Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

Budapest, 1930 december 24. 11 Áz új építési szabályzat fcprohlémái Irta: Harrer Ferenc dr., ny. alpolgármester Rövid időn belül Budapest új építési sza­bályzatot kap. A szabályzat megalkotására ille­tékes fővárosi közmunkák tanácsa az anyagot már előkészítette, szaktanácskozás alá is bocsá­totta, úgy hogy már csak a formába öntés és a szabályszerű letárgyalás van hátra. Miért van szükség új építési szabályzatra? A most érvényben levő szabályzat 1914-ben, tehát közvetlenül a háború kitörése előtt lépett életbe, tehát virágzó gazdasági élethez illeszke­dett. A háborút követő sanyarú viszonyok oda vezettek, hogy a szabályzat békebeli magas köve­telései nem voltak érvényesíthetők és, bár a köz­munkák tanácsa e követeléseket leszállította, az évek folyamán teljes építkezési anarchia következett be; a gazdasági és szociális jelszavak hatása alatt el­burjánzott önkény fölött a hatóság nem tudott úrrá lenni. Ha nem akarjuk Budapest építését egészen tönkretenni, ezen az állapoton feltétle­nül változtatni kell, természetesen számolva a mai viszonyokkal. A városépítés legalapvetőbb kérdése: miként egyeztessük össze az építkezési tevékenységet a városnak közmüvekkel való ellátásával? A mai építési szabályzat e kérdést azzal a szabállyal akarta megoldani, hogy „olyan telken, amely nem fekszik csatornával, vízvezetékkel, világí­tással és burkolattal ellátott útvonalon, épít­kezni nem szabad.“ A megoldás azonban nem sikerült, mert a háborút követő viszonyok egy­felől erősen korlátozták a város közmű-építke­zését, másfelől, pedig előidézték azt, hogy minden építkezési tilalom ellenére, a városnak közművekkel el nem látott területein gombamódra keletkeztek az építési szabályokat többé-kevésbbé sértő épületek. Ez az anomália az építési szabályzat idézett ren­delkezésének fönntartásával alig szüntethető meg. Egyszerű tilalommal a közművekkel el nem lá­tott és egyelőre, el nem látható területeken való építkezés problémája, nézetem szerint, most már nem oldható meg. Módot kell találni arra, hogy a gyön­gébb vagyoni erejű lakosság családi házban való elhelyezkedése a városias közművekkel való teljes ellátás nélkül is megengedetten megtörténhessék. Ide kapcsolódik a második főprobléma, amely a modern technika és higiéné vívmányai­nak az építkezés gazdaságossága érdekében miként való fölhasználásában áll. A mai építési szabályzatnak, az ú. n. „könnyítésekkel“ való kiegészítése, amely inkább kényszerűségből, mint meggyőződésből fakadt és csak ideiglenes meg­oldásnak volt szánva, már ebben az irányban mozog. Most, amikor véglegesen kell megszabni a jövőbeli építkezések feltételeit, nagy megfon­tolást kíván az, hogy az építkezési modernizmus mennyire fogadható el az építkezés hatósági sza­bályozásánál. HORTOBÁGYI JÜHTŰRÚ MiaánSti kapkaté 1 Tarack i Ont. m TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Az új építési szabályzat harmadik főproblé­mája pedig az építési anarchiának a megszünte­tése, amely másként, mint amnesztiá­val, meg nem oldható. Meg kell állapítani, hogy melyik építkezés olyan, amely megengedhető, ha szabályellenes is, és az ilyenre amnesztiát kell adni; másfelől azonban az olyan épületeket, amelyek a közegészségügyi követeléseknek nem felelnek meg, könyörtelenül át kell alakíttatni, vagy le kell bontatni. Mert mindaddig, míg a közönség nem fogja látni azt, hogy neki az építési szabályokat meg kell tar­tania, sőt mindenki, aki épít, azt látja, hogy mellette meg nem engedett építkezések állnak, addig nem lehet építkezési rend. Az építkezési rend pedig Budapest helyes irányban való fej­lődésének egyik alapföltétele. Hatalmas feladatot hárít az elnöki ügy­osztályra az új fővárosi törvény Gallina Frigyes dr. tanácsnok nyilatkozik az új szabály- rendeleíekről, az adóhivatali státusrendezésről és a nép­számlálás lefolytatásáról A választások befejezése után most már teljes egészében érvénybe lép az új fővárosi törvény min­den rendelkezése, ami sok tekintetben teljesen új helyzetet teremt a városházi ügyvitelben. A törvény­nyel összefüggő intézkedések végrehajtása az elnöki ügyosztályra hárul, amelynek feladatairól 0aäis8-;a Frigyes dr. tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője, a következőket mon­dotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az elnöki ügyosztály egyik legfontosabb fel­adata az ügykörébe tartozó szabályrendeleteknek a fővárosi törvénnyel való összhangbahozatala és re­víziója, illetőleg azoknak az új szabályrendeleteknek az előkészítése, amelyeket a tör­vényből kifolyólag a törvény- hatóságnak meg kell alkotnia. Az új fővárosi törvény ugyanis a székesfőváros igazgatásának szervezetét gyökerében megvál­toztatta, amennyiben megszün­tette a hivatalnoki szervezetű ta­nácsot és annak hatáskörét túl­nyomórészben a polgármester jogkörébe utalta. Ennek meg­felelően módosítani kell a köz­ponti igazgatásról szóló 1911. évi 1870. és 2060. kgy. számú szabályrendeletet. Ennél a mó­dosításnál egyszersmind pótolni kívánjuk ennek a szabályrendeletnek az alkalmazása során tapasztalt hiányait és megváltoztatni az elavult rendelkezéseit. — Szükségesnek tartjuk továbbá végleges nyug­díj szabályrendeletnek a megalkotását, mert jelenleg az a helyzet, hogy nincsen olyan összefoglaló szabályzat, amely a nyugdíjazásra és a nyugdíjak meg­állapítására vonatkozó érvényes rendelke­zéseket tartalmazná. —- Szorgalmazni kívánjuk, mint eddig, a jövő ben is a törvényhatóság azon határozatának a kor­mányhatósági jóváhagyását, amely a nyugdíjasok kö­zött az ellátás mérve szempontjából fennálló megkü­lönböztetést kiküszöböli. Állandóan foglalkozik az ügyosztály úgy a tényleges szolgálatban álló, vala­mint a nyugdíjas személyzet anyagi helyeztének a kérdésével és a főváros pénzügyi helyzete által meg­engedett határokon belül iparkodunk a helyzetük ja­vítását célzó intézkedéseket előkészíteni. A személy­zet szociális helyzetének kérdése és ennek lehető ja­vítása állandóan foglalkoztatja az ügyosztályt. Ete- kintetben elsősorban a székesfővárosi alkalmazottak segítőalapja van hivatva a vonatkozó szabályzatban lefektetett elvek szerint az arra igényjogosult alkal­mazottakat és azoknak hozzátartozóit támogatni olyan esetekben, amikor szüksége fennforog. A segítőalap vezetősége mindent elkövet, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök­höz mérten, minél teljesebb mértékben ki­elégítse tagjai által támasztott jogos és méltányos igényeket. — Az adóhivatali személyzet státusrendezése szintén olyan feladat, amelynek megoldása már nem halasztható. A háború óta bevezetett újabb adók ke­zelése rendkívüli mértékben növelték az adóhivatalok MEGBÍZHATÓ munkáját s ezeket a többletmunkákat a főváros új személyzetnek a fölvételével tudta csak lebonyolítani. Egyfelől az úgynevezett szanálási időben fennállott nehézségek, másfelől, mert előre nem volt megálla­pítható, hogy a gyakorlatban az adóigazgatás milyen szervezetet tesz szükségessé, az újonnan alkalmazott munkaerők részére megfelelő számú végleges állások szervez­hetők nem voltak. Ma már azonban, amikor az adóigazgatás szervezete véglegesen kiépült és a szükségletek megállapíthatók, egyaránt érdeke nemcsak a köznek, hanem a hivatal­nokoknak is, hogy jogviszonyaik végleges szabályo­zást nyerjenek olymódon, hogy őket megfelelő rend­szeresített állásba juttatjuk. A helyzet ugyanis ma az, hogy rendkívül sok az adóhivatalokban az ideig­lenes hivatalnokok száma, akik évek óta teljesítenek különleges megbízhatóságot, szakértelmet és ügybuz­galmat igénylő munkakörben szolgálatot. Ebben az ügyben az elnöki ügyosztály rövidesen elkészíti a ja­vaslatát, amelyet azonban már csak az új közgyűlés­nek lesz módjában letárgyalni. — A főváros közigazgatását és az abban közre­működő személyzetet, valamint az oktatói személyze­tet is nagy mértékben leköti az év végén foganatosí­tandó népszámlálás munkája. Ebben az ügyben ho­zott törvény úgy rendelkezik, hogy úgy a fővárosban, mint az egész ország területén az 1930 december 31. és január 1-je közötti állapot szerint össze kell írni a népességet, az iparosokat és kereskedőket, a lakás céljára szolgáló épületeket és a lakásokat. Ennek a munkának a fővárosban való végrehajtása nagy ap­parátusnak a szervezését teszi szükségessé. Mintegy ezer járásra osztják fel a főváros területét és körülbelül 1500 számlálóbiztos végzi a népszámlálási felvétel munkáját. A számlálóbiztosok kioktatása és beosztása a fővá­rosi statisztikai hivatalban felállított központi nép­számlálási iroda végzi. A kerületi elöljáróságoknál, azok mindegyikénél kiilön-külön népszámlálási irodá­kat létesítettünk, amelyeknek feladata a népszámlálási anyag összegyűjtése és felülvizsgálata. Az egész nép­számlálási munkának az irányítását és lebonyolítását a polgármester úr Illyefalvi Lajos dr. statisztikai hi­vatali igazgatóra bízta, aki az elnöki ügyosztállyal karöltve intézi ezeket az ügyeket. Ugyancsak rende­lettel bízta meg a polgármester Felkai Ferenc dr. tanács jegyzőt, az elnöki ügyosztály vezetőjének he­lyettesét a népszámlálással felmerülő rendeletek, in­tézkedések és egyéb ezzel kapcsolatos fogalmazási munkánknak az előkészítésével. — Rendkívüli fontosságúnak tartjuk a fővárosi tisztviselők és egyéb alkalmazottak továbbképzését. Részben a meglévő tanfolyamok kiépítésével, részben újabb gyakorlati irányú tanfolyamok felállításával kívánunk módot nyújtani arra, hogy az alkalmazot­tak munkakörük ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismereteket megszerezzék. BORHEGYI F. R.T. BUDAPEST, V. Vöíösmarty-tér 1 külföldi és belföldi Halok főlerakata TELEFON SZÁM: Automata 874-58 Kérje új képes árjegyzékünket l

Next

/
Thumbnails
Contents