litasatvandorlasra vezethető vissza, amely azonban az év második felében 6—-8%-kai szintén lecsökkent az 1929. évi forgalomhoz képest. A berlini városi összforgalom az egyes közlekedési eszközök között a következőképpen oszlott meg: Az összforgalom megoszlása %-ban 1930-ban 1929-ben 1918-ban Közúti vasút 1 R ] 43.8 48.1 50.5 Gyorsvas« iSés^Rt' 15'6 14-4 5-6 Autóbusz 1 leKeaesl Kt- 13.3 14.4 13.3 Városi, körvasút!, és elővárosi államvasutak _____27J?_______23A_______30.6 összesen 1 00.0 100.0 100.0 Ezek szerint tehát a közúti vasút és az autóbusz szerepe visszafejlődött, míg a földalatti vasút, továbbá az á.lamvasutaknak városi, körvasúti és elővárosi forgalmi növekedett. Az útszini közlekedési eszközöknek (közúti vasút és autóbusz) az összforgalomban való aránya az 1929. évi 63%-ról 57%-ra csökkent, úgy, hogy jelenleg a városi forgalomnak körülbelül 43%-át a külön pályatesttel bíró gyors- és az államvasutak látják el. A Beszlcárt 1930. évi utasforgalmának csökkenése 1929-el szemben 3.8%, ami a fennforgó viszonyok között önmagában és külföldi összehasonlításban is még elég kedvező eredménynek mondható. Amíg azonban az 1 millió lakosú forgalmi körzettel bíró német közúti vasutak, amelyeknél egy kocsikilométerre 1929-ben 4.05 utas eset, az 1930. évben az útasforgalom átlagosan 9.5%-ot kitevő csökkenése folytán kocsikilométer- teljesítményüket 4.1%-kai csökkentették, — addig a Beszkártnak, amelynek 1929.' évi kocsikilométerenkinti utasszáma 3.G1 volt, dacára annak, hogy az 1930. évben szállított összes utasok száma az 1929. évinél 12.1 millióval, vagyis 3.8%-kal kisebb volt, mégis 0.93%-kal több kocsikilométert kellett teljesíteni, ami 1930-ban mintegy 350.0001 pengő évi üzemi többletkiadást okozott az utasszám csökkenése következtében előállott 2.6 millió pengő személyszállítási bevételi kevesbleten felül. Ez a közúti vasúti forgalmi teljesítmények meghatározása tekintetében olyan kivételes jelenség, amelyet ezúttal sem hagyhattunk megemlítés nélkül. Természetes, hogy a tavalyi kritikus esztendő után fokozott érdeklődéssel kísérjük a folyó év forgalmának kialakulását főleg abból, a szempontból, vájjon elérkeztünk-e már a mélypontra és nem. kell-e attól tartanunk, hogy a tavalyi, nagyarányú, visszafejlődés folytatódni fog? A helyzet bizonytalansága mindenesetre komoly óvatosságra int és a külföldi vasútvállalatokhoz hasonlóan a Beszkártot is arra késztette, hogy az idei várható utasforgalom előirányzásánál a legnagyobb körültekintéssel járjon el. Erre való tekintettel a folyó évre az 1930. évi 304.7 millió utassal szemben 291.6 millió, vagyis az 1930. évi előirányzattal szemben 8.16%-kai, az 1930. évi tényleges eredménnyel szemben pedig 4.3%-kai kevesebb utast vett számításba. Ezt az óvatosságot a folyó évi tényleges kezdő eredmények minden tekintetben igazolják, mert az 1931. évi január havi tényleges utasszám a következőképpen alakul: Szállított személyek 1930 BERLIN (4.3 millió lakos) 1. Közúti vasút 1 t, .. > j... 2. Gyorsvasut ! 3. Autóbusz < ^kedést Rt. 4. Városi-, kör- és elővárosi éJilamvaautak 1931 január 47.1 millió 19.8 „ 11.6 „ 33.1 ,, 1930 december 50.4 millió 19.2 ,, 12.4 „ 32.8 „ decemberhez képest —6.55% +3.13 „ —6.45 „ +0.91 „ összesen: 111.6 millió 114.8 millió —2.79% HAMBURG (1.6 millió lakos a környékkel) 1. Közúti vasút 1 16,620.009 17,856.539 — 6.92% 2. Magasvasut ( Hamburgi ma6,293.026 6,996.352 —10.05 „ 3. Alsterhajózásí gasvasut rt. 209.909- 220.655 — 4.61 „ 4. Autóbusz 1 887.432 945.368 — 6.13 „ 5. Városi és elővárosi államvasutak 8,339.733 8,500.074 — 1.89 „ 6. Kikötőforgalom, 1,088.825 1,130.400 — 3.68 „ Összesen: 33,438.934 35,648.788 — 6.20 „ KÖLN (0.72 millió lakos) 1. Közúti vasút 11,393.858 11,774.000 —3.23% 2. Elővárosi vasutak 1,325.892 1,422.621 —6.80 „ 3. Köln-Frechen-Benzelrather vasút 143.900 150.507 — 4-39 „ 4. Autóbusz 825.178 894.490 — 7-75 ,. összesen: 13,688.828 14,241.626 — 3.88% MÜNCHEN (0.73 millió lakos) 1. Közúti vasút 14,411.931 14,879.977 —3.15% összesen: 14,411.931 14,879.977 —3.15% LEIPZIG (0.68 millió lakos) 1. Közúti i asut 12,125.000 12,666.000 —4.27% 2. Aussenbahn A. G. 284.000 302.000 —5.96 „ 3. Autóbusz 205.000 212.000 —3.30 „ Összesen: 12,614.000 13,180.000 —4.29% DRESDEN (0.63 millió lakos) 1. Közúti vasút 13,686.812 14,656.949- 6.62% 2. Hegyipálya 60.884 50.158 +21.38 ,, 3. Autóbusz 1,079.978 1,151.063 — 6.18 „ összesen: 14,827.674 15,858.170 — 6.50% Szállított személyek 1930 1931 1930 decemberjanuár december hez képest BUDAPEST . (1.4 millió lakos a környékkel) 1. Beszkárt 22,938.000 25,162.758 —8.84% 2. Autóbusz 1,989.192 2,098.196 —9.53,, összesen: 24,927.192 27,260.954 —8.60% 1931 1931 1931 jan. február január hoz képest 'T * (31 nappal számítva) 1. Beszkárt 23,123.727 22,938.000 +0-81% 2. Autóbusz 1,973.839 1,989.192 —0.77 „ Összesen: 25,097.566 24,927.192 —0.67% A folyó 1931. évi januári Utasforgalom a tavalyi 1930. évi januári utasforgalomhoz képest a következő eredményt mutatja. AJ Közúti vasutak. Utasszám milliókban 1981 január 1930 január Berlin Hamburg Budapest Budapest B.) 47.1 16.6 22.9 65.2 18.1 24.2 1931 február 1930 február 20.9 22.6 Autóbuszok. 19S1 január 1930 január Berlin, Hamburg Budapest 11.6 0.9 2.0 21.7 1.0 1.9 1931 február 1930 február 1930 jan- hoz képest -27.7% ' — 8.3 „- 5.8 „ 1930 febr- hoz képest- 7.5% 1930 jan.- li oz képest —46.5% —10.0 „ + 5.2 „ 1930 febr- hoz képest — 5.2% Budapest 1-8 1-9 A helyzet tehát egyelőre nem változott és az idei kezdő eredményekből arra kell következtetnünk, hogy a folyó év első negyedében az'utasforgalomnak a tavalyi arányokban való további visszafejlődésével kell számok nunk. A tavaszi hónapoknak, főként május—június hónapnak a tapasztalat szerint várható utasszámnöve- kedése a januári eredménnyel szemben a félévi átlagot valamelyest talán javítani fogja, azonban kétségtelen, hogy a forgalmi krizis egyelőre változatlanul folytatódik és hogy e téren kedvezőbb fordulatot csak az esetben remélhetünk, ha az általános gazdasági helyzetben az év folyamán valamelyes javulás állna be. A jelenlegi forgalmi eredmények mindenesetre szükségessé teszik, hogy a közlekedési vállalatok üzletvitelét és forgalmi politikáját egyelőre első sorban akként irányítsuk, hogy ezek üzleti biztonsága^ és pénzügyi egyensúlya a fennforgó gazdasági nehézségek dacára fenntartható legyen, mert csak ez esetben várható, hogy a viszonyok javulásával az újabban felmerült és tekintélyes beruházási tőkéket igénylő közforgalmi követelmények kielégíthetők lesznek. VNrras o 09M*
