Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
10 Budapest, 1980 december 24. Remek vívmánya a racionális energiagazdálkodásnak a bánkidai erömütelep Magyarország legnagyobb technikai alkotása kiállotta az erőpróbát — Gombnyomással történik az üzem irányítása A főváros és a bánhidai erőműtelep között megindított újabb tárgyalások gyors ütemben haladnak a megegyezés irányába és annak eredményeként január 1-től érvénybe lép a folytatólagos szerződés, amely ideiglenesen megállapított egységár alapján egyelőre csak Budapest egész villamosközlekedése részére biztosítja a szükséges árammeimyiséget. Az elmúlt hónapok alatt Magyarország legnagyobb technikai alkotása kiállotta ci legnehezebb erőpróbát és fényesen igazolta azokat a hozzáfűzött várakozásokat, hogy a bánhidai centrálénak döntő szerepe van a főváros villanyenergia szükségleteinek biztosításában. A bánhidai centrálé nagyszerű teljesítményei önkéntelenül is figyelmeztetnek arra, hogy nagy elgondolások megvalósítása csak akkor ölthet testet, ha a mindenre körültekintő előkészítést, a gyors tettrekészség követi nyomon. A kormány a bánhidai elektromos művek megépítésével megtette az első lépést azon az úton, amelyen a külföldi országok már régebben haladnak. A racionális energiagazdálkodás rendkívüli gazdasági jelentőségét a külföldön már évekkel ezelőtt felismerték és részben az energia-törvényekkel igyekeznek azt helyes irányban kifejleszteni, részint pedig állami energiatermelő művek és állami távvezetékek megépítésével és iizembentartásával gyakorolnak irányító befolyást arra, hogy az energiatörvény rendelkezései és azoknak a gazdasági életre való kihatásai a gyakorlati élet követelményeinek legjobb kielégítésével való- síttassanak meg. Ezeken az általános érdekeken túlmenő különleges energiagazdálkodási okok is hozzájárultak a bánhidai telep építéséhez. Elsősorban nem nézhette a kormányzat tovább az ország szénkincsóvel eddig folytatott pazarlást. A mai gazdálkodás mellett az ország szénkincse 60— 80 év alatt egészen kimerülne, vízierőnk pedig Magyarországon nincs. Statisztikai adatok szerint a mai irracionális energiagazdálkodással egyedül a közhasználatú villamos erőmüvekben 1929. évben kereken, 18 millió pengő értékű soha nem pótolható nemzeti vagyont pocsékoltak el. A kidobott pénz az áramot drágította és lehetetlenné tette annak olyan ipari célokra való felhasználását, amelyeknél a termelés rentabilitása az olcsó energiaforrástól függ. A második különleges oka annak, amiért a bánhidai telep építését elhatározták, hogy ily nagy központi telepeken gazdaságosan lehet eltüzelni olyan szénfajtákat is, amelyek máskülönben nem használhatók fel. Az ipartelepeknek a nagy városokban való elhelyezése sok szempontból nem kívánatos. Eltekintve attól, hogy a munkabérek a nagyvárosokban a drágább életviszonyok miatt feltétlenül magasabbak, munkás- szociális szempontból is helyesebb az ipar decentralizálása és oly munkásrétegeknek az ipari termelésbe való bevonása, amely rétegek egyébként csak kevésbé értékes produktív munkát végezhetnének. Nem szabad lekicsinyelni azt a szempontot sem, hogy a kormány a villamosmü létesítésével a magyar ipart egy nagy munkához juttatta eppen olyan időben, amikor a munkanélküliség aggasztó elharapódzásától már nagyon kellett tartani. A bánhidai erőműtelep egyik legnagyobb közmunkája a háború utáni évtizedeknek, külföldi elbírálás szerint is. A Dunántúl Villamossági Részvénytársaság, amelynek igazgatósági tagjai: dr. Tonnay Géza elnök, Feyer Gyula, Iklódy-Szabó Andor, Jalcabb kár, Samarjay Lajos, Seidl Aurél, dr. Tasnádi Nagy András és Verebéig László, 1928 július elején vette föl Londonban a szükséges kölcsönt és nyomban elindította az építkezési munkálatokat, amelynek programja három évre volt előirányozva. A Ganz— Danubius részvénytársaságnak, mint fővállalkozónak érdeme, hogy Verebéig László műegyetemi tanár elgondolása. és az építést ellenőrző szakbizottság, valamint Schimanek Emil műegyetemi tanár irányítása mellett a munkát úgy organizálta és vezette, hogy a hatalmas erőmű a kitűzött időpont előtt félesztendővel mindhárom gépegységével üzembe helyezhető volt és az energiaszolgáltatást megindíthatta. Pontosan ez év június 28-án kapcsolták rá először a bánhidai. áramot átvevő Révész uecai alállomásra a BSZKRT néhány vonalát és ettől a naptól kezdve az erömütelep fokozatosan átvette a BSZKRT egész terhelését. A bánhidai centrálét összesen 180 millió kilowattóra előállítására tervezték olymódon, hogy fokozatosan térnek át ennek az évi teljesítménynek a produkálására. Ezidőszeri.nt a BSZKRT tartozik a centrálé legjelentékenyebb fogyasztói közé és évi 90 millió szükségletével nem állítja nehéz feladat elé a telepet, amelyik így működésének első hónapjaiban kapacitását már ötven százalékig ki hídja használni. Nemsokára teljesen üzemképes lesz az Elektromosművek kőtéri alállomása, a MÁV főműhelyeinek, a budapesti pályaudvaroknak és a győri ipartelepeknek átvételi berendezései, amikor a teljesítőképesség a 150 millió kilowattórával: nyolcvannégy százalékig kihasználható lesz. Ennek óriási, jelentőségét az bizonyítja, hogy amikorra a kölcsönök annuitásának fizetése megkezdődik, az erőmű pénzügyi egyensúlya teljesen biztosítva van. A hatalmas áramfejlesztő telepen nyolc gigászi méretű kazán van felépítve, amelyek közül öt állandóan üzemben van, a többi tartalékul szolgál. A telep gőzturbinái közül három egyenkint harmicezer lóerős. A fűtőanyagot a helyszínén, a szomszédos Tatabányáról szállítják és ha a méretekről fogalmat akarunk szerezni, el kell mondani, hogy naponta 33—34 vágón szén jut el a bányából a centráléba, az 5.75 'km hosszú drótpályán. A legnagyobb előnye a bánhidai üzemgazdáikodásnak, hogy ott leggyengébb minőségű olyan szenet használnak, amit Magyarországon samilyen más célra felhasználni nem lehet. Ez a gyenge minőségű palaszén tulajdonképpen nem is szén, csak egy szénhez közelálló kőzet, aminek a bányászása eddig nem fizetődött ki és csak újabban, a bánhidai centrálé részére kezdték kitermelni. Az üzembiztonság kérdését féltő gondoskodással, nagyszerű előrelátással oldották meg. A centrálé húsz önné gynapi széntartalékkal rendelkezik, bár ez a túlzott óvatosság azért sem indokolt, mert a tatai szénmedence közvetlenül a szomszédságban terül el. Érdekes módon gondoskodnak a vízszükséglet kielégítéséről is. A közvetlenül a telep mellett álló negyvenhárom holdnyi nagy tóból külön szűrőszerkezet vezet a telep turbináihoz: a szükséglet másod- percenkint három köbméter víz. A tó párolgása ellen úgy védekeznek, hogy a 12 kilométernyire fekvő tatai uradalmi, tóból külön csatornát vezetnek, bogy így az esetleges szárazság áz üzem menetében fennakadást OszMMgMamgffiBgaBMasttaaaBaagaEgBraBnB RABA-KRUPP RÁBA a. p. L5, 2, 3, 3'5, 5—6 tonnás pótkocsik EHERAUTOMOBILOK ÉS SZEMÉLYES AUTÓBUSZOK A MAGYAR IPAR TÖKÉLETES ALKOTÁSA MAGVAK ANYAGBÓL MAGYAR GYÁRBAN KÉSZÜLNEK: A MAGYAR WAGGON- ÉS GÉPGYÁR RT. győri automobilgyárában © Központi igazgatóság : BUDAPEST, V., DEÁK FERENC UCCA 18 TELEFON: A. 818—50 ©KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK A lenyűgözően nagyméretű üzem irányítása szinte gombnyomással történik. Alig van számottevő személyzet, mert itt mindent a gépek csinálnak. A 26 méter magas és 53 méter hosszú épületben álló kazánokat nem fűtők, hanem gépek táplálják és a. finom műszerek percenkint mutatják a kazánok munkáját. Így magyarázható, hogy Európa egyik legmodernebb és legnagyobb áramfejlesztőjének személyzete két igazgatóból, tíz tisztviselőből, tizenhárom altisztből és százötvenhárom egyéb alkalmazottból áll, amelybe már a napszámosok is beletartoznak. A racionalizált üzemi technika magyarázza meg, hogy a bánhidai telep mindenkor föltétlenül versenyképes a budapesti áramtermelőkkel, sőt azokat sok tekintetben maga mögött is hagyja. Ha a budapesti elavult és modern telepeken előállított évi 150 millió kilowattórák termelési árait ösz- szesítjük, kiderül, hogy ezt a mennyiséget évi 4,300.000 pengővel olcsóbban kapja a főváros a bánhidai centrálétól, ami az olcsóbb fűtőanyagnak és a leegyszerűsített technikai üzemvitelnek tudható be. Nemcsak a magyar, hanem a külföldi, szakértők is teljesen azonos felfogáson vannak abban a tekintetben, hogy a bánhidai centrálé a világ egyik legintenzívebb, legmodernebb és legracionálisabb gazdaságú üzeme, amelynek létesítésénél a leglelkiismeretesebb szakértelem és az elektrotechnika legragyogóbb kultúrája érvényesült. Első Magyar Általános Biztosító Társaság hazánk legrégibb, legnagyobb biztosító intézete Alapítva 1857-ben Elfogad a legméltáuyosabb feltételek mellett: ÉLETBIZTOSÍTÁSOKAT: haláleseti tőkebiztosításokat járadékbiztosításokat jelzálogkölcsönnel kapcsolatos életbiztosításokat. TŰZBIZTOSÍTÁSOKAT: lakóházak biztosítását lakásberendezésekre és egyéb háztartási tárgyakra árukészletekre mezőgazdasági átalánybiztosításokat gyárak és ipartelepek tűzbiztosítását üzemszünetből keletkező kártalanítási biztosításokat házbérveszteség elleni biztosításokat. BSTÖKÉSBIZTOSÍTÁSOKAT: lakásberendezésekre és egyéb háztartási tárgyakra árukészletekre pénztári kiküldöttek rablás elleni biztosítását. ÜVEGBIZTOSÍTÁST: kirakat és ablakokra. JÉGBIZTOSÍTÁSOKAT: kalászos terményekre I szőlőre, dohányra és egyéb kapásnövényekre. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSOKAT: szárazföldi és vízi, vasúti és postai áruküldeményekre tengerentúli küldeményekre pénzeslevelekre és egyéb postai értékküldeményekre. AUTOMOBILOK: tűz-, lopás-, törés és robbanási károkra szavatossági biztosítását bennülők balesetbiztosítását. BALESET- ÉS SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁSOKAT: egyénenkénti balesetbiztosításokat gyárak és gazdaságok szavatossági biztosításait. | GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOKAT: ipari üzemekben és gazdaságokban I közüzemű ipartelepeken. | ÁLLATBIZTOSÍTÁSOKAT: j igás- és tenyészállatokra. INÓCZI KŐBÁNYA ÉS IPARTELEPEK RT KÖZPONTI IRODA: BUDAPEST 11. KÉR., BIMBÓ UCCA 18 SZÁM TELEFOM: AUTOMATA 529-90 Ajánl inúczi pirosén andesit bányájában termelt el a firn n (jú minőségű zúzol! kavicsol, Kétszer sózott Kavicsból hsngersúxókon előállított, lelületi kezeléshez és bitumenes aszfalthoz szükséges ^fllönböxö nagyságú pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megfelelően kidolgozott háromnegyedes kockát, lejkövet, taludot, kiskockát, cykiopot és idomított terméskövet ÜZEMI IRODA NÓGKÁOVERÖCE TELEFÓNSZÁM: 4. VASÚTI ÁLLOMÁS: NÓGRÁDVERŐCE ÁLLANDÓ BÚTORVÁSÁR A KÖZPONTI VÁROSHÁZA ÉPÜLETÉBEN BUDAPEST, IV., KÁROLY KIRÁLY ÜT 28 szalóngarniiúrák, rehamierek, háló, ebédTő és úriszoba bútorok KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK KÁRPITOS ÉSPASZÖMÁ.WOS MESTEREK ORSZ.SZÖVETKEZETE Znmpft István vasút- ós útépítő vállalkozó;kövesé mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám
