Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-19 / 7. szám
Budapest, 1930 február 19. j/ovdectáJ?/jeMf* 7 Tanácsi diktatúra irányította eddig a főváros polgárainak életét-------- I—mi Ko zma Jenő súlyos megállapításai a parlamentben Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, az elmúlt csütörtökön mondotta el a képviselőházban nagy beszédét a fővárosi, reform vitája során. Ennek a beszédnek legfőbb jelentősége az volt, hogy igaz megvilágításban állította be azt az agitációt, amelyet a baloldal a képviselőházban folytatott a főváros legeminensebb érdekei ellen. Kozma Jenő beszédéből világossá lehetett mindenki, előtt, hogy a baloldali kortesízíí felszólalások olyan zagyva módon történtek, hogy a mindenáron való ellenzékieskedés révén még annak az ügynek is ár iottak, amelynek használni szerettek volna. Kozma Jenő beszédének néhány la Imp ott, igen fontos részét rövid kivonatban itt foglaljuk össze. * Kozma Jenő azzal a megállapítással kezdte be szédét, hogy a baloldal állandó kiszínezett támadása igazolni látszik azokat a kormányintézkedéseket és törvény javaslati intézkedéseket, amelyeket legjobban ők ostoroznak. — Ha az mind igaz, — mondotta Kozma Jenő, — ha minden úgy van, amint ők mondják, akkor sokkal radikálisabban kell eljárni, sokkal szigorúbb törvényjavaslatot kell idehozni és az autonómiát fel kell függeszteni, mert igazolva van a világon minden néven nevezendő beavatkozás, felügyelet, ellenőrzés és razzia. Beszélt azután Kozma Jenő a pártközi konferenciák kitünően bevált intézményéről, ahol —■ mikor a nyilvánosság ki van zárva, — nagyszerűen tudnak pártközileg együttműködni mindannyian a főváros érdekében és a főváros javára. A pártközi konferenciákon mindig egyhangú volt a vélemény. — Abban a. pillanatban azonban, — mondotta, — amikor a nyilvánosság elé megyünk, ők a privilegizált hazafiak és akkor nem lehet másnak megélni, akkor mindenki bűnös, bármit tesz és csak azok járnak el helyesen, akik ilyen vádakat idehoznak. Az ellenzék úgy viseli magát ennél a törvényjavaslatnál — pedig mindnyájunk érdekében állana, hogy az autonómiát védjük, — mint a díirgő kakas: nem lát maga körül semmit, csak azt a rakétát, amelyet pillanatnyilag ellobbantott és amely egy kicsit világít, aztán leesik a földre és a lényeg: semmi. * Amit az ellenzék rémregényként elmondott az üzemekről, mind átlátszó levegővé vált abban a pillanatban, amikor Kozma Jenő elmondta, hogy a legutóbbi időben az összes üzemekre kiterjedően a legszigorúbb vizsgálatot tartják. — Nincs szükségünk, — mondotta Kozma Jenő, — sem miniszteri segítségre, sem főpolgármesteri segítségre. Megtaláljuk és megtaláltuk magunk az orvoslás módját és minthogy máskor mindig szívesen hivatkoznak a többségi pártra, méltóztassék most is koncedálni, hogy a kisebbség ezt a többségi párt hozzájárulása nélkül megcsinálni nem tudta volna. Kimutatta Kozma Jenő, — éspedig Bródy Emő felé fordulva, — hogy mire való a közgyűlési ellenzéknek az a legújabb taktikázása, amelyet a rendkívüli közgyűlésekkel folytat: KÜLÖNLEGES ANGOL ÉS SKÓT GYAPJÚSZÖVETEK GYÁRI LERAKATA • Budapest, IV., Váci ucca 5. sz• Bejárat Türr István u, 9. I. em. • Telefon : Automata 876—14. sz. KÖZALKALMAZOTTAKNAK KEDVEZMÉNY — Bródy bizottsági tag úr, ez nem egyéb, mint a választóknak szándékos félrevezetése; ez, nem egyéb, mint hogy az urak már ma az új törvény alapján megtartandó választásra dolgoznak. Ez egy választási agitáció! — Mi mindig a nép érdekében dolgozunk — szerénykedett Bródy Ernő. Mire Kozma Jenő így felelt: ■— Mélyen tisztelt bizottsági tag úr és képviselő- társam, mi is dolgozunk, azonban nem rakétákkal, hanem komolyan és érdemlegesen. * Nagyon érdekesen és hatásosan olvasta rá a szónok Bródy Ernőre a demokrata múltat, amikor még a virilistákkal operáltak. Ma messze sincs olyan aránytalanság, mint akkor volt. — Önök, — vágta a demokraták felé, — ebben ctz aránytalanságban évtizedekig éltek. Az erős demokraták nagyon mostohán bántak velünk, II. kerületiekkel. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy kevés képviselőt küldhettünk a főváros parlamentjébe, hanem abban i.s, hogy akkor az a szerencsétlen kerület, amely ellenzékben mert lenni, a világon semmiféle közmüvet sem kapott, úgy el voltunk hanyagolva, hogy a házak düledeztek, az utcák a legnagyobb rendetlenségben voltak. * Megemlékezett Kozma a FoIkusházy-ügyről, is és megállapította, hogy abban a. szűk bizottságban, amely a Folkusházy-féle szerződést kötötte, az Egységes Községi Polgári Párt képviselve sem volt, magát a szerződést pedig a demokrata Bedő Mór szövegezte. — Én tehát, — mondotta Kozma, — nem ismertem a szerződést, de nem akarok kibújni semmiféle felelősség alól. Tudom azonban azt, hogy Folkusházy Lajos máris előre lemondott arról a jogáról, hogy csak akkor érvényesüljön ez a visszatánco- lás, amikor a többi összes üzemek igazgatói is visszatáncolnak. Ez egy gesztus volt Folkusházy Lajos részéről, ezért előtte kalapot kell emelni, mert erre nem lett volna köteles. Ellenben szeretném tudni, hogy mindazok, akik régi gyökérből származólag tartanak a kezükben szerződést, vájjon ugyanilyen gesztusai élnek-e, vagy sem. A szenzáció erejével hatott Kozma Jenő beszédének az a része, amelyben a tanácsról emlékezett meg: — Meg kell állapítanom, hogy nincs törvényhatósági autonómia, Be kell vallanom azonban, hogy van egy tanácsi autonómia, amely áttörhetetlen. Ez a tanácsi autonómia zártan tanácskozik. A mi hatáskörünk kizárólag a véleményezés, hiszen a bizottságokban is mi csak indítványokat teszünk, véleményezünk, határozatot elfogadunk, vagy el nem fogadunk, aztán a tanács vagy magáévá teszi ezt, vagy nem. Ha a közgyűlés elé kerül a tárgy — és nem minden tárgy kerül a közgyűlés elé — akkor ott még dönthetünk, de a véghezvitel megint a tanács hatáskörébe tartozik. Ez a tanácsi hatáskör pedig a tapasztalatok szerint nebántsvirág. Miután ma a fővárosnál az egész közigazgatásnak csak húsz százaléka közigazgatási kérdés, körülbelül nyolcvan százaléka pedig üzemi kérdés, azt kell mondanom, hogy — az üzemek a tanács kizárólagos hatáskörében lévén, —• a tanács és a tanácsnokok ma teljhatalmú urak a városházán. Annyira teljhatalmú urak, hogy, amint méltóztatik látni, mi ketten: Wolff Károllyal, akik a többséget képviseljük, mi ketten sem tudunk a tanácsi hatáskörrel szemben érvényesülni, mert például most ismertük meg ezeket a bizonyos szerződéseket. Mi intézkedtünk, 'kiadtunk egy direktívát ezelőtt három esztendővel, hogy senkinek se lehessen nagyobb a fizetése, mint a város első polgárának, a polgármesternek. Azután azt mondottuk, hogy vannak más, kisebb üzemek, ahol tanácsnoki alpolgármesteri fizetés jár, vannak kis üzemek, ahol maximálisan tanácsnoki fizetés jár. Mi ezt a direktívát meghoztuk, a végrehajtást azonban ne méltóztassék tőlünk kérni, mert hiszen nem mehetünk végig nyolcvan üzemnek minden könyvén. Ebből állnak elő azok a, csökevények, ame- leyeket aztán Bródy Ernő és társai olyan szép bokrétában sorakoztatnak föl a főváros kárára. — A tanácsi autonómia, a tanácsi diktatúra, mint mondom, az üzemekben tombolja ki magát. Méltóztassék elképzelni, hogy Budapest összes üzemei körülbelül harminc-negyvenezer embernek adnak kenyeret, ami azt jelenti, hogy százezer családtag eszik abból a fővárosi kenyérből. És a világon semmi módon nem tudtunk befolyni egyes nagyüzemek személyzeti kérdéseibe. Nem tudott a miniszter úr sem és nem tudott senki, mert noli me tangere az üzem, oda betekintése sincs senkinek. — A tanácsi autonómia felelőtlen autonómia, mert egy kollegiális és zárt tanácskozásban intézkedő hatóság sohasem adja ki, nem is adhatja ki, mert titkos, hogy ki milyen módon, hogyan szavazott és mit tett. Hát ezt a felelőtlenséget vállaljuk mi? Eddig száz százalékig ki voltunk zárva a tanácsi autonómiából. Most helyébe jön a mi kebelünkből, a törvényhatósági bizottságból választott tanács. * Válaszolt x ezután Kozma Jenő azokra a megjegyzésekre is, amelyeket a vita szónokai az Egységes Községi Polgári Pártra vonatkozólag tettek. —■ Itt bizonyos adatokat dobtak bele a közhangulatba, — mondotta, —• hogy ez a párt 1925-ben a szavazatoknak összesen nyolc százalékát tudta csak valahogyan összehozni, hogy ez a párt nem is szá- míthat semmit, mert ez a párt már kimúlt. És csoMagyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércontőde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán ucca 77. szám Telefon; Aut. 913-53 Bazilika részére készült 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerőlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek! DIPL. IRQ. ARCHITEKT — BAUMEISTER KOSÁLY ÖDÖN. OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER Hk. TELEFON : AUT. 570-41. ^ BUDAPEST, ^ II, KELETI KÁROLY-U. 15/1». RIEDER OTTÓ "ÍL'»™!»*: Alakíttatott i 1896. A. B. C. tagoknak bal havi MM barandeaial vállalat mflasakl latéi«!, alaktrotcchnikal és rádió cikkek raktára Budapest IV, Irényl u. 20. TeLi AwL 837-07 lan#|nE<#| Oil Trading Company képviselete aianaara millini ignác aszfaltok Budapest, V., Nádor ucca 6. sz. TELEFÓN : AUT. 833—40, 832—77. HORVATÉt (ZALAI automobil és gépipari vállalata Budapest, Vili, Kenyérmező u. 3 Gyárt: Precíziós fogaskerekeket, spirális fogazású köpés tányérkerekeket, cs>gaKerekeket, kupplung- TFIFFflN - lamellákat, szelepeket, dugattyúkat, hajtókaro'írr ti kát és egyéb szerkezeti gép- autó-alkatrészeket, J. 356-4/ traktor-alkatréazeket, öntöttvas fékpofákat. Fűtés Vlx Sssentgyörgyi és Társa Ttltfe*! 8-97 Budapest Vili, Baross-u. 88 BÁNNÉK ZOLTÁN okleveles építész és építőmester BUDAPEST, I., VERPELÉTI-ÚT 10. Telefon: LÁ. 6-57. Telefon’ I.A 6-RT. Csak BRAZAY pipereszappant használjon!
