Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

Budapest, 1930 december 24.

11

Áz új építési szabályzat fcprohlémái

Irta: Harrer Ferenc dr., ny. alpolgármester

Rövid időn belül Budapest új építési szabályzatot kap. A szabályzat megalkotására illetékes fővárosi közmunkák tanácsa az anyagot már előkészítette, szaktanácskozás alá is bocsátotta, úgy hogy már csak a formába öntés és a szabályszerű letárgyalás van hátra.

Miért van szükség új építési szabályzatra? A most érvényben levő szabályzat 1914-ben, tehát közvetlenül a háború kitörése előtt lépett életbe, tehát virágzó gazdasági élethez illeszkedett. A háborút követő sanyarú viszonyok oda vezettek, hogy a szabályzat békebeli magas követelései nem voltak érvényesíthetők és, bár a közmunkák tanácsa e követeléseket leszállította,

az évek folyamán teljes építkezési anarchia következett be;

a gazdasági és szociális jelszavak hatása alatt elburjánzott önkény fölött a hatóság nem tudott úrrá lenni. Ha nem akarjuk Budapest építését egészen tönkretenni, ezen az állapoton feltétlenül változtatni kell, természetesen számolva a mai viszonyokkal.

A városépítés legalapvetőbb kérdése: miként egyeztessük össze az építkezési tevékenységet a városnak közmüvekkel való ellátásával? A mai építési szabályzat e kérdést azzal a szabállyal akarta megoldani, hogy „olyan telken, amely nem fekszik csatornával, vízvezetékkel, világítással és burkolattal ellátott útvonalon, építkezni nem szabad.“ A megoldás azonban nem sikerült, mert a háborút követő viszonyok egyfelől erősen korlátozták a város közmű-építkezését, másfelől, pedig előidézték azt, hogy

minden építkezési tilalom ellenére, a városnak közművekkel el nem látott területein gombamódra keletkeztek az építési szabályokat többé-kevésbbé sértő épületek.

Ez az anomália az építési szabályzat idézett rendelkezésének fönntartásával alig szüntethető meg. Egyszerű tilalommal a közművekkel el nem látott és egyelőre, el nem látható területeken való építkezés problémája, nézetem szerint, most már nem oldható meg.

Módot kell találni arra, hogy a gyöngébb vagyoni erejű lakosság családi házban való elhelyezkedése a városias közművekkel való teljes ellátás nélkül is megengedetten megtörténhessék.

Ide kapcsolódik a második főprobléma, amely a modern technika és higiéné vívmányainak az építkezés gazdaságossága érdekében miként való fölhasználásában áll. A mai építési szabályzatnak, az ú. n. „könnyítésekkel“ való kiegészítése, amely inkább kényszerűségből, mint meggyőződésből fakadt és csak ideiglenes megoldásnak volt szánva, már ebben az irányban mozog. Most, amikor véglegesen kell megszabni a jövőbeli építkezések feltételeit, nagy megfontolást kíván az, hogy az építkezési modernizmus mennyire fogadható el az építkezés hatósági szabályozásánál.

HORTOBÁGYI JÜHTŰRÚ

MiaánSti kapkaté 1

Tarack i

Ont. m

TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT

Az új építési szabályzat harmadik főproblémája pedig

az építési anarchiának a megszüntetése, amely másként, mint amnesztiával, meg nem oldható.

Meg kell állapítani, hogy melyik építkezés olyan,

amely megengedhető, ha szabályellenes is, és az ilyenre amnesztiát kell adni; másfelől azonban az olyan épületeket, amelyek a közegészségügyi követeléseknek nem felelnek meg, könyörtelenül át kell alakíttatni, vagy le kell bontatni. Mert mindaddig, míg a közönség nem fogja látni azt, hogy neki az építési szabályokat meg kell tartania, sőt mindenki, aki épít, azt látja, hogy mellette meg nem engedett építkezések állnak, addig nem lehet építkezési rend. Az építkezési rend pedig Budapest helyes irányban való fejlődésének egyik alapföltétele.

Hatalmas feladatot hárít az elnöki ügyosztályra az új fővárosi törvény

Gallina Frigyes dr. tanácsnok nyilatkozik az új szabály- rendeleíekről, az adóhivatali státusrendezésről és a népszámlálás lefolytatásáról

A választások befejezése után most már teljes egészében érvénybe lép az új fővárosi törvény minden rendelkezése, ami sok tekintetben teljesen új helyzetet teremt a városházi ügyvitelben. A törvénynyel összefüggő intézkedések végrehajtása az elnöki ügyosztályra hárul, amelynek feladatairól

0aäis8-;a Frigyes dr. tanácsnok,

az elnöki ügyosztály vezetője, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának:

— Az elnöki ügyosztály egyik legfontosabb feladata az ügykörébe tartozó szabályrendeleteknek a fővárosi törvénnyel való összhangbahozatala és revíziója, illetőleg azoknak az új szabályrendeleteknek

az előkészítése, amelyeket a törvényből kifolyólag a törvény- hatóságnak meg kell alkotnia. Az új fővárosi törvény ugyanis a székesfőváros igazgatásának szervezetét gyökerében megváltoztatta, amennyiben megszüntette a hivatalnoki szervezetű tanácsot és annak hatáskörét túlnyomórészben a polgármester jogkörébe utalta. Ennek megfelelően módosítani kell a központi igazgatásról szóló 1911. évi 1870. és 2060. kgy. számú szabályrendeletet. Ennél a módosításnál egyszersmind pótolni kívánjuk ennek a szabályrendeletnek az alkalmazása során tapasztalt hiányait és megváltoztatni az elavult rendelkezéseit.

— Szükségesnek tartjuk továbbá végleges nyugdíj szabályrendeletnek a megalkotását, mert jelenleg az a helyzet, hogy

nincsen olyan összefoglaló szabályzat, amely a nyugdíjazásra és a nyugdíjak megállapítására vonatkozó érvényes rendelkezéseket tartalmazná.

—- Szorgalmazni kívánjuk, mint eddig, a jövő ben is a törvényhatóság azon határozatának a kormányhatósági jóváhagyását, amely a nyugdíjasok között az ellátás mérve szempontjából fennálló megkülönböztetést kiküszöböli. Állandóan foglalkozik az ügyosztály úgy a tényleges szolgálatban álló, valamint a nyugdíjas személyzet anyagi helyeztének a kérdésével és a főváros pénzügyi helyzete által megengedett határokon belül iparkodunk a helyzetük javítását célzó intézkedéseket előkészíteni. A személyzet szociális helyzetének kérdése és ennek lehető javítása állandóan foglalkoztatja az ügyosztályt. Ete- kintetben elsősorban a székesfővárosi alkalmazottak segítőalapja van hivatva a vonatkozó szabályzatban lefektetett elvek szerint az arra igényjogosult alkalmazottakat és azoknak hozzátartozóit támogatni olyan esetekben, amikor szüksége fennforog.

A segítőalap vezetősége mindent elkövet, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten, minél teljesebb mértékben kielégítse tagjai által támasztott jogos és méltányos igényeket.

— Az adóhivatali személyzet státusrendezése szintén olyan feladat, amelynek megoldása már nem halasztható. A háború óta bevezetett újabb adók kezelése rendkívüli mértékben növelték az adóhivatalok

MEGBÍZHATÓ

munkáját s ezeket a többletmunkákat a főváros új személyzetnek a fölvételével tudta csak lebonyolítani. Egyfelől az úgynevezett szanálási időben fennállott nehézségek, másfelől, mert előre nem volt megállapítható, hogy a gyakorlatban az adóigazgatás milyen szervezetet tesz szükségessé,

az újonnan alkalmazott munkaerők részére

megfelelő számú végleges állások szervezhetők nem voltak.

Ma már azonban, amikor az adóigazgatás szervezete véglegesen kiépült és a szükségletek megállapíthatók, egyaránt érdeke nemcsak a köznek, hanem a hivatalnokoknak is, hogy jogviszonyaik végleges szabályozást nyerjenek olymódon, hogy őket megfelelő rendszeresített állásba juttatjuk. A helyzet ugyanis ma az, hogy rendkívül sok az adóhivatalokban az ideiglenes hivatalnokok száma, akik évek óta teljesítenek különleges megbízhatóságot, szakértelmet és ügybuzgalmat igénylő munkakörben szolgálatot. Ebben az ügyben az elnöki ügyosztály rövidesen elkészíti a javaslatát, amelyet azonban már csak az új közgyűlésnek lesz módjában letárgyalni.

— A főváros közigazgatását és az abban közreműködő személyzetet, valamint az oktatói személyzetet is nagy mértékben leköti az év végén foganatosítandó népszámlálás munkája. Ebben az ügyben hozott törvény úgy rendelkezik, hogy úgy a fővárosban, mint az egész ország területén az 1930 december 31. és január 1-je közötti állapot szerint össze kell írni a népességet, az iparosokat és kereskedőket, a lakás céljára szolgáló épületeket és a lakásokat. Ennek a munkának a fővárosban való végrehajtása nagy apparátusnak a szervezését teszi szükségessé.

Mintegy ezer járásra osztják fel a főváros

területét és körülbelül 1500 számlálóbiztos végzi a népszámlálási felvétel munkáját.

A számlálóbiztosok kioktatása és beosztása a fővárosi statisztikai hivatalban felállított központi népszámlálási iroda végzi. A kerületi elöljáróságoknál, azok mindegyikénél kiilön-külön népszámlálási irodákat létesítettünk, amelyeknek feladata a népszámlálási anyag összegyűjtése és felülvizsgálata. Az egész népszámlálási munkának az irányítását és lebonyolítását a polgármester úr Illyefalvi Lajos dr. statisztikai hivatali igazgatóra bízta, aki az elnöki ügyosztállyal karöltve intézi ezeket az ügyeket. Ugyancsak rendelettel bízta meg a polgármester Felkai Ferenc dr. tanács jegyzőt, az elnöki ügyosztály vezetőjének helyettesét a népszámlálással felmerülő rendeletek, intézkedések és egyéb ezzel kapcsolatos fogalmazási munkánknak az előkészítésével.

— Rendkívüli fontosságúnak tartjuk a fővárosi tisztviselők és egyéb alkalmazottak továbbképzését. Részben a meglévő tanfolyamok kiépítésével, részben újabb gyakorlati irányú tanfolyamok felállításával kívánunk módot nyújtani arra, hogy az alkalmazottak munkakörük ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismereteket megszerezzék.

BORHEGYI F. R.T.

BUDAPEST, V. Vöíösmarty-tér 1

külföldi és belföldi Halok főlerakata

TELEFON SZÁM: Automata 874-58 Kérje új képes árjegyzékünket l